Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 05. szám
1995. január 6., péntek 5. oldal Megyei Körkép A VALUTAKERET NEM VÁLTOZIK Roham a pénzváltóknál Úgy tűnik, hogy a kemény valutában jobban bízik a honpolgár, mint a magyar forintban. Eredménytelen vezérigazgatói pályázat a Viktória Rt.-nél A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatból alakult Viktória Rt. vezérigazgatói pályázata eredménytelenül zárult. A kecskeméti székhelyű cégben 92 százalékban tulajdonos a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB). A bank részéről dr. Petendi Rudolf tájékoztatta lapunkat: Pánikhangulat uralkodott az elmúlt napokban az ország valutaeladó helyein. Mégpedig azért, mert sokan csak az év végén kaptak észbe: hogyha nem pótolják 1994-ben az eltűnt vagy elveszett valutalapjukat, akkor 1995-ben elesnek az éves valutakeret kiváltásának lehetőségétől. A rohamozók másik köre pedig még az év vége előtt szerette volna saját devizaszámláján tudni a törvényesen őt megillető valutát. Mindezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési és ellenőrzési főosztályán a lakossági osztály vezetője, Pál Tibor a következőket mondta:-Pontos adataink csak január közepén lesznek, de valószínű, hogy a lakosság a decemberi roham ellenére sem vásárolt 1994-ben számottevően több valutát, mint az előző évben. Fontos változás volt ugyan, hogy tavaly mintegy duplájára emelkedett a beváltható keret, de aki korábban is csak a felét vette fel az őt megillető összegnek, az a 800 dollárnak is legfeljebb csak a felét használta fel. S persze sokan vannak, akiknek a valutalapja szinte „érintetlen”, mert anyagi helyzetük miatt nem is gondolhatnak külföldi utazásra.- Hozzávetőlegesen hányán váltották ki az éves turista valutájukat?- Novemberig mintegy 2,5 millió alkalommal vettek fel valutát, mivel egy-egy személy többször is megfordulhatott az eladóhelyeken. Feltételezésünk szerint nagyjából egymillió állampolgár váltotta ki részben vagy egészben az őt megillető keretet.- Melyik valuta volt a legkeresettebb?- A forgalom 90 százalékát a német márka, az osztrák schilling és az amerikai dollár teszi ki. Ugyanis az ésszerűség azt diktálja, hogy már eleve a célország pénznemében váltsák ki az utasok a pénzüket, külföldön ugyanis az átváltásért jelentős kezelési költséget számítanak fel.-A valutakeret kiváltásával kapcsolatban milyen változásokra számíthatunk az idén?- Tudtommal különösebb változás nem lesz, a valutakeret is marad az idei 800 dollárnak megfelelő összeg. Véleményem szerint ez elegendő a zsebpénzre, esetleg benzinre, mert az idegenforgalmi szolgáltatások java része már itthon, forintban is kifizethető.- Sokan nem is az eredeti célra, tehát nem az utazásaikra fordítják a valutát, hanem úgy gondolják, hogy megtakarításaik devizában jobban fialnak majd. Ön szerint jól spekulálnak?- Szerintem nem sok a különbség. A nyugati valutáknál - a kinti alacsonyabb infláció miatt - alacsonyabbak ugyan a betéti kamatok (3-4-5 százalék körül mozognak,) a forint éves 15-17 százalékos leértékelésével azonban el lehet „érni” a forintbetétek eleve magasabb, 24-25 százalékos kamatát.- Az igazgatóság azért nyilvánította eredménytelennek a pályázatot, mert nem talált olyan jelöltet, aki maradéktalanul megfelelt volna a pályázatban kiírt feltételeknek, illetve céloknak. Nem arról volt szó, hogy nem rendelkeztek megfelelő iskolai végzettséggel, hanem egy jelöltnél sem találtuk meg száz százalékban azokat a feltételeket, ami ahhoz kell, hogy ezt a nehéz helyzetben lévő céget talpra állítsa.- Hány vezérigazgató-jelölt volt?- Tizenhármán adtak be pályázatot, közülük az igazgatóság négy jelöltet hallgatott meg, és ez alapján hozta meg döntését: Babinszki János egy évre Ebben a tanévben újabb ötéves képzési idejű osztályokban kezdték meg a tanulást a bajai Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola diákjai. Berger József igazgató elmondta: a képzés változtatását a közoktatási törvény és az új országos szakmai jegyzék is igényelte. Az új rend szerint a tanulók az első két osztályban csak közismereti tantárgyakat, harmadiktól korlátozott óraszámban szakmai tantárgyakat is tanulnak. Az iskolavezetés ügyel arra, hogy ez ne veszélyeztesse az érettségi vizsga eredményességét. Az ötödik évben csak szakmai képzés folyik, melynek elvégzése után lett megbízva a vezérigazgatói teendők ellátásával.- Úgy tudom, hogy egy úgynevezett menedzseri szerződéssel.- Mi úgy fogalmaztunk, hogy egy nagyon részletes munkaszerződésben rögzítjük a vele szemben támasztott feladatokat és követelményeket, a várt eredményeket.- A Viktória ön szerint talpon tud maradni, van jövője a cégnek?- Bízunk a cég jövőjében, jó irányú folyamatok kezdődtek el a Viktóriánál. Fontosnak tartjuk, hogy a vezetés stabilitása megmaradjon. Akár ilyen kompromisszumok árán is, hogy az eredménytelen pályákapják meg képesítésüket a végzősök. A változásra nagy szükség volt, hiszen az eddigi tanrend túlságosan megterhelte a diákokat. A szakmai és közismereti tárgyak egyidejű oktatása ugyanis megnövelte az óraszámokat. Az idegennyelv-oktatás háttérbe szorult. A szakmai képzettség pedig idegennyelvismeret nélkül csak félsiker. A tantárgyak kettéválasztásával lehetővé válik a nyelvek magasabb óraszámban történő tanítása is. Fontos tényező a szakmai képzés eltolódása 18 éves kor utánra, mert a komoly és nehéz tantárgyak nem kapcsolódnak a 14-16 éves gyerekek zat után az eddigi vezérigazgatót bízzuk meg.- Sokakban felmerül, hogy az egyéves megbízás nem tesz jót a cégnek, bizonytalanságot okozhat.- Szó sincs erről. Pontosan a bizonytalanságot kívánjuk elkerülni. Azt, hogy a bizonytalan körülmények között olyan új embert bízzunk meg a cég egyszemélyi felelős vezetésével, akinél erre nem látunk teljes garanciát. Egy új embernek helyismeretet kell szereznie, meg kell a céget szoknia, ami egy-két hónapot biztosan igénybe venne. Ez nagyon lelassította volna a folyamatokat. Hangsúlyozom: ezért kötöttük meg a kompromisszumot, a stabilizáció érdekében. Mi is nagyon sajnáljuk, hogy teljes felhatalmazással hosz- szabb időre nem tudtuk megbízható kezekbe adni a céget. Mihályka Gyula életéhez, tőlük túlságosan idegen. Mindezek további terhet jelentenek számukra. Az új közoktatási törvényben szerepel egy alapvizsga is, amit közismereti tantárgyakból, a második. tanév után kell letenni. Ez az úgynevezett alapvizsga a későbbiekben lehetővé teszi az átmenetet a szakközépiskola és más középfokú oktatási intézmények között. Az új oktatási renddel párhuzamosan átalakultak az ágazatok is, szem előtt tartva a gazdasági fejlődést, valamint az egyes szakágak munkaerő iránti igényét is. Az iskola új, speciális tagozatok bevezetését is tervezi. Hódos Hajnalka Az érettségi után is tovább tanulnak Kilométeres sorok a déli határátkelőknél A két ünnep között úgy tűnt, hogy a délvidéki benzinsefte- seknek leáldozott a csillaga. Karácsonytól január 3-ig ugyanis leállt az illegális benzinszállítás. Ennek persze több oka is volt. Egyrészt azért, mert a nagyobbított és a póttartályokkal felszerelt személyautókat visszafordították a rendőrök. Másrészt azért nem ment az üzlet, mert a vajdasági kuta- kon jegy nélkül is lehet üzemanyagot vásárolni. A szuper literje Jugoszláviában 1,20 márka (2,40 dinár). Az üzemanyag minősége azonban csapnivaló. Annál még a mosóbenzinnel kevert magyar normál üzemanyag is jobb. Az sem számít, hogy ez a kotyva- lék 0,20-0,40 márkával drágább. A tompái és a bácsalmási határátkelőkön ismét kilométeres kocsisorok várakoznak. Ide kényszerültek a hercegszántói seftesek is, mert Zombor környékén már telített a piac. Egyébként a seftesek gyorsan alkalmazkodtak a december közepe óta érvényben levő műszaki elvárásokhoz. A nagyobbított tartályok helyére visszaszereltették az eredeti gyári tankokat. A határ menti autóbádogos szakma megint virágkorát éli. Nem így a szerelőké, hiszen ők a nyugati autóroncsok javítására szakosodtak. Ebből, bevallásuk szerint, nem húznak akkora hasznot, mint a 6 évnél nem idősebb használt járművekből. Ugyanis a vámszabályok értelmében hazánkban 1995-ben legfeljebb az 1989- ben gyártott külföldi járművek jegyezhetők be. Sajnos, az előírásokat rendszerint kijátsz- szák. Király László § Különleges Jogi Esetek § Eltartási szerződés és az örökösök Úgy érzem, hogy ami velünk történt, az valóban különleges jogi eset. Röviden leírom és kérem, adjanak tanácsot - így kezdi hozzánk küldött levelét egy olvasónk. Édesapám 1994-ben elhunyt a Dunántúlon. Természetesen a temetésre mind a négy élő gyerek - testvérek - elmentünk, hiszen jó viszonyban voltunk egymással. Itt azonban meglepetés ért bennünket. A legfiatalabb testvér ugyanis magára vállalta az összes temetési költséget, mert - és ezt nem tőle tudtuk meg - eltartási szerződést kötött az elhunyt édesapánkkal és a még életben lévő, 83 éves édesanyánkkal is, kiskorú gyermekére íratva az apai részt is. Az eltartási szerződésről, illetve annak megkötéséről nem tudtunk semmit sem előtte, sem utána, sőt még most sem. Meglepetésünkben csak néztünk egymásra a testvéreimmel, mert ekkor és ott illetlennek tartottuk az eset firtatását. Vártuk a hagyatéki tárgyalást és úgy gondoltuk, akkor majd minden hivatalosan kiderül az örökségről, a köteles részről és az eltartási szerződésről is. Azonban hiába vártunk, mert azóta semmi. A felesleges utazgatás elkerülése miatt írtam az ottani polgármesteri hivatalnak és a testvéremnek is, tájékoztatást kérve. Választ azonban egyik helyről sem kaptam. Azóta is kétségek gyötörnek, mert szerintem valami nem stimmel. Az örökösödési jogot nem ismerem részletesen, de hogyan lehet eltartási szerződést kötni kiskorúval, aki maga is eltartott? És mi van a köteles résszel? Büntetve nem voltunk, a kitagadásnak egyik feltételét sem „teljesítettük”, szerettük és tiszteltük szüleinket, akik felneveltek bennünket. Kérem tehát a Tisztelt Szerkesztőség tanácsát, lehetséges-e, és jogos-e ez az eljárás, mit tehetünk, hogy az örökségből legalább a köteles részt megkaphassuk? Azt kell mondanunk, hogy az eset csak a levélírónak különleges. A jogban ez a megoldás nem ismeretlen, meglehetősen gyakran fordul elő. Abból az alapelvből kell kiindulni ugyanis, hogy a tulajdonos (jelen esetben az apa és az anya) szabadon rendelkezik ingó és ingatlan vagyonával. Ez a rendelkezési jog természetesen magában foglalja azt is, hogy bárkivel - nemcsak leszárma- zóval, de kívülálló „idegennel” is köthet eltartási szerződést. Az olvasónk által felvetett esetnél maradva tegyük fel, hogy szülei egy kívülállóval kötnek eltartási szerződést, tehát olyan valakivel, aki mint örökös nem jöhet számításba. A végeredmény akkor is az, mint jelen esetben. Erről - mármint a szerződés megkötéséről - nem köteles tájékoztatni azokat, akik ezáltal elesnek az örökségtől, még kevésbé köteles úgymond jóváhagyást, netán engedélyt kérni a szerződés megkötéséhez. Annak sincs jogi akadálya, hogy az eltartási szerződést kiskorú javára kössék meg, ehhez azonban az szükséges, hogy annak gyámja, tehát esetünkben annak az apja, ehhez aláírását adja, mintegy vállalva a kiskorú helyett és annak nevében az összes kötelezettségeket. Amint a leírtakból kitűnik, levélírónk és a többi örökös gyakorlatilag nem örökölt semmit, még az úgynevezett köteles részt sem kapja meg. Végül azt kérdezi olvasónk, mit tehetnek? Elvi lehetősége természetesen annak is van, hogy bíróságon megtámadják az eltartási szerződést. A körülményekből ítélve azonban azt kell mondanunk, nem sok remény van arra, hogy egy esetleges bírósági eljárás részükre eredményes lenne. Gál Sándor Ismét havazott tegnap Bácsalmáson. A hó nem érte váratlanul az embereket, az utakat sóval, homokkal szórták le. PALYAZAT I Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános pályázatot hirdet f a Kecskemét, Pajzs u. 7. szám alatti 15,4 m2 (24.022 tul.lap. 10.576/90 hrsz.) || alapterületű üzlethelyiség értékesítésére. A pályázat benyújtási határideje: 1995 január 30 A pályázat elbírálása Közgyűlés 33/1993 KR sz. rendelete alapján történik. A részletes pályázati anyag átvehető a Polgármesteri Hivatal (Kecskemét, Kossuth tér 1.) I. emelet 37. szobájában. | Az üzlet 1995. január 9-én 10-11 óráig megtekinthető, o/iesi
