Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
: Horoszkóp 10. oldal Rejtvény 11. oldal Valentin-nap 11. oldal Fiataloknak 12. oldal Elt egyszer egy hároméletű ember A fakókeselyű kacagott, amikor megcsiklandoztuk és kötéltáncos-mutatványát is előadta. A képet és az aláírását a Durrell a Szovjetunióban című könyvből kölcsönöztük. Másnak három élet kevés lett volna arra, amit Gerald Durrell a neki osztályrészül jutott hét évtized alatt elvégzett: a természet iránti alázattal járta be a világ még érintetlen vadonjait, felkarolva a kipusztulás szélére sodródott állat- és növényfajok ügyét, nemzetközileg elismert zoológussá képezte magát, saját, ugyancsak híres állatkertjében tanulmányozva és óva barátaivá fogadott állatait, s mindeközben termékeny és ragyogó tollú íróként a természet- tudomány és a szatíra egyedülálló elegyével szórakoztatta sajátos stílusának híveit. Jóllehet vagy harminc könyv és tucatnyi film fűződik nevéhez, e munkásságát tartotta a legkevesebbre; irodalmi tevékenységét csupán „másik” élete anyagi megalapozójának tekintette. A hétfőn elhunyt Durrell elsősorban elszánt és szenvedélyes természetvédő volt, s hittel vallotta, hogy a megfelelően kialakított állatkertek a legalkalmasabbak egyrészt a fiatal nemzedék figyelmének felkeltésére, másrészt a veszélyeztetett állatok ritka példányainak megóvására. Ennek szellemében hozta tető alá már 1959-ben jerseyi állatkertjét, amelyről könyvet is írt. Nyughatatlan élete volt: Indiában született, de már 10 éves korában Korfu szigetére költözött, számos könyvét azonban Dél-Franciaországban írta. Mégis Korfu számít legfőbb szellemi ihletőjének: a szigeten kezdődött élethosszig tartó szenvedélyes elkötelezettsége a vadon világa iránt. Itt eltöltött éveinek állít emléket a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, amely talán legnépszerűbb szatírája. 21 éves korára - örökség révén - adatott meg számára, hogy azzá válhatott, amiről mindig is álmodozott: az állatok gyűjtésének szentelhette életét. Számtalan állatkert köszönhet neki gazdag kollekciót; egyedül a londoni zooban 25 új fajtát honosított meg. Rendre éles szavakkal vetette el azokat az érveléseket, amelyek szerint az állatkertek a bennük lakók kínzókamrái, mondván: az állatok nem szőrös-tollas emberek gondosan megfogalmazott szabadságkoncepcióval. Úgy tartotta: a vadon lakóinak csak akkora’ helyre van szükségük, amelyen belül megtalálnak vizet, élelmet, menedéket, s „nem merülnek mély filozófiai elmélkedésekbe arról, mi lehet a látóhatáron túl”. Nem adatott meg neki az egészséges időskor: súlyos csípőprotézis-műtétjét nem kevésbé veszélyes májátültetés követte. Ebből már nem is tudott kilábalni: komoly komplikációk után, szívének kedves jerseyi környezetében érte a halál 70 éves korában a szatíra nagy természettudósát, a természettudomány nagy szatirikusát. Meggyőző előleg Sokévi próbálkozás után egy könyvkiadónak sikerült meggyőznie Paul Newmant, hogy írja meg az életrajzát. A sztárról köztudomású, hogy az elmúlt évtizedek alatt 15 ezer oldalnyi naplót írt, viszont mindeddig fiókja mélyén tartotta, s hallani sem akart arról, hogy íróként is a nyilvánosság elé lépjen. Nem tudni, a dicsőség, avagy az 5 miliő dolláros előleg miatt szánta rá magát, hogy a napló alapján megírja kalandokban bővelkedő élete történetét. Talán a könyv végén ez is kiderül. Szórakozott vakvezető kutya Szerencsés a neve, de inkább a balfácán jelző illik ahhoz a vakvezető kutyához, amelyet kemény továbbképzésre ítéltek Németországban. Hogy ez miért hír, arról ,,Lucky” edzője, Emst Gerber mesélt: „Lucky első világtalan tulajdonosát egy mozgó autóbusz elé vezette... Második vak gazdáját egy tengerparti móló végéről bele a tengerbe. Harmadik gazdiját szabályosan a sínek közé lökte a vasútállomáson, amikor feltűnt a közeledő Köln-Frankfurt expresszvonat. Negyedik gazdáját belevezette a legnagyobb belvárosi csúcsforgalomba, majd - saját biztonsága érdekében - kereket oldott..” Gerber szerint egyébként Lucky „átkozottul jó vakvezető kutya, csak egy kis felfrissítésre szorul a tudománya”. Az idén is keresik az év nagymamiját Idén is megrendezik Az év nagymamája elnevezésű versenyt. A vetélkedőre nevezhetnek azok a hölgyek, akiknek legalább egy unokájuk van. Jelentkezni március 10-éig az Art XXI. Művészetpártoló Alapítványnál lehet. A nevezési díj 2000 forint. A döntőt anyák napján tartják. A tervek szerint a gálaműsort a Magyar Televízió is közvetíti. A döntőbe került 15 versenyző közül választják ki a három nyertest. Picasso nem pólótéma! Pablo Picasso örökösei pert indítottak egy Beverly Hills-i férfi ellen, aki engedélyük nélkül készít Picasso-mesterműveket ábrázoló pólókat, nyakkendőket és karórákat. Claude Picasso, a Pi- casso-hagyatékot kezelő társaság kurátora nyújtott be keresetet Neil Norman ellen az alkotások törvényellenes sokszorosítása ellen. Az örökösök és a párizsi székhelyű társaság állítása szerint ők az egyedüli tulajdonosai a Picasso-művekkel kapcsolatos jogoknak. A perindítványban meghatározatlan összegű károkozás szerepel, valamint az, hogy a bíróság tiltsa be Norman termékeinek forgalmazását, vonja vissza cége engedélyét. A tehén változást kíván a disznó évében A disznó okos, hűséges, barátságos, béketűrő. A kínai holdnaptárban a disznó éye köszöntött a világra. Aki ebben a jegyben született, nem számíthat igazán jó évre. Szuperfukarok Moliere Harpagonja tékozló fiú hozzájuk képest. A világ legfu- karabb kettőse Hágában él, annak a Hollandiának a fővárosában, amely a világ egyik leggazdagabb országa. Nem véletlenül beszélünk párról és nem házaspárról. Rob van Eeden (48) és társa a takarékosságban, Hannáké van Veen (51) ugyanis elborzadt az olyan felesleges pénzkidobástól, amivel egy esküvőjár, s inkább egybe sem keltek. Hogyan élnek? így: a hétköznapi ember, ha beköltözik egy lakásba, körülnéz, hogyan tehetné kényelmesebbé, otthonosabbá. Robék ennek pontosan az ellenkezőjét cselekedték. Kicsavarták az összes villanykörtét, hatástalanították a fűtést, mosógép helyett nagy nehezen fateknőt szereztek be, és így tovább. A párocska télen kabátban vagy hálózsákban didereg a sötétben, illetve nagy néha a legolcsóbb gyertyák imbolygó fényében. Kizárólag kukákból összeszedett újságokat olvasnak, mondván, néhány nap késéssel így is értesülnek a nagyvilág legfontosabb fejleményeiről, méghozzá ingyen. Telefonjuk nincs, a fülkékben is csak eldobott, de még egy-két hívásra használható telefonkártyákkal telefonálnak. Egymással versenyeznek, ki tud tovább használni egy szappanvéget vagy egy régen lapos fogkrémtubust. Egy lavór vizet több ízben is felhasználnak mosdásra, és amikor már nagyon piszkos, leöntik vele a toalettet, hogy azzal is spóroljanak. Mikor az újságírók megkérdezték, szeretik-e egymást, a válasz így hangzott: „Persze. Hiszen az nem kerül pénzbe.” Újévet ünnepeltek egy teljes héten át, munkaszünettel, mindenféle csinnadrattával Kínában és Kelet-Ázsia nagy részén, mindenütt, ahol a holdnaptár követése történelmi tradíció. A holdnaptár tizenkét éves ciklusokkal tagolja az idő folyamát, és e ciklusok minden egyes évét egy-egy állathoz köti. Most a kutya éve ér véget és a disznóé kezdődik. A disznó az utolsó a zodiá- kus állatainak sorában. A legenda szerint azért, mert lassabban futott és később érkezett, mint a többi állat, amikor Buddha szétosztotta közöttük az égövi jegyeket. Az állatövhöz számtalan hiedelem fűződik, s ezek nagyon is elevenek a kínai közösségekben. Az egyik hiedelem szerint az ember „örökli” annak az állatnak a tulajdonságait, amelyiknek az évében született. A disznó évében „lusta és falánk emberek” születnek, ezért ez az esztendő kedvezőtlen a szülésre, születésre. Jóstehetség nélkül is megjövendölhető, hogy a kínai népességkorlátozó politikának viszont kedvez, mert az idén alighanem kisebb lesz a népszaporulat a szokásosnál. Aki mégis a disznó évében született, azzal vigasztalhatja magát, hogy a hagyomány ennek az állatnak is számon tartja néhány jó tulajdonságát: a disznó jegyében született ember okos, hűséges, barátságos és béketűrő. Eszményi házastárs, nemde?! Azt hihetnék, hogy akik a disznó jegyében születtek, valamelyik korábbi ciklusban, kiváltságosán szerencsések lesznek az idén, minthogy ez az ő évük. Szó sincs róla, az összefüggések sokkal bonyolultabbak! A kínai asztrológusok szerint rengeteg összetevőt kell figyelembe vennünk, amikor felmérjük, mit hoz az új esztendő. Születési évünk és a jelen esztendő jegyeinek korrelációja a legfontosabb tényező. A kínai és hongkongi sajtóban közölt asztrológiai jövendölésekből az szűrhető ki, hogy a disznó jegyében született emberekhez nem kegyes a saját esztendejük. Sok-sok megpróbáltatással kell számolniuk az idén, és sivár lesz szerelmi életük. Ám ha megadással tűrik sorsukat, az év utolsó három hónapja megjutalmazza őket kitartásukért. Addig is azzal vigasztalhatják magukat, hogy nem nekik a legrosszabb, hanem a kígyónak. (Utoljára 1989-ben volt kígyóév.) A „kígyónak” idén folyton le kell vedlenie a bőrét: otthon és munkahelyén szüntelenül kellemetlen változásoknak lesz kitéve, nem győz majd hozzájuk alkalmazkodni. Anyagi gondok is leselkednek rá, és - ó, kárhozat - még szerelmi partnert is rosszul választ. Rendszeres testgyakorlással és utazásokkal enyhítheti keserveit. A tigrisnek ellenben remek esztendeje lesz. Szakmai karrierjében, üzleti vállalkozásaiban nagy lehetőségek nyílnak meg előtte, és képes is lesz megragadásukra. Társaságban is sikerekre számíthat, és szerelmi élete is kedvezően alakul. Bizakodhatnak tehát a „tigrisek”, például akik 1974-ben, 1962-ben, 1950-ben vagy 1938-ban születtek. Nem szabad azonban elbizakodniuk: nem merészkedhetnek messzire számukra ismeretlen terepen, s számolniuk kell azzal, hogy kicsinyes féltékenység és rosszindulatú pletyka keresztezheti útjaikat. A minap egy külföldi tudósító megkérdezte a kínai külügyminisztérium szóvivőjétől, mit vár hazája számára a disznó évétől. Nos, stabilitást vár. Az előjeleket tekintve ez nem is csekély óhaj. Az ország - számos jel szerint - hatalomváltás előtt áll, s ez a fejlemény felkavarhatja a politika állóvizét. Nem kedveznek a stabilitásnak az inflációból, munkanélküliségből és korrupcióból fakadó társadalmi feszültségek sem. S lám, az asztrológia sem tud biztatót mondani: jövendölése szerint „a tehén váratlanul erős késztetést fog érezni idén a változtatásra”. Márpedig a Kínai Nép- köztársaság 1949-ben született, s az a tehén éve volt. A kutya évét elbúcsúztattuk, csak tizenegy év múlva lesz megint övék egy év.
