Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

1995. február 25., szombat Megyei Körkép 5. oldal Ki az izsáki gyilkos? Tavaly április 10-én több mint ötven késszúrással gyilkolták meg izsáki otthonában a 26 éves Juhász Zoltánná Deák Évát. Sokak szerint a község­ben kell keresni a tettest, mások szerint távolabb kell kutatni. Egri lapértesülés szerint megalapozottnak tűnik az a gyanú is, hogy a szálak Heves megyébe vezethetnek. Tavaly áprilisban az izsáki Sárfehér Szövetkezet vendégmunkáso­kat foglalkoztatott szőlő és al­mafa metszésére. A munkáso­kat Sírokon toborozták, de töb­ben jöttek Borsodnádasdról, Szajláról, Bátonyterenyéről, Pétervásáráról és Ivádról. Ez utóbbi község keltette föl a rendőrök érdeklődését az izsáki gyilkossággal kapcsolatban. Ugyanis ott, 1991-ben hasonló módon, harminc késszúrással öltek meg egy helybélit. A 92 éves Ivádi Joachim gyilkosát a mai napig sem sikerült elfogni. A termékfelvásárlással foglal­kozó idős ember lakását felfor­gatták, pénzt és néhány tárgyat vittek el. A két eset közötti hasonlósá­gok miatt a rendőrség nem tartja kizártnak, hogy esetleg a tavasszal Izsákon dolgozó ven­dégmunkások közül valaki ren­delkezhet használható informá­cióval. A nyomravezetőre - akinek személye titokban ma­rad - változatlanul hárommillió forintos jutalom vár. Deák Éva szülei a halálbün­tetés visszaállítását szorgal­mazó aláírásgyűjtésbe kezdtek. Sokan érdeklődnek a családnál, hol tart az aláírásgyűjtés? Deák Lászlóné elmondta, szép szám­ban kaptak íveket, de a népsza­vazás kiírásához még nagyon sok aláírás hiányzik. (tetézi) Pénzhiány miatt késik Kiskunhalason a pszichiátriai otthon bővítése A tervek szerint tavaly kellett volna elkezdeni a megyei ön- kormányzat Pszichiátriai Bete­gek Otthona építésének máso­dik ütemét. A beruházás mégis késik. Ennek okairól kérdeztük Vanyiskáné Földi Cecíliát, a halasi intézmény vezetőjét.- Annak idején a megyei ön- kormányzat céltámogatási pá­lyázaton nyert pénzt, hogy a második ütemet megvalósít­hassa. A tervek elkészültek, ezeket jóvá is hagyták, ám idő­közben megváltozott az állami támogatások rendszere - tájé­koztatta lapunkat az igazga­tónő. - Korábban az állam hat­van, míg a pályázó önkormány­zatok negyven százalékát fizet­ték a beruházásoknak. Ez az arány megfordult, s a nagyobb, hatvan százalékos rész hárult a megyei önkormányzatra.-Összegszerűen mit jelent ez a többlet?-Azt, hogy a megyei ön- kormányzatnak kilencvenmillió forintot kellene e célra áldoznia a korábban kalkulált hatvan he­lyett. Ezt a terhet a pályázók nem tudják vállalni, ezért ké­relmezték a céltámogatás fo­lyósításának elhalasztását. Ké­résüket jóváhagyták.- Milyen bővítéseket kellett volna tavaly elkezdeni?-Egy száz férőhelyes léte- símény felépítését, amely reha­bilitáló szakműhelyeket, egy új kazánházat és mosodát, vala­mint egyéb kiszolgáló egysé­geket is magában foglalt volna. Csak reménykedhetünk, hogy a megyei önkormányzat a későb­biekben biztosítani tudja majd a hiányzó összeget. Adám Miklós Kalocsán kevés az iskolás (Folytatás az 1. oldalról) A kalocsai középiskolákban az idén szeptemberben az első év­folyamon összesen 4-5 osztály- lyal kevesebb tanulócsoport in­dul, mint tavaly, illetve, mint ahány osztály indítása az isko­lák szándékában állt. Ez derül ki az intézményekhez benyúj­tott felvételi kérelmek összeg­zéséből. Hogy az ilyen mértékű csökkenés hátterében az orszá­gos demográfiai válság mellett mi áll, erről megoszlanak a vé­lemények. A Dózsa György Szakkö­zépiskola négy első osztály in­dítását tervezte, de csak há­romra jött össze elegendő je­lentkező. Nincs gond a két közgazdasági osztály beiskolá­zásával, de egynél több mező- gazdasági osztályt - most úgy néz ki - akkor sem tudnak in­dítani, ha a máshonnan kieső­ket ide irányítják. Szabadi Jó­zsef igazgató a jelenséget azzal magyarázza, hogy egyre ke­vésbé vonzó a mezőgazdász pálya. A Műszaki Szakközép- iskola és Szakmunkásképző In­tézet egy ruhaipari és egy gép­ipari technikus osztály indítá­sát tervezte, de elegendő je­lentkező híján a két szak egy összevont osztállyal indul. Szakmunkásképzőbe - ahova jelenleg 240 elsős jár - mind­össze 117-en jelentkeztek. Ha az évismétlőket és más közép­iskolákból elutasítottakat is bekalkuláljuk, akkor sem szá­mít többre 150-160 gyereknél Petróczi Emőné igazgató. A szakmunkásképzésben tehát 2-3 osztálynyi visszaesés vár­ható. Ez maga után vonja a pedagógusok túlóráinak csök­kenését, valamint, hogy né­hány külső óraadótól megvál­nak. Petróczi Emőné szerint az iskolák között - a fennmaradás érdekében - verseny van a ta­nulókért, s minden intézmény minden elképzelhető szakot be­indít. így kevesebb gyerekre bővülő kínálat jut. Például ru­haipari szakközépiskolai osztá­lyok néhány évvel ezelőtt a környéken csak Kalocsán in­dultak, de ma Szekszárd, Du­naújváros, Baja és Kunszent- miklós is várja a jelentkezőket. Beindítja a tervezett három első osztályt a kalocsai Szent István Gimnázium. Az intéz­ményt az idén a tavalyinál tíz­zel többen (76-an) jelölték meg első helyen a végzős nyolcadi­kosok, de nem vesznek fel mindenkit. Viszont a fővárosi és szegedi középiskolákból el- utasítottakkal együtt sem szá­mít többre 80 elsősnél Temey Dezső igazgató, noha a három osztály 90 vagy annál több ta­nulót is fogadhatna. Nincs gond a beiskolázással a kalocsai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzőben. A 90 helyre 115-en jelentkeztek. A lehetséges 10 helyett például 23-an pályáztak szakácsnak. Az iskola és a he­lyi vállalkozók több tanulót is fogadnának, de helyszűke mi­att csak három osztály indul. Deák Zoltánná igazgatóhelyet­tes nehezményezi, hogy a vá­ros nem tette lehetővé a végző­sök részére az érettségi meg­szerzését helyben, kétéves nappali tagozaton. A kalocsa­iak ezért Budapestre járnak. Az egészségügyi szakközép- iskolába 39-en jelentkeztek Kalocsán, de Szabó Pálné igazgatóhelyettes szerint az év­ismétlőkkel és a máshonnan elutasítottakkal együtt beindul­hat a tervezett két osztály. Bálái F. István BIZALMATLANOK A CSENGŐDI GAZDÁK Megéri-e hegyközséget alakítani? A becsületes szőlészek, borászok védelme elvileg a törvény egyik célkitűzése. Március elsejétől életbe lép a hegyközségi törvény, amely Bács-Kiskun Megye szőlő és bortermeléssel foglalkozó polgárai számára alapvető változásokat hoz majd. Erről tartott tájékoztatót csütörtö­kön este Csengődön a Parla­ment mezőgazdasági bizott­ságának elnöke, Orosz Sán­dor. Az országgyűlési képviselő először a magyar mezőgazda­ság helyzetét vázolta és az ága­zat