Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-24 / 47. szám
1995. február 24., péntek Megyei Körkép 5. oldal A VÁROS VEZETŐI IS KÉPVISELHETNÉK A GAZDÁK ÉRDEKEIT Miért nem tudnak öntözni a kécskeiek? (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly ősszel már a Kerekdombi Kft. elkezdte egy öntözési társaság szervezését. Akkor huszonnyolcán nyilatkoztak úgy, hogy hajlandók a vízügyi igazgatóság által négy és fél millió forintért felajánlott öntözőrendszert megvásárolni. A jelentkezők egyike a helyi Solo- hov szövetkezet volt, amely jelenleg mintegy 220 hektár öntözésében érdekelt. Érdektelenség és pénztelenség A Kötivizig ajánlata a mai napig él, s a napokban Berecz János falugazda a társaság létrehozása érdekében kezdeményezett egy megbeszélést az érintettekkel. Habár száznál jóval többen tulajdonosok az öntözhető hektárokon, mégis nagyon kevesen jelentek meg. Nem csoda, hogy a Kerekdombi Kft. egyik vállalkozója, Kőszegi Péter kifakadt:- Ezer hektárról csupán húsz ember jön el! Az érdektelenség netovábbja! Ezek után arról is beszámolt, hogy egy, a mindennapi munkában dolgozó embernek milyen nehéz szervezéssel foglalkozni. Ő kipróbálta. Sokkal jobb lenne - javasolta -, ha a társaság létrehozását, egyáltalán az öntözéssel kapcsolatos feladatokat olyan ember venné kézbe, akit fizet az állam, s apparátus áll mögötte. Véleménye szerint helyes, ha a város falugazdásza foglalkozik ezzel. Egyébként nemcsak a közvetlenül érintettek közömbösek, Kőszegi Péter szerint a kécskei önkormányzatra is a teljes érdektelenség a jellemző. A város vezetői is hibásak?- Ez a település - mondta - mindig a szőlőjéről, almájáról, gabonájáról volt híres. Ennek ellenére néhány hete, a város vállalkozói számára rendezett polgármesteri állófogadásra egyetlen olyan fickót nem hívtak meg, akinek köze lenne ehhez az ágazathoz, aki beszélő viszonyban lenne a mezőgazdasággal. Holott Kécskén szinte mindenkinek köze van a földhöz, sokkal többen élnek itt földművelők, mint „vasalt nad- rágosok”. Kécskének ez az egyedüli kitörési pontja, s a város illusztris vezetői is élére állhatnának ennek az ágazatnak, képviselhetnék a mező- gazdaságból éjők érdekeit. Ho- * gyan? Akár úgy, hogy garanciát vállalnak az öntözőmű megvételére. Jobb befektetés lenne ez, mint kiadni a rengeteg szociális segélyt.- Akik eddig az iparban dolgoztak - vélekedett Bakos Imre -, most a mezőgazdaságból tudnak megélni. Nem létezik, hogy a város ne tudna megfinanszírozni egy öntözőművet. Elszegényedett egy csomó ember, s ezért a városi vezetést is hibáztatom. Néhányan viszont úgy vélték: ha eddig nem segített az önkormányzat, ezután sem fog. Maguknak kell megoldani a problémát. S az igaz, hogy a megbeszélésen résztvevők abban azonosak voltak, hogy mindenkinek szüksége van vízre, abban viszont már eltértek, hogy milyen módon. Kőszegi Péter például kijelentette: neki nincsenek milliói a szivattyútelep megvételére, csak az üzemeltetésre. Pusztai András és Jekkel Béla hasonlóan vízhez szeretne jutni, de nem akarnak tulajdonosok lenni. Szándéknyilatkozat a vásárlásra Kiderült, hogy a Kötivizig- hez az idén már két szándéknyilatkozat érkezett az öntözőfürt megvásárlására: az egyik a So- lohov téesztől, a másik pedig Seres László kerekdombi gazdálkodótól többek képviseletében. A téesz részéről Kalotai Péter és Tóth Gyula elmondta: a szövetkezet nem hajlandó versenyezni, mert szerintük nulla forintot ér a 25 éves öntözőrendszer. Hajlandóak viszont egy tagként egy társaságban a gazdákkal együtt tulajdonosként részt venni. Seres László arról beszélt, hogy ő is azzal a céllal jött a megbeszélésre, hogy felmérje: kik akarják megvenni az öntözőművet, azaz kik vállalnának tulajdonosi szerepet egy öntözési társaságban, amely - mint általában a gazdasági társaságok - nyereségre is törekedne. A téesz és a Kerekdombi Kft. képviselői viszont - mint mondták - csak nonprofit vállalkozásként tudják a társaságot elképzelni. A földtulajdonosoké legyen az öntözömű A többség, persze, azon a véleményen volt, hogy csak egy társulat pályázhat a Kötivizig- nél, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni. Ez lehetne a helyi téesz is, hiszen egyelőre ő rendelkezik a működtetéshez szükséges eszközökkel. S mivel közben arra is fény derült, hogy van olyan érdeklődő is, akit nem elsősorban az öntözés érdekel, hanem a víztározó, így méginkább arra hajlottak az emberek: kizárólag a földtulajdonosok, az öntözésben érdekeltek szerezzék meg a kerekdombi telepet, ne legyenek senkinek kiszolgáltatva. Végül mégsem született megegyezés. A két potenciális vásárló azzal hagyta el a megbeszélés helyszínét, hogy mindketten beadják a Kötivi- zighez a pályázatukat. Berecz János falugazda szerint valóban fennáll a veszély, hogy olyan emberek kezébe kerül az öntözőfürt, akiknek nincs is jelentős területük a kécskei határban, az öntözés tehát nem érdekük. A napokban azonban megismétlik az egyezkedést, talán nagyobb eredménnyel. (benke) Lesz-e gáz Kunbaján? Csaknem százötven érdeklődő kunbajai polgár hallgatta végig a legutóbbi falugyűlésen a Prímagáz műszaki igazgatójának, Németh Zoltánnak a kistartá- lyos pébégáz rendszerről szóló tájékoztatóját. Mint azt Halász István polgármester bevezetőjében mondta, választási kampányában szerepelt a gázprogram, amit nem csupán ígéretnek szánt, hanem komoly elhatározás mondatta vele. Ezért kezdte meg a tárgyalásokat a céggel. A község vezetékes gázzal való ellátására nincs lehetőség, de a kistartályos pébégáz talán megoldást jelenthet a községnek. Németh Zoltán elmondta a jelenlévőknek, hogy egy száz négyzetméteres családi ház fűtése egy szezonban 86 ezer forintból oldható meg a pébégáz- zal. A cég abban az esetben vállalja a rendszer kiépítését, és vállal részt a finanszírozásból, ha a lakosság negyven százaléka igényli a gázfűtést. A csatlakozási díj az igénylők számától függően 30-50 ezer forint, ezért az összegért a cég kapuig vezeti a hálózatot, adja a fogyasztásmérőt és a re- duktort. Ha a falu lakosságának fele igényli a gázt, akkor a cég a beruházási költségek kétharmadát vállalja, cserébe a rendszer tulajdonosa lenne, és húsz évig a Prímagáz látná el a falut gázzal. Azokban a családi házakban, amelyekben már van központi fűtés, csak kazánt vagy égőfejet kell vásárolni. Ahol viszont a teljes belső szerelési munkákat el kell végezni, ott két-három- százezer forintos beruházást is igényel a gáz bevezetése. Egy kunbajai polgár meg is fogalmazta aggályait. Szerinte ugyanis nincs annyi pénze manapság az embereknek, hogy ekkora összegért be tudják vezetni a gázt lakásukba.-pásztorSEGÍTETT A NYILVÁNOSSÁG A MOHÁCS-SZIGETEN Homorúdon marad az iskola Kicsik és nagyok együtt kosaraznak a tornateremben. Nem rajtam áll, hogy személyesen nem ismerem Görcs Péter polgármester urat. Amikor ugyanis felháborodottan tiltakozott tudósítónk cikke miatt - Megszűnik a homorúdi iskola, PN, 1955. február 14. -, azonnal kifejeztem készségemet, hogy amennyiben az igazság sérelmet szenvedett, úgy természetesen elismerjük hibánkat. Amikor óhajtja, ott leszek Homorúdon. Ott is voltam, csakhogy a polgármester úr a velem való találkozást a jegyzőre testálta, holott különös elfoglaltsága nem lehetett. Véletlenül annál az épülő háznál érdeklődtem a községháza felől, ahol tartózkodott. Szíves üzenetemre azonban nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy ő maga magyarázza meg, mit is vétettünk tulajdonképpen. A jegyző, dr. Balázs András igen kellemes ember. Sem nekem, sem a feladatnak nem örült igazán - ugyanis éppen két ügyfele volt -, jóllehet a számomra megadott időpontot másodpercre betartottam. Ami a tartalmi részt illeti, azért kár volt 40 kilométert autóznom. Szó szerint így nyilatkozott: Az iskola nem szűnik meg, a községnek az a stratégiai célja, hogy - ameddig az anyagi lehetőségek megengedik - ragaszkodik az intézményéhez. Olvasóink biztosan felfigyelnek a jogászi megfogalmazásra: ameddig az anyagi lehetőségek megengedik. Továbbá, hogy az iskolának nincs is tornaterme, amint azt tudósítónk írta. (Hogy van-e, azt döntse el az olvasó, amint megnézte a mellékelt fotót, amelyen éppen kosárlabdáznak a gyerekek.) Az iskolában aztán megvilágosodott, hogy mi is a vita lényege: a költségek kímélése céljából szóba került az osztályok összevonása. Olyképpen, FOTÓ: GÁL ZOLTÁN hogy az elsőtől a hatodikig két-két osztály járjon együtt. Mojzesné Tamás Erika igazgató szerint, de ezt megerősítette a jelen levő Tóth Ferencné igazgató-helyettes, Németvarga Istvánná, a szülői munkaközösség vezetője és férje, az iskolaszék tagja is, a szervezeti változtatás az iskola végét jelentené. A készségtárgyakat amúgy is összevontan tanítják, de ezt nem lehet például a matematika vagy az idegen nyelv esetében is megtenni. A szülők azonnal elvinnék a gyermekeiket más iskolába, hiszen az ösz- szevonással a színvonal és ezzel együtt a továbbtanulási esély is csökkene. A hétfői képviselő-testületi ülés végülis - az érdeklődő szülők jelenlétében - úgy határozott, hogy ameddig a mandátuma tart, nem járul hozzá az iskola szervezeti változtatásához. Gál Zoltán Nem kapnak pénzt Mizsén a vállalkozó orvosok Ki fizeti az egészségház költségeit? fotó: pn-archív Nem szavazta meg szerdai ülésén a lajosmizsei képviselő-testület a vállalkozó orvosok támogatását. Az előterjesztés szerint havonta 52 ezer forintot kaptak volna a háziorvosok az önkormányzattól. Zsigó Viktor polgármester határozottan ellenezte a javaslatot, mondván, nem bizonytalan a vállalkozások működése. Véleménye szerint a vállalkozó orvosok tudták, mit vállalnak azzal, hogy nem önkormányzati orvosként praktizálnak. A támogatás egyébként csupán 32 ezer forintot jelentett volna orvosonként. Az eredeti javaslat szerint ugyanis az egészségház rezsiköltségeiért 20 ezer forintot fizettek volna a vállalkozó orvosok vissza az önkormányzatnak. A képviselők egy része úgy vélte, ha már a költségvetésben elfogadták ezt a tételt, akkor nem érdemes ekkora vihart kavarni egy ilyen népszerűtlen döntéssel. Volt aki annak a véleményének adott hangot, ha ezt a pénzt megspórolja az önkormányzat, akkor ezt egészségügyi célokra fordítsák. Elhangzott az is, nem egységes a támogatási forma az önkormányzati és a vállalkozó háziorvosok esetében. Végül sem az eredeti előterjesztés, sem az a módosító javaslat nem kapta meg a szükséges többséget, mely szerint fél évig folyósítsa az önkormányzat a támogatást. A végső döntés szerint a pénzügyi ellenőrző bizottság a márciusi képviselő-testületi ülésre új előterjesztést készít a témáról. Nagy Ágnes Növekvő határforgalom Hercegszántónál Az elmúlt év hasonló időszakában a hercegszántói határforgalomról megjelent cikkünkben arról írtunk, hogy „csúcsévet” zártak 1993-ban. Milyen forgalmat bonyolítottak le tavaly? Erről kérdeztük Simon István pénzügyőr századost, a vámhivatal parancsnokát.- Amennyiben az átkelőhely áteresztőképességét veszem figyelembe - mondta a parancsnok - akkor az 1993. évre illesztett jelző, a csúcsév, valóban helytálló volt. A tavalyi évről viszont elmondhatjuk, hogy további forgalmi csúcsok dőltek meg. Megszokottá vált a rádió, a televízió és az útinform napi jelentéseiben, hogy a hercegszántói átkelőhelyen is több órás várakozásra kell számítani az utasoknak. Ennek oka elsősorban az ún. benzinturizmus számszerű felfutása volt. Ha az átkelőhely utasforgalmi adatait vizsgáljuk, akkor az 1993. évi 2 millió 523 932 ki- és beléptetése után tavaly 2%-kal emelkedett a forgalom (2 millió 571 153 személy). Ha a fenti megnövekedett szám állampolgársági összetételét nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy abban jelentős eltérés van a két évben. Míg 1993-ban a déli szomszédunk lakosai tették ki a forgalom többségét, úgy ez tavaly teljesen megváltozott. A jugoszláviai állampolgároknál 47%-os csökkenés tapasztalható, míg hazánk honpolgárainál 3000 (háromezer)%-os (!) emelkedés volt 1994-ben. Véleményem szerint a déli szomszédunk állampolgárainak beutazása az országukban bevezetett ún. gépjármű és személy kötelező kilépési illeték bevezetése és évközi összegszerű emelkedése miatt csökkent. A gépjárműforgalomban 82%-os volt az emelkedés. Ezen belül 24 369 autóbusz, 1 millió 213 859 személygépkocsi, 75 619 motorkerékpár lépett át határátkelőnkön. A vámhivatal és a határátkelőhelyen működő valamennyi társszerv dolgozói a forgalom gyors és kulturált lebonyolítása érdekében mindent megtettek, tudásuk és erejük maximumát adták. Véleményem, de a felettes parancsnokság megítélése szerint is derekasan helytálltak a szolgálatot teljesítők. Továbbiakban a csúcs jelzőt nem merem használni, mert ha a szomszédos országban nem rendeződnek a viszonyok, akkor szerintem az előttünk álló hónapok forgalmának zökkenőmentes lebonyolítása még nagyobb feladatot állít elénk - fejezte be Simon István parancsnok. Tölgyesi Gábor AKCIÓ! 30-50%-os engedmény kismamaruha 3.840-2.840 kismamanadrág 2.550-1.550 2.640-1.640 2.700-1.700 fiúszövetnadrág 2.040-1.000 felsők 1.280- 980 melegítőgarnitúra 2.390-1.980 Esküvőre, húsvétra, iskolai ünnepélyekre fiúöltönyök, fiúingek gazdag választéka. Gyermekcipők választékával bővült üzletünk kínálata! Várjuk kedves vásárlóinkat: Nagykőrösi u. 12. Budai sarok, Szilvási Diszkont - 34. sz. Üzlet. (43366)
