Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-09 / 58. szám

1995. március 9., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal MÁSFÉL EVE VARNAK AZ ALKALMAZOTTAK Mikor fizetik ki járandóságaikat? (Folytatás az első oldalról) Immár másfél éve hiába várják elmaradt járandóságaik kifizeté­sét a kiskunfélegyházi volt Autó-Unión Kft. egykori tagjai és alkalmazottai. Noha a bérek után esedékes személyi jövede­lemadót annak idején levonták, magát a pénzt a mai napig sem látták. A hajdani Lenin téesz autója­vító műhelyéből 1991-ben ala­kult káefté rövid, mindössze két és fél éves tevékenység után, 1993-ban csődbe ment. Azon­ban erről, továbbá munkaviszo­nyuk megszűnéséről is csak több mint kéthetes késéssel szereztek tudomást az érintettek. A káefté törzstőkéjét termé­szetesen elvitte a sikertelen tranzakciók során felgyülemlett adósság. S noha a befizetett tő­kerész egyes tagoknál elérte a 200 ezer forintot is - beletörőd­tek. Abba viszont már nem haj­landók beletörődni, hogy visz- szamaradt, átlagosan 30 ezer fo­rintra rúgó járandóságaikat sem fizetik ki. Mint mondják ugyanis, 1993-ban végig mind­össze bérük 60-80 százalékát kapták kézhez. A fennmaradó összeget a káefté egykori ügyve­zető igazgatója tartotta vissza, teljesen önkényesen. A tagok többször is kezdemé­nyezték, hogy egy megbeszélés keretében tisztázzák a kialakult helyzetet. Az ügyvezető igaz­gató azonban ez elől minden esetben elzárkózott. Mindössze annyit sikerült elérniük, hogy a kisebb, 17-20 ezer forintig ter­jedő járandóságokat végül is ki­fizették. Mint utóbb kiderült, a A volt tulajdonosok ma már bérlőkként dolgoznak. jogcím nélkül visszatartott bé­rekből fedezték a sikertelen ku­vaiti vállalkozásban részt vett alkalmazottak járandóságait, majd miután a kudarc már egyér­telművé vált, ugyancsak ebből az összegből finanszírozták a kint dolgozók hazautaztatását. A káefté jelentős vagyonát a két és fél éves működés alatt egé­szében elkótyavetyélték. A telep raktára teljesen kiürült, csupán a 15-20 éves elfekvő anyagok ma­radtak benne. A helyzet a másfél éve kezdő­dött felszámolás óta mit sem vál­tozott. A felszámolással megbí­zott szolnoki Reál Holding Kft. biztosa ugyanis elzárkózik a volt káeftétagok tájékoztatásától. Mi több, a hoppon maradt embere­ket hibáztatja a kialakult helyze­tért. Az egyre nyilvánvalóbbá váló csődhelyzet nyomán kialakult helyzet a tagok egy részét arra kényszerítette, hogy másodál­lásban vállalkozói tevékenysé­get indítsanak. A csődeljárást követően azután valamennyien főállású vállalkozóvá váltak. Időközben megalakították az Autó-Generál Szövetkezetét, mely ugyan nem folytat termelői tevékenységet, hanem a külön­böző vállalkozóknak bérbe adott csarnokai, műhelyei és egyéb helyiségei díjából tartja fenn magát. A felszámolási biztos szerint ez a kettős tevékenység okozta a káefté csődjét. Az Autó-Generál és az egy­kori Lenin téesz jogutódjaként létrejött Zöldmező téesz között is léteznek állítólagos „rendezet­len” tartozások, így a volt káefté tagjainak végső reménye is el­szállt, hogy egyszer még meg­kapják elmaradt béreiket. Arra, hogy egy esetleges pol­gári perben érvényesítsék köve­teléseiket, gondolni sem mer­nek. Ismerve ugyanis a bírósá­gok túlterheltségét, az ebből eredő lassú ügyintézést, egy ilyen kezdeményezés akár éve­kig elhúzódhat. Szász András Ki üzemeltesse a piacot? Esélye van a felépülésre Egyre többen beszélik Baján, hogy a környékbeli gazdálko­dókat is a városba csábító piac­nak új üzemeltetője lesz. Az előző képviselő-testület a Kommunális és Szolgáltató Kft.-t bízta meg ezzel a feladat­tal, ám könnyen lehet, hogy változás lesz. Széli Péter polgármester kérdésünkre elmondta: Most folyik az intézményhálózat át­tekintése, az átvilágítás. Ebbe a körbe természetesen beletarto­zik a kommunális kft. is. Újra kell gondolni a működési felté­teleket és feladatokat. Elkép­zelhető így a piac más műkö­dési formája is. Ez azonban egyelőre csak egy elképzelés, tavasz közepén, az áprilisi-májusi testületi ülé­sen kerül a képviselők elé a ha­tározati javaslat. Ezért döntés is csak ekkor várható a piac üze­meltetésének kérdésében. Körülbelül 80 százalék az esé­lye annak, hogy felépül az a szegedi olajvállalkozó, akit feb­ruár 24-én lőttek fejbe Szeged egyik főutcáján fényes nappal - mondta el szerdán Teiszl Ist­ván, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság bűnügyi osz­tályának vezetője. Molnár Rudolfot akkor tá­madták meg, amikor irodája előtt kiszállt az autójából. Az egyik lövés a fejét, a másik a nyakát érte. A tettes áldozata autójával menekült, elvitte Molnár Rudolf táskáját a benne lévő több mint 13 millióval együtt. A kocsit és a táskát a pénzzel nem sokkal később a rendőrség megtalálta. A táma­dót továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség. A sérült üzletember még mindig golyókkal a fejében fekszik a klinikán. Szobáját rendőrök vigyázzák. 414 A TÁRGYALÓTEREMBŐL 414 Tűnjél el innen, mert különben leszúrlak Soltvadkerten, a Büdöstó dűlő 4-es számú tanyában a múlt év november 20-án tragédia ját­szódott le a házban évek óta ott lakó Dusnoki János Sándor, harminckilenc éves és Czirók László, negyvennyolc éves haj­léktalan között. Az ügyet a me­gyei bíróságon dr. Feleky Ist­ván büntetőtanácsa tárgyalta. Dusnoki évek óta birtokolta a tanyát, de nem tudhatta, ami­kor 1994. november 14-én oda­engedte Czirók Lászlót, hogy ezzel végzetes hibát követett el. Czirók ugyanis összesen nyolc alkalommal volt büntetve. Járta az országot, csavargón, itt-ott alkalmi munkákat vállalt. Leg­utóbb másfél évig dolgozott egy juhásznál, aki szállást és kosztot is adott neki a munká­jáért, de italozása miatt elza­varta. Ekkor kéredzkedett be a tanyába Dusnoki mellé. A romos, erősen lepusztult házban a két ember kezdetben probléma nélkül kijött egymás­sal. A múlt év november 20-án azonban Czirók azt tapasztalta, hogy társa - szokásától eltérően - mogorván és szófukaron jött haza. Hallgattak. Egyszer csak megszólalt Dusnoki: tűnjél el a tanyából, mert ha nem, bajok lesznek. De mivel választ nem kapott, megismételte: tűnjél el, mert különben leszúrlak! Való­színűleg ez volt a pillanat, ami­kor Dusnoki rájött, kár volt be­engedni a másikat a tanyába. Czirók nem vette komolyan társa fenyegetőzését, hanem nagy nyugalommal, komolyan és türelmesen magyarázni kezdte, hogy ő nem ártott neki, és a tanya sem az övé, tehát nem küldheti el. Cziróknak eb­ben igaza volt, s éppen ezért lett dühös a másik. Körülbelül öt percig vitakoztak, amikor Dus­noki végképp kifogyott az ér­vekből. Felpattant, s előkapott egy kést, amit derékmagasság­ban előre tartva, Czirók elé lé­pett és kijelentette: Na, tűnés. Ekkor kapcsolhatott a „betola­kodó”, hogy itt komoly dolog­ról van szó. Nem is tétovázott, hanem azonnal cselekedett és csizmás lábával kirúgta a kést támadója kezéből. Ezzel azon­ban Czirók nem érte be, hanem egy 130 centiméter hosszú sző­lőkarót felkapva, azzal a köze­pesnél kisebb erővel fejbe vágta Dusnokit. Az ütéstől a sértett négykéz- lábra rogyott, s ilyen helyzeté­ben el akarta kapni Czirók lá­bát, aki viszont torkon akarta rúgni Dusnokit, de a rúgás csak a védekezésképpen felemelt karját érte. Ezt látva a földön mászó ember a késért akart menni, de ezt megakadályo­zandó, Czirók ismét lesújtott a karóval. Az ütés a sértett jobb arcfelét érte, de a másik tovább ütötte, most már nagy erővel. Czirók, aki látta, hogy Dus­noki feje erősen vérzik és már csak zihálva lélegzik, megijedt. Elkezdett hát futni a földeken át, s egy fél óra múlva ért be Soltvadkertre, ahol a rendőrsé­gen feljelentette önmagát. A rendőrségről értesítették az ügyeletes háziorvost, aki a tettessel a helyszínre sietett, de ott már holtan találták Dus­nokit, feje alatt a késsel. Az orvosok megállapították, hogy a szerencsétlen ember nem sokkal a bántalmazások után meghalt. Halálát agyroncso­lódás, darabos koponyatörés okozta. A bíróság Czirók Lászlót emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért három év hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, s három évre eltiltotta a közügyektől. Kötelezte a fel­merült 19 450 forint bűnügyi költség megfizetésére. ítéleté­ben a bíróság leszögezte: a vádlott a jogos védelmi hely­zetben túllépte az elhárítás szükséges mértékét. Előre látta, hogy ütéseitől a sértett életét vesztheti, ezt nem kí­vánta ugyan, de ebbe belenyu­godva cselekedett. Az ítélet kihirdetésekor jog­erőre emelkedett, és végrehajt­ható. A tanya egyelőre üresen maradt... Gál Sándor BEKBE ADOS Városközponti, 135 m2-es raktárhelyiség 1995. áprilistól; ipari tevékenységre is alkalmas. Felvilágosítás: 76/480-480 (45089) Megszüntették vállalatukat „A jánoshalmi Településüze­meltető Vállalat gazdálkodása terén 1993-tól jelentős negatív változások következtek be. Be­indult egy erőteljes leépülési folyamat” - áll a helyi önkor­mányzat ideiglenes bizottságá­nak írásos előterjesztésében. A képviselő-testület többször is foglalkozott a vállalat stabilitá­sának rendezésével, de végül tavaly július 28-án elren­delte az üzem végelszámolását. November elején viszont egy újabb határozattal megszüntette a végelszámolást. A vállalat to- vábbműködését rendelte el az­zal, hogy 1994. december 31-éig gazdasági társasággá alakuljon át. Ez nem történt meg. Az idén januárban a testü­let egy ideiglenes bizottságot jelölt ki, melynek feladata volt, hogy javaslatot tegyen a cég további sorsáról. A prob­lémák teljes körű megismeré­sére a Juhász János alpolgár­mester által vezetett bizottság megbízást adott a kecskeméti Mezőorg szervezési és tanács­adó kft.-nek. A szakértői vélemény alap­ján a képviselő-testület nagy többséggel úgy döntött, hogy a Településüzemeltető Vállalatot jogutód nélkül megszünteti. Egyben március elsejétől a vál­lalat végelszámolását elrende­li. Végelszámolónak egyhangú­lag Pap Zoltánnét, a vállalat fő­könyvelőjét jelölték ki a képvi­selők. A végelszámolás nyitó mérlegét április derekáig kell letennie a testület elé. A képvi­selő-testület a nyitó mérlegben kimutatott tartozásokért kötele­zettséget vállal. Az önkor­mányzat közgyűlése a város parkjainak kezelésével, a ké­ménysepréssel és a kémények hatósági és műszaki felülvizs­gálatával a Gameszt bízta meg. Ezekre a feladatokra 2,1 millió forintot biztosít a testület a szervezetnek. A Településüzemeltető Vál­lalat által végzett lakásgazdál­kodási feladatok ellátására a polgármesteri hivatal pénzügyi és műszaki osztálya kapott megbízást. Blázsik Sándor A bajai orvosok szót kémek- Az orvoskamara feladata, hogy az orvosi hivatás gyakor­lásával összefüggő ügyekben képviselje és védje az orvosi kar tekintélyét, testületéinek érdekeit és az orvosok jogait - fogalmazta meg az orvosi ka­mara tennivalóit dr. Deutsch Ottó, a bajai orvosi kamara el­nöke.- Az a célunk, hogy semmi­lyen, az egészségügyet érintő rendelkezés ne történhessen meg anélkül, hogy figyelembe vegyék a szakma véleményét. Nem a kész terveket szeretnénk tehát véleményezni, hanem részt venni azok előkészítésé­ben. Jó kapcsolatra törekszünk a önkormányzat egészségügyi bizottságával, a kórházvezető­séggel, és a polgármesterrel. Legutóbb a kórházigazgató, dr. Poór László kinevezése előtt kérték meg a véleményünket.-A városi kamarának 262 tagja van Bajáról és környéké­ről, megalakulásukkor három tagozatot hoztak létre: fogor­vosi; háziorvosi, házigyermek­orvosi, üzemorvosi; valamint kórházi tagozatot. Havonta 500 forintos tagdíjat és egyszeri 5 ezer forintos regisztrálási díjat fizetnek az orvosok, akik szá­mára törvény írja elő a kötelező kamarai tagságot. Rab Rita Segítség a városi kórházaknak Kívánatos lenne, hogy a megyei kórház mellett azokat a városi kórházakat is segítse a műszer­vásárlásban a megyei önkor­mányzat, amelyek területi vagy megyei szakfeladatokat is ellát­nak - mondta dr. Molnár Gábor, a megyei közgyűlés egészség- ügyi bizottságának elnöke a legutóbbi közgyűlésen. A mű­szerbeszerzési állami céltámo­gatási keret ugyanis kis mozgás­teret ad a városi kórházaknak. A testület méltányolta a kérést, s úgy döntött: 1996-ban a megyei önkormányzat 21 millió forin­tos műszerbeszerzési támoga­tásban részesít három városi kórházat. A támogatást a bajai kórház stroke-programjára, a halasi kórház fertőzőosztályá­nak, a kalocsai kórház tüdőgyó­gyászatának és pszichiátriai osztályának ítélte meg a köz­gyűlés. A döntéssel a megyei kórház céltámogatási kerete, igényéhez képest, 30 millió fo­rinttal csökkent, számukra 49 milliós támogatást szavazott meg a megye 1996-ra, amihez 21 milliós állami támogatást pá­lyáznak meg. Á. E. ffiCSSEMÉt-KATONATELEP Itt az új ESCORT! Az óriási érdeklődésre való tekintettel a hét végén ismét nyitva tartunk. Ekkor még közelebbről megis­merkedhet a Ford Escort 1995-ös modelljével, amely a legkényesebb vevők és autóbarátok igényeit is teljes mértékben kielégíti. Jöjjön el új bemutatótermünkbe és szervizünkbe március 10-11-12-én az Escort bemutatónkra! Akik megren delik a legújabb típust, ezeken a napokon kedvező feltételek mellett tehetik meg! Higgyen a szemének! Az Escort-hétvégén egész nap várjuk az érdeklődőket bemutatótermünkben: FORD $ZAMY KECSKEMÉT-KATONATELEP AUTOHAZ Telefon: 76/327-447.

Next

/
Thumbnails
Contents