helyzetét anarchikusnak ne­vezte. Jelezte, hogy a hegyköz­ségi törvényt szinte teljes egye­tértéssel fogadta el az országy- gyűlés. Elmondta, hogy a hegyközség intézménye nem új, az első hegyközségi tör­vényt pont száz éve fogadták el Magyarországon. A hegyközségek megalakítá­sának célja a becsületes szőlé­szek és borászok védelme, a minőség és eredetvédelem. A legfőbb cél a gazdák anyagi gyarapodásának elősegítése, a hamisítók, üzérkedők kiszű­rése. A bizottsági elnök elutasí­tott minden olyan nézetet, amely a szövetkezetek visszaál­lításával vádolja a kormányt. Mint mondta, a hegyközségbe való belépési kötelezettség nagyfokú önállósággal is jár. A tagok maguk határozhatják meg a befizetendő pénz össze­gét, amelyet a feladatok ellátá­sára fordítanak. Előny, hogy a gazdák és a felvásárlók egy szervezetben lesznek. A hegyközségbe tömö­rült gazdák minimum felvásár­lási árat szabhatnak meg. Ha valaki ezt nem tartja be, azt bir­sággal sújthatják. Azoknak, akik valamely oknál fogva nem művelik hegyközségi területü­ket, végső esetben el is vehetik a földjüket. Óriási derültséget váltott ki az a törvényből idé­zett mondat, amely szerint a hegyközség meghatározhatja azt is, hogy mikor legyen a szü­ret, milyen vegyszerekkel per­metezzenek. A törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy a hegykö­zségbe be kell lépnie annak, aki 1500 négyzetméternél nagyobb területű árutermő szőlőjét a hegyközség működési területén műveli, annak a felvásárlónak, aki ezen a területen egy éven belül legalább két tonna szőlőt, vagy tizenöt hektoliter nem pa­lackozott bort vásárol és annak a házikertiszőlő-birtokosnak, aki bármilyen jogcímen 1500 négyzetméternél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel. Az országban húsz borvidé­ken húsz hegyközségi tanács alakul majd, amelyek küldötte­ket delegálnak a Nemzeti Hegyközségi Tanácsba. Mind­ezeknek a szerveknek ez év de­cemberéig kell megalakulniuk. A kiskunsági borvidéken 57 te­lepülés lesz tagja a hegyközségi tanácsnak. A kormány a hegy­községek megszervezéséhez tagonként kétezer forint támo­gatást nyújt majd. A tájékoztató után a csen­gődi gazdák - mintegy kétszá­zan vettek részt a fórumon - kérdéseket tettek fel. Volt, aki a kötelező belépést kifogásolta, mondván, ez semmivel sem jobb az ötvenes évek erőszakos téeszesítéseinél. Volt, aki ter­mészetesnek tartotta, hogy alá- ígémek a gazdák egymásnak az árban, hiszen sokszor a napi be­tevő forog kockán. Mint mondta, nem hiszi, hogy a tör­vénytől ez másképp lesz majd. Az egyik felszólaló a tervezett támogatási rendszert kifogá­solta. A tervek szerint a kor­mány csak az 1-es minősítésű termőterületekre ad támogatást, ilyen pedig a megyében nincs is. Javasolta azt is, hogy az or­szágos tanácsba ne 3500 hektá­ronként, hanem 1000 hektáron­ként legyenek küldöttek. így a Bács-Kiskun megyei borterme­lők nem kerülnének hátrányba a nagy történelmi borvidékek gazdáival szemben. Néhányan - nem vitatva a tervek nagysze­rűségét - arról kérdezték a bi­zottsági elnököt, hogy mivel műveljék megfelelő minősé­gűre a szőlőjüket. A gépek ugyanis drágák, a támogatás kevés. Ha a törvényt szigorúan veszik, sok hegyközségi tagot fog megrovás érni a nem meg­felelő művelés miatt. Volt, aki a harmincas évek hegyközségi rendszerében látta a megoldást, amikor az állam garantált áron felvásárolta a termést addig, míg a kereske­dők a szabott ár fölé nem men­tek. A felszólaló megemlítette azt is, hogy a kistermelők több­sége becsületes volt eddig is, a bort az állami gazdaságokban hamisították, állami szinten. A több órán keresztül el­hangzó kérdésekre és észrevé­telekre Orosz Sándor igyeke­zett megnyugtató választ adni, ám hallgatósága ezeket sok esetben nem tartotta kielégítő­nek. W. Király Ernő Alapítványt tett a nyugdíjas tanárnő Sokan ismerik, főként volt ta­nítványai Őr Tériké tanárnőt Halason. Bár ő maga soltvad- kerti, de a pályáját a főiskola után már Halason kezdte, s ma is ott él. Vannak tanítványai, akiket általános iskolában taní­tott, de még többen, akik kö­zépiskolásként ismerkedtek meg általa a matematika rejtel­eméivel. Mert a tanárnő mate­matika-kémia szakos, ma már nyugdíjas. Személye jól pél­dázza azt a pedagógusok által közismert igazságot, hogy csak az szerettetheti meg a diákkal a tantárgyát, aki maga is szenve­délyesen szereti a szakmáját. De Őr tanárnő továbbment a lelkiismeretes tanításnál. El­érve nyugdíjas éveit, rendkívül szokatlan gesztusra ragadtatta magát: létesített egy alapít­ványt. Az Őr Alapítvány nem­csak a nevét örökíti meg, ha­nem ma mindennél aktuálisabb, szimbolikus jelentést is hordoz. Kissé úgy tűnik, a civilekre ma­rad az iskola fölött őrködni. Akik feladata lenne megtartani az eddig elért eredményeket - hiszen ha jobbítani nem lehet, legalább ne romboljunk jelszó­val - leginkább elhárítják ma­gukról a felelősséget. Elvonva minden plusz támogatást, kivo­nul az állam, s utána az önkor­mányzat is az oktatás düledező építménye alól, nehogy ráomol­jon.-Leghosszabb időt a szak­munkásképzőben töltöttem el. A Garbaiban tanítottam tizen­nyolc esztendeig matematikát - emlékezik Tériké, mert arra kértem, mesélje el, mi vezette arra, hogy alapítványt létesít­sen.- Az ott tanuló gyerekek gondját, lehetőségeit és az éle­tük minden problémáját jól is­merem - folytatja. - Tudom, hogy a közismereti tárgyak ta­nulásának motiválására milyen kevés lehetősége van az iskolá­nak és a tanárnak egyaránt. Ezért úgy gondoltam, hogy az én kedves tárgyamnak, a ma­tematikának a versenyszellemét segíteni fogom, ha lehetőségem lesz rá, nyugdíjas koromban is.-Kit és hogyan támogat az alapítvány?- A törzstőke kamataiból - mint az az alapszabályban meg­fogalmazódott - a tárgyi tanév matematikai versenyén legjobb helyezést elért tanuló részére adható, valamint a felkészítő tanárt is lehet jutalmazni. Az alapítvány kezelői a volt kollé­gáim. Rájuk további feladato­kat is ró az alapítvány, mert az alapszabály második pontja szerint törekedni kell rá, hogy a tanulókat olyan ismeretekkel lássák el, amelyekkel a munka­erőpiacon esélyesebbek lesz­nek. Gondolok itt vállalkozói ismeretekre, speciális szakis­meretekre, mint akár a vámügy­intézés. A kezelő szervezet a tanfolyami képzésekhez, szak­köri tevékenységekhez pályáza­tokat készít, további szponzo­rokat keres. Egyszóval működ­teti az alapítványt.----------------------------------------------------————, .....•—„ímtss- K evesebb diák jelentkezett a szakközépiskolába mezőgazdásznak, mint tavaly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents