Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

1995. február 20., hétfő Megyei Körkép 5. oldal Mi lesz veled, kisvasút? Hatvanhét évvel ezelőtt nyitották meg a Kecskemét-Kiskun- majsa közötti gazdasági vasútvonalat. A kisvasút sokáig fontos szerepet játszott a térség személy- és teherforgalmában. Az el­múlt évtizedekben azonban csökkent az utasforgalom, s a te­herfuvarozás mára szinte teljesen megszünf. Mindez egyenes következménye volt annak az 1968-ban indult közlekedéspoli­tikai elképzeléseknek, amelyeknek végrehajtása, úgy tűnik, 1995-ben is folytatódik. Első lépésként 900 kilométernyi vona­lon rendelték el a vasúti személyszállítás közútra terelését, de 3 ezer kilométernyi mellékvonalon is csökkentéseket terveznek. Szerencsére nem kell unatkozni, mert beszédes útitárs is akad. Szenek Károly negyven év és 246 napon át szolgálta a vasutat. A nyugdíjas mozdonyvezető a Nagybugac és Szánk közötti ta­nyájára igyekszik. Őt szinte kér­dezni sem kell, máris sorolja az aggályait.- Apám itt volt szolgálat- tevő, én is itt születtem. Nagyon lomhoz. Hogy megmarad-e, ez az önkormányzatokon is múlik. Az biztató volt, amit a Petőfi Né­pében olvastam, hogy a környék polgármesterei elküldték tilta­kozásukat a minisztériumba. Őszintén szólva azonban, nem sok esélyt látok a megmentésre.- Mit szólna, ha ez lenne az utolsó járat? - kérdezem Szabó Imréné jegy vizsgálót. Kiskunmajsa, hajnali három óra. A kisváros teljes nyugalomban, kihalt a vasútállomás is. Hu­szonnégy perc van még a vonat indulásáig. A két vasúti kocsi­ban már duruzsolnak a szenes kályhák, a masiniszta is az utolsó ellenőrzéseket végzi a szerelvé­nyen. A kalauznak nem lesz sok dolga, hiszen csak e sorok írója az utas. Már előző nap mondták a vasutasok, ez nem lesz „diszkó­járat”. A szanki fiatalok közül ugyanis sokan az esti kisvonattal járnak a majsai zenéidébe, majd a hajnalival vissza. Most azon­ban nincs egyetlen felszálló sem, pedig már Móricgátnál járunk. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek van kedve hajnal­ban a tanyavilágban csámbo­rogni? Kenderesi Imre jegykezelő a biztonság kedvéért még egy-két lapát szenet tesz a tűzre. Akár ingujjban is lehetne utazni, olyan meleget áraszt az öreg vaskályha. A kalauzzal beszél­getve kiderül, hogy őket senki sem tájékoztatta a tervezett lépé­sekről.- Régóta rebesgetik ezt, de mi még nem tudunk semmiről, így szokott ez lenni, nekünk csak akkor szólnak, ha már megszüle­tett a döntés.- Mindig ilyen kevesen van­nak a hajnali járaton?- MajsátólBugacig általában kevés az utas. Nagyon korai ez az indulás. A bugaciak közül vi­szont sokan járnak ezzel mun­kába. Nekik ez pont jó, mert fél hatra van Kecskeméten, és akik hatra járnak, időben beérnek a munkahelyükre. Meg aztán a pi­aci napokon van nagyobb forga­lom. A vonatkísérőnek igaza lett, mert Bugáétól útitársak is akad­tak. A faülésekre lehuppanó asz- szonycsapat zöme egy élelmi­szer-feldolgozó üzembe jár dol­gozni. A véleményük egyöntetű.- Ha megszűnne ez a járat, akkor valószínűleg befellegzett a munkahelyünknek is. Mi nem tudunk mással közlekedni kora reggel. Ezt az útiköltséget még a munkaadónk megtéríti. Re­ménykedünk, hogy nem számol­ják fel a kisvasutat - összegez a csapat szószólója, Nagy Pálné. Egy teljesárú jegy 192 forint Kecskemétig. Ha valaki bérletet vált, valamivel olcsóbb az út. Matkó-Alsótól Kecskemétig 2640 forint. Ennyiért utazik Czirkó Antal és Zsámboki Gyula is, akik a parkettagyárban dol­Akinek utaznia kell, az hajnalban is fel tud kelni a vonathoz. goznak. A vonat szinte a gyárka­puval szemben áll meg, nekik kézenfekvő a vonatozás.- Már csak három évem van a nyugdíjig - meséli Zsámboki Gyula. - Remélem, hogy ez idő alatt nem szűnik meg a kisvasút. Én 1961 óta járok Kecskemétre, korábban a Fémmunkásban dol­goztam. Régen még diákkocsi is volt, de ma már inkább busszal járnak. Pedig az sokkal drágább. A kecskeméti állomás is nyu­godt képet mutat kora reggel. Itt-ott tűnik fel néhány karban­tartó és takarító. Gomolygó fe­hér füst jelzi, megkezdték a 8.05-ös járat felfűtését. Az indu­lás előtt fél órával még üres a vá­róterem, a jegypénztár is zárva. Igaz, a kisvasúton a jegyet sokan a kalauznál váltják, hiszen leg­több helyen erre máshol nincs lehetőség, mert megszűnt a szolgálat. A váróterem falán plakátok csábítanak. „Fiatalok forintért szinte egész Európát beutazhatjátok. Utazzatok vo­nattal ! ” - hirdeti az egyik felirat. Európába tehát lehet vonatozni kedvezménnyel is, de mondjuk Kecskemétről Jakabszállásra már nem biztos, mert nem lesz mivel. Legfeljebb majd oda is csak a nosztalgiajáratok indul­nak. Kecskemét szélén már a meg­engedett legnagyobb sebesség­gel zötykölődünk. Ez 35 kilomé­terben van maximálva, így az út Majsáig két óra hét percig tart. Szabó Imréné jegyvizsgáló. jól ismerem a kisvasutat és a környezetét. Már aláírásokat is gyűjtöttünk a kisvasútért, mert ha ez megszűnne, akkor sok em­bert zárnának el a külvilágtól. Őket hoznák lehetetlen hely­zetbe, hiszen nem lesz mivel bemenniük a községekbe heti egy-két alkalommal kenyérért sem. Ez a vidék, különösen Mó- ricgát környéke nagyon elszige­telt. Ott még kövesét sincs. Egy­szer már elűzték a magyar pa­rasztot a földtől. Most úgy tűnik, aki maradt, azt is száműzik.- Lát-e valami megoldást a kisvasút megtartására?- Nézze, ez a vonal 1928-ban épült. Már hozzátartozik a táj­hoz, Bugáéhoz, az idegenforga­A legnagyobb sebesség óránként 35 kilométer a kisvasúton.- Nagyon remélem, hogy nem lesz így. De sokan kérde­zik azt tőlünk is, hogy mi lesz a kisvasúttal? Valóban egyre ke­vesebb az utasunk. Sok mun­kahely megszűnt, de közreját­szik az is, hogy nagyon rossz a menetrend. Ha hajnalban bejön valaki a nagyobb településekre ügyeit intézni, az csak délután tud visszautazni. Sokan járná­nak Kecskemétről a majsai für­dőbe is, de inkább busszal, mert Máj sáról nehézkes kijutni a strandra.- Az a legnagyobb baj, hogy itt már régen rátették az i betűre a pontot - összegez egy vas­utas, aki nem kívánta nevét nyilvánosságra hozni. Annyit érnek a mi próbálko­zásaink, mint halottnak a csók. Kilóg itt lóláb több helyen is. Például, ha utazik egy csoport a nosztalgiavonattal, a hasznot az utazási iroda fölözi le, a vasút­nak alig jut valami. Pedig a mozdonytól kezdve a kalauzig mindent ő áll. Az állami pénz így vándorol magánzsebbe. A menetrend is szinte úgy van megcsinálva, hogy átfedjék egymást a buszjáratokéval. Persze hogy nem lesz így több utasunk! Ha megszűnik a vasút, az itt lakók csak jókora kerülő­vel juthatnak el bárhová. Biz­tos, hogy ez lesz az olcsóbb megoldás? - sorolja szinte egy- szuszra a vasutas. Időközben a kisvonat is be­fut a majsai végállomásra. Hogy mi lesz a kisvasút sorsa, ki tudja? Az is lehetséges, hogy a májusi menetrendből már ezt a járatot is törlik. Tapodi Kálmán Kukoricát pusztító rovarhad közeledik (Folytatás az 1. oldalról) Az Észak-Amerikában őshonos Diabrotica virgifera eddig csak az amerikai szakirodalomból volt ismert: A rovart a gabona­félék kártevőjeként tartják nyilván, de elsősorban a kuko­ricatermesztőknek kell tarta­niuk tőle. A bogár hossza nem éri el az egy centimétert, szár­nya kitines. Óránként 30-50 ki­lométeres sebességgel repül. Fejlődési ciklusa egy év: tojá­sait nyáron mélyen a talajban rakja le, így vészeli át a telet. A lárva tavasszal, a kukoricave­téssel egy időben kel ki, s a nö­vény csírázásakor rögtön meg­kezdi gyökérpusztító tevékeny­ségét. Később, a nyár folyamán a bogarak a növény bajuszából, címeréből táplálkoznak, s ezzel a termést is károsítják. A kárte­vők elleni védekezés módjáról a növényvédelmi szakemberek vajmi keveset tudnak, mivel a bogarak szaporodásának féke­zését kutató kísérletek csak kezdeti stádiumban vannak. A hazai növényvédelmi szolgálat is - amint azt Szilágyi Kál­mánná, a Fővárosi Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársa elmondta - kizárólag az amerikai szak- irodalomra támaszkodhat. Any- nyi bizonyos, hogy a Diabroti- caval szemben a talajfertőtle­nítő vegyszerek látszanak haté­konynak, ezek többsége ha­zánkban is kapható. De hogy ezek a készítmények mennyire lesznek hatásosak, az majd csak akkor kiderül ki, amikor a kár­tevők megjelennek a hazai ku­koricásokban is. A növényvé­delmi hatóságok mindenesetre már felkészültek a hívatlan jö­vevények „fogadására”. Szilá­gyiné elmondta, a legveszélyez­tetettebb területek - Békés, Csongrád, Baranya, Bács-Kis- kun megyék - szakembereit már felkészítették a kártevők megfigyelésére, felhívták a ku­koricatermesztők figyelmét arra, hogy már az idén fordítsa­nak különös gondot az őszi és tavaszi talajmunkálatokra. Az elhanyagolt területek különö­sen kedvezhetnek a kártevők elszaporodásának, fennmaradá­sának. Más kérdés, hogy a pénzügyi gondokkal küszködő agrárgazdaság hogyan birkózik majd meg ezzel az újabb csa­pással? A kártevők elleni véde­kezéshez sok pénz kell. Ma még nem lehet tudni, hogy az anyagi forrásokat honnan lehet majd előteremteni. Egyről azonban semmiképpen sem szabad megfeledkezni: legje­lentősebb kukoricatermelő vi­dékeinket fenyegeti a kártevők felbukkanása. Munkáltatóknak kötelező Csak a kecskeméti megyei egészségbiztosítási pénztárban, a bajai, a kiskunhalasi kiren­deltségen és a szabadszállási fi­ókban kérhető az a két forma­nyomtatvány, amelyen a mun­káltatóknak kell bejelenteniük az általuk biztosított polgárokat. Mint ismeretes, január elsejétől a régi - személyi számmal ellá­tott - betegbiztosítási kártya nem adható ki senkinek, s a ko­rábbi bejelentő nyomtatványok sem érvényesek. A munkálta­tóknak, illetve a korábbi kártya- kibocsátóknak - önkormányza­tok, munkaügyi központ, betéti társaságok, káefték - az egész­ségbiztosítótól meg kell vásá­rolniuk, darabonként 7 forint 50 fillérért, az általuk biztosított alkalmazottakat és hozzátarto­zóikat bejelentő nyomtatványo­kat. Egy adatlapon kilenc polgár adatai fémek el. E lapokon kell jelezniük - törvényi rendelke­zés szerint - azt, hogy mely al­kalmazottnak szűnt meg vagy kezdődött el a biztosítási jog­viszonya. A tb.-igazolvány kia­dására, amely egyenértékű a régi kártyával, csak a kecske­méti megyei egészségbiztosítási pénztár jogosult. A Szántó-házzal bővül a börtön A Kalocsa központjában lévő női börtön és fegyház kitele­pítése anyagiak híján jó időre elhalasztódott. A jelenlegi ál­lapot bár nem szerencsés, ön- kormányzati berkekben még­is azzal érvelnek: a börtön számtalan munkahelyet ad a városlakóknak, ezért nem lenne célszerű, ha egy másik településre vinnék. A kényszerű helyzet ellenére a közvéleményt élénken foglal­koztatja, hogy a Bv. Országos Parancsnoksága nemrégiben megvásárolta a börtön mögötti, a Hunyadi utcában lévő, úgy­nevezett Szántó-házat, amely a belváros egyik legnagyobb, jó ideje lakatlan sarokingatlana. Az épület további sorsát ille­tően találgatások kezdődtek, ezért Mácsai Ferenc alezredest, a Kalocsai Börtön és Fegyház parancsnokát arra kértük, adjon tájékoztatást, milyen funkciót szánnak a felújításra váró ingat­lannak. A parancsnok el­mondta: valóban igaz a hír, amely szerint a Bv. Országos Parancsnoksága vásárolta meg az épületet, amelynek több funkciót szánnak. Elsősorban az intézet égető raktározási gondjain kívánnak enyhíteni. A tervek között szerepel az is, hogy az ingatlan átalakítása, esetleg újjáépítése után ott olyan elítélteket helyeznek el, akik a városba szabadon kijár­hatnak. Erre a büntetés-végre­hajtás szabályzata az érvényes Ki gondolná, hogy egy ilyen szép kapu visz a kalo­csai bötönbe? rendelkezésekkel összhangban lehetőséget ad. A Bv. Országos Parancsnokságának Központi Ellátó Hivatala dönti el, hogy építészeti szempontból melyik lesz a költségkímélőbb, műsza­kilag jobb megoldás. Ha meg is valósul, hogy az enyhébb bün­tetés-végrehajtási fokozat alá tartozókat helyezik el a házban, az semmiképpen nem jelenti majd, hogy ott fegyveres őr áll, vagy a biztonsági rendszabá­lyok sértenék a városlakókat. Annyi bizonyos: az építkezésre idén nincs fedezet, egyelőre a terveket készítik. Zs. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents