Petőfi Népe, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

1995. február 13., hétfő 5. oldal Megyei Körkép Újabb viharok a sóstói gát körül /«•Sí A tópart a parányi földnyelvvel, amit tovább akarnak építeni sokak tiltakozása ellenére. Még csupán egy nyúlfarknyi épült meg a halasi sóstói gát­ból, mégis időről időre fel­csapnak körülötte a viták hul­lámai. Legutóbb a közelmúlt­ban a helyi horgászegyesület közgyűlésén forrósodott fel a hangulat, amikor szóba ke­rült ez a vízbe nyúló parányi földnyelv. Az összejövetelre ellátogatott Tóth Zoltán, a város polgármestere is, és be­jelentette, hogy megépül a gát. Ugyanakkor kifejtette, hogy meg kell szüntetni a ta­vat jelenleg tápláló két kutat. Igaz, helyette fúrhatnak két újat. Lesz tehát gát, s így végre megszűnhetnek a part­talan viták a fürdőzők és a horgászok között. De miről is van szó valójá­ban? Mint már korábban la­punkban megírtuk, a Sóstóban évek óta megtiltja a fürdést nyaranta a tisztiorvosi szolgá­lat. A vizsgálatok ugyanis rendre colibaktériumot mutat­nak ki a vízmintákban. A víz­minőségromlásért a fürdőzők a horgászokat okolják, mondván: állati eredetű csalijuk okozza a bajt. A pecások sem maradnak adósok. Szerintük a fürdőzók napolaja kiváló táptalaja a fer­tőzésnek. Erre jött az ötlet: ke­rítsék le a fürdőzók részét, s akkor béke lesz. Nem lett. Sőt úgy tűnik, ma többen tiltakoz­nak az elképzelés ellen, mint korábban.- Nagyon sajnálom, hogy a polgármester űr rögtön eltávo­zott a horgászközgyűlésről, mi­után előadta mondandóját - mondja dr. Dér Sándor -, én ugyanis felsoroltam volna neki az elképzelésével kapcsolatban az aggályaimat.- Milyen aggályai vannak?- Egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy indo­kolt a gátépítés. Ha ugyanis le- rekesztünk a tóból egy 2-3 hek­táros „kacsaúsztatót”, félek, hogy elindítunk egy visszafor­díthatatlan folyamatot. Úgy ér­tesültem, az új kutakra csak há­rom évre kapjuk meg a vízjogi engedélyt.- S utána mi lesz, ha nem engedik működtetni a kutakat?- Meghal a tó! Egyébként én nem vagyok meggyőződve róla, hogy a horgászok, vagy a fürdőzők fertőzik meg a vizet. Itt valami stabil szennyezőfor­rásnak kell lennie, hogy ilyen makacsul visszatér a fecal coli. De kérdezem én: végeztek-e ezzel kapcsolatos, mindenre ki­terjedő, alapos vizsgálatot? Egyáltalán, megtalálta valaki, hogy honnan kerül a vízbe a baktérium? Ha nem végeztek ilyen vizsgálatsort, akkor miért nem? És ha igen, akkor meg miért nem tájékoztatják erről a közvéleményt?- Úgy tudom, készültek vizs­gálatok.- És megtalálták a fertőzés forrását, forrásait? Nem tudok róla. Márpedig addig egy fillért sem szabadna az építésre köl­teni, amíg nem derítik fel a szennyezés forrását!- És ha megtalálnák?- Lehet, hogy elegendő lenne megszüntetni a szennye­zést, és rögtön értelmét veszí­tené az egész gátépítés. Nem költenénk el fölöslegesen az adófizetők pénzét. A tervezett beruházással kapcsolatban természetesen kí­váncsiak voltunk a halasi ön- kormányzat képviselőinek vé­leményére is. Megkérdeztük Horváth Mihályt, a városfej­lesztési bizottság elnökét.- A mi bizottságunkban ed­dig nem került napirendre ez a kérdés, így nem tudok nyilat­kozni. Kérdezzék meg inkább a polgármester urat!- E témával kapcsolatban ö már többször szerepelt lapunk­ban. Persze nem zárkózunk el az elöl, hogy ö is elmondja vé­leményét. Am úgy véljük, önök, képviselők is kifejthetik, mit gondolnak a gátépítéssel kap­csolatban.- Értse meg, én csak de­cember óta vagyok e bizottság elnöke. (Az előtte lévő ciklus­ban viszont végig a bizottság tagja volt. - A szerk.) Eddig csak fontosabb, nagyobb hord­erejű dolgok kerültek az ülése­inken napirendre. Nem mond­hatok tehát semmit. Bár dr. Ván Lajos, az ön- kormányzat pénzügyi bizottsá­gának elnöke az előző válasz­tási ciklusban nem volt tagja a testületnek, mégis szívesen nyi­latkozik.- Az kifejezetten politikai kérdés, hogy mit veszünk be a városi beruházások közé - szö­gezi le -, ám ilyenkor fontos megnézni, hogy rentábilis-e a beruházás.- A tó esetében?- Ha megnézem a két új kút vízjogi engedélyét, ami mind­össze három évre szól, akkor megkérdőjelezem, szabad-e a gátra súlyos milliókat költeni? A másik, amit laikusként is nyugodtan állíthatok: ha elre- kesztjük a fürdőzőrészt, de közben nem számoljuk fel a szennyezőforrást, nem csinál­tunk semmit. Úgy gondolom, a műszakiak nem készítették elég körültekintően elő ezt a gátépí­tést. Én mint magánember, és mint egyéni választott képvi­selő mondom mindezt. Gaál Béla Emelték a távfűtés díját, elfogadták a költségvetést A kiskőrösi önkormányzat múlt szerdai ülésén határozat szüle­tett a helyi távhőszolgáltatás dí­jának emeléséről. Képviselői kérdésre válaszolva a Kőrös­kom Kft. igazgatója, Kis János elmondta, hogy az emelést alapvetően az utóbbi időben megnövekedett energiaárak in­dokolják. A Kőröskom 1994 januárjától az olajüzemű mű­ködésről átállt a jóval takaréko­sabb gázüzemű távhőszolgálta­tásra, ám mint az igazgató mondta, az átállás miatt kelet­kezett harmincötmilliós beru­házási költség csak a szolgálta­tás árának emelésével térülhet meg. Az emelés harmadik oka­ként a növekedő amortizációs költséget említette, amely a kft. fennállása óta most lenne elő­ször beépítve a fogyasztói árba. Az eddigi javításokat mindig az önkormányzat fizette, amely­nek számláját ez mint váratlan kiadás terhelte. A képviselők az indoklás után egyhangúlag megszavazták a díjemelést. Az elfogadott határozat szerint feb­ruár tizenötödikétől a távhő díja 123,20-ról 154 forintra, az úgynevezett rendelkezésre ál­lási díj pedig 36,60-ról 78 fo­rintra emelkedik. A képviselők elfogadták a város 1995. évi költségvetését is. A kiadási főösszeget 779 millió 784 ezer forintban, a be­vételi főösszeget 740 millió 784 forintban állapították meg. A tervezett hiány ennek megfe­lelően 39 millió forint. Az irányelvek elfogadásánál hang­súlyozták a rendkívül takarékos gazdálkodás szükségességét. Eladók az antennák Országos pályázaton kívánja ér­tékesíteni az egykori mun­kásőrség rádióinak antennaár­bocait a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet. A megyében már vevő is jelentkezett az évek óta használaton kívüli árbo­cokra. Az egyelőre névtelenségbe burkolódzó vállalkozó bruttó 62 millió 500 ezer forintot hajlandó áldozni az üzletre. Az érintett önkormányzatokat azonban elő­vásárlási jog illeti meg. No nem a saját területükön, épületeiken álló árbocra, hanem az összesre együtt - hatvankétmillióért. Vagy megveszik mindet, vagy egyet sem. Kiskunfélegyházán vita nélkül ez utóbbi megoldás mellett döntött a képviselő-tes­tület. Annál is inkább, mert a vagyonkezelő szervezet ígérete szerint valamennyi érintett ön- kormányzatnak lehetőséget biz­tosít majd az árbocok térítés- mentes használatára. - g ­Félegyházának nem kell. KEDVEZŐBB HITELT A SZŐLŐTERMELŐKNEK A bortermelés nemzeti érték Elhanyagolt szőlő Fülöpjakabon. A gazdáknak szomorú látvány a volt „közös” pusztulása. Három hónapra megszűnik a helyszíni bírságfizetés Magyarországon az utóbbi há­rom évben 27 ezer hektárral csökkent a szőlőtermő terület, márpedig a termőhelyi adottsá­gainkat tekintve ez indokolatlan - hangsúlyozta Sümegi József, a Szőlő-Bor Szövetség és Ter­méktanács elnöke Balatonfüre- den, ahol a termelők és értékesí­tők hagyományos országos fó­ruma kezdődött meg. Szakértői becslések szerint Magyarországon 140 ezer hek­tárnyi szőlőültetvény és 5 millió hektoliternyi évi bortermés lenne az optimális, a jelenlegi 111 ezer hektárral és négymillió hektoliterrel szemben. A szakmai rendezvényen csaknem kétszázan vesznek részt. Az előadók jelentős lé­pésnek ítélték, hogy megszüle­tett az agrárpiaci rendtartási és a hegyközségi törvény, amely már keretet ad a gazdálkodás­hoz, védelmet a minőségi szőlő- és bortermeléshez. A jogi szabá­lyozás azonban - mint az ágazat visszaesése mutatja - még nem elegendő. Lassan halad a nagy borgazdaságok privatizációja; ezek többsége még ma is állami tulajdonban van. Nem a külföldi befektetőket hiányolják, hiszen- szögezték le a tanácskozáson- a szőlő- és bortermelés nem­zeti érték, ezt hiba lenne kül­földi kézbe adni. Kifogásolták a résztvevők, hogy még mindig nincs az ágazat sajátosságaihoz igazodó hitelrendszer, amely figye­lembe venné, hogy a bor az egyetlen mezőgazdasági ter­mék, amelynek használ a hosz- szabb tárolás, de éppen pénz hiányában minden termelő igyekszik mihamarabb túladni a készletén. A kedvezményes kölcsönök hiánya természete­sen akadályozza az újabb tele­pítéseket is. Balatonfüreden az is elhang­zott, hogy jelenleg nincsenek borértékesítési gondok, a tava­lyi közepes évjárat közepes minőségű borait el tudják adni. Februártól az országban Vas és Bács-Kiskun megyében meg­változott a helyszíni bírság ügy­intézése. A következő három hónapban az említett megyék­ben kísérletképpen a rendőrség bevezette a postai befizetési la­pon történő bírságkiegyenlítést. Ez eddig is gyakorlat volt, ami­kor a szabálysértő pénz hiányá­ban nem tudott fizetni a hely­színen, ám legtöbben azonnal átadták a büntetés összegét. Februártól csak a postai befize­tés lehetséges. A rendőr befize­tőlapot fog adni a szabálytalan­kodó autósnak. A pénzt tizenöt napon belül kell befizetni a pos­tán. Ha ez nem történik meg, a rendőrség az illetékes önkor­mányzatnak adja át az ügyet, ahol közadó módjára behajtják a pénzt. Mivel ez külföldi ál­lampolgárok esetében nem le­hetséges, ők továbbra is a hely­színen fizetnek készpénzzel. Mint dr. Sutus Juhász Gyula, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője elmondta, a változtatással a rendőri pénzke­zelés megkönnyítése a cél, va­lamint az, hogy az állampolgá­roknak a váratlan kiadás ne okozzon problémát. Az osz­tályvezető azt is elmondta, hogy a statisztikák szerint a megyében évente beszedett bír­ság összege közel 100 millió forint. Ezt 60-70 ezer szabály- sértő autós fizeti be. Elégett sonkák Pénteken este szirénázóvá, tel­jes sebességgel rohantak a bajai tűzoltóautók. De szerencsére a tűz nem volt olyan komoly, mint elsőre látszott. Kunbaján 7 sonkát füstöltek egy melléképü­letben, ám a tulajdonosuk túl­ságosan alágyújtott, így a son­kák is tüzet fogtak. Ennek következményeként leszakadtak a helyükről és elég­tek. A tűz pedig továbbterjedt, előbb az épület ajtajára, majd a tetőszerkezetre is. A tűzoltók a bácsalmási önkéntesek segítsé­gével eloltották a lángokat. Az épületben mintegy harmincezer forint kár keletkezett. BIZTOSÍTÓ RT. Bács-Kiskun megyében Kiskőrös, Soltvadkert Kalocsa és kiemelten Baja és környékére keres munkatársakat biztosítás közvetítésére. Várjuk:- széles ismeretségi körrel,- legalább középfokú végzettséggel,- gépkocsival rendelkezők jelentkezését, akiknek- alapfizetést,- gépkocsitérítést,- kiemelten magas jutalékot biztosítunk. Jelentkezni: Signal Biztosító Rt. Kalocsa, Szt. István u. 40. Tel./fax: 78/362-957 (41264) W.K.E FELHÍVÁS Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat értesíti a lakosságot, hogy NYILVÁNOS ÁRVERÉST HIRDET a Kiskunfélegyháza, Móra tér 6. szám alatti garázs bérleti jogának elnyerésére. Az árverés ideje: 1995. február 24., 10 óra. Az árverés helye: polgármesteri hivatal I. emeleti kis tárgyalója. Az árverésen való részvétel feltételeiről szóló részletes kiírás átvehető a polgármesteri hivatal gazdasági osztályán. Érdeklődni: a 76/361-255/38 telefonszámon. (41586)

Next

/
Thumbnails
Contents