Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

hétről hétre Bemutatjuk az új színidirektort A győztes trió. Balról: Lendvai Zoltán, Harsányi László, Bal József. A Kecskeméti Katona József Színház új direktora Bal Jó­zsef. Február 1-jétől szerződ- tetési jogkörrel megbízott igazgatóhelyettesként dolgo­zik a teátrumban. Az igazga­tói széket augusztus 1-jétől veszi át három esztendőre. A színidirektor érkezését nagy várakozás előzi meg. Mind a szakma, mind a közön­ség körében. Vannak, akik tar­tanak, mások sokat várnak tőle. Alábbiakban a frissen kineve­zett direktort mutatjuk be. Születési helye: Budapest. Születési éve: 1960. Magas­sága: reggel 178 cm, este 176 cm. Súlya: jelenleg 75 kg, ver­senysúlya 73 kg. Szeme színe: zöldesszürke. Haja színe: barna, természetes göndör, de tizenhárom éves koráig szőke, egyenes hajú kisfiú volt. Ked­venc étele: különös alkalmak­kor csülök pékné módra, egyébként a francia konyha. Kedvenc itala: Calvados és a száraz borok. Kedvenc autó­márkája: egy nyolcéves BMW-je van, ahhoz ragaszko­dik. . Ideális nőtípusa: sportos, vékony hölgyek, akik önállóak. Hobbija: a tenisz. Az a színész, színésznő, aki a legnagyobb ha­tással volt rá: a fiatal Jordán Tamás illetve Udvaros Doroty- tya. A legnagyobb hatást gya­korló rendezői: Pina Bausch koreográfus, Mohácsi János.- A vidék operettszínháza cím nem méltó a kecskeméti te­átrumhoz - olvasható a színidi­rektori pályázatában. Hogyan értelmezhető ez, hiszen évek óta csak egy nagyoperett-bemutató van a színházban?- Az operettszínház cím sajnos minőséget is jelent, ami alatt azt értem, hogy a prózai előadások is operettigényeket elégítenek ki. Az operett azon­ban nagyon rangos műfaj lehet. Megfogalmaztuk a pályáza­tunkban azt, hogy nem lesz hir­telen váltás, megtartjuk a prózai és zenés darabok 3-3-as ará­nyát. Ugyanakkor vannak szempontjaink, szeretnénk a minőség felé elvinni az előadá­sok színvonalát. Nem akarunk a közönség soraiban zavart okozni, csak lassan szeretnénk úgy változtatni, hogy a nézők is elégedettek legyenek, és mi is a tükörbe tudjunk nézni.- Milyen munkamegosztás lesz önök között, hiszen hárman pályáztak?- Lendvai Zoltán lesz a fő­rendező, míg Harsányi Súlyom László rendezőként fog szer­ződni. Köztünk nincsenek hie- archikus viszonyok, ám az üzemszerű működés megkí­vánja az egyszemélyi vezetést.- Terveik között szerepel a kamaraszínházi műhelymunka csakúgy, mint más társulatok megnyerése kecskeméti bemu­tatkozáshoz.- Elképzeléseink sokrétűek. Ezek mellett szeretnénk a kecs­keméti előadásokat eljuttatni a fővárosba is, keressük ennek a lehetőségeit - kapcsolódik a beszélgetésbe Harsányi László. - Szeretnénk bevonni a színházi élet vérkeringésébe a kecske­méti főiskolásokat is. Van ötle­tünk arra, hogyan lehet a tánc, a zene szeretetének igényét kielé­gíteni. Nagy Ágnes NEVEZÉS A JÁTÉK HATÁROK NÉLKÜLRE? Megszavazott hitelfelvétel Az év első három hónapjában a kecskeméti önkormányzat fi­nanszírozási gondok elé néz. Ezért évi 30 százalékos ka­matra 150 milliós folyó­számla-hitelkeret megnyitását szavazta meg tegnap a város képviselő-testülete. A hitelt igény szerint veszi fel az ön- kormányzat. A város teljes adóssága egyébként 1,5 milli­árd forint. Nem véletlen tehát, hogy az anyagiak is szóba kerültek Adamik Zoltán képviselő javas­latával kapcsokban. A Játék ha­tárok nélkül nevű televíziós ve­télkedő európai szuperdöntőjét másfél éve megnyert kecske­méti sikercsapat trénere arra hívta fel a figyelmet: február 10-éig lehet jelentkezni az idei játékra. Adamik Zoltán azt ja­vasolta: Kecskemét nevezzen arra is, hogy csapatot indíthas­son és pályázzon a magyaror­szági döntő rendezői jogára is. A vitában kiderült: a csapatin­dításnak van némi esélye, de er­ről csak egy hét múlva dönt a testület, hiszen a dolognak anyagi vonzatai is vannak. A közgyűlés megválasztotta a szociális foglalkoztató igaz­gatói állására érkezett pályáza­tok bírálóbizottságát. Az elnöke Varga László lett, tagjai: Szé- csényi Istvánná, Nagy Csilla Cecília, Bari István és dr. Wal­ter Ferencné. . Vízdíjkritika Kecskemét képviselő-testülete tegnap dr. Fonyódi Lajost (MSZP) delegálta a Bácsvíz Rt. felügyelő-bizottságába. Az