Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 07. szám

1995. január 9., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Kiskunhalasiak munka nélkül Január első napjaiban kétszáz új munkanélküli jelentkezett a halasi munkaügyi központban. A városban és a hozzá tartozó tíz településen jelenleg 2362 fő munkanélkülit tartottak nyil­ván. Munkanélküli-járadékban 844 személy részesül, míg a pá­lyakezdők munkanélküli-segé­lyét száznyolcan kapják. Hala­son a jövedelempótló támoga­tást 1008 személy veheti fel. De háromszázharmincan nem kap­nak semmiféle ellátást sem. Kisebbségi elnökök a polgármesternél Kedden délelőtt kilenckor Széli Péter, Baja polgármestere fo­gadja a város kisebbségi ön- kormányzatának - cigány, hor- vát, szerb és német - elnökeit. Emléktüzet gyújtanak a hősök tiszteletére A Don-kanyar Kápolna Alapít­vány kezdeményezésére január 12-én, az urivi áttörés napján az ország több településén emlék- tüzeket gyújtanak. így emlé­keznek a 2. magyar hadsereg hőseire, áldozataira. Az alapít­vány felhívásához a kiskunfél­egyházi önkormányzat is csat­lakozott. A Felső-temető II. vi­lágháborús emlékművénél 18 órakor gyújtják meg az emlé­kezés gyertyáit. Fogorvosok tanácskozása Január elsejétől a megyétől a város irányítása alá került a kecskeméti fogorvosi szolgálat. A fogorvosok szakmai munká­ját és a betegellátást is érintő változásról az egészségügyi alapellátási intézmények igaz­gatósága munkaértekezleten tá­jékoztatja a fogorvosokat. Az értekezlet holnap fél egykor lesz a Széchenyi körút 12. szám alatti igazgatósági épületben. Változatlan piaci árak A bácsalmási pénteki piacon egyelőre még változatlanok az árak. A tejtermékek és a házi tészta árát azonban az árusok a megemelt gáz- és villanyszám­lától teszik majd függővé. Számításaik szerint februártól 20 százalékkal többet kémek majd a portékáért. Gyümölcs­ből, zöldségfélékből és tojásból nagy a felhozatal, viszont ma­lacot és baromfit csak elvétve lehet kapni. A KGST-piacon csak négy árust lehetett látni. Pataji alelnök Az FKgP egyik megyei alel- nöke a dunapataji Szabó Imre műszaki tanár, építőipari üzemmérnök lett. (Keresztneve szombati számunkban tévesen jelent meg.) A megyei közgyű­lés alakuló üléséről szerdai, Belpolitikai körkép című olda­lösszeállításunkban újabb rész­letekkel szolgálunk. KÖZÉLETI HÍREK Tabajdi Csaba, a 10. számú vá­lasztási körzet országgyűlési képviselője fogadóórát tart tit­kára által Mátételkén ma, Bácsszőlősön pedig holnap 17 és 18 óra közt a polgármesteri hivatalban. Emberi koponyát találtak a vadászok Áfészes reklámszatyorba cso­magolt koponyát talált kará­csony előtt néhány nappal egy Kunszentmiklós és Szabadszál­lás között portyázó vadászcso­port. A teljesen ép emberi ko­ponyára az aranyegyházi tsz bekötőútja melletti szántóföl­dön, egy bokor alatt bukkantak a vadászok. A meglepő „fo­gást” azonnal jelentették a rendőrségnek, akik átkutatták a környéket. További emberi ma­radványokat azonban nem talál­tak. Mivel bűncselekményre utaló nyomokat nem tapasztal­tak, a koponya eredetének vizs­gálata államigazgatási eljárás keretében folytatódik. Feltehe­tően szakértőket kémek fel a csontok korának, az elhunyt nemének és a halál időpontjá­nak megállapítására. Rákász Judit Kisebbségi önkormányzatok Baján a cigány és horvát ki­sebbség önkormányzata meg­tartotta alakuló ülését. A romák elnöknek Batánovics Józsefet, elnökhelyettesnek pedig Hor­váth Ferencet választották. A horvátoknál dr. Vácity Já­nos lett az elnök, és Matkovics Koméi a helyettese. A pénz­ügyi bizottságot Trszkics Sán­dor elnökli, tagja Muity Antal. Osztrogonácz Józsefnek azért nincs tisztsége, mert ő a Ma­gyarországi Horvátok Szövet­ségének elnökeként képviseli a helyi szervezetet. A horvát kisebbségi önkor­mányzat 10 napon belül újra összeül, hogy tagjainak szak­mai előterjesztése alapján éves programot alkosson. Ebben za­varó tényező azonban - mondta Matkovics Koméi -, hogy még feltételezések sincsenek arról, mennyit kapnak a városi költ­ségvetésből. G. Zs. Hárommilliárdos hitel A 13. havi béreket az idén 567 egészségügyi intézmény, illet­ve szolgálat volt képtelen saját erőből kifizetni. Legalábbis a törvényi kötelezettség teljesíté­séhez ennyien kértek hitelt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP). Az igényelt kölcsön összességében megkö­zelítette a hárommilliárd forin­tot - nyilatkozta Demes Ist­vánná, az OEP finanszírozási főosztályvezetője. Az egészségbiztosító ka­matmentes hitelt nyújt mind­azon egészségügyi intézmé­nyeknek, amelyek egyébként nem tudnák kifizetni a 13. havi bért. A kölcsönt hathavi rész­letben törlesztik az intézmé­nyek, vagyis a biztosító minden hónapban arányosan kevesebb pénzt utal át számukra műkö­dési költség címén. E lehető­séggel most a 277 önálló és 1711 önkormányzati tulajdon­ban lévő egészségügyi intéz­mény közül 175, illetve 392 élt. A hitelt a jövő héten megkapják az intézmények. így még január 15. előtt kifizethetik a tizen- Napokon belül megkaphatják a 13. havi bérüket az egész­harmadik havi bért. ségügyi dolgozók. FOTÓ: GALAMBOS SÁNDOR Miért zárt be a fürdő? (Folytatás az 1. oldalról) Az átalakítást műszeres vizsgá­lat előzi meg, amellyel a szak­értők megállapítják, milyen megoldással érhető el nagyobb vízhozam. Ha elegendő csak a jelenlegi tolózárakat 60-100 cm-rel mélyebbre helyezni, akkor 300-600 ezer forintot kellene ráfordítani, s 100-120 literrel megnövekedne a vízho­zam. Ha azonban mégsem ez az út járható, s az egész kutat fel kell majd újítani, ebben az esetben több millió forintba is belekerülhet az átalakítás. Arra a kérdésre, hogy van-e erre pénze a szövetkezetnek, az elnök így válaszolt: A téesz egyáltalán nincs olyan helyzet­ben, hogy most milliókat ki tudna fizetni. A fürdőn eddig sem volt egy fillér hasznuk sem, hiszen a bérlőtől kapott bérleti díjat mindig az uszoda felújítására adták vissza. Habár a szövetkezet tulajdoni jogát az előző önkormányzat vitatta, s pert is indított a téesz ellen, ennek ellenére Erős József úgy véli, hogy közös érdek a ter­málfürdő állagának megóvása, s el tud képzelni a várossal való közös üzemeltetést. Igaz, lennének vevők a kedvelt für­dőhelyre, de amíg az per alatt áll, addig nem lehet eladni. A fürdő működtetése egyéb­ként a téli hónapokban mindig bizonytalanná vált, s a város - függetlenül a szövetkezet ellen folytatott pertől - igyekezett a költségek hozzájárulásával se­gíteni. Mit tesz az új elöljáró­ság? Ad-e támogatást az uszoda üzemeltetőjének, s va­jon folytatja-e a pert? - kérdez­tük Tiszakécske polgármesteré­től, Csemus Ferenctől.-Nem tudhatom, hogy dönt a testület, hiszen én csak egy vagyok a város tizennyolc képviselője közül. Jogaim kor­látozottak, így nem utasítha­tom Szabó Istvánt, hogy nyissa ki a fürdőt. A támogatás pedig a költségvetéstől függ. Termé­szetesen a pert megvizsgáljuk, s ha megalapozottnak látjuk, akkor folytatjuk. De el tudom azt is képzelni, hogy új érvek merülnek fel, s a pert felfüg­gesztjük. Igazából azt szeret­ném, ha a város és a szövetke­zet vezetői peren kívül egyez­nének meg, természetesen úgy, hogy mindkét fél enged. Én megoldáspárti vagyok. Nem gondolom, hogy a városnak mindenáron kellene a termál tulajdonjoga. De le kell olyan feltételeket írni, amelyek ga­rantálják, hogy a fürdő megfe­lelően fog működni. S végül is mikor vehetik is­mét birtokba a fürdőzni, úszni vágyók a tiszakécskei termál­strandot? Bérlője, Szabó István nem szívesen nyilatkozik. Egyet mondhat: igyekeznek húsvétra kinyitni. Galambparádé Kecskeméten Évek óta nem volt ekkora érdeklődés a galambkiállításokon. Kilencvenkilenc tenyésztő kö­zel nyolcszáz, szebbnél szebb galambját két napon keresztül csodálhatták meg a látogatók a hét végén Kecskeméten. A Táncsis Mihály Művelődési Központ a szárnyasok iránt ér­deklődők évek óta nem látott seregét fogadta, pedig a te­nyésztők helyi egyesülete fenn­állása óta minden évben meg­rendezi kedvenceik kiállítását. Ezen a mostani seregszemlén a kecskeméti V. 97. Számú Ga­lambtenyésztők Egyesülete va­lamint az Alföldi (Körösi) és Kecskeméti Keringők Fajta­klubja hozta el az általuk leg­szebbnek tartott példányokat. Döntő többségben díszgalam­bok szerepeltek a kiállításon, a ketreceknek csupán negyedé­ben voltak haszongalambok. A bírálók véleménye szerint a legeredményesebb tenyésztők Gáspár József, Karazsia Géza, dr. Ócsai Lajos (mindhárman kecskemétiek), Csendőr József (Izsák) és Vajda János (Helvé­cia) voltak. - g ­Elítélt repülőgép-fosztogatók (Folytatás az 1. oldalról) A Csongrád megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletet hozott a nem mindennapi bűnügyben. Az őrkatonák többségénél a bí­róság megállapította a felelős­séget lopás bűntettében és szol­gálatban elkövetett kötelezett­ségszegés vétségében, továbbá a harckészültség veszélyezte­tése miatt. A repülőgépek kata- pultülésébe épített, ellopott ké­szülékek ugyanis vészhelyzet­ben a pilóta túlélését segítik. A bíróság a következő ítéle­tet hozta: K. Tamás és K. Oli­vér honvédet kilenc hónap, K. István honvédet nyolc, B. Zol­tán és M. Mihály honvédet hét, B. Zoltán honvédet hat, N. Nándor honvédet három, M. Sándor honvédet pedig négy hónapi fogházbüntetésre ítél­ték. Több sorkatonánál a kisza­bott büntetést egy év próba­időre felfüggesztették. Az ítéle­tek jogerőre emelkedtek. Kenyeres Dénes 3. Adómérséklö tételek Jelentős, talán koncepcioná­lisnak is nevezhető változta­tás az adóalap-csökkentő téte­lek megszüntetése és helyet­tük adókedvezmények létre­hozása. A legnagyobb ösz- szegű ilyen tétel a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék „könyvelésekor” jelentkezik majd. 1994 évben ez az adó alapját csökkentette, az e cí­men levont összeg 25%-ával maga az adó mérsékelhető. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha az idén a magánszemély mondjuk a 44%-os adókulcs tartományában tudta a nyug­díjjárulékot az adóalapjából levonni, az adómegtakarítás 44% volt. A szerényebb jöve­delműnél - mondjuk a 25%- os tartományba esőnél - az adómegtakarítás mindössze 25%-os volt. A törvény ezt a típusú kedvezményt tehát arányosabbá teszi. Ugyanez a helyzet az ön­kéntes, kölcsönös biztosító- pénztárhoz történő befizeté­sekkel. Ha a befizetés nyug­díjbiztosítást céloz, akkor az összeg 50%-ával, ha egész­ségbiztosítási pénztári befize­tésről van szó, akkor 25%-kal csökkenthető a fizetendő adó. Ez utóbbi kettő együttesen nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A súlyos fogyatékosok havi 3000 forintos adóalap­csökkentését havi 900 forin­tos adókedvezmény váltja fel. A munkavállalói érdekkép­viseleti tagdíj és a kamarai tagdíj adómentes marad csak­úgy, mint a magánszemély ál­tal megfizetett (s tőle levont) munkavállalói járulék. Az önálló szellemi tevé­kenységet folytatók 100 ezer forintos adóalap-csökkentő tétele helyett 25%-os adó- kedvezmény lép életbe. En­nek a kedvezménynek a felső korlátja évi 50 ezer forint,, vagyis itt a kedvezmény nőtt. A 100 ezer forintos adóa­lap-csökkentés ugyanis ma­ximum 44 ezer forintos adó­megtakarítást eredményezhet, szemben a jövő évi 50 ezer forintos plafonnal. Az 1994. január 1-jét kö­vetően pénzintézettel megkö­tött, új lakás vásárlására vagy építésére vonatkozó hitel- szerződés törlesztése az adóa­lapot csökkentette. A jövő­ben ez adókedvezménnyé alakul át oly módon, hogy a törlesztésként fizetett összeg 20%-a magát az adót csök­kenti. Az ilyen címen igénybe vett kedvezmény sem haladhatja meg azonban lakásonként a 35 ezer forin­tot. Ha a felsőoktatásban 1995- ben bevezetik a tandíjat, ak­kor annak 30%-ával a befi­zető - ez általában a szülő, a gyám, az eltartó - adója csökkenthető. Az egyes településeken ki­vetett helyi adók 20%-a ugyancsak adókedvezmény címén csökkenti majd a fize­tendő személyi jövedelem- adót. Az élet- és nyugdíjbiztosí­tás korábban megszüntetett kedvezménye visszakerül az adótörvénybe. A biztosítónak ilyen címen fizetett összeg 20%—val, legfeljebb azon­ban évente 50 ezer forinttal csökkenthető jövőre az adó. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents