Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-24 / 47. szám
1995. február 24., péntek Megyei Körkép 3. oldal Volt, aki el sem ment Az első napokban bizony még nagyon elkel a segítség. Falugyűlés Helvécián Február 25-én 9 órakor a helvé- ciai feketeerdei iskolában, március 4-én - ugyancsak 9 órai kezdettel - a művelődési otthonban falugyűlést tart a helyi önkormányzat. Mindkét alkalommal Cseh Miklós polgár- mester számol be a múlt évi tevékenységéről, majd szó lesz az idei tervekről. Iparosok tisztújítása Az 1994-es év munkáját értékeli a vezetőség a mai iparosgyűlésen, Kunszentmiklóson. A beszámolót követően emlékserleggel jutalmazzák a testületben 25 éve tevékenykedő iparosok, majd sor kerül az új vezetőség megválasztására. Az erdők tulajdonosai Alakuló ülését tartja ma délelőtt 9 órától a Kiskunfélegyházi Erdőbirtokossági Társulat a polgármesteri hivatal kistermében. Lénáit Ferenc az erdő- birtokosok megbízását teljesítve, 52 hektár erdőterület 38 tulajdonosát hívta meg az első összejövetelre. Az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény, a társulás felépítésének ismertetése mellett megválasztják a tisztségviselőket is. Több mint 1200 Bács megyei újonc vonult be az elmúlt héten a honvédség és a határőrség laktanyáiba. Közülük mintegy százan másik megyében teljesítik majd sorkatonai szolgálatukat, viszont az ország tizenkét megyéjéből közel ezren Bács- Kiskunban fognak szolgálni tizenkét hónapig - tudtuk meg Bús Gábor századostól, a megyei kiegészítő parancsnokság szóvivőjétől. A behívott fiatalok közül hetven főt kellett hazaengedni. Ennek elsősorban egészségügyi és szociális okai voltak. A bevonulás napján hatan kérték, hogy inkább polgári szolgálatra osszák be őket, jehova tanúi közül pedig tízen vallási okokra hivatkozva nem öltötték magukra az egyenruhát. A behívóparancsban foglaltaknak huszonheten nem tettek eleget, közülük tízen igazoltan maradtak távol. A tizenhét parancsmegtagadó sorköteles ügyében a vizsgálat jelenleg folyik. - galambos Új tisztségviselőket választottak a Vízműnél A vállalkozók adózásáról Folytatódik az előadás-sorozat a múlt év szeptemberében elkezdődött hercegszántói vállalkozói és gazdálkodói népfőiskolán. Február 27-én a művelődési ház klubtermében 18 órától a vállalkozókat érintő adózásról tartanak előadást. KÖZÉLETI HÍREK • A Magyar Demokrata Fórum nagykőrösi alapszervezete a napokban tartotta tisztújító közgyűlését. A szervezet elnökének Papp Józsefet választották. # E hét végén, szombaton este az Egyesült Kisgazapárt tagjai és vezetői Soltvadkerten, a Hangulat presszóban jótékony célú bálát rendeznek. A bevételt a Kisgazda Hírmondó megteremtésére fordítják. (Folytatás az 1. oldalról) Katona László kecskeméti polgármester a Bácsvíz Rt. 62 százalékos tulajdonosa, a hírős városi önkormányzat nevében 50 százalékos tiszteletdíj-emelést javasolt az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak. Ficsór József kiskunfélegyházi polgármester ellenben 20 százalékot tartott elfogadhatónak. Katona László szünetet kért és zárt ajtó mögötti tárgyalást kezdeményezett Ficsór Józseffel. A „füst” negyedóra múlva szállt fel. A kompromisszum az lett, hogy július 1-jéig a jelenlegi juttatások maradnak, ekkortól viszont 50 százalékos lesz az emelés. Júliustól az igazgatóság tagjai havi 35 ezer, a felügyelőbizottság tagjai 18 ezer forintot kapnak. Az igazgatóság elnöke, aki Szekeres István elnök vezér- igazgató lett, fizetésén felül havi 45 ezer forint tiszteletdíjra jogosult. A felügyelőbizottság elnöke, dr. Fonyódi Lajos pedig 30 ezer forintra. A részvényesek a következő személyeket választották az igazgatóságba: Hertelendy László, Szűcs Tibor, Szenes Márton, Garaczi János, dr. Albrecht Sándor, Borbély Lajos, Bányai András, Molnár Gyula és Szekeres István. A felügyelőbizottság tagja lett Oláh Attila, Karsai Istvánné, Rácz Pál, Szigeti Tiborné, Dóka Péter, Petrik András, Martus Pál és dr. Fonyódi Lajos. Mihályka Gyula Gazdasarok Ha ősszel elmaradt Azoknál a gyümölcsfáknál, amelyeknél elmaradtak az ápolási, fatisztogatási munkák ősszel, ott még elvégezhetők most a tél végén. Elsőként a besűrűsödött fák koronáit kell kiritkítani, hogy a károsítok számára kedvező mikroklíma megszűnjön. Ezzel a munkával a későbbiekben kijuttatott permetezőszerek hatékonyságát is növeljük. Nagyon fontos teendő még a kártevőkkel és a betegségekkel fertőzött ágak, vesszők eltávolítása, lemetszése is. Például az almafáknál - ahol az elmúlt évben rendkívül erős lisztharmatfertőzés volt - elmaradhatatlan a beteg, fertőzött vesszők levágása (a vesz- szőkön levő rügyekben telel a gomba). Az őszi és kajszibarackfáknál is fontos feladat a metszés, de itt körültekintően kell eljárni, mivel a gutaütést okozó gombák és baktériumok ősztől tavaszig fertőződnek a sebzéseken keresztül. Rügypattanásig - júniusig terjedő időben nem jelentenek veszélyt a fákra, ezért javasoljuk a rügypattanás utáni metszést. Ha elkerülhetetlen a rügyfa- kadás előtti metszés, akkor permetezzük le a fákat a munkák előtt és után is bordói lével (2% töménységben). A munkálatok során használt eszközöket pedig 2 percig - a hypo négyszeres hígítású vizes oldatában - áztassuk. A metszési munkákat mindenkor kövesse a sebzések kezelése megfelelő szerekkel (fabalzsammal vagy Vulne- ronnal stb.). (Holnap folytatjuk) Törvényes a bajai kamara Törvény írja elő, hogy létre kell hozni az orvosi kamarákat. Baján 1994. június 15-én tartották alakuló ülésüket, mellyel kapcsolatban dr. Bogár Judit főorvosnő kifogásolta, hogy a választás előkészítése nem kellő körültekintéssel történt. Az ügy kivizsgálása, valamint az eddigi munkáról szóló beszámoló volt a témája a február 10-én délután tartott közgyűlésnek. Jogász jelenlétében egyértelműen megerősítést nyert: az alakuló ülés törvényes volt. Ennek ellenére dr. Deutsch Ottó, a kamara elnöke bizalmi szavazást kezdeményezett. Indoklásként elmondta: ha fenntartással élnek a tagok az elnökséggel szemben, szükségessé válik, hogy mindenki véleményezze a jelölést. A szavazás hitelesítette a fél évvel ezelőtti döntést. A bajai orvoskamarának 262 tagja van. Rab Rita Mi okozta a pénzügyi válságot Kecskeméten? (Folytatás az 1. oldalról) A kecskeméti adófizető polgárokat élénken foglalkoztatja, hogy miért alakult ki a katasztrofális gazdasági helyzet ön- kormányzatuknál. Erről is szó esett a képviselő-testület ülésén. A polgármester szerint főleg 1992-ben és 1993-ban rendkívül sikeresen lobbyztak az ön- kormányzati bizottságok, a- minek komoly pénzügyi von- zata volt. Kovács Antal azt vetette fel, hogy több városházi beruházást a piaci árnál drágábban végeztek el az építőipari cégek. Ehhez a véleményhez csatlakozott dr. Andrássy Ákos, aki konkrét példát is mondott: a Czollner téri iskola 70 millós bővítésénél hiába ajánlott az ő cége 25 millióval kevesebbet, nem ők nyertek. De ezen túl is rengeteg pazarlásra mutatott rá. Szűcs Tibor képviselő az ülés után érdeklődésünkre azt mondta el: az elmúlt négy évben a cél- támogatási rendszer is óriási csapda volt. Hiszen az államtól kapott pénz jó részét áfa címén vissza kellett fizetni az államnak. A polgármester hétfőn mindenesetre megkapta a képviselőktől a támogatást a drasztikus takarékossági intézkedések kidolgozására. Ebben részt vesz a hivatal, a bizottsági elnökök és az alpolgármesterek. A tervek között szerepel a vadaskert megszüntetésének vizsgálata; az intézmények pénzügyi tartalékainak feltárása; ehhez kapcsolódóan az intézményvezetők érdekeltségi rendszerének kidolgozása stb. A végső szót a képviselő-testület mondja majd ki minden esetben. Civil fórum Félegyházán A közügyekről Szentkirályon Önkormányzati ülés és közmeghallgatás lesz ma Szentkirályon délelőtt nyolc órai és délután három órai kezdettel. A testületi ülés témája az idei év költségvetésének tárgyalása és a tanyai villanyhálózat felújításának folytatása. Szó lesz emellett a szociális rendelet módosításáról, kérelmek elbírálásáról, valamint napirenden szerepel még az 1994-es év zárszámadása is. A falugyűlés 15 órakor kezdődik, mely lehetőséget ad arra, hogy a községben élő polgárok is hozzászólhassanak a közügyekhez. Tizenkét civil szervezet mintegy harminc képviselője vett részt azon a fórumon, amelyet a United Way Alapítvány kezdeményezett Kiskunfélegyházán. Mint azt Kormányos Imrétől, az alapítvány elnökétől megtudtuk, az együttműködési lehetőségek keresése volt a cél. A civil önszerveződések Félegyházán is erősödnek, mégis nagyfokú információhiány a jellemző. Munkájukról keveset tud a lakosság, s keveset tudnak egymásról maguk a Szervezetek is. Ezt a hiányt pótolta ez a kezdeményezés. A megjelent szervezetek mögött több ezer félegyházi lakos van, akik akár támogatottként, akár tagként vagy önkéntesként részt vesznek a civil szerveződésekben. Nem mindegy tehát, hogy van-e elégséges információjuk arról, mi történik vagy mi nem történik a városban. Fontos lenne a szervezetek együttműködése is, hiszen sok olyan, sikeres, de külön megrendezett rendezvény van, amelyek eredményesebbek lehetnének összefogással. A United Way Alapítvány a jövőben katalizátorként szeretné segíteni ezt a folyamatot Kiskunfélegyházán, amelynek első lépcsője volt a civil fórum. b.n.k. A cigányok magyar képviselője Az elmúlt hét végén Kiskunhalason tanácskoztak a megye cigány kisebbségi önkormányzatai, hogy megválasztják a Szolnokon sorra kerülő országos tanácsba delegáltakat. Érdekesség, hogy a szószólójuknak megválasztott B. Horváth István, nem cigány származású, mégis valamennyi megyebeli cigányszervezet egyetértett megbízatásával. A szószólót arról kérdeztük, melyek a legfontosabb feladatok a kisebbségi önkormányzatokban, és milyen problémát visznek magukkal az országos tanácsba:- Minden településen, ahol cigány kisebbségi önkormányzat működik, az a legnagyobb feladat, hogy oldják a megosztottságot magán a cigányságon belül, és tompítsák a társadalmi előítéletet a cigánysággal szemben. Én magam azért vállaltam fel ezt a feladatot, mert ha belenézek egy cigánygyerek szemébe, látom csillogni a tisztaságot, ám mikor ez a gyerek felnő, túlságosan zavart lesz a pillantása és már nem is merek odanézni. Ez nemcsak a külső kirekesztésből, hanem a belső megosztottságból is fakad. A módosabb és a szellemi szinten B. Horváth István magasabb fokon álló cigányok szégyellik a szegényebb, az elesettebb testvéreiket, így aztán nagyon nehéz célokat, feladatokat meghatározni, megvalósítani. Fel kell emelni a cigányság kulturális szintjét, ezzel elkerülhetjük, hogy viselkedése miatt kerüljön hátrányos helyzetbe.- A legközelebbi feladat, hogy legalább négy képviselőt bejuttassunk az országos szervezetbe. a Szolnokon megrendezendő konferencián. Ott nekem kell bemutatni megyénk jelöltjeit. Személy szerint engem a politika csak addig érdekel, ameddig át lehet vinni a mindennapi életbe. Tehát a politikát le kell egyszerűsíteni törődéssé. A történelem során ez hiányzott a cigányság életéből. Ezért van az, hogy a cigányság önmagát is elnyomottnak ismeri el. Bizonyíték erre, hogy amikor civil szervezeteket alakítanak, nem nyitnak az őket körülvevő világ felé. Ennek a problémának elébe kell majd menni.-Szerencsére Baján is, és a megyében is vagyunk egy páran, akik odamegyünk az utcán az elesett emberekhez, és megkérdezzük, mi a baja. Ezt a szemléletet mintaként szeretnénk érvényesíteni a bajai kisebbségi önkormányzatban is. Az egész feladatot ezért vállaltuk, meg azért, hogy pénzt szerezzünk a város cigányságának a megoldandó feladatokhoz. Ehhez várjuk a bajai önkormányzat támogatását, főleg annak az épületnek a kiutalását, ahol megszervezhetjük az ügy- félfogadást. Papp Zoltán Az egészségkárosultak összefogása A gond, a baj összehozza az embereket. így éreztem a Mozgáskorlátozottak Észak-Bács-Kiskun Megyei Egyesületének munka- értekezletén. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének megyei titkára, a Siketek és Nagyothallók képviselője, az Értelmi Fogyatékosok Egyesületének megbízottja is részese lehetett a tanácskozást megelőző felemelő ünnepségnek. Csemák Ferenc egyesületi elnök bevezető szavai után Fejes László apátplébános, Kiss János evangélikus lelkész és Varga László református tiszteletes a piarista diákok zenekarának közreműködésével ökumenikus szertartással áldotta meg új klubjukat. Létrejötte a Mária körút 1. számú házban helyiségeket átengedő városi önkormányzatnak és berendezését, felszerelését segítő megyei önkormányzatnak köszönhető. Az egészségkárosottak fórumává alakult összejövetel hasznos tapasztalatcserének bizonyult. Sokféle kezdeményezésről számolhattak be a mozgáskorlátozottak. Szervezettségük jobb az országos átlagnál. 41 tagszervezet, illetve helyi csoport tartozik a kecskeméti székhelyű egyesülethez. Kérdéses persze, hogy a már-már megfizethetetlen benzinárak meddig teszik lehetővé a kapcsolattartást, lévén „az ő lábuk az autó”. Különös figyelmet keltett az izomsorvadásban szenvedők gyógykezelésére, helyzetének könnyítésére szervezett Mobilis Alapítványról szülőként is érdekelt Kiss Árpád beszámolója. Dr. Chikán Csaba, a Magyar Egészségkárosodottak Országos Szövetségének elnöke a különböző szervezetek összefogását méltatta, az egészségkárosodottak sajátos érdekei érvényesítésének lehetőségeit ismertette. H. N.
