Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 9. oldal Szárazságtűrő, középkorai kukoricáig tákat érdemes vetni A kukoricafajták kiválasztása­kor a gazdálkodóknak nem csak az adott fajta jó tulajdon­ságaira kell figyelniük - véle­kedik a fajtakérdésről Prof. dr. M. Samir Rady, a Kiskun kuta­tóközpont főigazgatója. Hiába vetjük el a legjobb, legigénye­sebb fajtát, ha nem kap ele­gendő műtrágyát, ha gyomos a talaj, ha szárazság van, nem lesz elegendő termésünk. A fajta kiválasztásánál a ha­zai viszonyok között sok min­dent figyelembe kell venni. Szárazságtűrő legyen a hibrid, bírja a szélsőséges időjárást, biztonságosan adjon egy jó kö­zepes termést, és természetesen minél kisebb költséggel termel­jünk. Hazánkban egyelőre nem­csak az időjárás, hanem a köz- gazdasági viszonyok szélsősé­geihez is igazodniuk kell a ter­melőknek. Az árak alakításában nem a termelők döntenek, de a költségek csökkentésével gaz­daságosabbá tudják tenni a termelést. Az a gazda, aki nem tíztonnás rekordtermést akar - ami a hazai időjárás mellett egyelőre illúzió -, a költségek csökkentésével biztonságosan termelhet kukoricát. Egy igényes, nem a hazai vi­szonyok között kinemesített fajta termelési költsége ötven­ezer forint körül van. Ebből Dr. M. Samir Rady nyolcezer forintba kerül a ve­tőmag. Az igényes fajta elvárja a 450 kilogramm hatóanyagot műtrágyában, igényli a drága, külföldi növényvédő szereket. A műtrágya és növényvédő szer költsége 16 ezer forint kö­rül van, talajművelési, vetési költsége húszezer forint. A be­takarítás hatezer. A csaknem tíz éve tartó forró, eső nélküli nya­rak miatt az átlagtermés csök­kent, de ha öt tonnát terem a kukorica, akkor nullán van a termelő. Ha egy hazai, szárazságtűrő, szélsőségekhez jól alkalmaz­kodó fajtát választ a gazda, ak­kor csökkentheti a műtrágyaa­dagot, alkalmazhatja a hazai, olcsóbb növényvédő szereket, így tízezer forintból megold­ható a tápanyag-utánpótlás, és a növényvédelem. A talajműve­lésnél is lehet csökkenteni a költségeket, és a hazai nemesí- tésű hibridek olcsóbbak. Egy hektárra szükséges vetőmag 3500-4000 ezer forint. Az öt­venezer forintos termelési költ­séggel szemben tehát 35 ezer forintból is megoldható a ter­melés, és a hazai fajták is biz­tonsággal hozzák az öttonnás átlagot. Az évek óta tartó száraz nya­rak miatt Samir Rady úr a me­gyében gazdálkodóknak a kö­zépkorai, szárazságtűrő hibri­deket ajánlja. A FAO-szám sze­rinti besorolás alapján ez azt je­lenti, hogy a késői 300-as FAO számú hibridtől az ötszázasig érdemes vetni. A szárazságtűrő fajták sem élnek meg csapadék nélkül, de hosszú időn keresztül életképesek maradnak. A ta­pasztalat az, hogy augusztus 20-a után általában enyhül az idő, és megáznak a táblák. A szárazságtűrő, gyökérszelekció alapján nemesített hazai hibri­dek az augusztusi csapadékot is képesek hasznosítani. P. E. A krumpliválságnak számos oka van A krumpli árának emelkedésé­vel, piaci hiányával kapcsolatos véleményét közreadta az Or­szágos Burgonya Terméktanács is. Eszerint a hazai burgonya- termelés költséges ágazattá vált a biológiai, kémiai, energiaárak és a munkaerő árának állandó emelkedése miatt. Ma már egy hektár étkezési burgonya vető­anyaga 150-180 ezer forint, az importból származó szaporító­anyag, vetőgumó költsége 300 ezer forintot is elérhet. Ehhez a költséghez majdnem ugyan­ilyen értékben vegyszer, ener­gia, munkabér társul. Ebből ki lehet számítani, hogy egy kg burgonyát a hazai átlagterme­léssel számolva 25-35 Ft-ért le­het előállítani. Az 1994. évi termést több té­nyező korlátozta. Például az 1993-ban megtermelt vető­anyag átlagosnál magasabb ví­rusos megbetegedése, amelyet tovább fokozott a forró, száraz nyár terméscsökkentő hatása. Leginkább a Desirée fajta ter­mését sújtotta a szárazság, s mivel ez a termőterület 60- 70%-át foglalja el, a terméskie­A termelés drágulása az áremelkedés fő oka. sés az ország étkezésiburgo- kevesebb burgonya termett az nya-ellátását veszélyeztette. Az országban, mint a korábbi elmúlt évben mintegy 25%-kal években. Importra van szükség. SZAKMAI ÉRDEKEKET SZOLGÁL A hegyközségi törvényről A tokaj-hegyaljai önkormány­zatok elöljárói, falugazdászok, szőlész-borász nagyüzemek, érdekképviseletek képviselői, termelők részvételével a na­pokban szakmai fórumot ren­dezett Tokaj város önkormány­zata és az MDF az 1994. évi hegyközségi törvény végrehaj­tásával kapcsolatos, a borvidék településeit és lakosságát érintő kérdésekről. A törvény március 1-jével lép hatályba, de még addig igen sok a tennivaló. Legfőképp azt kell megértetni az ország bor­vidékein élőkkel, a termelők­kel, hogy az ő érdekükben szü­letett távlati fejlődést szolgálja a jogszabály, ahhoz nyújt meg­felelő kereteket - mondta Far­kas Gabriella országgyűlési képviselő. Az előadó kijelen­tette, hogy a hegyközségi tör­vény nem politikai, hanem fon­tos szakmai, nemzetgazdasági érdekeket szolgál. A borvidékeken, így Hegyal­ján is egy-egy hegyközséghez tíz körüli település tartozik majd. A törvény nem ismeret­len, mégis rengeteg aggodalom kíséri. Például sokan visszaté- eszesítést látnak benne. Pedig a tsz-ekbe úgy kellett belépni an­nak idején, hogy az önkéntes­nek tűnjék, a hegyközségbe pe­dig - a törvény szerint - min­den termelőnek egyértelműen kötelező a belépés, mert csak így érhető el, hogy azonos sza­bályok vonatkozzanak minden bortermelőre. A fórumon megfogalmazó­dott: az elmúlt 40 évben a bor­termelő tulajdonos nem volt ér­dekelt abban, hogy kisebb mennyiséget, viszont igen jó minőséget állítson elő. A fene­ketlen keleti piacok mindent elnyeltek. így a borvidékeken a szőlőket kizsigerelték, tönkre­tették. A hegyközségek köztes­tületi feladatokat fognak ellátni és elsősorban a terméket védik. Viszont ezáltal a tisztességes termelő is védelmet kap. A törvénynek nem lesz vég­rehajtási utasítása, hanem vidé­kenként maguk a hegyközségi tanácsok fogják saját igényeik szerint szabályozni a végrehaj­tást. Az országos rendszernek december 31-éig kell felállnia. Szeptemberig alakulnak meg a hegyközségi tanácsok, utána pedig a nemzeti tanács. A hegyközségek eljárhatnak azzal szemben, aki elhanyagolja sző­lőjét, nem végez növényvé­delmi munkát és ezzel veszé­lyezteti a szomszédokat. MIÉRT NEM SZERZŐDNEK A MÉLYKÚTI GAZDÁK? Közeleg a fóliaállítás ideje Lassan időszerű lesz a fóliák kifeszítése és a talajfertőtlenítés. A mélykúti határban az egyéni gazdálkodók a csaknem hétezer hektárnyi szántóterület kilenc­ven százalékán elkészültek az őszi mélyszántással. A szántó hatvan százalékán idén is kuko­rica terem majd - így vélekedik Gelányi János falugazdász. A terület másik jelentős részén őszi gabonát vetettek. A vetés­váltás miatt azonban kissé kito­lódott a vetésidő, sok a novem­ber végi búzavetés. A későn le­kerülő kukorica és napraforgó elővetemények miatt a gazdák csak későn tudták megkezdeni a vetőágy készítését. Néhány szudánifűvel fertőzött táblán tavaszi árpa kerül majd a föld­be. Ezzel a megoldással a drága vegyszerköltség megtakarít­ható, ugyanis egy hektáron a szudánifű elleni védekezés hét­ezer forintba kerül. A tavaszi árpa után jövőre újra tiszta táb­lába kerülhet a kukorica. A mélykúti gazdákat is el­halmozzák a különböző termel­tető cégek szerződési ajánla­tokkal, de a gazdák nem veszik komolyan a szerződéses biz­tonságot. A falugazdász szerint sokkal előnyösebb helyzetük van a szerződött termelőknek, ugyanis rájuk vonatkoznak a védőárak, míg a szerződés nél­kül gazdálkodók kénytelenek napi áron értékesíteni, ha egyál­talán találnak piacot. A legtöbb gabonát, kukoricát, napraforgót termeltető cég előfinanszírozási rendszerben termeltet, ez is a szerződéskötések mellett szól. A zöldségnövényekkel foglal­kozók szinte kivétel nélkül megkötik a szerződést a kon­zervgyárakkal, hűtőházakkal. Mélykúton pritaminpaprikával, almapaprikával, hagymával, paradicsommal foglalkoznak a termelők évek óta. A zöldség- termelő gazdák munkája hama­rosan megkezdődik. Ők ugyanis maguk állítják elő a pa­lántákat, és közeleg a fóliaállí­tás, talajfertőtlenítés ideje. A tavalyi fűszerpaprika-botrány után vélhetőleg kevesebben termelnek majd fűszerpaprikát.- pásztor ­Feldolgozók a gazdakörnél Téli találkozó Jánoshalmán Jánoshalmán, a Petőfi-szövet- kezetben tartja téli szakember­találkozóját január 31-én 10 órai kezdettel a Pioneer és a Du-Pont cég. Az érdeklődő szakemberek, gazdák megis­merhetik a tavalyi kísérleti eredményeket, tájékoztatót hallgathatnak meg a Pioneer vetőmag-forgalmazási rendsze­réről. A Du-Pont cég képvise­lője környezetkímélő növény- védelmi technológiákról tart előadást. Idén több cukor a sárvári gyárból A sárvári cukorgyárban 32 ezer tonna cukrot állítottak elő ta­valy 288 ezer tonna cukorrépá­ból. A sárvári gyár környékén 1994- ben mintegy 300 termelő­szövetkezés, gazdaság és egyéni gazda 8 ezer ötszáz hek­táron termelte az ipari növényt. Az előrejelzések szerint 1995- ben nő a kereslet a cukor­répa iránt, ezért 9 ezer hektárra növelik a termőterületet. A termelőket műtrágyával, vegy­szerrel és vetőmaggal is segítik. Felére apadt a marhaállomány Az átalakult vasi mezőgazda­ságban változatlanul túlsúlyban vannak a termelőszövetkeze­tek, azonban a 71 hagyomá­nyosnak mondható tsz és a két részvénytársasági formában működő gazdaság viszonya az utóbbi években létrejött mint­egy ezer kisebb egységhez lé­nyegesen megváltozott: az el­lenségeskedések helyett a köl­csönös érdekeknek megfelelő egymásrautaltság fölismerése lett a jellemző - állapították meg a Mezőgazdasági Terme­lők Vas Megyei Szövetségé­ben. Föltérképezték az ágaza­tok helyzetét, rávilágítva a ked­vezőtlen tendenciákra, s ezek okaira is. Vészesen fogy pél­dául a szarvasmarha-állomány: a 15 évvel ezelőtti 80 ezres ál­lomány 1994-re 47 ezerre apadt. A csökkenés oka a jöve­delmezőség romlása. Homokmégyen több mezőgaz­dasági termeltető és élelmi­szer-ipari feldolgozó céget is meghívtak a helyi gazdakör legutóbbi összejövetelére. Az elmúlt héten csütörtökön ellá­togatott a Kalocsa melletti fa­luba a hatvani cukorgyár, a bá­csalmási napraforgó-termesz­tési rendszer, a CEREOL (martfűi növényolaj), a KITE, valamint a Kiskun GTV képvi­selője. Az 52 tagú gazdakörből 48 homokmégyi termelő volt kíváncsi arra, hogy a tavaszi ve­tésű növények szezonjának kezdete előtt mit ajánlanak a Hercegszántón 1993 tavaszán megalakult a kertbarát klub. Míg a helyi népfőiskola a vál­lalkozóknak szervez szakmai programot, ezzel egy időben a kertbarát klub a kistermelők ér­deklődési körének megfelelő rendezvényeket tart. Solymosi Tivadartól, a klub alapítójától és elnökétől meg­tudtuk, hogy az elmúlt évben tartalmas programot bonyolítot­tak le. Több előadás hangzott el klubukban, a Rét utcai borház­( ........................ —\ . /%MHUNGÁRIÁ\ A \fíBIZTOSÍTÓ RTJ Kecskeméti Területi Fiókja (Kecskemét, Petőfi S, u. 16.) Kecskemét és környéke területére érettségizett munkatársakat keres felvételre, üzletkötői és életbiztosítási specialista ^ munkakörbe. J Ingyenes betanulás után jó kereseti lehetőséget biztosítunk. o«»29) Minden fajta szemüveg készítését és színes film előhívását rövid határidővel vállaljuk!- szemüvegkeretek,- filmek,- fényképezőgépek s nagy választékban kaphatóki C Tlszakécske, Béke u. 138. ­vendégek. A cégek mindegyike ismertette a maga feltételeit, s írásos anyagaikat is szétosztot­ták. A homokmégyiek a falu­gazdászuk segítségével elemzik majd a lehetőségeket, hogy még időben a legjobb döntést tudják meghozni. Kérdésként többször is felmerült, hogy me­lyik cég az, amelyik a termelés finanszírozásában is segíteni tud. Erre elsősorban a hatvani cukorgyár részéről mutatkozott készség. Ez indokolt is, hisz a cukorrépa-termesztés beindí­tása hektáronként a százezer forintot is elérheti. — bfi — ban. Megszervezték a hagyo­mányos borversenyüket, ami már nem csak községi szinten zajlott, hiszen több közeli tele­pülésről és Bajáról is benevez­tek. A 36 borosgazda 48 borát bírálták el. összesen 42 tagja van a klubnak. A legtöbben herceg- szántóiak (30) fő, míg Bajáról 5, Dávodról 4, Nagybaracská- ról, Csátaljáról és Mohácsról egy-egy személy vesz részt a rendezvényeken. OLCSÓ KÍNAI ÁRUK BOLTJA Kínálatunkból:- férfi, női- és gyermekruházat,- cipők, csizmák,- fehérneműk, törölközők, hálóingek,- szabadidőruhák, dzsekik stb. szolid áron kaphatóki Szeretettel várjuk vásárlóinkat! Címünk: Tlszakócske, Kossuth u. 3. Makra Lászlóné (36771) ÉRTESÍTÉSI A CHICCO SZAKBOLT február 1-jótői az Alföld Áruház emeletéről a főbejárat mellé költözik (külső üzletsor) Várjuk kedves vásárlóinkat! (39798) Érdeklődő kertbarátok

Next

/
Thumbnails
Contents