Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

6. oldal Petőfi Népe 1995. február 18., szombat A pénzügyminiszter-jelölt gazdasági elképzelései Bokros Lajos pénzügyminisz­ter-jelölt egy Horn Gyulához eljuttatott dokumentumban 25 pontban összefoglalta azo­kat a gazdaságpolitikai el­képzeléseket, melyeket mi­niszterként akar megvalósí­tani. Az alábbiakban a kon­cepció rövidített változatát adjuk közre. Gazdaságpolitikai keret Az 1-2. pontban a szerző összefoglalja az ország gazda­sági gondjainak az okait, ki­emelve a külső és a belső el­adósodás körülményeit. 3. A növekedés és az egyen­súly közötti ellentmondás ma feloldhatatlannak látszik. Pe­dig elvileg ez nem szükség- szerű; (Ausztria, Németország, Finnország, újabban Spanyol- ország, Portugália és a távol-ke­leti országok) sokasága iga­zolja, hogy létezhet hosszú idő­szakon át fenntartható, magas ütemű gazdasági növekedés. 4. A pénzügyminiszter-je­lölt ebben a pontban megem­líti, hogy az államháztartás évről évre növekvő kiadásai felborítják a belső pénzügyi egyensúlyt. S mivel a lakos­sági megtakarításokból fi­nanszírozzák jelentős részben a kiadásokat, ez elszívja a be­fektetésekre szánható tőkét. 5. A bajok gyökere tehát az államháztartási szférában keresendő. Ami gondot okoz, az nem pusztán a költségvetési deficit mértéke, hanem emellett az államháztartási újraelosztás terjedelme, annak szerkezete, az államháztartási intézmények működési módja, végül a defi­cit mértéke mellett annak konk­rét finanszírozási módja. Ennek az öt területnek mindegyikén gyökeres változásokra van szükség ahhoz, hogy kitörhes­sünk a növekedés és az egyen­súly egymás rovására történő érvényesülésének ördögi köré­ből. 6. Amikor a növekedés és az egyensúly egymás mellett, egyidejűleg és hosszabb távon érvényesül, akkor van fejlő­dés. Az így értelmezett fejlő­dés kulcsa ma az államház­tartási reform. Ennek meg­kezdésére két kiváló alkalom kínálkozott már az elmúlt tíz évben: először 1988-ban, má­sodszor 1991-ben. Mindkét al­kalmat elmulasztottuk. Most 1995-ben harmadszor nyílik lehetőség erre. Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy ez az utolsó lehetőség. Ha nem kezdjük el az államház­tartási reformot, akkor ugyanis nem törhetünk ki a növekedés és az egyensúly el­lentmondásából. Mivel az or­szág mai jövedelemtermelő ké­pessége mellett lényegében el­jutottunk a külföldi adósság növekedésének végső határára, ezért állítható, hogy intézmé­nyes változások nélkül vagy külső fizetésképtelenség, vagy örökös gazdasági süllyedés vár ránk. A szerző a 7-8. pontban az államháztartás átalakításáról ír röviden, melyben egyebek mellett kitér a minisztériu­mok, s egyéb létszámilag fe­leslegesen felduzzasztott igazgatási apparátusok leépí­tésére. 9. Az államháztartási reform indításával párhuzamosan el­engedhetetlen a költségvetés bevételi oldalának áttekintése is. Itt egyrészt arra kell töre­kedni, hogy legkésőbb 1996­ra alakuljon ki végre az a hosszabb távon is stabil szerkezetű adórendszer, amely lehetővé teszi a vállala­tok, illetve a háztartások szá­mára a távlatilag is ésszerű be­fektetési, megtakarítási, illetve fogyasztási döntések meghoza­talát. Az adórendszer átszabá­sát a gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság együttesen magasabb színvo­nalú érvényesítésének vágya kell hogy vezérelje. Másrészt vissza kell fordulni abból a zsákutcából, amelyben a gazdaság, illetve a társada­lom egyre kisebb része viseli az adóterhek egyre nagyobb részét. Elsősorban a vállal­kozók adóterhelése csökken­tendő az adózók körének nagyságrendi bővítése mel­lett. A tb.-járulék elviselhe­tetlenül magas mértékének csökkentésére az államház­tartási reform keretében ke­rülhet sor. 10. Addig is, amíg az állam- háztartási 'reform révén nem küszöbölhetők ki a hiányt bő­vítetten újratermelő szerkezeti gyengeségek, van mód és lehe­tőség a költségvetési túlfinan- szírozás csökkentésére. Egy­részt az állampénztár 1995- ös megszervezése módot ad a költségvetési kiadások jobb ütemezésére, ami önmagában is hiánycsökkentő hatású. Másrészt az adóbehajtás ra­dikális szigorítása és haté­konyságának növelése igen gyorsan megtérül. Harmad­részt a költségvetést kifino­mult banki és tőkepiaci tech­nikákkal a mai 31-35 száza­lékos kamat helyett ennél öt-hat százalékponttal'^ ala­csonyabb költséggel is le­hetne finanszírozni, ami - te­kintettel a kamatozó állama­dósság magas arányára - ön­magában 60-70 milliárd forint megtakarítást eredményezne. Privatizációs alapelvek 1. A szerző leírja, hogy po­litikai vitát kavar a privati­zációs miniszteri poszt létre­hozása, miközben ennek gazdasági szempontból nincs jelentősége. 2. Célszerű abból kiindulni, hogy a privatizáció nem öncél, hanem a vállalati szerkezet át­alakításának és a hatékonyság növelésének eszköze. Nincse­nek ezzel egyenrangú további célok, amelyek a szerkezetát­alakítás és hatékonyságnövelés mint elsődleges követelmény érvényesülését korlátoznák. Ha konkrét esetben ezt a célt csak létszámleépítéssel lehet elérni, mert a piac bővülése korlátos, akkor vállalni kell a munkahe­lyek elvesztését. Ha a gyors adásvétel sürgető igénye mel­lett nem biztosítható a haté­kony árszabályozás egy mono­polhelyzetű cégnél, akkor an­nak magánkézbe adását csak hosszabb idő alatt szabad meg­csinálni. A költségvetési bevé­telek növelése ugyancsak nem tolható fel egyenrangú céllá, amennyiben ez rontja a szerke­zetátalakítás esélyeit. A priva­tizáció a növekedést ösztönző gazdaságpolitika legfőbb esz­köze a kínálati oldalon. A 3-4. pontban a politikus szerint nincs szükség a priva­tizációs szervezetek összevo­nására, mert az új intéz­ményrendszer kialakulásával tovább késik a privatizáció. Az 5. pontban Bokros La­jos szerint a privatizáció most induló második szaka­sza az ÁV Rt.-t avatja kulcs­intézménnyé, mivelhogy ér­demi mennyiségű privatizál­ható vagyon már csak ennek a szervezetnek a felügyelete alatt található. Majd megem­líti, hogy hasznos volna, ha megvalósulna a privatizáció hatpárti ellenőrzése. 6. Az ÁVÜ birtokában lévő állami vagyon napról napra fogy, még a privatizáció nélkül is. A még megmaradt jó minő­ségű részvénycsomagokat az érintett cégeket érdemben irá­nyító stratégiai befektető már nem veszi meg jó áron, más szakmai partnernek viszont nem szabad azokat eladni. Op­timális megoldásként kínálko­zik eme részvénycsomagok nyilvános kibocsátás keretében történő értékesítése, elsősorban kárpótlási jegyek fejében. Ez­zel három légyet is lehetne ütni egy csapásra. Egyrészt két év alatt meg lehetne oldani a kárpótlási jegyek által terem­tett problémát, valódi értéket kínálva a jegytulajdonosok­nak. Másrészt nagyságrendi­leg bővíthető lenne a tőke­piac; száz fölé emelkedhetne a tőzsdén forgalmazott cégek száma. Harmadrészt a fo­lyamat végén magát az AVÜ-t is fel lehetne szá­molni, hiszen vagyona fogy­tával megszűnnének a felada­tai is. Kormányzati szerkezet és munkastílus 1. ...Abszolút szükséges pél­dául az, hogy a gazdasági ka­binet élén a pénzügyminiszter álljon, ez a testület minden gazdasági vonatkozású kérdést megvitasson és a pénzügymi­niszter egyetértése nélkül semmilyen gazdasági témát ne lehessen a kormány ülé­sére előterjeszteni. A 2. pontban a politikus szerint ahhoz, hogy az elkö­vetkező években sikeresek legyenek a reformok, három feltételnek kell teljesülnie; 3. Csapatmunka. A vázolt feladathalmazzal való szembe­nézés hazai és külföldi tudós elmék hadseregének mozgósí­tását igényli a legkülönbözőbb szakterületekről. 4. Nyilvánosság. A jelzett teendők nemzeti programot al­kotnak. Ezért megoldásuk elő­készítése, az új intézmények szellemi előképének megrajzo­lása, majd pedig megvalósítá­suk folyamán állandó párbe­szédet kell folytatni minden mérvadó politikai erővel és ér­dekcsoportosulással, a külföld­del és ... az ország lakosságá­val. 5. Tiszta kéz. Könyörtelen harcot kell folytatni a korrup­ció, az adócsalás, a csalárd csőd, a bennfentes kereskede­lem és a gazdasági élet bűnö­zéssel való összefonódása el­len. Állami tulajdonban lévő bankok és vállalatok pártokat semmilyen formában nem tá­mogathatnak, kulturális, egész­ségügyi, sport- és egyéb célo­kat pedig csak szigorúan korlá­tozott mértékben, önálló ala­pítványaikon keresztül és a legteljesebb nyilvánosság elle­nőrzése mellett. A 6. pontban Bokros alá­húzza, hogy a köztisztvise­lőknek feddhetetleneknek kell lenniük. Törvénysértés esetén mindenkivel szemben egyforma szigorúsággal kell fellépni, tekintet nélkül az il­lető beosztására... . A NAGYVILÁG ESEMÉNYEI KÉPEKBEN A Vöröskereszt segítségével került az ostromlott Bi- hacból Zágrábba tíz, 5 és 15 év közötti kisgyerek. Az öt fiú és az öt kislány most ismét találkozhatott szüleivel. Képösszeállításunkban ruan- dai menekültek, Bihacból me­nekítettek, két tüntetés, egy le­zuhant repülő szerepel. Kide­rül, ki lett az Év Asszonya. Tüntettek a maori ősla­kók az új-zélandi Rotoru- ában, hogy megakadályoz­zák a kormány földtulaj­don-rendezési tervét. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Sadako Ogata látogatást tett a zairei Kashusha me­nekülttáborban. A táborban jelenleg mintegy 35 000 ruandai menekült tartózkodik. Megválasztotta az Év Asszonyát a Harvard egyetem színtársulata. A megtisztelő címet Michelle Pfeiffer filmszínésznő nyerte el. ' fotók: feb-reuters Az „SOS Rasszizmus” párizsi tünteté­sén elítélték a bevándorlási törvényt, mely megnehezíti a vegyes házasságokat. Építkezésre zuhant Isztambul külváro­sában egy német gyártmányú repülőgép. A szerencsétlenségnek három halottja van.

Next

/
Thumbnails
Contents