Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda Megyei Körkép 5. oldal FALUGYŰLÉS KEREKEGYHÁZÁN VÁRJÁK A LAKOSSÁGI IGÉNYEKET A botrány ezúttal elmaradt Téli felvétel a kunpusztai idegenforgalmi látványosságról. Kerekegyházán sokan ettől remé­lik a fellendülést. fotó: pn-archív Néhányan kiadós botrányra számítottak a hétfő esti, kerek­egyházi falugyűlésen. Az elője­lekből valóban sejteni lehetett ilyesmit, mivel a január 23-án megtartott legutóbbi falugyűlé­sen már egyre elszabadultak az indulatok. A botránykő a föld­kiadó bizottság munkája volt, a részarány-földtulajdonosok kö­zül többen nyomdafestéket nem tűrő vádakkal illették Peczelák Lajost. A két falugyűlés közötti idő nem telt el meglepetések nél­kül. A földkiadó bizottság el­nöke ugyanis - igaz, felaján­lotta lemondását - a bizottság néhány tagjának kérésére meg­gondolta magát, s bizalmi sza­vazást kért. Mivel egyetlen tar­tózkodáson kívül mindenki mellette voksolt, Peczelák La­jos megmaradt a bizottság el­nökének. Talán ezért számítottak né­hányan a viták kiújulására - bár a hét eleji falugyűlés napirendi pontjai között nem szerepelt a földkérdés azt mindenki tudta, hogy nem maradnak szó nélkül az érintettek. A napirendnek megfelelően először a község tervezett költ­ségvetéséről számolt be Czakó István polgármester. Elmondta, hogy a cél az intézmények zök­kenőmentes működtetése vol­na, de nincs garancia arra, hogy a tavalyi színvonalat tartani tudják Kerekegyházán. Jó lenne hitel nélkül megoldani az idei évet - mondta Czakó István -, úgy, hogy fel se merüljön egyik-másik intézmény beru­házásának gondolata. A már megkezdett szenny­víztisztító telep beruházásával kapcsolatban el kell dönteni, hogy folytatni kívánja-e a köz­ség, vagy elhalasztani a befeje­zést. Ez utóbbi esetben szá­molni kell azzal, hogy elesnek az 50%-os állami támogatástól. Nem elképzelhetetlen, hogy az eddigiekkel ellentétben az év második felére be kell vezetni a helyi adót is Kerekegyházán, ami kommunális adóként 1500 Ft-ot jelente telkenként a fenn­Szélkerék a pusztán. maradó fél évre. Szintén terve­zik az idegenforgalmi adó kive­tését, de az így befolyt összeget vissza szándékoznak forgatni az idegenforgalomba. Másik napirendi pontként szerepelt Kerekegyháza vá­rossá nyilvánításának kérdése. A falugyűlés résztvevői - mi­után tisztázódott, hogy az eset­leges várossá válás nem jelenti a hivatal felduzzasztását, meg­szavazták a pályázat beadását. Kerekegyházán kívül Szabad- szállás, Izsák, s esetleg Solt is pályázna a városi címre. Á külterületi rendezési terv ismertetése leginkább a kun­pusztaiakat sarkallta véle­ménynyilvánításra. Az idegen- forgalom szempontjából jelen­tős területen ugyanis a terv igyekszik gátat vetni a továb­bi tanyaépítésnek, de mint ki­derült, más konfliktusok is terhelik az itt élők hétköznap­jait. A földjüket itt visszaszerzett helybéliek ugyanis már több helyen beszántották a gyepes területet is. A rendezési tervet a közeljövőben vitatja a testület. A falugyűlés végére maradt a legtöbbek által várt „földügy” folytatása. A január 23-ai botrány végül nem ismétlődött meg, Czakó polgármester ugyanis bejelen­tette - hogy bár az önkormány­zat nem felettese a földkiadó bizottságnak -, minden egyes üggyel foglalkoznak, szemé­lyesen fognak elbeszélgetni az érintettekkel. A jelenlévők közül néhányan szóvá tették azt is, hogy a helyi kábeltévé kozmetikázva, a dol­gokat erősen megszépítve, tehát cenzúrázva számolt be a 23-ai, viharos falugyűlésről. A kábel­tévé felelős vezetője ezt cáfolta. Elmondta, hogy senki sem szólt bele a szerkesztés koncepció­jába, munkatársaival viszont igyekezett a vita érdemi részére koncentrálni, s azt meghagyni a műsorban. Bán János Nagykőrösön a múlt évi köz­műfejlesztési program kereté­ben 83 utcában, több mint 700 családi házat kapcsoltak a föld- gázhálózatra. December végére eljutott a vezeték az épülő vá­rosi kórházig, a múlt héttől pe­dig a volt szovjet laktanya Kecskeméti úti, 90 lakásos épü­lettömbjét is földgázzal fűtik. A városi programhoz kapcso­lódva korszerűsítette energiael­látó rendszerét a Bonduella Zöldségfeldolgozó Vállalat, va­lamint a Vertikum Kft. is. A kö­rösi vezetékrendszert Kocsérig hosszabbították. A faluban csaknem 300 lakás, valamint a közületek kaptak földgázt - tá­jékoztatta lapunkat Orczy László, a nagykőrösi polgár- mesteri hivatal tanácsosa. Hoz­zátette: Nagykőrösön jelenleg 243 utca alatt fut a földgázveze­ték, ami azt jelenti, hogy a fűtő- energia-ellátás vonatkozásában Szennyezés a Körösön A romániai brádi bányánál lévő iszapderítőből a Fehér-Körösbe kerülő nehézfém- és cianid- szennyezés a folyó magyaror­szági szakaszán nem okozott az átlagosnál rosszabb vízminősé­get - jelentette be a környezet­védelmi miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón. A helyi kör­nyezetvédelmi felügyelőség a kedd délutáni elemzések alap­ján dönt szerdán a leállított víz­kivételi művek, illetve a gyulai csatorna frissvíz-utánpótlásá­nak ismételt üzembehelyezésé­ről. Az orvos szemével E címmel tart előadást dr. Ko­vács A. Gábor, a kecskeméti megyei kórház orvos igazgatója diákoknak, leendő ápolóknak. A kecskeméti Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociá­lis Szakközépiskola diákja ugyanis tanáruk, Komáromi At­tila vezetésével életre hívtak egy klubbot, az „Érdekes talál­kozások klub”-ját, amelynek immár a 16. rendezvényére ke­rül sor. A diákoknak arról be­szél majd az igazgató, hogy az orvos szemével nézve szükség van-e a jól képzett ápolókra. A klubtalálkozó február 14-én, délután 14 óra 30 perckor kez­dődik az iskolában. Lebbencset főzött - leégett a tanya, az erdő Emlékezetesek a megyében az elmúlt nyarak hatalmas erdőtü­zei, amelyek óriási károkat okoztak a faállományban, épü­letekben és az élővilágban egyaránt. Minden esetben meg­állapították a nyomozók, hogy a tüzet gondatlanság, sőt arra is utaltak nyomok, hogy szándé­kos gyújtogatás okozta. Emlékszünk arra is, hogy 1994. július 5-én kigyulladt egy Jakabszállás melletti erdő, s a tűzoltóságnak csak nagy erőfe­szítések árán sikerült megfé­kezni a lángokat. A tettes ha­marosan kézre került és ügyé­ben a napokban tartott tárgya­lást és hozott ítéletet a bíróság dr. Feleky István vezette bünte­tőtanácsa. Az eljárás során a követke­zőkre derült fény: Szabó Imre, 52 éves, Jakabszállás, IV. kér. 61. szám alatti lakos - aki lopá­sokért már többször volt bün­tetve - 1994. július 5-én dél­előtt egy szőlőben dolgozott. Noha alkoholista életmódjából következően rokkantnyugdíjas, munka közben megivott egy li­ter bort, amitől lerészegedett. A szőlőből délben hazament a ta­nyába - amit erdő vesz körül - és egy kisebb tisztáson, téglák­kal körülvett, általa többször használt tűzrakóhelyen ebédet főzött. Amikor megfőtt a leb­bencs, azt két társával elfo­gyasztotta, majd amikor a jól­lakott ismerősök eltávoztak, Szabó Imre vizet öntött a tűzre. Észlelte, hogy nem aludt ki egészen a tűz, sőt a téglák kö­zött az erős szél miatt kicsapott a láng és meggyújtotta a száraz füvet. Ezt eltaposta, a bográcsot bevitte a tanyába, ő pedig lefe­küdt aludni. Közben a tűz, amit az erős szél újraélesztett, ismét kicsa­pott a téglák között, meggyúj­totta az avart, ez „elvezette” a tüzet a fákig, s hamarosan ha­talmas füst jelezte a tragédiát. Erre többen felfigyeltek, a helyszínre siettek, s nekikezd- tek a lángok megfékezésének, de a tűz ennek ellenére átterjedt a 39 hektáros erdőre is. Két órakor szóltak a tűzoltóknak, akik azonnal a helyszínre siet­tek, majd bevonták az oltásba a honvédség és a polgári védelem erőit is, a rendőrség pedig elte­relte a forgalmat az útról. A tüzet okozó Szabó Imre ezalatt „az igazak álmát” aludta, mit sem sejtve arról, mekkora veszedelmet okozott gondatlanságával, sőt az ő ta­nyája is veszélybe került. Egy szomszédja rátörte az ajtót, el­mondta neki, mi történt. A hir­telen föleszmélt Szabó is részt vett az oltásban, de rövid idő után eltávozott a helyszínről. Az oltásban közreműködők este tíz órára tudták lokalizálni a tüzet, a teljes oltással pedig csak másnap, a reggeli órákban végeztek. A felmérések szerint kis híján 20 hektár erdő égett meg, összesen több mint két és fél millió forint kárt okozva a tulajdonosoknak. De ezen túl a tűz elérte Trepák István, Jakab­szállás, IV. kér. 106. számú ta­nyáját is, és abban több mint 133 ezer forint kárt okozott, míg két másik tanyát 62, illetve 49 ezer forint értékben károsí­tott. A teljes kár megközelíti a hárommillió forintot, de akkor még nem szóltunk a természet károsodásáról, amit forintban ki sem lehet fejezni. A bíróság Szabó Imre bűnös­ségét gondatlan közveszély- okozás vétségében állapította meg és ezért egyévi fogházbün­tetésre ítélte, de annak végre­hajtását kétévi próbaidőre fel­függesztette. Kötelezte, hogy a felmerült 31 ezer forint bűn­ügyi költséget fizesse meg. íté­letében a bíróság tájékoztatta a károsultakat, hogy igényüket polgári bíróság előtt érvénye­síthetik. Az ítélet jogerős és fel nem függesztett részében vég­rehajtható. Gál Sándor a város belterületének 80 száza­léka közművesített. Orczy tanácsos a továbbiak­ban elmondta még, hogy a la­kosság erejére támaszkodva idén is folytatható a földgázve­zeték építése. Az óránkénti 10 ezer köbméter kapacitású gáz­fogadó állomás teljes egészé­ben képes ellátni a települést. Számítani kell azonban arra, hogy a közterületre eső építési költségek idéntől nőnek. Az előzetes kalkulációk szerint várhatóan 60 ezer forintba ke­rül lakásonként a rákötés. Jogi személyek esetében, óránkénti 10 köbméter fogyasztásig, 180 ezer forintot kémek, az ennél is többet fogyasztókkal viszont alkuban egyeznek meg a köz­műfejlesztési hozzájárulás ösz- szegéről. Utólagos rákötés ese­tén a rákötés helyétől függően eddig 20 ezer, illetve 50 ezer forint közműfejlesztési hozzá­járulást kellett fizetni a lakos­ságnak. Mostantól egységesen 30 ezer forint lesz ez az összeg. A polgármesteri hivatal vá­rosépítészeti irodájába február 28-áig várják a földgázbekötési kérelmeket. A belterületi úthá­lózat fejlesztésére azonban egyelőre nincs konkrét ígéret. Orczy László elmondta, a pol­gármesteri hivatal csatlakozik a közútfejlesztési pályázatokhoz, de alapvetően a lakosság válla­lásán, erején múlik hány utca épül meg idén. Az önkormány­zati támogatás mértékéről és az egyéb feltételekről majd a vá­ros költségvetésének elkészülte után tudnak nyilatkozni. Ugyanilyen bizonytalan most még a helyzet a járdák építésé­vel kapcsolatban is. Az igénye­ket mindenesetre be lehet nyúj­tani április végéig. A járdák építőanyagát - ahová jut - má­jus végéig kiszállítják. M. J. A szakközepesek esélyeiről Rendhagyó osztályfőnöki órán beszélgettünk a bajai Türr Ist­ván Közgazdasági és Posta- forgalmi Szakközépiskola IV. B osztályos tanulóival. Arra voltunk kíváncsiak, milyen esélyt látnak a továbbtanu­lásra. Szabó Zsolt: Én történelem­ből szeretnék továbbtanulni a JATE-n, Szegeden vagy Nyír­egyházán, történelem-könyvtár szakon. A tanulmányi eredmé­nyem változó. A szakközépis­kola szaktárgyai gátolják a to­vábbtanulási lehetőségeket, mert a szakmát éppúgy meg kell tanulni, mint a közismereti tárgyakat. Csábi Bernadett: Érdemes megnézni, mi az oka annak, hogy az osztály fele tanító­vagy tanárképzőbe készül, pe­dagógus akar lenni. Mindössze ketten akarnak a pályán ma­radni, a külkereskedelmi főis­kolára vagy a közgázra menni. Olyan is akad közöttünk, aki rajzot vagy éneket választ. Szilvi: Az én pályaválasztá­som talán különlegesnek számít. Már negyedik éve tanulok ma­gánéneket. A jövő héten felvéte­lizek a szegedi konzervatóri­umba, remélem, sikerrel. Gim­náziumba nem akartam menni, mert a sima érettségi ma már semmit nem ér. Sajnos ezt az úgynevezett nagy élet bizo­nyítja. Időben fel kell ébredni a fiatalnak, hogy sikeres pályát vá­lasszon. Bócz Andrea: Annak idején úgy jöttem ide - mint szerintem mindenki -, hogy külkereskedő leszek. Ehhez viszont szükséges két középfokú nyelvvizsga, ki­tűnő tanulmányi eredmény, mert többszörös a túljelentkezés. A tanítóképzőt választom, nem szeretnék munkanélküli lenni. Antóni Zsüliet: Nyolcadik­ban nem tudtam eldönteni, hogy hová jelentkezzek. Édesapám vállalkozó, ő ajánlotta ezt az is­kolát, s így kerültem ide. Idő­közben ébredtem rá, hogy nem igazán érdekel. Szeretem a raj­zot és a művészeteket. Lehet, hogy megpróbálom a képzőmű­vészeti főiskolát. A tanulók többségének véle­ménye szerint bármelyik szak­ról könnyebb továbbtanulni, mint a külkerről. Úgy érzik, fon­tos lenne a gyakorlati oktatás megerősítése. Elképzelhetőnek tartanák, hogy vállalatokhoz el­látogatva szerezzék meg a gya­korlati képzést. A Dunaholding-Kecskemét Kft. mint a KUN-SOR Sörgyártási Technológiákat Fejlesztő és Sörgyártó Kft. F.A. (6100 Kiskunfélegyháza, Csanyi u. 2.) felszámolója pályázatot hirdet a kft. üzemének értékesítésére Értékesítésre kerül a kft. 942/1. hrsz. Kiskunfélegyháza, Csanyi u. 2. sz. alatti telephelyén lévő, befejezetlen- sörgyártó üzemépület (elkészült belső hálózatokkal, beépített sörgyártó gépekkel, berendezésekkel);- építmények;- raktáron lévő gépek, berendezések;- telek;- szennyvíztisztító telep. A teljes létesítmény alapár.: 37 450.000 Ft + áfa A pályázatokat a felszámolóhoz kell benyújtani (Kecskemét, Horváth Döme u. 12.), 1995. február 28-án, 15.00 óráig, zárt borítékban, "KUN-SÖR" jeligével. A pályázatnak tartalmaznia kell:- az ajánlott vételárat;- a vételár megfizetésének feltételét, 90 napos ajánlati kötöttséget és garanciát;- a pályázó cégjegyzék szerinti megnevezését. A pályázatok felbontása közjegyző jelenlétében történik. A hitelezőknek elővásárlási joguk van, de beszámítást a felszámoló nem tud elfogadni. A felszámoló fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítsa. Információ kérhető a felszámoló székhelyén: telefonon, a 76/486-606, 486-607 számokon; és a kft. székhelyén: Kiskunfélegyháza, Csanyi u. 2. (IBV-székház), Horváth Károly (tel.: 76/463-355). Az üzemépület előzetes egyeztetés után megtekinthető. (40872) Nagykőrösi földgázprogram

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents