Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 01. szám

! ' i ” " T­J t ít : 8- oldal ____________________________________________________________________liAJBPAlt-CrGAjS _______________________________ 1995. január 2., hétfő 1 M érlegen a megyei I. osztály Góllövők és szurkolók Jó néhány éve annak, hogy a Lajosmizse labdarúgócsapatát Bende József edző vezetésével az NB III. Alföld-csoportjának élvonalában jegyezték. A sportkör akkori anyagi helyzete azonban jelentősen kihatott a csapat szereplésére, és hamar visszacsúsztak a megyei osz­tályba, ahol csak középszerű já­tékkal vegetáltak. Mindez nem volt csoda, hiszen edzésekre jobbára csak a fiatal játékosok jártak, s az idősebbek általában csak vasárnap, a mérkőzéseken találkoztak, vagyis „emléke­zetből” fociztak. Ennek az időszaknak is vége lett. Az akkori gárdából mára csupán Csontos kapus maradt meg hírmondónak, az együttes viszont Hódermarszki János szakosztályvezető és Kiss László - a volt válogatott lab­darúgó - edző irányításával, új csapattal, ismét az élre tört. Az 1993-94. évi megyei bajnokság során hatalmas küzdelmet vív­tak az Akasztóval, s ebből a csatározásból a Kiskőröstől ka­pott játékosai révén az Akasztó került ki győztesen. Az őszi idény elején jelentő­sen erősödött a Lajosmizse, né­hány játékos Kecskemétről1 is oda igazolt, és a kemény munka - bár nem könnyen - az idény végére meghozta az eredményt. A Lajosmizse első helyen várja a tavaszi nyitányt. Hódermarszki János szak­osztályvezető nem is titkolta, hogy a kitűzött cél a bajnokság és a feljutás. Az eredmények ismeretében a terv reálisnak látszik, bár az is igaz, hogy a vetélytársak, a Kisszállás és a Mélykút is kitűnő csapattal rendelkezik. A szakemberek a játékosállomány tekintetében a Lajosmizsét alkalmasnak tart­ják az NB III-ra, s a város is képes megfelelő biztosítékot nyújtani a magasabb osztályba való szerepléshez. Az őszi idényben különösen a 15 gólt szerzett Ozsváth tűnt ki ered­ményességével, hiszen ezzel jócskán felüli^lta a tavaszi 8 gólos teljesítd^Byét. A 'többiek közül Csontos ljüapus, Mátéfi L., Árva, Torbavecz és Nagy A. já­téka emelkedett ki. Lajosmi- zsén bíznak abban, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset és az őszi elsőség után a bajnok­ság végére is' élen marad az együttes. Az őszi idény százhúsz mécs­esén 433 gól esett, ami mérkő­zésenként 3,61-es átlagnak felel meg. A legtöbbet (50) a Lajos­mizse, a legkevesebbet (17) a Bajaszentistván lőtte. A legke­vesebb gólt (10) a Mélykút, a legtöbbet (83) a Kiskunhalas kapta. A góllövőlista állása a 15. forduló után: 15 gólos: Ozs­váth (Lajosmizse), 11: Ginál (Hajós), 10: Nagy A. (Lajosmi­zse), 9: Margit (Bácsalmás), Gyurováth (Kunszentmiklós), Czetnics (Nemesnádudvar), 8: Torbavecz (Lajosmizse), Piegel (Mélykút), Aranyos (Nemes­nádudvar), Juhász (STE), Ko­vácsé vies (Kisszállás), 7: Mata (Helvécia), Gazdag, Óvári (Izsák), Sztojanovics (Solt), Hánzs (Kisszállás), 6: Fenyvesi (Mélykút), Horváth L. (Izsák), Herczeg (Kerekegyháza), Döb­bentei (Solt), Sörös (STE), 5: Ézsi (Hajós), Mezei K. (Izsák), Lovász, Kovács L. (Kunszent­miklós), Bajnok (Solt), Sári (Fájsz), Vadászi, Faragó (Csengőd), 4: Mátéfi L„ Szent- jóbi (Lajosmizse), Zámbó (Mélykút), Kővári (Bácsal­más), Kovács P. (Helvécia), Kökény (Izsák), Tóth Cs. (Ke­rekegyháza), Velez (Kiskunha­las), Sebestyén (Kunszentmik­lós), Kákonyi (Fájsz), Lehocz- ki (Bajaszentistván), Kovács (Csengőd), Tóth, Rab (Kisszál­lás), 3: Kátai (Lajosmizse), Vojnics, Kis-Máté (Mélykút), Nuszpl, Gombás (Bácsalmás), Rácz, Tóth R. (Hajós), Csorba, Ország (Helvécia), Mezei Zs. (Izsák), Berki, Csorba (Kerek­egyháza), Sörös, Andróczky (Kiskunhalas), Lippai (Kun­szentmiklós), Simon (Nemes­nádudvar), Márton (STE), Kar­dos, Sass (Fájsz), Papp (Kis­szállás). Két gólt 29, egy gólt 46 labdarúgó szerzett. Az öngó­losok száma hat. A magasabb osztályba tá­vozó csapatok után a játék színvonala nem esett, ám a szurkolók száma csökkent. Az olyan csapatok feljebb jutása, mint a Kiskőrös, a Tiszakécske, a Kalocsa és az Akasztó, ahol a mérkőzéseket ezernél is több szurkoló látogatta rendszere­sen, a létszám jóval ezer alá esett. A nézőszám tekintetében a Kisszállás vezet 418-as átlag­gal. A további sorrend: Mély­kút 414, Izsák 413, Hajós és Kerekegyháza 400, Kunszent­miklós 393, Nemesnádudvar 387, Bácsalmás 325, Lajosmi­zse 312, Bajaszentistván 312, Helvécia 294, Csengőd 250, Soltvadkert 229, Kiskunhalas 107, Fájsz 90 átlagos néző­számmal. A 120 mérkőzést összesen 37 400 néző látogatta. Mély kútból a dobogóra 3. Mélykút 15 843 30-10 28 Mélykúton a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, és a helyi önkormányzat, a vállalkozók­kal karöltve, minden támoga­tást megad az egyesületnek. A csapat az utóbbi évtizedben meghálálta a támogatást. Ez idő alatt a megyei bajnokság élcsa­patai közé kerültek, kupamér­kőzéseken többször neves el­lenfeleket fogadtak. Tápai Tibor, egykori mély­kúti játékos, ma már szakveze­tője: - Szanki születésű va­gyok, pályafutásom Kiskunha­lason kezdődött, majd János­halmán és Imrehegyen át veze­tett Mélykútra 1989 tavaszán. Az edzők nehéz, de sok öröm­teli élményt is nyújtó munkáját Imrehegyen kezdtem, előbb az ifjúsági csapatnál, majd Csa­nádi Mihály felkérésére a fel­nőtteknél. Mélykúton sokat ta­nultam az akkori edzőmtől, Ónody Tamástól. Tavaly janu­árban tőle vettem át a csapat irányítását. Akkor az 5., tavaly a 4. helyen végeztünk. Az idei bajnokságban kie­melt feladatunk a fiatalítás, a helyi tehetséges játékosok be­építése a csapatba. Ezzel együtt célunk az első három helyezés egyike. A játékoskeretünket jó­nak, a feladat megoldására ké­pesnek tartom. A jó szereplés­hez szükséges feltételek, bele­értve az anyagiakat is, adottak. Ezért, a sportvezetőinken túl, köszönettel tartozunk az ön- kormányzatnak, élén Kiss Csepregi Ákosnak, valamint a helyi vállalkozóknak, akik tá­mogatják munkánkat. Ezt a jö­vőben is eredményes játékkal fogjuk meghálálni. A 3. hely­hez nincs mit hozzátenni, örü­lünk az őszi szezonban mutatott játéknak. Talán csak annyit: a játékosok közül nehéz bárkit is kiemelni, mivel mindenki a tu­dása legjavát nyújtotta. így a jók közül is a legjobb teljesít­ményt Kiss, Zámbó és Fenyvesi érte el. Legeredményesebb gól­lövőink Fenyvesi és Piegel volt. Örvendetes, hogy a védelmünk kapta a legkevesebb gólt. Amit az edző nem mondott ki, de tény: a bajnokság utolsó harmadában nyújtott eredmé­nyes játékának köszönhetően a Mélykút a bajnoki cím egyik várományosává lépett elő. Rá­adásul a nagy ellenfeleket mind hazai pályán fogadják, ott, ahol eddig egy döntetlent „engedé­lyeztek” az ellenfeleknek. A ta­vasszal még minden előfordul­hat, csak hát hétszer idegenben is pályára kell lépni. Kősziklából akartak vizet fakasztani Talán nem véletlen, hogy az őszi idény befejezése után a táblázat 15. és 16. helyen álló két csapat edzője dobta be a tö­rülközőt. Az eset pikantériája, hogy mind a Csengőd, mind a Kiskunhalas mestere kitűnő szakember, csupán úgy jártak, hogy a kősziklából próbáltak vizet fakasztani. Francia László a Csengőddel a megye kettőben nyert bajnok­ságot, s együttesét akkor úgy emlegették, hogy a megyei I. osztályban sem lesznek gond­jaik. Nem így történt.- Alig fejeződött be a baj­nokság, máris megkezdődött a játékosaim csábítására - mond­ta Francia László. Hetek alatt szinte szétszedték a gárdát a magasabb osztályú csapatok. Hat játékos távozott, természe­tesen a legjobbak. A helyettük igazoltak csak részben tudták őket pótolni, s így - bár volt néhány jó mérkőzésünk -, vé­gül tizenkét ponttal a 15. helyen zártunk. Az őszi idény befejezése után újabb kellemetlen megle­petés következett. Újabb öt já­tékos kívánt távozni. Kovács Z. kapus Lajosmizsére igazolt, Benkó munkahelyi elfoglaltsá­gára hivatkozott, Bránya Tab- din, Vukmanov magasabb osz­tályban akar játszani, Kovács Sándor pedig hazament Bács- katopolyára. Ilyen körülmé­nyek közt nincs értelme, hogy tönkretegyem az idegeimet, s mivel Kalapos István szakosz­tályelnök tudtomra adta, hogy anyagi lehetőségeink nem en­gedik meg a csapaterősítést, in­kább felálltam a kispadról. Csengődi vagyok, máshova nem kívánok távozni, úgy dön­töttem, nem edzősködöm. A táblázat utolsó helyén álló Kiskunhalas-Ganz edzője, Ro­man Dzsafarov még a volt Szovjetunióban szerezte a dip­lomáját, s kitűnő szakembernek ismerik. A halasi csapat játékosállománya azonban - amely tavaly óta, amikor csak szerencsével, a Jánoshalmától levont büntetőpontok miatt ra­gadt bent az osztályban - to­vább gyengült. Tudásuk alapján legfeljebb a megyei II. osztály középmezőnyében lenne a he­lyük. Az edző nagy lelkesedés­sel látott munkához, edzéseit a játékosok is örömmel végezték, ám mindez kevés volt. Az edzőt nyilván az is keserítette, hogy felesége, aki az NB I-es halasi női kézilabdacsapat játékosa, súlyos sérülése miatt szinte az egész őszi idényben nem ját­szott. Dzsafarov már a 10. for­duló után bejelentette távozási szándékát, de a játékosok kéré­sére maradt. Az őszi idény után azonban a család távozott. A csapat, amely a hírek szerint már nem viselheti a Ganz ne­vet, nehéz tavasz elé néz. Az újonc bravúros szereplése ‘ 2. Kisszállást FC 15 8 5 2 33-19 29 A kisszállási labdarúgócsapat a megyei II. osztály déli csoport­jában kivívott bajnoki cím után újoncként szerény célokkal in­dult a megyei I. osztályban.- Az őszi idény előtt - mondta Maczkó László szak­osztályvezető - a biztos bent- maradást tűztük a csapat elé. Álmunkban sérti, gondoltunk volna, hogy áZ élmezőnybe is • bekerülhetünk* tehát a kitűzött célt teljes mértékben túlteljesí­tettük. (- A csapat megerősítésére egyáltalán nem gondoltak?- Úgy éreztük, a legnagyobb erősítés, ha a csapatunk együtt marad, ám ez a vágy nem telje­sült. Néhányan elmentek, de ezek közül komoly erőt csak Komáromi képviselt, no meg Tápai Tibor, aki a 'Mélykút edzői tiszte mellett nálunk ját­szott a II. osztályban. Ugyanezt az első osztályban már1 nem te­hette. ezérf ' élb'űcsúzótt. Ami komoly erősítésnek számított, hogy még a tavasszal hozzánk igazolt Szénásj Csaba a Kecs­keméti TE-től, Hánzs Tamás a Kiskőrösből és hamar1 be is épültek az együttesünkbe. Ko­moly alapozás után tizenhatos kerettel kezdtünk. Az első nyolc mérkőzésből hatot meg­nyertünk és csak két döntetle­nünk volt. A végére kicsit elfá­radtunk, inkább (degileg és két győzelem, hárojm döntetlen mellett két vereség i$ becsú­szott. ‘ !•- A játékosok közül'kiknek a teljesítményét lehet ki­emelni? . j t- Az együwjjisünk legjobb­ja egyértelműén' Kovacsevics volt. Nagyon jó teljésítményt nyújtott famáái, Urlatíber ka­pus. Széríási gépkocsibalesete miatt sok^t^kihagyottf,;, Hánzs teljesítményei az igen,jő és a gyengébb játék) közt [ hullám­zott. Csoszity, ( jó Védekező munkával, .tűnt ki és 'Hegyi, Csincsák Jés Vóbiás is megfe­Kovacsevics, a kisszállási csapat megbízható „söprögetője” az őszi szezon legjobbja volt. lelő teljesítményt nyújtott. Tóthtól több gólt vártunk. Stei­ner kapus Urlauberrel azonos képességű, de balszerencséjére Kovacsevics, Csoszity és Tóth mellett ő a negyedik idegenlé­giós, így ritkán jutott szóhoz.- lyielyek a csapat tavaszi tervéi?- Szeretnénk az élmezőny­ben rparadni, de ehhez még kell tennünk valamit. Vannak gond­jaink) is, például Szabó Gábor edjjőj akinek szakmai munkájá­val elégedettek vagyunk és ő is elégedett, de Jánoshalmán lakik és a helyi együttes szeretné visszavinni. Remélem, marad nálunk. Az alapozást január ele­jén kezdjük és most is kemény munkával készülünk a tavaszi idényre. Munkánkat nem zavarja a Kunbajával történő fúzióról fel­röppentett valótlan hír. A játé­kosok sem hallgatnak a csábí­tásra, így teljes gárdával indu­lunk a tavaszi fordulókon. i Három pont előnnyel az élen 1. Lajosmizse 15 10 2 3 50-12 32 I A megyei I. osztályú bajnokság őszi bajnoka, a Lajosmizse csapata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents