Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

1995. február 20., hétfő Autósmagazin 7. oldal Motorizáció és autóipar A nagynevű cégek ma már a legkorszerűbb motorokat gyártják a magyar üzemekben. A nagysorozatú autóalkat­rész-gyártásnak jó esélye van, hogy néhány év múlva húzó­ágazattá váljon Magyarorszá­gon. Mindez a Világgazdasági Kutatóintézet nemrégiben elké­szült tanulmányából derül ki. A szerző a Suzuki esztergomi, a General Motors szentgotthárdi, a Ford székesfehérvári, vala­mint az Audi győri gyárának eddigi működését tekinti át. Az eredmények alapján arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy Ma­gyarország alkalmas egy kö­zép-európai termelőbázis létre­hozására. Ez egyébként a kül­földi cégek érdeke is, különö­sen ami az Európai Unió autó­gyárait illeti. A nyugat-európai autóipar ugyanis 1999-ig kapott haladékot arra, hogy felkészül­jön a japánokkal való megmé­rettetésre: a Közös Piac és a szigetország között három év­vel ezelőtt írt alá egyezményt arról, hogy az ezredforduló után a japán autók minden kor­látozás nélkül kerülhetnek az unió országaiba. Az idő sürget, s Európa autós cégei megpró­bálják költségeiket csökken­teni. Ennek egyik biztos módja, ha az alkatrészgyártást az ol­csóbb munkaerővel és a ke­vésbé fejlett szociális védőhá­lóval rendelkező kelet-európai régióba telepítik ki. Kamazok Mátyásföldről Megkezdődött az első Kamaz típusú tehergépkocsik össze­szerelése a HungaroKamaz Kft. mátyásföldi üzemében. Az ed­dig csak tehergépkocsik for­galmazásával foglalkozó kft. a jövőben személygépkocsik ér­tékesítését is tervezi. Előrelát­hatóan az Oroszországból származó Oka típusú 650 köb­centiméteres kisautókat árusít­ják majd 1995-ben, várhatóan 400-450 ezer forintért. A kft. tavaly százhuszonegy Kamazt értékesített Magyaror­szágon, melyeket még Oroszor­szágban állítottak össze. A ha­zai összeszerelés a tavalyi esz­tendő második felében kezdő­dött Mátyásföldön, ahonnan eddig nyolcvan Kamaz teher­autó gördült ki az üzem csarno­kaiból. A kft. tervei szerint évente százhúsz Kamazt állíta­nak majd össze, és értékesíte­nek Magyarországon. Az Opel megvette a Rába részvényeit Az Opel Hungary Járműgyártó Kft. - a szentgotthárdi Opel- gyár - teljes egészében a világ­hírű német konszern tulajdo­nába került azzal, hogy megvá­sárolta a Rába húszszázalékos részét. Az 1990-ben kötött vegyes vállalati szerződés értelmében a húszszázalékos részarány akkor csaknem harminckétmil­lió német márkát jelentett a százötvennégymilliós alaptő­kéből. Az üzletben ugyan még az Állami Fejlesztési Intézetnek is volt tizenöt százalékos - huszonkétmillió német márkás - része, amelyet az Opel még tavaly novemberben vett meg. Dános András szerint az Opel saját stratégiáját követte a ki­vásárlásokkal, ami megerősíti magyarországi elkötelezettsé­güket, hiszen sikeres a magyar leányvállalat. A győri székhelyű Rába- gyár a nyolcvanas évek máso­dik felében eredetileg mező- gazdasági gépek gyártásához építette a korszerű szentgott­hárdi üzemcsarnokot. Az új lé­tesítményt a hazai és az ex­portpiac kedvezőtlen alakulása miatt azonban nem tudta kel­lőképpen kihasználni, ezért ez­zel az apporttal szállt be a hármashatár menti városba le­telepedő Opel-gyár felépíté­sébe. A húszszázalékos részért kapott tőkét a győri gyár saját fejlesztéseihez használja fel. A taxizás veszélyes üzem A jelek szerint nem csak Ma­gyarországon veszélyes munka a taxizás. A németországi Kölnben a 37 esztendős Klaus Z. taxis két férfit vett fel nem­rég a kocsijába: a kikötőbe akarták vitetni magukat. Az egyik mellékutcában azonban hátulról dróthurkot vetettek a nyakába, és egy konyhakés­sel megszúrták a döbbenettől mukkanni sem tudó férfit. A ta­xisnak azonban szerencséje volt, mert életben maradt. Évente több mint háromszáz német taxist támadnak meg. A Német Taxialapítvány szerint az éjjeli fuvar a legveszélye­sebb, mert a támadók öt száza­léka éjfél és reggel 6 óra között csap le áldozatára. Noha az 53 ezer német taxi zöme rádiótele­fonnal van felszerelve, és a ta­xivállalatok központjait forró­drót köti össze a rendőrséggel, a segítség nem érkezik elég gyorsan, miközben a támadá­sok egyre brutálisabbak. A tet­tesek gyakran rántanak pisz­tolyt vagy kést. A szakértők ja­vasolják: a megtámadott azon­nal ugorjon ki a kocsiból, ne vállalja a harcot. Azt is ajánl­ják, hogy építsenek be a taxikba acélhálót, amely elválasztja a vezetőt a hátul ülő utasoktól, így meg lehet akadályozni a fojtogatásokat. Az sem rossz megoldás, ha a taxiba villanó­fényt, vagy szirénát szerelnek, amely elvakítja, visszariasztja a támadókat. Sok hazai taxis felfegyverkezve indul munkába. Szövetség az autósokért A Magyar Autógyártók Szövet­ségének megalakítását kezde­ményezték a napokban a Buda­pesti Műszaki Egyetemen tar­tott Autócsúcs ’95 nevet viselő konferencián. A BME Gépjár­művek Tanszéke és a Gépipari Tudományos Egyesület Jármű­szakosztálya által immár ha­gyományosan összehívott ren­dezvényen a magyarországi gépjárműgyártással és közleke­déssel foglalkozó cégek képvi­selőit hívták meg. A tanácsko­zás végén jelentették be a szö­vetség megalakításának szán­dékát. Az érdekképviseleti szerve­zetként működő szövetség a gépjármű- és gépjárműfőegy- ség-gyártók érdekeinek feltárá­sát, egyeztetését, a nemzetközi társszervezetekkel való kapcso­lattartást és információcserét tartja fő céljának. Segíteni kí­vánja a biztonságosabb és a környezetet kevésbé szennyező járművek előállítását és a mű­szaki kultúra fejlődését. A vár­hatóan márciusban megalakuló szervezet iránt érdeklődését je­lentette be a szentgotthárdi Opel-gyár, az Ikarus Rt. és a Rába-gyár is. A kiállítás sztáija Az idei Chicagói Autó Show-n Alex Troman, a Ford Mo­tor Company elnöke mutatta be cégük ékességét, az új Mer­cury Sable-t. fotó: feb Reuters Peking is bedugult A pekingi közlekedésrendészet külön központot hozott létre a forgalmi dugók megelőzésére, a meg nem előzött dugók kihú­zására. Döntéséhez talán az is lökést adott, hogy immár fel­mérések is tanúsítják azt, ami eddig csak szabad szemmel volt látható: mint annyi más vi­lágváros, Peking is bedugult. Az utóbbi két évben rohamo­san nő a gépkocsiforgalom a kínai fővárosban. A múlt hét végén egyebek közt azt vizsgál­ták egy felmérésben, hány gép­jármű halad át egy óra alatt Pe­king nagykörútjának egy kivá­lasztott szakaszán. Tízezret számoltak, két és félszer annyit, mint két évvel ezelőtt. Jelenleg 800 ezer bejegyzett gépjármű­vet tartanak üzemben a kínai főváros területén, s ehhez még hozzájön mindennap 30 ezer vidéki gépjármű átmenő for­galma. A dugókat azonban nem pusztán a gépjárművek sokaso­dása okozza, hanem a közleke­dés szervezetlenségei és a köz­lekedők fegyelmezetlenségei is. A gazdagodó metropolisban hirtelen megnőtt a kereslet az autósoktatás iránt, s az idén csaknem százezer jogosítványt adtak ki pekingi lakosoknak. A sok újonc vezető akkor is ve­szély és anarchia forrása lenne, ha kitűnő volna az autósoktatás, ám erről láthatólag szó sincs. A dugók fő felelősei mégsem az autósok, hanem a nyolcmil­lió pekingi kerékpáros. Áttörés előtt a hazai gázautózás A gázautózás hazai áttörésének éve lesz a 1995-ös esztendő - állítja a gázüzemre való áttérés feltételeit elsőként megteremtő és a hazai gázkutak felét mű­ködtető Globimpex-Autogas. A cég által Környezetvédelmi és Településfejlesztési Miniszté­riumtól 1500 gépkocsi átalakí­tásához elnyert támogatás au­tónként 18 ezer forinttal teszi olcsóbbá a gázüzemre való át­térést, így ötvenkétezer helyett csak harmincnégyezer forintba kerül egy átlagos kocsi átalakí­tása. Aki hajlandó ennyit ál­dozni pénztárcájának és kör­nyezetének hosszabb távú kí­mélésére, annak már hat-nyolc­ezer kilométer lefutása után megtérül a befektetés. Mindezt egy pécsi szakmai tájékoztatón mondták el a budapesti székhe­lyű kft. munkatársai. A gázautózás ma lényegesen olcsóbb a hagyományosnál. Egy liter gáz ára fele a benzinének. Ä propán-bután hazai ipari mellék- termék, árát legfeljebb a for­galmi adókulcs tízről huszonöt százalékra történő emelése nö­velheti. A PB-gáz vízzé és szén-dioxiddá ég el, így a gázau­tók nem szennyezik a környeze­tet ólommal, szén-monoxiddal és nitrogén-dioxiddal. Nem ke­letkezik korom és salakanyag, a motor hosszabb élettartamú és csendesebb. A Globimpex fejlesztőgár­dája megoldotta a dízelmotoros gépjárművek vegyes üzem­anyagra való átállítását is. A 60 százalék gázolajjal és 40 száza­lék PB-gázzal hajtott dízelmo­torok kevésbé szennyezik a környezetet, csendesebbek és kevésbé kopnak. A hagyományosból egy mű­szak alatt gázüzeművé alakított autókból az ország útjain né­hány év múlva akár három- százezer is közlekedhet - vélik a gázautózás hívei abban bízva, hogy a környezetvédelmi köve­telmények szigorodása és a gazdasági racionalitás mind több autóst késztet majd kocsi­jának átalakíttatására. Az or­szágban működő negyvenhá­rom gázkút havonta három­négy újabbal gyarapodik. Drága nyakkendő A rendőrök először nem hittek a szemüknek, aztán mégis úgy döntöttek, hogy nem álmodnak, s ez kétezer fontjába, valamint a jogosítványába került egy óvatlan autósnak. Az Angliá­ban dolgozó amerikai John Nally olyannyira megbízott ve­zetői képességeiben, hogy az M40-es autópályán különleges mutatványra ragadtatta magát: 160 kilométeres óránkénti se­bességgel robogva megkötötte nyakkendőjét. Nem vehette észre azonban a jelzés nélküli rendőrautót, amely mellett - a sebességhatárt is messze túl­lépve - elvágtatott, miközben egyik kezével sem fogta a kor­mányt. Nally védekezése - mi­szerint a térdével irányította a volánt - valószínűleg nem ha­totta meg a bíróságot, mint ahogy az sem, hogy kijelen­tette: igazán jól vezet, hiszen utoljára 16 éves korában oko­zott balesetet, amikor saját édesanyját ütötte el... Az oldalt szerkeszti: Gaál Béla Megérkeztek az első Feliciák Az új Skoda Felicia nem csak gömbölyű formájával különbözik elődjétől, a Favorittól. A német és cseh mérnökök együttműködése nyomán megszületett kocsi karosszériája jóval me­revebb lett, a csomagtér megnövekedett 271 literre. Alaposan átalakult a motor is, hiszen már könnyűfémből készül. Az új Feliciák közül a hazánkban elsőnek érkezőket kapta lencsevégre a fényképész. fotó: primpress

Next

/
Thumbnails
Contents