Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
4. oldal Kultúra - Művelődés 1995. március 10., péntek Naptár Március 10., péntek. Névnap: Ildikó. Névnapozóknak Ildikó: germán eredetű név, jelentése harcos. Melitta: görög szánnazású név, jelentése méh, szorgalom. Az Ildikók virága a piros gerbera és a sárga frézia, a Melittáknak vitt virág mellé kössünk barkát. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Ata- lanta, Atos, Édua, Itala. Kán, Kandid, Kandida, Priszcilla nevű olvasóinkat is! Évforduló 125 éve született Gal- lai Béla jogász Kecskeméten, a város első könyvkereskedőjének és kölcsönkönyvtár-nyitó- jának, Gallai Fülöpnek fia. Kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, szerkesztette a Jogtudományi Közlöny mellékleteit. 1923-1939-ig, majd 1945-ben kúriai bíró, később tanácselnök volt. Ökumenikus naptár Az ortodox és a görög katolikus hívők ma Szent Kvadrátosz vértanúra emlékeznek. Mi, hol, mikor?§ • A kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola a környék leendő első osztályos gyerekeinek és szüleiknek nyílt napot rendez szombaton 15 órától az iskolában. Az iskolanyitogató napon a vendégek megtekinthetik az iskolát, találkozhatnak a tanítókkal, lesz bábszínház, játék- készítés és közös játék is. • A kecskeméti Polgári Kaszinó következő rendezvénye „Március 15-ére emlékezünk" címmel március 13-án, 18 órakor lesz a Liberté kávéházban. # Szombaton délelőtt 10-től ori- gamizás, bábkészítés, délután fél 3-tól maszkkészítés lesz gyerekeknek a kecskeméti Szó- rakaténuszban. • Ma este 8-tól Bohém-klub lesz a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. Csehov-bemutató A kecskeméti színházban ma lesz Csehov Cseresznyéskert című komédiájának premierje. Illés István rendezővel beszélgettünk.- Nekem Csehov sokat jelent a pályámon - mondta Illés István. A diplomamunkám is a Cseresznyéskert volt 1973-ban, Miskolcon. Hat év alatt öt darabot tudtunk ott bemutatni Cse- hovtól, aki forradalmasította a színjátszást és drámaírást. Mindenki „Csehov köpenyéből” bújt ki. Persze, egy „be nem vezetett városban" csínján kell bánni Csehovval. A ’60-as évektől az angol, a cseh és lengyel színházak szakítottak először a Sztanyiszlavszkij-féle tragikus, drámai Csehov-képpcl. A komédiát, a groteszket fedezték fel darabjaiban, az én nemzedékem is ezt az iskolát követte. De csak nagyon pontos elemzéssel és jelentős színészegyéniségekkel szabad belevágni ebbe a vállalkozásba, hogy Csehov humorát, a komédiát fel tudjuk mutatni. Csehov is harcolt ezért a Szta- nyiszlavszkij-színházzal. Az életet úgy próbálom én is színpadra vinni, ahogy van. Az emberek nincsenek állandóan drámai helyzetben. Esznek, isznak, beszélgetnek, közhelyeket mondanak.- Az „elúszott" cseresznyéskerttől való hosszú búcsúzási jelenet mennyiben szimbolikus? Ismert, hogy ön négy év direk- torság után augusztustól megválik a színháztól.- A főiskolán volt egy nagy mesterem, Nádasdy Kálmán. O mondta: aki ezt a pályát választja, annak a létezését, a magánéletét, a titkait kötelessége színpadra vinni, saját magát „kibányászni” és felhasználni. Ez egy ilyen exhibicionista pálya. A színjátszás, a rendezés úgy csak kutyakomédia, ha az ember mások élethelyzetét piszkálja és a sajátját tabuként kezeli. Mihályka Gyula Sírkő László és Mérni Katalin. FOTÓ: WALTER PÉTER Kigyulladt a színházi függöny Kigyulladt a színházi függöny a Budapesti Kamaraszínházban a Piaf című musical nyilvános főpróbáján, az előadás részét képező tűzijáték bemutatásakor. Személyi sérülés nem történt. A rendező, Szegvári Menyhért úgy döntött: az előadásokból e veszélyesnek bizonyult jelenet kimarad. Vajdasági napot rendeztek Baján Mirko Clrlc zomborl festőművész (a mikrofonnál) nyitotta meg Baján Csanádi Miklós szi- váci festőművész (jobbról) tárlatát. fotó: király László Csanádi Miklós sziváci festőművész félszáz, rideg hangulatot idéző tájképét bemutató tárlatával kezdődött a múlt heti vajdasági nap Baján. A szervező, az újvárosi művelődési központ szándéka, hogy minél átfogóbb képet nyújtson a délvidéki magyar művelődés jelenéről - nem járt sikerrel. Elmaradt ugyanis a szabadkai performance, a zombori lapok és népművészek bemutatkozása. A tárlatmegnyitón kívül a népes közönségnek be kellett érnie egy elpolitizált másfél órás beszélgetéssel. Tudniillik, a megkésett vendégek közül a legtöbben a VMISZ (Vajdasági Magyarok Ifjúsági Szövetsége) vezetői voltak jelen. Kevés szó esett a ma már csak 2 ezer példányban, havonta egyszer megjelenő hetilap, a Képes Ifjúság gondjairól. Pedig ez az egyetlen magyar nyelvű ifjúsági lap is felszámolás előtt áll. Csanádi Miklós tárlata egyébként április elsejéig látható a bajai iskolagalériában. K. L. Kossuth-napok Soltvadkerten Közművelődési pályázat Közösségek és magánszemélyek egyaránt pályázhatnak idén is a közművelődési alap támogatására Halason. A részletes szakmai és gazdasági programmal a pályázóknak az év végén el kell számolniuk. A szükséges űrlapok, s bővebb tájékoztatás a polgármesteri hivatalban és a REPI-ben kaphatók. A pályázat benyújtásának határideje a városházán március 24. Bábos bemutató Szombaton 15 órakor mutatja be a kecskeméti Táncsics Mihály Művelődési Házban Az aranyhajú lány című új darabját a kecskeméti Ciróka Bábszínház. A szombati premierre az óvodás és iskolás gyerekeket várják. A klasszikus történetet feldolgozó előadást Galántai Csaba rendezte. A soltvadkerti iskola diákönkormányzata március 11-től 15-éig Kossuth-napokat rendez. Szombaton reggel kézilabdakupa lesz a sportcsarnokban. Vasárnap 10 órakor nyitják meg Daróczi Csaba fotókiállítását, Vadkert ad otthont a Magyar Rádió Játsszunk operát! című műveltségi vetélkedő körzeti döntőjének, amelybe helyi csapat is bejutott. E zenei élményt adó versengés 10.30 Ovibál Csávolyon A csávolyi óvoda szülői munkaközössége bált rendez március 11-én, szombaton este 8-tól a nagypresszóban. A bevételt az óvodások számára ajánlják fel. A helyi vállalkozók és a szülők a bálra értékes tombolatárgyakat adtak, a zenét a Fischer-zenekar szolgáltatja. órakor kezdődik. Hétfőn két időpontban: 9 és 18 órakor rendezik meg az alsó, illetve a felső tagozatos diákok szavalóversenyének nyilvános döntőjét. Kedden délelőtt zenei verseny lesz, délután pedig annak döntője az iskola könyvtárában. Szerdán a Kossuth-szobomál 11 órakor kezdődik a városi ünnepség. Műsort adnak az irodalmi szakkör tagjai és a művészeti alapiskola tánccsoportja. Csengődi disputa A kistelepülések közművelődési helyzetéről, művelődési házai pénzügyi gondjairól, a községi könyvtárakról, a tájékoztatásról rendeznek tanácskozást március 13-án Csengődön. A tanácskozás tíz órakor kezdődik a csengődi Dankó Pista Művelődési Házban. A REMÉNYTELENSÉGTŐL A GYÓGYULÁSIG Harcunk a rák ellen Egy szlovákiai magyar házaspár sikerrel küzdötte le a rákot. Sorozatunkban megismerhették történetüket, a következőkben pedig a gyógyulást hozó kúrát. A gyógyulás reménye, hitünk szerint, segítheti az orvosok munkáját is. Meseországban jártak A legszebb rajzokból kiállítást rendeztek az iskolában. 17. Kiegészítések 1, Csak kevés embernek árthat a hosszan tartó, 42 napos böjtölés. Az ő számukra jobb, ha 4 napos lékúrával kezdik, s beiktatnak egy egy hónapos szünetet, majd egyhetes böjttel és kéthavi szünettel folytatják. Aztán 3 hetes böjt és 3 hónapos szünet következik. Aki érzi és tudja, hogy bírni fogja, végigcsinálja a 42 napos kúrát, majd egyéves szünet következik, amelynek során maximum 1 napos böjtöket iktat be. Sok ember számára, aki a rákos burjánzástól, áttételektől nagyon rossz állapotba került, nem marad más hátra, mint belevágni a Breuss által javallt hosszú koplalásba. Ez esetben azonban a beteg mindig tartson magánál egy doboz szőlőcukrot (Gluko- pur), s ha izomgörcsöt vagy szívremegést érez, azonnal függessze föl a böjtöt, s fogyasszon el néhány kanál vagy tabletta szőlőcukrot. 2. A böjt befejezése: Ezen a ponton legyünk rendkívül óvatosak! A böjtöt úgy fejezzük be, hogy tovább fogyasztjuk a zöldséglét a teákkal, s ebbe elegyítsük nagy elővigyázattal első ételeinket. Az első készítmény némi (pár kanál) vízben főtt darakása, amit 2 napon át eszegetünk. A további ételek legyenek könnyen emészthe- tők, s legalább 3 napig a böjt után fogyasszunk kicsi adagot, de gyakrabban. Ne becsüljük alá ezt a szempontot: gondoljunk a koncentrációs táborok fölszabadított foglyaira vagy azokra a hadifoglyokra, akik itthon mindjárt sokat ettek, s gyorsan el is haláloztak tőle. A tisztálkodásról A második naptól fogva minden páros napon beöntéssel tisztítjuk ki beleinket. Klisztírt az egészségügyi ellátóban veszünk. Tartályába kamillateával kevert langyos vizet töltünk, gumicsövét a végbélbe vezetjük, s az edényt megemeljük. Legjobb a fürdőszobában, négykézlábra ereszkedve végeznünk a beöntést, s a folyadékot igyekszünk legalább tíz percig magunkban tartani. Ha ágyban vagyunk, ajánlatos a jobb oldali fekvőhelyzet. Akinek kivezetése van, természetesen nem végez beöntést, ő legfeljebb enyhe és kevés hashajtó teát vagy ilyen ásványvizet kortyolgat; akin vastagbélcsonkítást végeztek, 20-25 dl vízzel öblít, s az edényt lassan üríti ki, akinek viszont a bélrendszere csonkítatlan, fél liter folyadékot használ. Miért fontos mindez? Az olvasó nyilván azt mondja, hogy ha nem eszik, bélrendszere üres, mire hát tisztogatni! Nézzük hát, mi történik a böjt alatt a szervezetben. A 3. és 4. napon az egész szervezet áthangolódik egy másik rendszerre, tartalékaihoz fordul, tisztogatja az összes sejtközi tereket, a szövetnyirkot a fölhalmozódott mérgező anyagoktól, s a húgysavtól, s mindezeket a mérgező hulladékanyagokat a bőrön, a beleken, s a húgyvezetéken át zárja ki. Ezért a böjt idején is van a belekben széklet, de ez a kis mennyiség képtelen kitolódni. Ennek a székletnek azonban nem szabad a belekben maradnia, mert a beteg magát mérgezné vele, a bélbolyhok ugyanis visszaszívnák a mérgeket a bélbe. Ezért fontos, hogy beleinket minden második napon, mások szerint naponta klisztírrel kitisztítsuk. A böjt alatt az ember meglehetősen erős szagot áraszt, mert - mint mondtuk - sok szennyeződés a bőrön keresztül távozik, ezért gyakori zuhanyozást javaslok. E tanácsok a böjttel nyert több évtizedes tapasztalatainkon nyugszanak, ezért ki-ki a saját érdekében kövesse őket. (Folytatjuk) A kecskemét-katonatelepi Ma- thiász János Általános Iskola megyei rajzpályázatot hirdetett „Meseországban jártam” címmel. A pályázaton hat kisdiák nyert első díjat. Homoki Anett, a kecskeméti Vörösmarty-is- kola másodikos diákja, a negyedikes Gyarmati Andrea és a nyolcadikos Szabó Márta, a kecskeméti Máriavárosi Általános Iskola diákjai. Első helyezett lett a hatodikos Fábián Péter, a kecskeméti Arany Já- nos-iskola diákja, a nyolcadikos Bámai Árpád, a Mátyás Király-iskola tanulója. A kiskőrösi Gál Natália szintén első díjat vehetett át, ő a Vasvári-iskola hatodikos tanulója.