Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

Ötletek, tippek, tanácsok a mindennapokra Fúrjunk, faragjunk ■^0 a 8. oldalon állás ajánlatok Miért a férfiak? A munkanélküliséggel - tet­szik, nem tetszik - tartósan együtt kell élnünk. Megléte azonban felülvizsgálatra kész­teti azokat is, akik még mun­kahelyhez kötődnek, de azo­kat is, akik az iskolapadokban még nem tudják azt sem, hogy lesz-e majd munkahe­lyük. A magyar férfiak a leg­halandóbbak közé tartoztak Európában. De amíg néhány éve az önpusztító életmód, a rengeteg túlmunka miatt dől­tek ki a sorból, addig ma már sokaknál a tétlenség, a feles­legesség érzése szedi áldoza­tait. A problémákkal megbir­kózni képtelen, munka nélkül maradt családfők öngyilkos­sága sajnos társadalmunk újabb jelensége lett, amely tovább csökkenti a magyar férfiak élettartamát. A nők csaknem tíz évvel tovább él­nek. Ennek hátterében nem­csak az áll, hogy ők jobban viselik a stresszhatásokat, ha­nem az is, hogy a nők statisz­tikai adatokkal bizonyítha­tóan többet törődnek az egészségükkel, korábban for­dulnak orvoshoz, ha baj van. A férfiaknak persze nem jóleső érzés ilyen megállapí­tásokkal szembesülni. Arca azonban hasznos lehet az ef­féle információ, hogy elgon­dolkodjanak, milyen stratégia kialakításával menekülhetnek ki a munkanélküliség okozta lelki csapdából. A hagyomá­nyos férfi-fensőbbrendűségi tudattal ebben a krízishely­zetben nem lehet sokra vinni. Lehetséges, hogy ezek a vál­ságos idők, amiket évtizedek óta élünk, rákényszerítik az embereket arra is, hogy át­gondolják a férfi-nő szerepek eddigi leosztásának tarthatat­lanságát is. Vagy az özvegy asszonyok országa leszünk. Múlt héten a Jó napot! rovatban a vissza nem váltható üvegek hasznosításáról is szót ejtet­tünk. Nagy öröm a szerkesztő számára, hogy nem visszhang- talanul! Kiderült a kecskeméti Máté Elek telefonjából, a kato- natalepi Kiss Menyhért és a ke­celi Szabó József leveléből, hogy szívesen barkácsolnak „hasznavehetetlen” holmikból hasznosat. Ráadásul nemcsak ötleteik vannak, hanem például üvegvágójuk is hozzá! Ahogy sejtettem, ez is egy valódi férfi­hobbi lehet, a nők legfeljebb a használatbavételre gondolhat­nak. Más kérdés, hogy nem olyan egyszerű munka ez, mert olykor az üveg nem adja meg magát, szétpattan. Ám ha sike­rül kialakítani az új formát, s csiszolással elérni, hogy ne bal­esetokozó, hanem használati tárgy legyen az üvegből, akkor nyert ügye van a barkácsoló­nak. Miért is jó azoknak, akik vá­lasztottak maguknak valamiféle hobbit? Az embernek a kie­gyensúlyozott élethez - s nem túlzás: a boldogsághoz! - szük­sége van az alkotás örömére. A mindennapi élet tudnivalói­ban segít tájékozódni a havonta megjelenő Házi Jogtanácsadó. A nemrég megjelent januári számában a lakáscélú támoga­Az igazán nagy szerencse, hogyha a munkájában találja meg ezt az örömforrást. De mi különleges öröme telhet pél­dául valakinek a tyúkbelezés- ben? Ám ha otthon munka után kihímez egy párnát, azaz ked­vére való szépet alkot, eléri ezt a célt. Hányszor megmosolyog­ják még ma is a városi embert, ha nagy elszánással ás, kapál a kertjében, óriási energiával ápolja a pázsitját. Pedig semmi másra nem vágyik, mint részt venni abban a teremtőmunká­ban, aminek szépségét nem is tudja az, akinek abban telik minden napja. Merjünk hát bátran keresni magunknak ilyen haszontalan­nak tűnő szórakozást! Egy­szerű, saját készítésű tárgyain­kat ajándékba is adhatjuk. Nem csak a csicsás és drága ajándék szerez örömet! És tessék elhinni, hogyha kis rádión ott szól mellettünk a fu- siműhelyben, kezünk dolgozik, s gondolataink is pallérozód- nak, ennél emberhez méltóbb szabadidő-hasznosítást aligha találhatnánk ki. tások módosításával, a lakcím- bejelentés megszüntetésével kapcsolatos tudnivalókkal, va­lamint a védjegyek szerepével is foglalkozik a kiadvány. § Mit mond a. jog? § A szerk. Három ötlet a számtalanból, üveghasznosításra. Miről ír a Házi Jogtanácsadó? Munkavállaló - üzletember fejjel A frissen alakult kft. ügyvezetője megállapodott Z. J.-vel, hogy titkárnőként alkalmazza, ám hat hónappal később kiderült, hogy számos jogszabály megsértése miatt a cégbíróság a kft. be­jegyzését elutasították. A titkárnővel közölték, másnap már ne is jöjjön dolgozni. Munkabérét és időarányos szabadságát sem fi­zették ki, hivatkozva arra, hogy nincs írásbeli munkaszerződése, csak alkalmi munkás volt. Hogyan kerülhetők el az ilyen esetek? A történetnek legfőbb tanul­sága az, hogy felhívja a figyel­met egy fontos szempontra: ma­napság a munkavállaló is vállal­kozó, aki nem tőkével, „csak” a munkaerejével vállalkozik. Ezért üzletember fejjel, körülte­kintően kell gondolkodnia, vi­gyáznia kell, ne alkalmazzák „értékén alul” és ne kerüljön bi­zonytalan helyzetbe, Fontos tudni a munkavállaló­nak: érvényes munkaviszony csak írásbeli munkaszerződés megkötésével jön létre. A mun­kaszerződés mellőzhetetlen tar­talma a munkakör, a személyi alapbér és a munkavégzés he­lyének a meghatározása. Ezen­felül bármilyen egyéb kikötést is tehernek a felek, de ezeket is a később felmerülő viták elkerü­lése érdekében érdemes a mun­kaszerződésben írásban rögzí­teni. A munkaviszony mindig a munkába lépés napján kezdődik, tehát ezt az időpontot is meg kell jelölni a szerződésben. A mun­káltatóval meg kell állapodni abban is, hogy határozatlan, vagy határozott időre létesítik-e a munkaviszonyt. A határozott idő lejártával a felek meghosz- szabbíthatják a munkaviszonyt további határozott időre is, de az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes idő­tartama az öt évet nem halad­hatja meg. Ha nem foglalták írásba a munkaszerződést, an­nak érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak a munkába lépést követő 30 napon belül. Ha az érvénytelen­ség a munkáltató hibájából állt elő, a munkáltatói rendes fel­mondás következményeit kell alkalmazni. A munkavállaló felmerült kárának megtérítését is igényelheti. Cifra a történet azért is, mert cégbejegyzés hiányában a kft. jogi szempontból nem is létezett. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében ugyanis a társaság csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - az alapító okirat aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal - jön létre. A társasági szerződés alá­írása és a cégjogerős bejegyzése között hosszú hónapok telhetnek el, s ez idő alatt függő jogi hely­zet alakul ki minden kérdésben, amely a társaság működése so­rán felmerül. Ez pedig kockázat­tal jár, mert ha jogszabálysértés esetén a cégbíróság nem jegyzi be a céget, akkor azt az alapító okirat ellenére is nem létezőnek kell tekinteni, nem lehet jogok és kötelezettségek alanya. A cégbejegyzést elutasító végzés jogerőre emelkedését követően a társaság nem folytat­hatja működését. Azok a szemé­lyek, akik a cég nevében eljártak, szerződéseket kötöttek, korlát­lanul és egyetemlegesen felel­nek a közös név alatt vállalt köte­lezettségekért. így a nem léte­zővé vált kft. nevében kötött munkaszerződés is érvényte­lenné válik, de az Mt. szabályai szerint a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettsé­gek tekintetében a titkárnővel kötött megállapodást olyannak kell tekinteni, mintha érvényes munkaszerződésen alapulna. Az elvégzett munkáért járó díjazást és egyéb javadalmakat tehát ki kell fizetni, az időarányosan járó szabadságot pénzben meg kell váltani. A kifizetési kötelezett­ség azt a magánszemélyt terheli, aki a titkárnővel a kft. nevében megállapodott. Amit az adózáshoz tudni kell Az adóbevalláshoz szükséges paksamétában ugyan részletes tá­jékoztató is található, de abban eligazodni még a szakemberek­nek sem könnyű. Ezért fontos kiemelni a személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatban azokat az újdonságokat, amelyek az egy évvel korábban alkalmazott szabályoktól eltérnek. • A mellékfoglalkozásból és a főmunkaviszonyból származó jövedelmeket ezentúl egy sor­ban kell szerepeltetni. • Tudni kell, hogy 1994. január 1-jétől az alkalmazotti adókedvez­mény érvényesítésére már nincs lehetőség. így az idei be­vallás nyomtatványán ilyen sor nem is szerepel. • 1994-ben földadót nem kellett fizetni, ezért a múlt évre eső személyi jövedelemadót ilyen címen nem lehet csökkenteni. # Új elem viszont a, jövedelmet csökkentő tételek között a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, hiszen 1994-től az ilyen címen befizetett - azaz többnyire a munkáltatók által levont - összeg a szabályok szerint levonható. • Új ked­vezmény, hogy a lakáscélú hi­teltörlesztésre befizetett összeg 1994-től - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényben részletesen szabályo­zott mértékben és feltételek mellett - csökkenti az összjö­vedelmet. • Február 15 határ­idő: az egyéni vállalkozóknak - kivéve, ha kettős könyvvitelt vezetnek, vagy ha a társasági adózást választották -, vala­mint az ÁFA-köteles tevé­kenységet végző magánszemé­lyeknek eddig a határidőig kell benyújtaniuk az adóbevallást, s rendezni esetleges adótartozá­sukat. Eddig lehet eldönteni: az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadózás vagy a társa­sági adózás szabályai szerint kíván-e működni a jövő adó­évben. Áremelkedés és vémyomásszint Vannak, akik valósággal bénultságba esnek az áremelkedések hallatán; mások indulatos, dühös kitörésekkel vezetik le harag­jukat. S akadnak, akik úgy fogják föl, hogy mérgelődéssel nem lehet változtatni az egyénen kívül álló dolgokon; például azért, mert a gazdasági folyamatoknak belső törvényeik vannak, amelyekre az óhajok, szándékok nemigen hatnak. Szerencsés személyiségűek azok, akik erre a józan állás­pontra tudnak helyezkedni. Pe­dig ennek a beállítottságnak ma­napság nem kedvez a környezet, amely inkább az indulatos, ér­zelmekre ható reagálásra hajla­mos. A közhangulat - érthetően - azt sugallja: minden, ami egyezik személyes vágyainkkal, helyes, ami nem egyezik, az rossz és hibás. Bár jelenlegi viszonyaink kö­zött kevésbé népszerű, de jó meggyőződéssel mégis az ön­mérséklet, a józanság ajánlható. Tegyük hozzá, nem politikai meggondolásból, hanem a lelki egészség okán. Ma már tudomá­nyosan bizonyított, hogy a be­tegségek tekintélyes része az idegrendszer feszültségeire ve­zethető vissza; az idegeskedés, a fel-felkavarodó indulat számos kóros elváltozás forrása. Vagyis nemcsak jelképes, hanem való­ságos igazság az, hogy nem attól kapunk gyomorfekélyt, amit megeszünk, hanem amin rágó­dunk. A szorongással, feszültséggel átitatott szervezetben a fizioló­giai folyamatok eltorzulnak, s ha ez tartóssá válik, az érintett test­részek, szervek működési zava­rai is állandósulnak. A szív és ér­rendszer, az emésztőszervek, a légzőrendszer számos beteg­sége, a daganatok, az epe- és ve­sekőképződés hátterében gyak­ran lelkiállapotunk zavarai, al­kalmazkodóképességünk gyön­géi rejlenek. A következtetés önként adódik: ha tartósan és rendszeresen az indulatok ha­talmába kerülünk, a gondokon ugyan nem enyhítünk, ám gya­rapítjuk bajainkat, mert kaput nyitunk különféle betegségek­nek. A lelki egészség-megőrzés szempontjából inkább arra in­dokolt figyelmet fordítani, hogy az egyének, a közösségek minél kevesebb megpróbáltatással vé­szeljék át az életkörülmények szigorodását. Problémáinknak mindig vannak elemei, ame­lyekre magunk is találhatunk megoldást. Jelen esetben a csa­ládi költségvetés alaposabb át­gondolásával, ésszerűbb be­szerzésekkel, életvitelünk va­lamelyes korrekcióival tompít- hatók a káros hatások. A HVG felmérése alapján ké­szült ábrán azt láthatják, hogy egy-egy termékért valamely or­szágban hány perc munkával le­het hozzájutni egy átlagkeresetű polgárnak. 1 Itej 1 kg kenyér 25 dkg kávé 1 kg sertéshús 1/2 liter sör Bulgária Oroszo. 57 Cseho. Lengyelo. Magyaro. 17 Románia Szlovák! Ukrajpa 109 11 47 25 16 25 17 ütiB 72 84 423 66 226 30 270 19 49 98 57 1579 168 456 : 159 391 467 222 47 29 Fül 24 JEL 33 M. 150 Portugália Ausztria t9 ...Sun 1 4 ö 29 £ 57 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents