Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
1995. február 14., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal NAGYKŐRÖSI GYÜMÖLCSFAVÁLASZTÉK Tavaszra vár a lerakat A nagykőrösi gyümölcsöskerteknek régóta a legjelentősebb szállítója a kecskeméti Borbási Faiskola Kft. A cég több, kiválónak ismert, illetve új gyümölcsfajta szaporítóanyagával készült fel az idei tavaszi ültetésekre is. A kínálatból úgy tűnik, a télialma-félék között az idared, a jonagold, a mutsu, a staymared, a nyáriak sorában pedig a clos, az Éva, az egri piros keresletére számítanak leginkább Kőrösön. A körtésker- tek gazdáinak kedvező hír, hogy ismét megjelent a csemetekereskedelemben a kiváló gyümölcsöt adó, őszi érésű conference. Helyet kér a kiskertekben a naspolya, a birs, mely utóbbinak négy fajtája között lehet választani. Örvendetes, hogy a forgalmazó túlnyomórészt azokra a gyümölcsfajokra, illetve fajtákra fektette a hangsúlyt, amelyek konzervipari feldolgozásra is alkalmasak. Ennélfogva a legértékesebb ipari gyümölcs, a meggy fajtaválasztéka is meglehetősen bőséges. Elsősorban az érdi típusúak keresletére számítanak, de az önporzós pándihoz hasonló debreceni bőtermő is otthont keres a Duna- Tisza közi termőtalajon. Cseresznyéből a bigarró burlat lesz a sláger, de jó tapasztalatok vannak már a Margit, a Katalin és a germersdorfival együtt élő Linda fajtákról is. G. Kovács Sándomé, a nagykőrösi Mintakert utcai lerakat vezetője elmondta még, más fajokból is szinte teljes a kínálat, de különösen jól ellátják a lerakatot a bor- és csemegeszőlő-oltványokból, gyökeres vesszőből. Az idei tavaszon is lesz sza- mócapalánta-vásár, a kedvelt hidegkezelt frigóból igény szerint hozatnak. Miklay Jenő Jövőre újra OMÉK Legközelebb Gödöllőn rendezik meg az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást. A Földművelésügyi Minisztériumban most elkészült terv szerint a nagyszabású bemutató 1996. augusztus 30-ától szeptember 8-áig tart majd. A kiállításhoz az agrártudományi egyetem központi területén adottak a feltételek: 10 ezer négyzetméternyi épületrész. A bemutató az átalakuló mező- gazdaságról ad majd képet, de az Európai Unióhoz való csatlakozás agrárvonatkozásaival is megismerkedhet a közönség. Magyar-lengyel közös törekvések Mind Magyarország, mind Lengyelország tovább szeretné liberalizálni a két ország közötti mezőgazdasági kereskedelmet. Lengyelország földrajzi fekvésével, a magyarral sok tekintetben azonos gazdasági szerkezetével, hagyományaival, és 40 millió fős piacával hosszabb távon is fontos kereskedelmi partnereink sorába tartozik - hangsúlyozta Soós Károly Attila, az IKM államtitkára hétfőn, múlt heti varsói tárgyalásait értékelve. Az alma nem csapja be az embert Ma egy hete annak, hogy az Országos Mezőgazdasági Minőségi Intézet, a debreceni Agrár- tudományi Egyetem, a Magyar Gyümölcsfaiskolások Országos Szövetsége az almatermesztésről rendezett tanácskozást. Nem hiányozhatott innen - mint hasonló más megbeszélésekről, fajtabemutatókról sem - a solt- vadkerti Kádár Péter. Ugyanis ő úgy tartja, nincs az a gyakorlat, amihez ne kellene mindig és mindig újat tanulni, hiszen vál- tozikavilág, sezmindenre kihat.- Azon szerencsés emberek egyike, aki korábban alkalmazottként, s esztendők óta vállalkozóként is a szakmájának hódolhat.- A helyi Szőlőskert szövetkezetnél mint agrármérnök és növényvédő szakmérnök dolgoztam. Amikor engem is menesztettek, ott kezdtem magánzóként, ahol gyakorlatilag a másodállásom volt: az almásban, a szőlőben. Még őszintébben úgy igaz ez, hogy amióta az eszemet tudom, mindig nagyon szerettem a természetet, a biológiát. Nagyapám is erre nevelt. Mindig földdel foglalkozott, s én körülötte tet- tem-vettem. Ezért is ezen a területen képeztem magam.- Mekkora gyümölcsössel bír el, és melyik fajtákra esküszik?-A kérdés azért jó, mert a fiatal almásba nem engedek idegent. A metszés is akkor a legjobb, ha azt a gazda csinálja. Összesen hat hektár árutermelő almásom van, s úgy nyolc fajta, de a gyűjteményben van vagy huszonöt. Én az Europlant osztrák-magyar kft. alanyaira esküszöm. Ezek vírustesztelt szaporítóanyagok. Nem drágábbak, mint a honiak. Igaz, nagy a beruházási összköltség, de a negyedik év végére már kitermeli a befektetést. Persze törődni kell vele. Fontos a sor-, a tőtávolság, szükséges a támrend- szer, a csepegtető öntözés. Rengeteg kézimunkát is igényel. A hajtásválogatáson, azaz a zöldmetszésen is sok múlik. Egyszóval szeretni kell a fákat. Csak úgy kiülni közéjük, az is remek érzés. De maradjunk a munkánál. A permetezésre sem szabad a pénzt sajnálni. Én egyébként a kevés, de minőségi, s ezért drága növényvédő szer híve vagyok. Egy hektárra úgy 70 ezer forint értékűt elhasználok.- Mit kap a fáktól cserébe, s mi lesz a terméssel?- A régebbi ültetvények hektáronként háromszáz mázsát adnak, a fiatalok 50-80 között. Folyamatosan szoktam értékesíteni. Van úgy, hogy még márciusban van itthon alma, de most decemberben mind eladtam. Csak száraz raktáram van, kétszáz mázsa fér el benne. Magam járok a piacokra is. Az eladásnak csak annyi a titka: légy egy forinttal olcsóbb, mint a melletted árusító. No persze az árunak is szépnek kell lenni. De az én almásaimban nem marad el a termésritkítás, ami piA legújabb telepítés, amin már az idén lesz termés. Kádár Péter acképessé teszi a gyümölcsöt. A szedés is könnyű, mert ezek az intenzív fajták embermagas- ságúak, s az alsó ág fél méterre van a földtől.-Megnézve az új telepítést, úgy tűnik, hosszú távra van munkahelye.-Az alma soha nem csapja be az embert. Erre alapozom a családunk, azaz ötünk megélhetését. Foglalkozom hűtőházépítés gondolatával is, és - a szőlő rovására - újabb hektár telepítésével. Persze emellett nem maradhat el a továbbképzés. Kipróbálok én minden újat. Egyébként egyre többen társulnak már hozzám, csak sajnos kevésbé a vadkertiek. Egy-egy bemutatóra eljönnek velem nyíregyháziak, kiskunhalasiak, majsaiak, kecskemétiek, jános- halmiak, zákányszékiek és sorolhatnám. Tanulni soha sem késő - vallja Kádár Péter. Pulai Sára ALKALMAZZUK A BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉST IS! A szántók fele fenyérdrokkal fertőzött Megyénk déli részének szántói igen erősen fertőzöttek fenyér- cirokkal - hangzott el a KITE és a DuPont által szervezett növényvédelmi tanácskozáson Bácsalmáson. Dr. Kőrösmezei Csaba, a megyei növényvédelmi állomás munkatársa előadásában hangsúlyozta, hogy bizonyos mértékben háttérbe szorultak a gyomok elleni védekezés biológiai módszerei. Az elmúlt húsz évben a gyomnövények körében is fajtaváltás következett be. Ez egyrészt a növényvédő szerek használatának köszönhető. A hetvenes években például a kukoricában nagyon sokféle gyomnövény fordult elő, napjainkban azonban néhány domináns faj okoz gondot. A fenyérciroknak, a parlagfűnek, a csattanó maszlagnak, és a disznóparéjnak biotípusai alakultak már ki, amelyek a legáltalánosabban használt vegyszerekkel szemben ellenállóvá váltak. A fenyércirok elleni védekezés sokkal könnyebb egy fiatal, szaporodóban lévő állomány esetén, mint az erősen fertőzött területeken. A biológiai védekezés egyik fontos része a vetésforgó alkalmazása. Ahol a fenyércirok szaporodóban van, vagy már erősen fertőzött a tábla, ott kapás helyett gabonát kell verni. A védekezést már a talajművelés során meg kell kezdeni. Ugyanis ha egy erősen fertőzött táblával kezdjük a talajmunkákat, és onnan haladunk a kevésbé fertőzött, vagy tiszta tábla felé, akkor a talajművelő eszközökkel akár 50 kiló fenyércirokmagot vihetünk át a kevésbé fertőzött, vagy tiszta táblába. A másik nagyon fontos eleme a védekezésnek, hogy fémzárolt vetőmagot vessünk. A tapasztalat az, hogy a területek felén sokan még mindig saját előállítású, vagy fém- zárolatlan vetőmagot vetnek, ezzel fertőzik a táblákat. A cirokkal erősen fertőzött területeken a gabonavetés megakadályozza a gyom fejlődését. A védekezés egyik jó módszere a tarló meghagyása. Betakarítás után a szalmát is letisztítjuk a tábláról, és az időjárástól függően várunk másfél-két hónapot, míg a fenyércirok rizómás alakja kifejlődik. Könnyen és olcsón irtható ezek után a gyom Glialkával. Két-három hetes várakozási idő után megkezdhető a talajművelés. Ha a gabona után kukoricát vetünk, akkor a fenyércirok magról kelt egyedei ellen kell csak védekezni, mert az állomány nagy részét már kiirtottuk. Ha a gabona betakarítása után megműveljük a tarlót, akkor szinte vetőágyat készítünk a fenyérci- rokmagoknak. A vetésváltással, a megfelelő talajműveléssel, a gabonatarlón való védekezéssel, fémzárolt vetőmagvak alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük a fenyércirok elleni védekezés költségeit. - pásztor A kukoricáról Kunbaján A kunbajai gazdakör következő összejövetelén a kukoricatermesztés aktuális kérdéseiről lesz szó. A február 16-án, 18 órakor az idősek napközi otthonában rendezendő gyűlés vendége lesz prof. dr. Samir Rady, a Kiskun kutatóközpont igazgatója. Tenyészbaromfi Amerikába A világ legjelentősebb baromfi- ipari szakkiállításán, az USA-beli Atlantában két bábolnai kft. vett részt: a Tetra és az Arbor Acres. Az Arbor Acres Kft. amerikai partnerével közösen mutatta be állatait. A Tetra Kft. képviselői a kiállításon találkoztak perui partnereikkel is, és értékelték az 1993. decemberi alapítású perui-magyar vegyes vállalat, az Avinor Tetra PBSA első üzleti évét, amely eredményes volt: a közép- és dél-amerikai piacra kiváló minőségű baromfi-te- nyészanyagot szállítottak. Újabb üzleteket is kötöttek: egy kolumbiai cég Harco típusú szülőpárokat vásárolt, egy mexikói vevő pedig 1995 második felére rendelt ugyancsak Har- co-tenyészanyagot. Az agrárkamara munkája feladatainak tisztázása után gyorsul fel A mezőgazdasági termelők érdekképviselői és támogatói című előadással zárult a Gazdaesték ’95 rendezvénysorozat a múlt héten Kiskunhalason. A Közösségek Házában rendezett esten Csitári Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke tájékoztatta a gazdákat, vállalkozókat a szervezet eddigi munkájáról. A megalakulásakor több mint három és fél ezer tagot számláló kamara feladatairól várhatóan tavasszal dönt a parlament, A szervezet tevékenységi körének tisztázása után fog igazán felgyorsulni a kamarai munka. A helyi mezőgazdasági bizottságok elsősorban információkkal, tanácsokkal fogják segíteni a termelőket, míg a megyei és az országos szervezet az állami döntések átvételével, hatósági határozatokkal és a közügyek intézésével. A helyi választási szövetség képviseletében Zsellér Pál úgy vélte, a közös problémák közös megoldása komoly segítséget jelenthet a termelőknek, gazdálkodóknak. A szövetségnek éppen ezért szándéka, hogy felvállalja a mezőgazdaságban dolgozók integrálását. A kezdő vállalkozók általában nem ismerik fel az érdekeiket, s az is zavarja őket, hogy az érdekképviseletük pénzbe kerül - vélte Bagi Márton, a helyi gazdakör elnöke. A halasi állami gazdaság szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportjainak átalakításával létrejött közösség vezetője a hegyközségi szervezetek alakulásáról számolt be. Mint elmondta, a szőlőtermeléssel több mint ezerötszáz négyzetméteren foglalkozó gazdáknak kötelezően be kell lépniük e szerveződésekbe. Bagi Márton a többi közt fontos hegyközségi feladatnak mondotta a hamisbor-termelők kiszorítását a piacról. Ádám Miklós Erdőtelepítés Katymáron Tizenkét hektár erdő telepítését határozta el a katymári képviselő-testület legutóbbi ülésén. A község egyik nyárfásában fagylécesedés miatt kipusztult fák kitermelése folyik, a focipálya akácai is kiszáradóban vannak. A halastónál lévő rosszul sikerült telepítés helyett is új fákat kell ültetni. A testület felhatalmazást adott a polgármesternek az erdőtelepítési terv elkészíttetésére, valamint a pályázat benyújtására. A biotermelés új piacokat jelenthet Magyarországnak Mivel nem értesültek idejében a kezdetéről, sokan lemaradtak arról a tanfolyamról, amit a biotermelés iránt érdeklődők számára szerveztek januárban a Lakiteleki Népfőiskolán. Zen- tai Ferenc biokertész, a lakiteleki képzés szervezője elmondta: hasonlóan nagy érdeklődés kísérte az ilyen jellegű tanfolyamokat szerte az országban. Ami több okból is örvendetes tapasztalat. A vegyszerezés és a daganatos megbetegedések közötti összefüggést felismerve, számos nyugati országban sikerült többé-kevésbé visszaszorítani a szintetikus anyagok használatát a mezőgazdasági termelésben. Magyarországon ezzel ellentétes folyamatnak voltunk tanúi (és szenvedő alanyai) az utóbbi évtizedekben. Ugyanakkor a rákos megbetegedések gyakoriságában világelsők lettünk. A biotermelés elterjesztése tehát egyrészt környezet-, illetve egészségvédemi szempontból kívánatos. De ez hosszú távú gazdasági érdekünk is. A biotermékek iránt világszerte növekvő igény az a rés, amelyen beszivároghatunk a számunkra zártnak bizonyult piacokra. Ezért szorgalmazza az immár több mint tízéves múltra visszatekintő Biokultúra Egyesület a biotermelés oktatását. Törekvésüket egyre több szaktekintély támogatja tevőlegesen is, mint például dr. Győrffy Sándor kertészmérnök, dr. Márai Géza egyetemi adjunktus, dr. Surányi György kutatómérnök. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen biotermelő szakmérnöki képzés folyik, de az ország valamennyi mezőgazdasági felsőoktatási intézményében mód van arra, hogy a biotermelés valamelyik területén a hallgatók képzettséget szerezzenek. A Biokultúra Egyesület - amelynek egyébként ma már minden megyében működik szervezete -, szerte az országban rendszeresen szervez tanfolyamokat a biotermelés iránt érdeklődők számára. Következő lépésként a termelést és értékesítést kell megszervezni. A fejlett gazdaságok ebben is példával szolgálhatnak. Több nyugati országban - például Hollandiában, ahol a túlzott vegyszerezés miatt az ország egyes részeit katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították -, állami támogatással ösztönzik a termelőket a biotermelésre. Hazánkban erről egyelőre szó sincs. A gazdák általában csak konkrét megrendelés alapján vállalkoznak nagyobb mennyiségű biozöldség, -paprika, -paradicsom, -burgonya előállítására (mint például a szentkirályi gazdák a megyei kórház megrendelésére), mivel ez a fajta termelési technológia a hagyományosnál jóval több kézi munkát igényel. A biotermelés megszervezésére egyébként a garancia miatt is szükség van. a. m. A fenyércirok.
