Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

2. oldal Hírek - Vélemények 1995. január 28., szombat TŐKÉS LÁSZLÓ A DEMOKRATIKUS FEJLŐDÉS ELLENI TÁMADÁSOKRÓL Provokálják a romániai magyarokat Messze többről van szó, mint személyes ügyről, az ellenem folytatott rágalomhadjárat bele­illeszkedik a romániai magyar- ellenes és RMDSZ-ellenes kampányba - jelentette ki pén­teki budapesti, nemzetközi saj­tótájékoztatóján Tőkés László, király-hágó-melléki püspök, a Romániai Magyarok Demokra­tikus Szövetségének tisztelet­beli elnöke. A tájékoztatót a Magyarok Világszövetsége szervezte. Mint ismeretes, a püspököt a közelmúltban azzal vádolták meg, hogy Ceausescu titkosszolgálatának, a Securi- tate-nak az ügynöke volt 1989 előtt. Tőkés László kijelentette: az utóbbi időben Romániában kiéleződött agresszív naciona­lizmus, kisebbség- és magyar- ellenesség erősen veszélyezteti az ország demokratikus fejlő­dését. Álláspontja szerint a kö­zelmúltban a román kormány- koalícióhoz csatlakozott Nagy Románia Párt és Szocialista Munkapárt Ceausescu ideoló­giájának hívei, és támadást in­dítottak Temesvár szelleme, il­letve a demokrácia ellen. Hoz­zátette: sajnos a diverzió beha­tolt az egyházba, az RMDSZ- be és a romániai magyarság kö­rébe is. Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani a román ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyi­ben az vállalja az együttműkö­dést az RMDSZ-szel. Újságírói kérdésekre válaszolva Tőkés elmondta: nem tart attól, hogy Romániában Boszniához ha­sonló etnikai feszültségek ala­kulnának ki. Úgy ítéli meg, hogy a romániai magyarságot provokálni akarják, de ez nem vezet sikerre. Amennyiben Romániában valamikor vér fo­lyik, a magyarok csak áldoza­tok lehetnek - jelentette ki a ki- rály-hágó-melléki püspök. Tő­kés László köszönetét mondott Ceausescu 77. születés­napját ünnepelné, ha élne. A kivégzett diktátor mai hívei sírjánál emlékeztek az évfor­dulóra. FEB-REUTERS a magyar kormánynak, amiért - mint hangsúlyozta - megfelelő magatartást tanúsít a romániai magyarokat ért támadásokkal kapcsolatban. Ugyancsak kö­szönetét fejezte ki a hat ma­gyarországi parlamenti pártnak közös nyilatkozatáért, ami vé­leménye szerint komoly erköl­csi segítséget jelent számukra. Tőkés László segítséget kért a nemzetközi sajtótól és egyben felhívta a figyelmet a magyar média felelősségére. Megíté­lése szerint ugyanis az egyik hetilapban, illetve a rádióban félretájékoztatásra alkalmas anyagok jelentek meg. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke élesen bí­rálta a Tőkés Lászlót ért váda­kat és úgy fogalmazott: „Ebben az ügyben rólunk is szó van, mivel az a kihívás minket is érint.” Hegedűs Loránd, a Ma­gyarországi Református Egy­ház Zsinatának lelkészi elnöke szerint a Tőkést ért vádak ki­hatnak a vallás- és lelkiismereti szabadságra, és az egyetemes emberi jogokra is. Államfők és uralkodók, volt foglyok, vezető politiku­sok és egyszerű polgárok emlékeztek pénteken az egykori Auschwitz-Birkenau borzalmaira a haláltábor felszabadítá­sának 50. évfordulóján. A szörnyűségek megismételhetetlen- ségére több mint harminc ország vezetője hívta fel a figyel­met. FEB-REUTERS EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Arafat először találkozott Mubarakkal Nem sokkal megérkezése után Jasszer Arafat PFSZ-vezető pénteken elhagyta Kairót, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi el­nököt jordániai utazásának eredményeiről tájékoztatta. A megbeszéléseken a békefolya­matról is szó esett. Arafat most először találkozott Mubarakkal a vasárnap Netánjában elköve­tett merénylet után, amelynek következményeként Izrael tel­jesen lezárta Ciszjordániát és a Gáza-övezetet, s elhalasztották az e hétre tervezett izraeli-pa­lesztin tárgyalásokat az auto­nómia Ciszjordániára történő kiszélesítéséről és a palesztin foglyok szabadon engedéséről. Tűzharc Kairó mellett A szélsőséges muzulmánok és a rendőrök harcában pénteken tízen vesztették életüket a Kai­rótól 250 kilométerre lévő Mínja kormányzóságban - kö­zölte a rendőrség. Iszlámisták egy támadás során Abu Kur- kaszban megöltek hat rendőrt, előzőleg pedig négy iszlámistát likvidált a rendőrség egy össze­tűzés során, melyben egy rendőr megsebesült. Felnyílik-e az atomsorompó? Az amerikai elnök fegyver­csökkentési és leszerelési kü­lönmegbízottja csütörtökön el­ismerte, hogy egyelőre nincs meg a szükséges többség az atomsorompó-egyezmény meghatározatlan időre történő meghosszabbításához. A nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozására 1970-ben született szerződés további sor­sáról áprilisban fognak dönteni. Elrabolt apácák A Sierra Leonéban szerdán el­rabolt külföldi apácák sorsa egyelőre ismeretlen. A free- towni vezetés visszavonta azt a korábban bejelentett hírét, hogy a lázadók szabadon engedték a hat olasz és egy brazil apácát. A Sierra Leone-i kormány ellen négy éve harcoló Forradalmi Egyesült Front tagjai ismeret­len helyre magukkal hurcoltak 100 Sierra Leone-i állampol­gárt és 7 külföldi apácát. Jeruzsálemi rajtaütés Az izraeli hadsereg péntekre virradóra rajtaütött a Jeruzsá­lemben lévő, iszlám fundamen­talisták ellenőrzése alatt álló Abu Disz műszaki középiskola és kollégium épületem, és 21 feltételezett szélsőségest tartóz­tatott le - közölte a hadsereg. A katonák betörték a hálótermek ajtaját, s több helyen dulakodás támadt a diákokkal. Az intéz­ményben több mint ezren ta­nulnak. A katonák „erőszakra felbujtó” röplapokat találtak. Több métert árad a Duna Az utóbbi napok enyhébb idő­járásának hatására az Alpokban és a Duna vízgyűjtő területein nagyarányú hóolvadás kezdő­dött. Ráadásul 32 millimétemyi csapadék is hullott. Ez árhullá­mot indított el a folyón. A bajai Alsó-Duna-völgyi Vízügyi I- gazgatóságon Regényi Géza biztonsági csoportvezető arról tájékoztatott, hogy az előrejel­zések szerint 3-4 nap alatt több métert is emelkedhet a víz szintje. Tegnap Bajánál 242 centimétert mértek (Paksnál 166-ot, Mohácsnál 245-öt), ám vasárnap már 497 centiméteres vízállásra számíthatnak. Kedd­re Paksnál várhatóan 416 cen­timéterre emelkedik a folyó vize, Baján pedig 533-at mutat majd a mérce a Futrinkánál. Ä tetőzés értékére és idő­pontjára még nem tudott vá­laszt adni a szakember, azt azonban elmondta, hogy külö­nösebb aggodalomra nincsen ok. Viszont a csónaktulajdono­sok időben helyezzék bizton­ságba járműveiket. Postarablás Kecskeméten A Mészöly Gyula utcai postában dolgozó két nő rettenetesen meg­ijedt, amikor az álarcos három óra előtt néhány perccel a hiva­talban megjelent. Ettől függet­lenül jó néhány milliót „megspó­roltak” a postának, mert rajtuk múlt, hogy mindössze 120 ezer forint körüli összeget vitt el. Az alkalmazottak tudniillik sikol­tozva rohantak az utcára nyíló ablakhoz, emiatt a támadó me­nekült. Odakint a DWT-659 rendszámú Ladába ült és a város felé elhajtott. Miután a rendszámot sikerült felírniuk a hölgyeknek, perce­ken belül Kecskemét összes rendőrautója szirénázva kereste a Ladát. Amikor riasztott mun­katársunk a postához ért, még tartott a keresés, de nem sokáig kellett várni, hogy a „forró­nyom” is megérkezzen: techni­kusok, nyomozók és Vasas László alezredes, a főkapitány­ság bűnügyi osztályának veze­tője. Közben zárták a Kecske­métről kivezető utakat, de ezt - miután a Hajagos utcában felfe­dezték a lezárt, üresen álló Ladát - feloldották. A rendkívül látványos, gyors rendőri munka eredménye nem maradt el. A kocsiról - mint teg­nap elmondta dr. Kubicsek alez­redes - kiderült, hogy a nyilván­tartás szerinti tulajdonosa né­hány hete eladta a 22 éves B. Zol­tánnak. Albérletében több olyan holmit is találtak, ami a bűncse­lekményre utalt. Hat óra körül elfogták és a kihallgatását meg­kezdték. Noszlopy Nézőpont Örülhetnek-e a nyugdíjasok? Rapi Miklós írása Örömhír a nyugdíjasoknak. A társadalombiztosítási törvény előírásainak megfelelően döntött a kormány a nyugdíjak idei emeléséről, mint azt lapunk első oldalán hírül adjuk. A hímek valóban örülnie kell mindenkinek, aki érintett. Hi­szen - talán példálózni sem kellene ez ügyben - az ener­giaár-emelések, a mindennapi fogyasztású élelmiszerek soha nem látott mértékű drágulásai miatt már szinte lehetetlen helyzetben érzik magukat a nyugdíjasok. Pontosabban a leg­kisebb járandóságúak. Akik többségben vannak. Igaz, akik most a legalacsonyabb, 8000 forint alatti nyugdí­jakból élnek, azoknak a 13,5 százalékos toldás valamivel na­gyobb mértékű emelést jelent az átlagosnál. Kérdés azonban, mire mennek az üzletben, a piacon azzal az egy-kétszáz forint úgynevezett átlagtöbblettel? Jó esetben kapnak érte még egy-két kiló krumplit. Bizony ez nem menti meg őket a koplalástól, s teljesen biztos, hogy az életszínvo­naluk (ha ezt egyáltalán még színvonalnak lehet nevezni) az idén is rohamosan tovább romlik. Az ő bajukon csakis az segítene, ha nyugdíjukat legalább a létminimum határára emelnék, mondjuk egy egyszeri differenciált nyugdíjrende­zéssel. A kormány állítólag ilyesmire törekszik. Fontolgatja például a nyugdíjemelés legnagyobb összegének meghatározását, sőt, ezt egyik változatként javasolja is az Országgyűlésnek. Kíváncsian várjuk a parlamenti döntést. Ám ha a honatyák el­fogadják is a javasolt maximális emelés változatát, ez még mit sem változtat a kisnyugdíjasok siralmas helyzetén, teljes ellehetetlenülésén. De legalább az igazságérzetük javulna valamit. Legalább egy kicsit ők is tudnának örülni. S ez sem utolsó szempont egy demokratikus társadalomban. Kérdőjelek FEB-kommentár Miért a sok gyógyszer? Felborzolta a kedélyeket a gyógyszer-támogatási rendszer át­alakítása. Elsősorban persze az, hogy jóval többet kell fizetnünk a pi­rulákért, de nem sokkal könnyebb lenyelni egyik-másik in­doklást sem. Például azt, hogy az áremelés egyik oka a túlzott gyógyszerfogyasztás. Ezt persze a statisztikák pontosan mu­tatják, csak azt nem, mi lehet ennek az oka? Nem vagyunk eléggé .kulturált” betegek, s a legkisebb baj esetén is marokszámra szedjük a medicinákat? Nagyon „en­gedékenyek” az orvosok, s ha a páciens szinte kész listával áll eléjük, inkább felírják az összes kívánt gyógyszert, mintsem vitatkozzanak vele? Nem elég korszerű az orvoslás, vagyis akkor is kémiai szereket alkalmaz, ha más, modernebb gyógymódok is akadnak? Ez is, az is igaz, de azt vizsgálta-e már valaki, hogy a víru­sok, bacilusok és egyéb kórokozók mellett miért vagyunk oly sokszor rászorulva a gyógyszerekre? Erre a kérdésre rövid a válasz: az önpusztító életmódunk miatt. S ebbe a túlfeszített munka, a túlságosan gyors élettempó, a pénz utáni hajsza épp úgy beletartozik, mint a családi feszült­ség, a nehéz megélhetés, a munkanélküliségtől való félelem vagy a környezeti ártalom. Ki narkotikumokban, alkoholban, ki a gyógyszerek kábító hatásában keres (talál?) menedéket. Mentségül szolgál ez a magyarázat? Nem, de figyelmezte­tésül igen: ha nem próbáljuk a közállapotainkat fokozatosan egészségessé tenni, akkor nap mint nap - jelképesen és a va­lóságban is - le kell nyelnünk a keserű pirulákat. Az utolsó szalmaszál. A technikus videón rögzíti kívülről a helyszínt (mellette Vasas László alezredes). fotó: n. n. m.

Next

/
Thumbnails
Contents