rt. igazgatóságába Szenes Már­tont (MDF), Garaczi Jánost (SZDSZ), Hertelendi Lászlót (Fidesz) és Szűcs Tibort (MSZP) választották. Képvise­lői kérdésre a polgármester el­mondta: az igazgatósági tagok havi tiszteletdíja jelenleg 24 ezer forint. Dr. Andrássy Ákos képviselő arra kérte az új tiszt­ségviselőket: első dolguk le­gyen az elmúlt egy esztendőben történt vízdíjemelések megala­pozottságának vizsgálata. To­vábbá, hogy kell-e a vízmű központjának évi 300 millió fo­rintos költségvetés? Csalással szereztek rádiótelefont Három görög fiatalembert va­lamint három bűntársukat vet­ték őrizetbe a múlt héten Kecs­keméten. Az urak különös mód­ját választották a csalásnak; rá­diótelefonokat szereztek meg­lepően egyszerű eszközökkel. Az ötletet az adta számukra, hogy ezeket a 100-200 ezer fo­rintos készülékeket részletre is meg lehet vásárolni; ráadásul rögtön az első részlet kifizetése után haza lehet vinni. Felbérel­tek tehát ismerősöket, vagy is­meretleneket, akik a nevüket adták egy-egy szerződéshez. Előtte viszont hamisítottak egy, a postaihoz meglepően hason­lító pecsétet, majd embereiket elküldték a Westel boltjaiba. Azok általában ki is válasz­tották a legdrágább készüléket, s kértek az első részlet befizeté­séhez csekket. Odakint aztán a görög származású ötletgazdák ráhamisították a csekkekre a házilag barkácsolt pecsétet, s kisvártatva ezzel küldték vissza embereiket. Az üzlet többször létre is jött, s ilymódon több telefonnal gazdagodva távozhattak a tette­sek. Az általuk felbérelteknek még az sem tűnt fel, hogy saját nevüket adták az akcióhoz, így a pénzt a későbbiekben rajtuk keresték. Ők megelégedtek a fizetségül kapott 15-20 ezer fo­rinttal, azzal a pénzzel, amit egyébként az első részletként kellett volna befizetni. A kecskeméti rendőrkapi­tányság sajtótájékoztatóján az üggyel kapcsolatban azt is kö­zölték, hogy az ötletet kiagyaló három férfi tettét súlyosabbnak lehet ítélni a végrehajtó, felbé­relt társakénál. Bán Lakótelepi útonállók Egy kétségbeesett édesanya jelentkezett a kecskeméti rendőr­ségen, s közölte, hogy 15 éves fiát négyen megállították a Szé- chenyivárosban, majd súlyosan bántalmazták. Ennek követ­keztében a fiú orrcsonttörést szenvedett. Szemüvege szilánkosan ösz- szetört, s talán csak a csodának köszönhető, hogy a szeme nem sérült meg. A fiú éppen a közeli boltból tartott hazafelé, amikor a négy útonálló - mindannyian fiatalok - megállította, majd rá­támadtak. Az első rúgás elől még el tudott hajolni, de azon­nal gyomron vágták, s ütlegelni kezdték. Azután is rugdosták, hogy a földre zuhant. Az édesanya elmondta azt is, hogy a támadókat a játékterem­ben látta már többször, sőt egyi­kük keresztnevét is ismerte. A rendőrség ezen .adatok alapján hamarosan elkapta a fiatalkorú- akból álló társaságot. Vezérük, a 17 éves P. Ferenc Kerekegy­házáról járt be a városba, s való­ságos bandát szervezett. Sza­badidejük jelentős részét a já­tékteremben töltötték; az ehhez szükséges pénzt pedig náluk ki­sebb gyermekek kifosztásából szerezték. Egyszerre egy, leg­feljebb két kicsit támadtak meg, s ha kellett, megverték őket. ősz óta tartó rémuralmuknak most a rendőrség vetett véget. Szintén sikerrel jártak a kecs­keméti rendőrök egy másik ügyben. Három gyanúsnak tűnő fiatalembert igazoltattak a rendőrök január 26-án éjszaka Kecskeméten a Wesselényi ut­cában. Mindhárman szakközép­iskolai tanulók voltak, kollégi­umi lakók, ám ruházatuk át­vizsgálása során előkerült egy s más, ami nem feltétlenül szük­séges tanulmányaik folytatásá­hoz. Egyikük kabátujjában ugyanis egy pisztoly, egy kivá­gott szemű sísapka rejtőzött, va­lamint néhány vaktöltény és gázlőszer. Az elszámoltatáskor kiderült, hogy a három fiatalember éppen rabolni indult. A Petőfi Sándor utcai éjjel-nappali közértet szemelték ki azért, hogy ezen az éjszakán megszerezzék annak bevételét. Fény derült arra is, hogy miért volt éppen szüksége a fiúknak pénzre. Egyikük ko­rábban kapott 17 ezer forintot szüleitől, hogy szerezze meg a jogosítványt. Ám a pénz hama­rosan elfogyott; mégpedig a legközelebbi játékteremben, ahová előszeretettel jártak szó­rakozni a fiatalok. Mivel a szü­lők felé elszámolni ezek után nem lehetett, hamarosan körvo­nalazódott a terv: ki kell rabolni a közértet. Ahogy a kecskeméti rendőr- kapitányság sajtótájékoztatóján Kubicsek András alezredes el­mondta, a fiúk óriási szeren­cséje, hogy még a végrehajtás előtt igazoltatták őket, s így megakadályozták a terv végre­hajtását. így enyhébb megítélés alá esik majd tettük is. B. J. Bizalmat kapott a sportigazgató A kecskeméti képviselő-testü­let újabb öt évre Szénási Ti­bort nevezte ki városi sport- igazgatónak, vele beszélget­tünk.