Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-22 / 45. szám
1995. február 22., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal Hol döntenek a megye területfejlesztéséről? A közelmúltban dr. Balogh Lászlót, a megyei önkormányzat vezetőjét választották a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnökévé. Kérdésünkre dr. Balogh László elmondta, hogy a döntésben közrejátszott az előző négy év is, az hogy a korábbi elnök, Kőtörő Miklós nagyon jól látta el a feladatot. Illetve az sem mellékes, hogy a szövetség székhelye Kecskeméten van. S az is számíthatott, hogy az elnök a megyét érintő szakmai kérdésekben több helyen is publikált. A szövetség tagjai egyedüli jelöltként ezért is szavazhattak bizalmat dr. Balogh Lászlónak. Az elnök a szövetség egyik Félegyházán a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete a közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését és sor került az új vezetőség megválasztására is. A tagok elnöknek Jászberényi Lászlót, alelnöknek K. Cson- tosné Tompa Annát, gazdasági vezetőnek pedig Nánay Szilámért választották. Az új vezetőfontos feladatának azt tartja, hogy a megyék, az intézmények fenntartása mellett a területfejlesztési hatáskört is megszerezzék az ehhez kapcsolódó összegekkel. A megyei politikus szerint erre, úgy tűnik, jó esély nyílik. Az év közepéig ugyanis a kormányzat felülvizsgálja a dekoncentrált szervezetek működését, melyek egy részének a tevékenységét a megyék átvállalnák, az ezzel járó pénzügyi keretekkel együtt. Erre azért is volna szükség, mert ellenkező esetben a megyék feladatköre szinte csak az intézmények fenntartására korlátozódna. Jelenleg a költségvetés alig több mint hét százaléka - 3-400 millió forint megy - teség hangsúlyozta, hogy a lakiteleki megalakulás szellemében kívánnak tovább munkálkodni, keresve azokat a polgárokat, akiknek politikai beállítottsága megfelel a fenti elvárásoknak. A megújuló MDF nyitottabbá kíván válni a lakosság felé is. Következő taggyűlésüket március 3-án tartják. rületi fejlesztésre. Az elnök szerint a területfejlesztési pénzek leadása nem egyszerű, ezért regionális és megyei fejlesztési tanácsok kialakításában gondolkoznak a szakértők. Baja Ferenc miniszter szerint a tanácsok megkapnák a fejlesztésre szánt összegek felét. A kérdés az, hogy a kétféle fórum között hogyan oszlana meg a pénz. Az elnök szerint szerint a Homokhátság vízellátásának a megoldása lenne az a probléma, ahol a regionális, illetve a megyei érdekek találkoznának. Ennek a gondnak a megoldása ugyanis alapvető érdeke Pest, Bács-Kiskun, Csongrád megyének. Barta Zsolt Államtitkárjelölt a szocialisták közül Bár hivatalos felkérést nem kapott, a szocialista Szabó Zoltánt kedden a parlamentben az újságírók megkérdezték: mit szólna, ha felkérnék a kultuszminisztérium politikai államtitkárának. A képviselő azt válaszolta: amennyiben hivatalosan megkeresnék, elgondolkodna a javaslaton. Pető Iván SZDSZ- elnök csak annyit mondott az újságírók érdeklődésére, hogy jelöltjük nevét időben nyilvánosságra hozzák. Tisztújítás az SZDSZ-nél NYITOTTABB AKAR LENNI AZ MDF Vezetőségválasztás Félegyházán Nem cigány szószólót választottak a Bács-Kiskun megyei cigányok Az elmúlt év decemberében jelentős lépést tett előre a hazai cigányság. Megválasztották a helyi kisebbségi önkormányzatukat, szószólóikat. Az elektorok, azaz a többiek által szavazati joggal felruházott választók április 9-én készülnek egy még jelentősebb lépésre. Akkor zajlik majd az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat választása Szolnokon, ahol a decemberben megválasztott közel háromezer elektor szavaz a magyarországi cigányság nevében az országos testületre. A rendkívül nehézkesnek tűnő választási procedúrára maga az Országos Választási Iroda vezetője, dr. Tóth Zoltán jött el Halasra felkészíteni a megyei gyűlést. Bár rögtön az elején megkérdőjelezték néhány an az Országos Választási Bizottság kompetenciáját a szolnoki helyszín eldöntésében. Sztojka Katalin, a kalocsai önkormányzat képviseletében ugyanis vitatta, hogy előzetes egyeztetés történt volna a cigány szervezetek között. Tóth Zoltán válaszában elmondta, hogy a Kisebbségi Hivatal által megjelölt két legnagyobb szervezetet hívták meg az egyeztető tárgyalásra, azonban a Phralipe távolmaradása miatt a bizottság mindössze a Lungo Drom szervezettel tudott egyeztetni. Az országos választásra való felkészülés, s a célszerűség jegyében Hajdú István, a megyei önkormányzat nemzetiségi referense segítségével a továbbiakban megkísérelt a Bács megyei delegáció kialakítani egy egységes álláspontot. A többségi szavazatok alapján az elektorok gyűlése támogatja azt a javaslatot, hogy az országos választás levezető elnöke dr. Tóth Zoltán legyen. Kérik, hogy a jelöltlista összeállításakor a nevek mellé a jelöltet delegáló megye is felkerüljön a szavazócédulára. Egyetértenek azzal, hogy az országos önkormányzat létszáma a maximális 53 tagból álljon. Hogy a több mint félszáz emberből összeálló testületre lehetőleg ne több száz jelölés érkezzen be - nem vitatva persze a választók törvényadta jogát az április 9-ei szabad jelölésre - igyekeztek kialakítani egy megyei listát. Azért is szükségesnek ítélték ezt az előzetes válogatót, mert a nagyszámú jelölt állítása részint hosszadalmas lesz, a közülük való • választás pedig véletlenszerű a szavazatok szóródása miatt. Ezzel kapcsolatban a választási irodavezető is az önmegtartóztatásra figyelmeztette az elektorok gyűlését. A rögtönzött szavazás során a hat helyben jelölt közül a legtöbb szavazatot Rostás László, a megyei érdekképviselet elnöke, halasi cigány vezető kapta, őt követte Kunhe- gyesi Ferenc kiskőrösi, Kolompár Orbán majsai és Bogdán József sükösdi cigány képviselő. Az elektori gyűlés nem támogatta többségi szavazattal Sztojka Katalin kalocsai és Tonté Béla kecskeméti képviselők jelölését. Egyöntetű igen szavazattal támogatta viszont, hogy az országos választáson a Bács- Kiskun megyei cigányság szószólója, a jelöltek bemutatója B. Horváth István legyen. A döntés érdekessége, hogy a Bács-Kiskun megyei cigányság megválasztott szószólója, a bajai költő, nem cigány származású. Nem születése határozta meg, hanem önként választotta ezt a közösséget. H. T. Az SZDSZ Kiskunfélegyházi Szervezete február 13-án megtartotta évi rendes közgyűlését. Először dr. Szabó Endréné elnök értékelte a választási eredményeket és az önkormányzatban kialakult helyzetet. A hozzászólók egy része kifejtette, hogy az MSZP-vel való együttA kormány - a Liga szerint - központilag próbálja korlátozni, alacsony szinten tartani a béreket. Ezért a szakszervezeti konföderáció tiltakozik. A szakszervezeti közleményük szerint ilyen értelmű utasítást kaptak állami vállalatok vezeműködésnek jelenleg nincs valódi alternatívája. A közgyűlés ismét dr. Szabó Endrénét választotta elnökké, az ügyvivői testületbe pedig Héjjá István, Szabó László és Vida Pál kapott bizalmat. A megyei egyeztető tanácsban Kiss Kálmán képviseli majd a félegyháziakat. tői. A Liga az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás megsértésének tekinti azt a pénzügyminisztériumi levelet is, amely a multinacionális cégek vezetőit próbálta meg rávenni a béremelések mérséklésére. Ma este, Pistikém, a nagymama tavalyi választási ígéretekből olvas fel neked. Kitüntetéseket adott át Kecskeméten a Pofosz elnöke Csütörtökön, február 16-án Kecskemétre látogatott dr. Fó- nay Jenő, a magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke. Gimes Györggyel, a Pofosz megyei elnökével felkereste a megyei közgyűlés elnökét, dr. Balogh Lászlót, majd Katona Lászlóval, Kecskemét polgármesterével találkozott. Megbeszéléseiken tájékoztatták egymást az együttműködés lehetőségeiről. Kecskeméti tartózkodásának befejezéseként a Pofosz kitüntetéseit adta át a következő személyeknek: Posztumusz „Érdemkeresztet kapott Szente-Varga Sándor, Kecskemét; Glummerc Imre, Kecskemét; Kancsár László, Baja; Lévai István, Érsekcsa- nád; Ikotics János, Bácsalmás; Budai Albert, Tiszakécske. Pofosz „Érdemkeresztet kapott dr. Zsoldos Pál, Kecskemét; Borbély Zsigmond, Kun- szentmiklós; F. Nagy József, Kiskunhalas; Szabó Lászlóné, Öregcsertő; Vörös László, Újtelek. Magyarország politikai életéről a Lakiteleki Népfőiskolán A Lakiteleki Népfőiskolán Politikai hétvége címmel indult rendezvénysorozat a múlt szombaton, melyen neves politikusok tartottak előadásokat. Az alábbiakban néhány ismert közéleti személyiség felszólalásából közlünk rövid összefoglalót. Önbizalomhiányban szenved a kormány Dr. Boross Péter Az első előadó Boross Péter, az MDF politikusa volt, aki beszédében kiemelte: a rendszerváltoztatás kormánya kompromisszumok és kényszerek közepette, a fizetésképtelenség állapotában vette át az ország irányítását, 600 millió dolláros devizatartalékkal és 7,2 milliárd dolláros devizatartalékkal adta át. Az exminiszterelnök önkritikusan kitért az egykori hibákra is. Szólt a privatizáció technikai hiányosságairól, a túlságosan szigorú földtörvényről, a gazdaság irányításának fogyatékosságairól és elismerte, hogy a kormány nem figyelt eléggé arra, amikor Kádár Béla az exportvisszaesés következményeire figyelmeztetett. Boross Péter szerint a négy esztendő számvetésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az akkori kormány szinte kezdettől fogva kommunikációs ellenszélben tevékenykedett. Megítélése szerint - mint fogalmazott - a szellemet és a lelket egyformán lesüllyesztő médiaháború számlájára írható a korábbi négy esztendő belpolitikai nyavalyáinak 70 százaléka. Boross Péter leszögezte, hogy az MDF által irányított kormány minden hibája ellenére határozottabb, karakterisztikusabb volt a jelenleginél. Boross szerint az MSZP „gyalázatos önbizalomhiányban” szenved. Az MDF vezető politikusa kijelentette: pártja drukkol azért, hogy a kormány tanuljon meg végre kormányozni, hiszen a labilis, instabil kormányzattal az ország elveszítheti belső irányíthatóságát és nemzetközi presztízsét. Ellenzéki összefogás szükséges Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppártot képviselve előadásában pártja múltját, programját ismertetve, szólt a KDNP jelenlegi helyzetéről is. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánykoalícióval szemben csak az ellenzéki pártok összefogása kínálhat alternatívát. Az együttműködésnek azonos értékeken kell alapulnia, de először a pártoknak, így a KDNP-nek is saját, önálló arculatát kell megteremtenie. A politikai hétvége programján - mivel, mint ismeretes, a kisgazdák nem fogadták el az előadásra a meghívást - Vígh Károly történész, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke szólt a magyarországi kisgazda hagyományokról, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt történetéről, programjáról. Privatizáció készpénzért A privatizációs kérdésekről a szabaddemokrata Bauer Tamás beszélt, aki elmondta, hogy a valóságos tőkével rendelkezőket előnyben kívánják részesíteni, szorgalmazzák a készpénzes vásárlást, ezen belül a menedzsmentet és piacot hozó külföldi tőkét. A növekedés és egyensúly kérdéskörben adott válaszában hangsúlyozta, hogy a kettő mindenkori összhangját kell megteremteni, de rövid távon az egyensúlynak kell előnyt biztosítani. Az ellenzéki pártok felelősségéről Dr. Orbán Viktor Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének elnöke pártja bemutatása után a KDNP előadójához hasonlóan az ellenzéki pártok összefogását szorgalmazta. Leszögezte: az ellenzéki pártoknak nagyon nagy a felelőssége, hiszen a magyar társadalom számára tragikus, visszafordíthatatlan és mély károkat okozó lenne, ha a Szabad Demokraták Szövetsége ellenzéki szerepet vállalna. Nem szabad ugyanis balközép pártnak felkínálni azt a lehetőséget, hogy kijőve a kormányból, jobbközépnek maszkírozhassa magát - fogalmazott. Az ellenzéknek már most el kell kezdeni kis körökből kiindulva, alulról építkezve, a meggyőzés politikáját. Rábírni a szavazókat arra, hogy akarják is, amit az ellenzék programjaiban felkínál. Orbán Viktor hangsúlyosan szólt arról is, hogy a polgári szövetség kérdése eldőlt. Ez a szövetség létezik - mondta. Ha ennek ártani lehet, akkor csupán azzal a még nem időszerű kérdés feltevésével, hogy ki legyen a vezér. Nehéz lesz a koalíciót fenntartani Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének tagja az MSZP történetét vázolva kitért a pártja és az MDF közötti azonos vonásokra. Utalt arra, hogy - bár eltérő időben, de - mindkét politikai tömörülés egyaránt átélte a kormánypártiság traumáját, elszenvedte a választási kudarcot és politikai útválasztása során mindkét pártnak szembe kellett néznie a maga szélsőségeivel. A szocialisták képviselője a továbbiakban szó szerint ugyan nem fogalmazta meg, de előadása tartalmában lényegében elismerte, hogy pártja bizonyos mértékig nem készült fel a kormányzásra. Aláhúzva, hogy a felelősség vállalása alól a körülmények nem adhatnak felmentést, kifejtette: a szocialisták 1993-ban reálisan még nem számíthattak kormányzati pozícióra, sokkal inkább a legnagyobb ellenzéki párt szerepére. Később körvonalazódott az az esély, hogy kisebb pártként bekerülhetnek a koalícióba, s csak a kampány végén rajzolódott ki a nagyobb győzelem lehetősége. Az idő nem volt elég a végső programhoz szükséges viták előzetes letisztázá- sára. A párttagok többsége által akkor és most is támogatott koalíció megkötését azonban a történeti okok mellett a sajátos hazai belpolitikai viszonyok is indokolták. Lendvai Ildikó kijelentette azt is, hogy tudják: nem lesz könnyű négy éven át ezt a koalíciót fenntartani. Nem lesz könnyű összehangolni a szociális baloldali elkötelezettség és a modernizáció törekvéseit, e két szempont egyeztetésében a viták nem spórolhatók meg. Ki korlátozza a béremeléseket?
