Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 04. szám

6. oldal Egészségmagazin 1995. január 5., csütörtök Ne félj, nincs semmi baj! Sok-sok vitaminnal a Parkinson-kór ellen Vitamindús táplálkozással meg lehet előzni a Parkinson-kór ki­alakulását. A Düsseldorfban rendezett Biotec-konferencián Robert Carey amerikai agyku­tató számolt be a betegség ki­alakulásával kapcsolatos leg­újabb eredményekről. A Par- kinson-kórban a kulcsfontos­ságú szerep az agyban közve­títő szerepet játszó, dopamin nevű anyagé. A dopamint a nagyreagálású, magas oxigén­tartalmú molekulák a sejtekre mérgező hatású, úgynevezett „szabad gyökökké” képesek át­alakítani. A folyamat miatt a dopamintermelő sejtekből ak­kora mennyiség pusztul el, hogy a hiány előidézi a beteg­ség tipikus tüneteit: a kéz- és lábremegést, a merev tekintetet, majd a félbemaradó és nehezen irányítható mozgásokat. A C- és az E-vitamin az anyagcsere során semlegesítik a nagyreagá­lású molekulákat, amelyek be­indítanák a sejtek bomlási fo­lyamatát. Feltételezik, hogy ezek a vitaminok lassíthatják, vagy megakadályozhatják a Parkinson-kór kialakulását. A vasat tartalmazó idegsejtek kü­lönösen érzékenyek a nagyrea­gálású molekulák okozta oxi­dációs stresszre, ezek a sejtek pusztulnak el először a beteg szervezetében. Hirtelen csecsemőhalál Úgy tűnik, hogy Nagy-Britan- niában eredményt hozott az úgynevezett hirtelen csecsemő- halál szindrómával kapcsolatos felvilágosító kampány: miután a szülőknek országszerte azt a tanácsot adták, hogy az újszü­lötteket hátukra fektessék, az esetek száma kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A „Back to Sleep Campaign” - amelyet 1991-ben hirdettek meg - bevezetése óta a hirte­len csecsemőhalál következté­ben elhunyt csecsemők száma 1469-ről 442-re csökkent. Bár a szindróma pontos oka továbbra is rejtély, megfigyelték, hogy a hátukon alvó kicsik kevésbé esnek áldozatául. Ezen alapult az angliai or­szágos tiszti főorvos által meg­hirdetett kampány, amelyhez neves tévés személyiségek is csatlakoztak. így a nyilvános­ság a televízión keresztül is ér­tesülhetett a megelőzés ezen új módjáról.- A traumás, borzalmakat átélt, erőszak áldozatává vált gyer­mekek szenvedését a felnőttek legtöbbször alábecsülik, és nem hagyják, hogy a gyermekek be­széljenek az átélt megrázkódta­tásról, pedig a gyógyulás leg­gyorsabb módja az, ha szóban vagy írásban elbeszélik a tör­ténteket; egymaga az idő nem gyógyít - vallja dr. Magne Ra- undalen norvég gyermekpszi­chológus, a háborús traumák specialistája.- A gyermekek számára be­szélgetőcsoportokat alakítunk a menekülttáborokban a pedagó­gusokkal és a szociális gondo­zókkal együttműködve. Fontos, hogy a legrosszabbak meghall­gatását is el tudják viselni azok, akik traumás gyermekekkel foglalkoznak. A lelki megráz­kódtatást általában olyan várat­lan esemény váltja ki, amely tehetetlenné tesz. Ez támadás az érzékek ellen, amelyeket vészhelyzetben a szokásosnál jóval mélyebb benyomások érik mindabból, amit látunk, hallunk. Kitörölni nem tudjuk ezeket a benyomásokat. Ez olyan, mintha teljesen tág pu­pillával néznénk a Napba; a be­nyomások szinte beleégnek az elmébe. S ha ezeket nem dol­gozzák fel, akkor a trauma gyötrelmes, az emberek 25 szá­zalékának életre szóló betegsé­get okoz. A legrosszabb trauma a megerőszakolás. Utóhatása egész életen át tart a megerő­Ha támad az időjárás Kétezren fürödtek meg az ötfokos Csendes-óceánban ja­nuár elsején. A vancouveriek ugyanis hagyományosan fürdés­sel kezdik az évet. Akár támad az időjárás, akár nem. Némely napokon úgy érezzük, talán jobb lett volna, ha föl sem kelünk az ágyból. Rosszked­vűek vagyunk, apró bosszúsá­gok bőszítenek bennünket, fáj a fejünk, türelmetlenek vagyunk, elkalandozik a figyelmünk és egyáltalán: balul üt ki minden. A tapasztaltabbak már tudják: ilyenkor front van. De ahhoz, hogy ki lehessen védeni a kel­lemetlenségeket, éjjel-nappal nyomon kellene követni az elő- rejelzett változásokat, értel­mezni azokat, s pontosan is­mernünk kellene szervezetün­ket. Az időjárás megváltozása­kor két különböző fizikai és kémiai tulajdonságú, hideg és meleg levegőfajta ütközik ösz- sze. Ezt nevezzük meteoroló­giai frontnak. Orvosmeteoroló­giai értelemben a fronthatás ennél többet jelent. Megválto­zik a környezetünket alakító összes fizikai és kémiai té­nyező. Más lesz a hőmérséklet, a légnedvesség, a légmozgás, az elektromágnesesség. Az em­ber szervezetében is változások zajlanak. Ha nincs fronthatás, akkor a vegetatív idegrendszer és a hormonális rendszer egyensúlyi helyzetben van. Me­legedéskor vagy lehűléskor e két rendszer biokémiai úton in­gert kap, melyre az arra érzéke­nyek különbözőképpen reagál­nak. Ingerlékenység, fejfájás vagy nyugtalanság, álmatlan­ság jellemző. E tüneteket meg­előzendő, a szervezet többféle működését gyógyszerrel irányí­tani szinte lehetetlen. A leg­több, amit tehetünk, hogy lehe­tőségeinkhez mérten egészsé­gesen élünk. Enyhébb frontér­zékenység esetén az étkezési, mozgási szokások megváltozta­tása is eredményes. CIKKÜNK NYOMÁN A gyógyszertári ügyeletek körüli félreértésekről A Petőfi Népében december 15-én megjelent „Ingyenmun­kára kárhoztatva” címmel egy újságcikk, amely egy konkrét eset kapcsán boncolgatta a gyógyszertárak ügyeleti rend­jét. Vélhetően a szűk terjede­lem miatt az írás félreértésekre adott alkalmat. Az ügyeleti szolgálatról A gyógyszertárak helyisége­ire, köztük az ügyeletes szolgá­lat tartására alkalmas szobára is, évszázadok óta van előírás. Sajnálatos, hogy a megnyíló magánpatikák (amelyek külön­ben jelentősen javították az el­látás minőségét) egy része nem rendelkezett, és ma sem rendel­kezik az ilyen irányú szakmai működést biztosító helyiséggel. (A cikkben említett gyógyszer- tárak esetében ez a feltétel biz­tosított.) Egy szabályos gyógyszertár­nak éjjel-nappal szolgálatkész­nek kell lennie, felkészülve a rendkívüli esetekre is. A gyógyszertárak mai éjszakai szolgálati rendje az elmúlt 40 évben alakult ki, megkülönböz­tetve ügyeletes és készenléti szolgálatot. Városokban és na­gyobb településeken, ahol több gyógyszertár, illetve több gyógyszerész működik, ott az érintettekkel - helyi közigazga­tás, orvosok, gyógyszerészek - egyetértésben határozták meg az ügyelet rendjét. Az ügyelet­váltás gyakoriságát a gyógysze­részekre bízták. Az ügyeletes gyógyszertárban a gyógysze­résznek a gyógyszertárban, vagy az azzal összefüggő la­kásban kell tartózkodnia. Készenléti szolgálat Néhány kijelölt kisebb telepü­lésen még működik készenléti szolgálat is - néhol csak napi pár órában -, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban a gyógyszerésznek elérhetőnek kell lenni a település határain belül. Zárási időn túl ennyi ügyeletes és készenléti szolgá­latra a kamara véleménye sze­rint nincs szükség. Hazánkban 1990 után a gyógyszertári köz­pontok a korábbi rendnek meg­felelően tartják az ügyeleti és készenléti szolgálatot, nem mérlegelve a hasznosságot. Az elmúlt években az ÁNTSZ ha­táskörébe került a szolgálat el­rendelése, ami nélkülözi a ko­rábbi évek egyeztető mecha­nizmusát. A gyógyszertárak közegészségügyi jellegéből adódóan - szemben az üzlettel-, joga és kötelessége az ügye­leti szolgálat tartása is, ha az indokolt és elrendelt. KI fizeti az ügyeletet? Senki! A fentiekből kitűnik, hogy a gyógyszertár üzemelé­sének része, a szabályozott rend szerinti ügyeletes szolgálat. Ennek a szolgálatnak a költsége a gyógyszertár költségét terheli. Arról sincs szó, hogy záróra után egy „ügyeleti vállalkozás” kezdődik, önállóan, külön kia­dásokkal, bevételekkel és ha­szonszámlálással. Egy város­ban, ahol legalább két gyógy­szertár van, és az egyikben két gyógyszerész dolgozik, ott el­fogadhatatlan az ügyeletes szolgálat gazdasági terhéről - mint korlátozott ingyenmunká­ról - és kimerülésről beszélni. A kérdés, hogy melyik gyógy­szertár ügyeljen, mivel az ügye­leti szolgálat minden gyógy­szertárnak hátrányos. Hátrá­nyos gazdaságilag, mivel az ügyeletet ellátó gyógyszerész díját és patika rezsijét, úgy a magángyógyszertárnak, mint az „állami” gyógyszertáraknak, a forgalom árréséből kell ki­termelni. „Kívülről” ezt senki nem finanszírozza. A betegek, akik a hétvégén, ünnepnapokon betegszenek meg, és az orvos aznap írja fel a gyógyszerüket, ugyanazt az összeget fizetik ügyeleti szolgá­lat alatt, mintha bármely hét­köznap váltanák be receptjei­ket. Csengetési díj Úgynevezett „csengetési díjat” csak akkor kell fizetni, ha nem sürgős ellátásra kémek gyógy­szert, vagy más terméket. A gazdasági hátrányokon kívül, a gyógyszerész személyére is hátrányos az ügyelet, mivel a gyógyszertárak számának nö­vekedésével, a nagyobb for­galmú ügyeletet egyedül ellátó gyógyszertárak létszáma is le­csökkent, így az ügyelet fizikai megterhelése néha már az elvi- selhetetlenség határán van. A gyógyszerészkamara me­gyei szervezete bízik abban, hogy az állami (önkormány­zati) gyógyszertárak magán­kézbe adása után azonos felté­telrendszer alakul ki. Ahol az azonos teherviselés és az azo­nos érdekeltség könnyebbé te­szi a kamara érdekegyeztető mechanizmusát. Magyar Gyógyszerész Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete Hagyni kell, hogy sokszor, sokat beszéljen a gyerek szüleivel az átélt borzalmakról, szenvedésről. Ez jóval többet segít, mint az elhallgatás. szakolt nők 80 százaléka eseté­ben. A traumás gyermekek va­lamennyire úrrá tudnak lenni szörnyű emlékeiken. Kutatási eredmények szerint ugyanis a trauma hatását, sőt még az em­lékképeket is kitörölhetik az agyból. Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy a tra­uma hatásairól a gyermekkel újra meg újra beszéljünk; a le­hető legegyszerűbb megfogal­mazásban. A gyermeknevelésben a leg­fontosabb az empátia - a mások szenvedésének átérzésére való képesség. Az empátia sokféle­képpen fejleszthető, de egyik legjobb módja ennek az, hogy a szülők odafigyelnek a gyermek szenvedéseire, és arra nevelik őt, hogy segítsenek másokon. Egy gyermek ilyenfajta prédi­kációra sokkal fogékonyabb, mint gondolnánk: „Nagyon jó dolog, hogy osz­tozkodsz ezzel a kisfiúval. Ha mások is hozzád hasonlók len­nének, akkor meg tudnánk vál­toztatni a világot”. Egy hatéves kisfiú az ilyesmit egész életére emlékezetébe vési. Mindenekelőtt a haragot és az agresszivitást kell célba vennünk, enélkül hiába beszél­nénk bármiről. A sérülést, bán­talmazást, fizikai erőszakot ak­kor tudja csak elfelejteni a gyermek, ha megértést muta­tunk bosszúvágya és haragja iránt, de segítünk ezek feldol­gozásában. A nők és az AIDS Az AIDS-beteg nők hamarabb halnak meg, mint a férfiak. Ez derül ki a chicagói Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetének tanulmányából. Az intézet kutatói 15 hónapon át vizsgáltak 4500 személyt. Megállapították, hogy a HIV- vírussal fertőzött nők főként tüdőgyulladás következtében halnak meg. A tanulmány sze­rint a nőknél az Egyesült Álla­mokban a halálesetek 13 száza­lékát az AIDS okozza. New Yorkban ezzel szemben ez a fertőző betegség áll a halálokok első helyén, 25—44 százalékkal a nők körében. Testmozgás és diéta A testmozgás, a rostokban gaz­dag étrend és néhány ázsiai nö­vény csökkentheti a mellrák ki­alakulásának kockázatát. A női tüszőhormon (ösztrogén) egész életet átfogó jelenléte az egyet­len, eddig világosan azonosított kockázati tényező a mellrák ki­fejlődésére, de a hormon jelen­létét nem könnyű és nem is mindig kívánatos korlátok közé szorítani. Az életkor és a csa­ládi hajlam szintén kockázati tényezők, ezeket csökkentheti a diéta és a mozgás. A háton fekvés javallott a csecsemőknél. i

Next

/
Thumbnails
Contents