- Mi a feladata a városi sportigazgatóságnak?- 1989-ben a városi tanács úgy döntött, hogy az addig sporttal foglalkozó kis szerve­zeteket egy intézménybe tömö­ríti. Az alsófokú oktatási in­tézmények gondnokságától például idekerült az iskolai úszásoktatás, a gyógytestneve- lés. A város sportját kiszolgáló létesítményeknek is külön gondnoksága volt, a sport ható­sági felügyeletét is más látta el. A korábbi központi, állami irá­nyítási rendszer megváltozott, így létrehoztak egy szolgáltató típusú, a meglévő kapacitásokat jobban kihasználó, a döntési jogkörökkel szabadabban ren­delkező intézményt. Ez a város sportvagyonát működtető, azt menedzselő, a sport tárgyi felté­teleit biztosító intézmény lett a városi sportigazgatóság. Mi fo­lyósítjuk - mint közvetítő - az önkormányzat által megszava­zott támogatásokat. A város sportági szakszövetségeinek pénzkezelési ügyeivel kapcso­latos feladatokat is ellátjuk a szakszövetségek megbízása alapján. Komoly feladatot je­lent az igazgatósághoz tartozó létesítmények működtetése is. Az uszoda, a szabadidőpark, a sportpályák. A vagyonmene- dzselésnek fontos szerep jut, hiszen az önkormányzat által adott támogatás nem fedezné a működési költségeket. Az el­múlt négy évben tizenötmillió­nyi beruházást végeztünk, amit az üzemeltetési költségek csökkentésével az intézmény termelt ki.- Milyen tervei vannak a következő öt évre?- Folytatni szeretnénk az előző öt évben megkezdett ta­karékos gazdálkodást. A legna­gyobb feladat az uszoda to­vábbi korszerűsítése. Erre nagy szükség van, hiszen az 1994-es 82 milliós - üzemeltetésre for­dított - költségvetési támogatá­sunkból az uszoda ötvenmilliót vitt el. A korszerűsítés 1993-as árakon százötvenmillióba ke­rülne. Ebben az évben tovább folytatjuk az üzemeltetési költ­ségek csökkentésére irányuló beruházásokat, a saját erős vál­lalkozásokat.- A pályázatokat elbíráló szakértői bizottság jelentésében van egy megállapítás, miszerint kívánnivalót hagy maga után munkatársaihoz való viszonya. Mit jelent ez?- Itt óriási a követelmény a dolgozókkal szemben, a fizeté­sek pedig rendkívül alacso­nyak. A város érdeke, hogy az itt dolgozók tudásuk legjavát adva lássák el feladatukat. Ezen a területen vannak veszélyes munkák. Itt nem lehet részegen vendégek között lenni, mun­kába késve érkezni és sorolhat­nám. A munka során a szigorú elvárások betartását nemcsak magammal szemben, . hanem kollégáimmal szemben is meg­követelem. W. K. E. Gyors és biztonságos volt az átképzés A repülőtéren szolgáló katonák mindent megtesznek a biztonságos repülés érdekében. A Kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőez­rednél szolgálók repülésbizton­sági konferencián vitatták meg az elmúlt másfél év tapasztala­tait. Fülöp György alezredes, parancsnokhelyettes jelentős­nek ítélte az Oroszországban és az itthon végrehajott átképzést a MiG-29-es vadászgépre. Ezt két fő kivételével minden ha­józó végrehajtotta. Az ezred egy időben két típusú vadász­gépet üzemeltetett. Emiatt nem volt ritka a napi 12-14 óra szol­gálati idő sem. Többször volt gond az alkatrész-utánpótlással (orr- és főfutó kerékgumi hiá­nya), de az ezred repülésbizton­sági helyzete megnyugtató. Sajnos az 1994-ben egy főre biztosított 90 óra helyett csak 67 órát repülhettek a pilóták. Tóth Miklós alezredes szólt a repülőtér hírrendszerének égető gondjairól. Szerinte elavult a több mint húsz éve kiépített rendszer. A légvédelmi pa­rancsnokság képviseletében Varga Ferenc alezredes arról számolt be: amíg nálunk az át­képzés 6-8 hónap alatt lezajlott egy-egy századnál, addig a len­gyeleknél a MiG-29-esre való átképzés több mint 20 hónapot vett igénybe. (kenyeres)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents