Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

1995. február 1., szerda Belpolitikái Körkép 7. oldal A megyei önkormányzat bizottságai A megyei önkormányzat közgyűlésének alakuló ülésén készült felvételünk. Alábbiakban a megyei köz­gyűlés által megválasztott bi­zottságok összetételét ismer­tetjük. Feltüntetjük, hogy mely párt delegálta a bizott­ságokba a tagokat. A 9 bizott­ságba 33 nem közgyűlési tag is bekerült, ezt a „külső tag” megjelöléssel jelezzük. Ügyrendi és önkormány­zati bizottság. Elnök: Czakó István (MSZP). Tag: Kiss Kál­mán (SZDSZ), Urbán László (FKgP). Külső tag: Sárossy László (MSZP), dr. Wicker Ju­lianna (MSZP). Pénzügyi bizottság. Elnök: Ficsór József (MSZP). Társel­nök: Gaborják József (MSZP). Tag: Fekete Pál (MDF), Hirsch Imre (FKgP), Mózes Ernő (MSZP), Török Gusztáv Andor (SZDSZ). Külső tag: Papp Jó­zsef (MSZP), Lehoczki Ferenc (FKgP), Rohr Levente (Fidesz), Tóth Jenő (MSZP), Tóth Árpád (MDF). Nemzetiségi és etnikai ki­sebbségi bizottság. Elnök: Schön Ferenc (SZDSZ). Tag: Lengyelné László Veronika (MSZP), Kisóczki József (FKgP). Külső tag: dr. Matos László (MSZP), Wiedner Ist­ván (MDF). Egészségügyi és szociális bizottság. Elnök: dr. Molnár Gábor (MSZP). Társelnök: dr. Zombor Gábor (Fidesz). Tag: dr. Frigyesy Ferenc (KDNP), Miklós László (Nyugdíjas Szö­vetség), dr. Mihályi Lászlóné (FKgP), Tóth Zoltán (Városi Polgári Kör). Külső tag: dr. Deutsch Ottó (MSZP), dr. Hor­váth Csaba (SZDSZ), dr. Rad- vánszki Éva (FKgP), dr. Réfy Miklós (KDNP), dr. Bruncsák András (FKgP). Oktatási és kulturális bi­zottság. Elnök: Karsai Péter (MDF). Társelnök: Oláh Attila (FKgP). Tag: Endre Sándor (Fidesz), Lengyelné László Ve­ronika (MSZP), Szabó Károly (MSZP), Vass Benő (SZDSZ). Külső tag: dr. Faragó Gyula (MSZP), Szakái Lajos (KDNP), Újfaludi László (SZDSZ), Zsigó Róbert (Fi­desz), Bella László (MSZP). Területfejlesztési és idegen­forgalmi bizottság. Elnök: Cseh Szakáll Sándor (FKgP). Társelnök: Schindler János (MSZP). Tag: Erős József (Munkáspárt), Berkecz László (SZDSZ), Éber András (MDF), Markolt Endre (Nagycsaládo­sok Országos Egyesülete), Széli Péter (MSZP). Külső tag: Franek Béla (FKgP), Huszár Mihály (SZDSZ), Kiss Csep- regi Ákos (MDF), Németh Jó­zsef (MSZP), Aranyi János (MSZP), Kovács Ernő (Fidesz). Gyermek és Ifjúságvé­delmi, sport és ifjúságpoliti­kai bizottság. Elnök: Trepák Árpád (KDNP). Tag: Balog Já- nosné (Munkáspárt), Frankó János (MSZP), Kalmár József (FKgP), Vajda Zoltán (SZDSZ). Külső tag: Makány Ferenc (FKgP), Szabó Mihály (MSZP), Szabó József (FKgP). Környezetvédelmi és me­zőgazdasági bizottság. Elnök: Deák István (SZDSZ). Társel­nök: Balogh József (FKgP). Tag: Anka Balázs (MDF), dr. Urbán András (MSZP). Külső tag: Csatári József (FKgP), Pa­lotai Péter (SZDSZ), Patyi László (FKgP). Foglalkoztatáspolitikai bi­zottság. Elnök: Cserháti János (SZDSZ). Tag: Besesek Béla (KDNP), Mamuzsits Sándor (MSZP). Külső tag: Cselik Magdolna (SZDSZ), Tényi An­tal (MSZP). Természetbeni juttatással honorálják a munkájukat A megyei közgyűlés rendeletet alkotott a 46 közgyűlési tag és a 33 külső bizottsági tag termé­szetbeni juttatásáról és költség- térítésükről. A természetbeni juttatás a megye területén a tö­megközlekedési eszközök i- génybevételére jogosító bérlet, illetve annak pénzbeli ellenér­téke. Forintosítva ez azt jelenti: havi 30 ezer forintot kap a ki­lenc bizottsági elnök, illetve az a közgyűlési tag, aki két vagy több bizottságban kap helyet. Á közgyűlési tagok havi 23 ezer forintot kapnak, kivéve az el­nök, illetve a három alelnök. A bizottságok külső tagjainak havi 10 ezer forint természet­beni juttatás jár. Fenti összegek adómentesek, bár ez ügyben kikérik az APEH állásfoglalá­sát, mert két egymásnak el­lentmondó jogszabály is ha­tályban van. Amennyiben a közgyűlésről vagy a bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik valaki, úgy a természetbeni jut­tatás is arányosan csökken. A megyei közgyűlés ajánlást fo­galmazott meg bizottságainak, hogy az üléseket felváltva, a ta­gok lakóhelyén tartsák. Erre azért volt szükség, mert ha mindig Kecskeméten lenne az ülés, úgy például a Bácskában élők hátrányba kerülnének anyagilag a kecskeméti tagok­kal szemben. Arról is határozott a megyegyűlés, hogy - igény szerint - az önkormányzat elő­fizeti a Magyar Közlönyt a közgyűlési és a külső bizottsági tagoknak. A megye tulajdoná­ban lévő üdülőkben pedig évente egy alkalommal ked­vezményesen üdülhetnek. Mint ismeretes, az elnök fi­zetését havi 121 ezer, a három alelnökét 102 ezer forintban ál­lapította meg a közgyűlés. Nem nyilatkozott Egy hete közültük a megye te­lepülései polgármestereinek il­letményét. A szalkszentmártoni polgármester, Aranyi János nem kívánt erről nyilatkozni. Sok olvasónk érdeklődött en­nek okáról, amit mi sem tu­dunk. Hiszen a polgármesterek illetményét az adófizető polgá­rok fizetik. Annyit tudunk csak bizonyosan, hogy a település lé- lekszáma alapján Aranyi János maximális illetménye 80 ezer 700 forint lehet. Sörös József, Kisszállás pol­gármestere arra hívta fel fi­gyelmünket: településük lélek- száma 3272 fő, mi a KSH-tól 2963 főről kaptunk adatot. Ez azért fontos, mert a törvény szerint a 3 ezer lélekszámúnál nagyobb településeken több il­letmény adható. A privatizációs törvény az országgyűlés előtt Egész délelőtti munkanapját a privatizációs stratégia és tör­vény megtárgyalásának szen­telte kedden az Országgyűlés. Még az ebédszünet is megrövi­dült, és elmaradtak a szokásos sajtótájékoztatók, hogy minden vezérszónok a televízió nyilvá­nossága előtt mondhassa el vé­leményét a törvényjavaslatról. Békési László pénzügyminisz­ter majdnem egyórás beszéd­ben állt ki a törvényjavaslat legfőbb alapelvei, a privatizá­ció felgyorsítása, a készpénzes bevételek előtérbe helyezése mellett, rögzítve ugyanakkor azt is, hogy a különféle priori­tások és szempontok között a hatékonyság növelése játssza a legfőbb szerepet. A javaslat a pénzügyminisz­ter szerint lehetővé teszi a pri­vatizáció három-négy éven be­lüli befejezését. A törvényja­vaslat legfőbb célját a pénz­ügyminiszter abban határozta meg, hogy 1998-ig befejeződ­jön az intézményes állami pri­vatizáció. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden, az állam tulajdonában lévő, részben vagy egészben vállalkozói va­gyon értékesítésre kerülne. Nem történik alapvető változás többek között a MÁV, a posta, a hadiüzemek, illetve a termé­szetvédelmi területeken mű­ködő állami gazdaságok és az állami erdők esetében sem. Bé­kési László szerint nem válto­zik a magyar privatizáció ed­digi alapelve, amely szerint nem az állami vagyon szétosz­tása, hanem értékesítése a ma­gánosítás útja, sőt ez még in­kább érvényesül majd. Hasonló módon megerősödik az az alapelv is, hogy a privatizáció bevételeinek elsősorban az ál­lamadósság törlesztését kell szolgálni, hiszen az országnak nincs is más lehetősége. Ugyanakkor a privatizációt gyorsítani kell, ami azonban nem kapkodó értékesítést, ha­nem az előkészítés gyorsítását jelenti Békési László szerint. A gyorsítás egyik oka, hogy a magántőke ötször hatéko­nyabb az állami tulajdonnál. A mintegy 1000 milliárd forintra, a négy évvel ezelőtti könyvsze­rinti érték felére, olvadt értékű állami vállalatoknál 100 forint­nyi tőke mindössze 0,8 forint adózott eredményt hozott ta­valy, míg ugyanez a magántu­lajdonú cégeknél 3,8 forint volt. A szocialista és a szabadde­mokrata vezérszónokok is tá- mogatólag szóltak a törvényja­vaslatról; azonban míg Tardos Márton (SZDSZ) szinte teljes egészében változtatás nélkül el­fogadhatónak nevezte azt, Kari Imre (MSZP) már több ponton is szükséges módosításokról szólt. Az ellenzéki pártok szinte egyhangúan elutasították a kormány előterjesztését, s ha­bár annak megvitatásától nem zárkóztak el kategorikusan, a későbbi tárgyalást tartanák cél­szerűnek, hogy egyeztetni le­hessen a privatizációs törvényt a modernizációs programmal, illetve a kormány gazdaságpoli­tikai programjával. Miért elégedetlen a Fidesz? A fiatal demokraták elégedet­lenek a kormány eddigi tevé­kenységével. Elmaradtak ugyanis azok az intézkedések, amelyek megvalósítására a kormányprogram értelmében már sort kellett volna keríteni. Miközben a kabinet a konstruk- tivitást kéri számon az ellenzé­ken, az ország ügyeinek előbb- revitelét szolgáló ellenzéki ja­vaslatok többségének még esélyt sem adnak. Mint Szájer József frakcióvezető elmondta, a kormány számos intézkedés­sel maradt adós. Nem tette meg még az első lépéseket a kárpót­lási folyamat lezárására sem. Nem terjesztette a parlament elé az államháztartási reform­mal kapcsolatos koncepcióját, s nem történt meg néhány, a kormányprogramban szereplő adótörvény módosítása sem. Hiányolta Szájer József az ok­tatási törvény iskolaalapítással kapcsolatos módosítását, vala­mint a médiatörvényt, a jogal­kotási törvény tervezetét, s a bűnüldözéssel kapcsolatos jog­szabályok megvalósításának koncepcióját. A pénzügyminiszter távozik, de marad-e a programja? A hétvége váratlan és nemzet­közileg is feltűnést keltő politi­kai eseménye volt - mint azt már megirtuk hogy Békési László pénzügyminiszter fel­ajánlotta lemondását, amit Hóm Gyula miniszterelnök el­fogadott. Az egyik legfonto­sabb kormányzati poszton be­következő személyi változás kapcsán szinte a közélet min­den fóruma és vezető személyi­sége megnyilatkozott. De vajon mi késztette le­mondásra Békési Lászlót? Erről a távozó pénzügymi­niszter a következőket mondja: A feltételeimet nem teljesítették- Három feltételhez kötöt­tem a gazdaságpolitika sikerét. Az első az volt, hogy a kor­mányprogramban meghirdetett gazdasági koncepció érvénye­süljön. A másik: a privatizációs törvényjavaslat alapelveinek el­fogadása és végrehajtása; a harmadik: a kormányzaton be­lül egy gazdaságpolitikai cent­rum létrehozása. Ézeket a felté­teleket nem láttam biztosított­nak, a stabilizációs lépések kés­lekedtek, s ezek károsan hatot­tak az 1995-ös folyamatokra. Horn Gyula miniszterelnök a lemondást így kommentálta:- Békésivel elvi nézeteltéré­sek alakultak ki; személyes konfliktusok azonban nem ne­hezítették az együttműködést. Példaként említette a privatizá­ciós politikát, amelyet vélemé­nye szerint a kormánynak gaz­dasági oldalról is meg kellett volna alapoznia, ez azonban az elmúlt fél év során nem történt meg. A kormány nagy késésben van a privatizációs törvény elő­készítésével is. Az ország nem rendezkedhet be - még a pénz­ügyi stabilitás mellett sem - arra, hogy olyan lépéseket te­gyünk, amelyek nem segítik elő a gazdasági növekedést. A mi­niszterelnök a hétfői parlamenti felszólalásában is utalt a pénz­ügyminiszter lemondásával kia­lakult helyzetre. Horn kezébe fut össze minden szál Horn szót ejtett az MSZP-n belüli vitáról, miszerint egy vagy több gazdaságpolitikai centrum legyen a kormányban. A vitát a maga részéről azzal kívánta lezárni, hogy az or­szágnak egy gazdaságpolitikai centruma van, mégpedig a kormány, miután a kabinet fel­adata meghozni a szükséges döntéseket. Minden tárcának kötelessége a döntéshozatal előkészítése, s ebben a gazda­sági kabinetre koordináló sze­rep hárul. Egyébiránt Békési Lászlóval abban állapodtak meg, hogy február végéig hiva­talában marad. - Nem igazak tehát azok az állítások, hogy itt vagyunk pénzügyminiszter nélkül: Békési teljes joggal fel­ruházott, és hivatalban van - hangoztatta a miniszterelnök, közölve, hogy hamarosan ren­dezik a nyitott személyi kérdé­seket. Ki vállasa Békési örökségét? Kinevezik az új pénzügymi­nisztert, a jegybank elnökét és a privatizációs minisztert. A pénzügyminiszter távozásával összefüggésben az alapvető kérdés, hogy a koalíciós megál­lapodásnak is alapját képező, Békési nevével fémjelzett prog­ram folytatódik-e. Ä miniszter- elnök leszögezte: Békési távo­zása után a kormány tovább folytatja a gazdasági stabilizá­ciós programot. Nem csupán folytami, hanem felgyorsítani kívánja a privatizációs folya­matot, azoknak az anomáliák­nak a kiküszöbölésével, ame­lyek ma jellemzik a döntésho­zatalt. Az MSZP gazdasági programja, amely az SZDSZ ál­tal is elfogadott kormányprog­ram, Békési távozásával is vál­tozatlanul érvényes. Egykori miniszterek Békési lemondásáról Medgyessy Péter: Ami a szűkén vett pénzügypolitikát, a költségvetéssel kapcsolatos irányítást illeti, nem tudok el­képzelni másmilyen gyakorla­tot, mint ami a Békesi-prog- ramban szerepel. Rabár Ferenc: Békésivel el­lentétes álláspontot képviselek az egyensúly-, illetve növeke­dés-vitában. Emberileg, szak­mailag egyébként nagyon tisz­telem a Hom-kormány első pénzügyminiszterét. Kupa Mihály: Várható volt a lemondás, bár úgy véltem, Békési kihúzza júliusig. A hát­térben pártpolitika is munkál­kodott, de az sem célravezető, amikor egy miniszter túl gyak­ran emlegeti lemondását, ha bi­zonyos döntéseket nem az ő el­képzelései szerint hoznak meg. Szabó Iván: Békési lemon­dásával megbukott az a gazda­ságpolitika, amelyet a jelenlegi kormány képviselt, s amely az előző kormány gazdaságpoliti­kájával teljesen ellentétes volt. Mindezek ellenére tisztelem Békésit, aki inkább a meggyő­ződéséhez, s nem a miniszteri székhez ragaszkodott. Mit mondanak a vezető közgazdászok? Kopátsy Sándor: Nyilván­való volt, hogy a Békesi-féle elképzelés csődbe megy, mert nem jó pénzből lesz jó társada­lom, hanem fordítva: a jó társa­dalomnak lesz jó a pénze. Petschnig Mária Zita: Bé­kési távozása nem csak egy mi­niszter lemondását jelenti, az ő nevével fémjelzett gazdaságpo­litikai program került ve­szélybe. Tardos Márton: Gyakorlati­lag semmi olyan lépésre nem látok reális lehetőséget, amely az eddigi gazdaságpolitika „felpuhítását” célozná. Vértes András: A Bé­kési-programot Békési nélkül is meg lehet valósítani, de csak akkor, ha a kabinetnek is ez a szándéka. Nemzetközi visszhang Reuter: E fejlemény tovább gyöngíti a külföldi befektetők bizalmát, bár az SZDSZ alig­hanem bennmarad a koalíció­ban, ha megfelelő garanciát kap a szocialistáktól a kormány- program megvalósítására. A Die Welt véleménye sze­rint „hidegre tették” Békésit, ami elsősorban azért vészjelzés, mert ő volt az MSZP jobbszár­nyának vezéralakja, aki korlá­tozni tudta az erőteljes szak- szervezeti befolyást. A DPA német hírügynökség szerint teljesen nyilvánvaló, hogy „Horn a privatizáció elle­nőrzését pártjának és a párt nagyhatalmú klientúrájának akarja alávetni.” Az ITAR-TASZSZ szerint ez a hétvége Magyarországon komoly válságot hozott a koalí­ciós kormányzásban. Békési távozása mögött az MSZP felső vezetésében meglevő nézetelté­rések rejlenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents