Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-26 / 22. szám
1995. január 26., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal A MINISZTÉRIUMI HIVATALVEZETŐ SZERINT Krumplihiányról nincs szó, csak a piád ár magas SZIGORÜBB AZ ELLENŐRZÉS, KEVESEBB A SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS Csendesebb lesz a leszerelés? Az utolsó csoportkép a hálóban készült. A leszerelők szekrényéből előkerült a civü ruha. Drágább a krumpli, mint a narancs. Szinte percenként hallani a piacok és az üzletek környékén a lassan szólássá váló mondatot. Mindenki megpróbál valamilyen magyarázatot találni a felszökött burgonyaárra, ettől az azonban nem változik. Az okokról és a tervezett intézkedésekről kérdeztük dr. Botos Károlyt, a Földművelési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának helyettes vezetőjét.- Mennyi az ország éves burgonyafogyasztása ?- Ezt nehéz pontosan meghatározni, mert csak a korai és középkorai fajtákat esszük meg, így a termelt mennyiség nem .egyenlő a fogyasztással. Ennek ellenére olyan 6-800 ezer tonnára becsülöm az évente elfogyasztott mennyiséget. Az ipari felhasználással együtt ez akár elérheti az egymillió tonnát is.- Mekkora most a hiány?- Szerintem nem kell hiányról beszélni, hiszen krumpli van, csak drága. Ha kimegy a piacra, vagy bemegy a boltokba, van burgonya. Az kétségkívül igaz, hogy tavaly kevesebb termett az egymillió tonnánál. Én hiány helyett egy kialakult fogyasztói pszichózisról beszélnék, amit a sajtó nem kis részben gerjesztett.- Az ár azonban szembetűnően magas. Mi ennek az oka?- Egyrészt az, hogy a vártnál kevesebb termett. A másik, hogy a termelőknek csak egy Péntek tizenharmadika, tizenhárom óra - valljuk be -, nem egy szerencsés időpont. Hogy mennyire nem az, arról a solt- vadkerti H. B. tudna mesélni igazán, mert Halason lévő húsboltját éppen a jelzett időben kereste fel egy ismeretlen vásárló. Az ujjnyi vastag aranyláncot viselő, szivarozó vevő vékony- és vastagbelet kis része rendelkezik tárolótérrel, sőt a nagytermelők sem képesek arra, hogy nagyobb mennyiséget raktározzanak, vállalva a tárolási veszteségeket. Emiatt a termelés eltolódott a már említett korai, illetve középkorai fajták irányába a téli tárolásra alkalmas fajtákkal szemben. Nyilvánvaló, hogy azokhoz kevesebb forgótőke kell, mivel a szántóföldről egyenesen a piacra lehet vinni. Sőt a korai krumplinak az ára is magasabb. Tudni kell egyébként, hogy a burgonyatermelés igen tőkeigényes ágazat. Most, hogy ilyen magasra kúszott az ára, véleményem szerint az egy hektárra való vetőgumó el fogja érni a kétszázezer forintos árat. így óriási kockázattal lesz csak termelhető.- Minisztériumi szinten mit tesznek az ár leszorításáért?- A napokban meg fog jelenni az Ipari és Kereskedelmi minisztériumnak egy pályázata, amely a vámtarifa-bizottság döntése alapján egy hu- szonkilencezer-hatszáz tonnás - ennyi a GATT éves kedvezményes vámkontingense - importra szól a jelenleg érvényben lévő 50%-os vámtarifa helyett 10%-os kedvezményes vámtétellel.- Mi a véleménye arról, hogy spekulánsok verték fel az árat.- Ehhez elsősorban árualap kellett volna, másrészt tárolási kapacitás. Régen az állam támogatást adott a tároláshoz, szeretett volna vásárolni. A tulajdonos megmutatta a választékot, ám a vevőt a raktárban lévő mennyiség is érdekelte. A kereskedő készségesen beljebb hívta vendégét, hogy az megtekinthesse a többi árut. Ezalatt két újabb vásárló érkezett az üzletbe: egy nő és egy férfi. Ők ugyan nem vásároltak, ám majdnem egyszerre távoznia a termelő nem tud, a kereskedő nem akar bespájzolni. Lehetnek kisebb spekulációs ügyek, de tömeges, méreteiben meghatározó mesterséges visz- szatartás biztosan nincs. — Mi okozta az idei gyenge termést? A Bács-Kiskun megyei gazdák egy része az öntözőmüvek rendezetlen tulajdon- viszonyait kárhoztatja.- Több éve aszály sújtja a magyar mezőgazdaságot, a rossz termés oka alapvetően ez. Magyarországon az öntözhető terület a szántóföldek 5-6 százalékát jelenti. Itt hiába van az öntözőmű akármilyen tulajdonban, ha az öntözhető terület ilyen kicsi. Sok helyen megy a tulajdoni vita, hiszen sok esetben nem azé lett az elárverezett föld, mint akié az öntözőmű. Egyébként visszatérve a magas árra, érdemes megnézni, hogy mihez képest magas. A krumpli és a kenyér ára például általában együtt mozgott. Most sincs ez másképp. W. Király Ernő (A szerk. megj.: A szerkesztőség részéről azért idekívánkozik egy megjegyzés. A fenti nyilatkozat kapcsán tapasztalhatjuk, hogy az új kormány hivatalnokai átvették a régi minisztériumok jó szokását: ha baj van, annak biztos a sajtó az oka. Ezúton szögezzük le, hogy semmi közünk a krumpliüzlethez. Örömmel vennénk, ha a Földművelésügyi Miniszté- rum illetékesei is hasonló beismerő vallomást tennének.) tak azzal a vevővel, akit a raktárba kísért az eladó. Röviddel azután, hogy elmentek, a kereskedő látta, mindhárman egy autóba szállnak be, s hajtanak el. Sajnos, más egyebet is kénytelen volt észrevenni: a pulton lévő kézikasszából eltűnt harminc-negyvenezer forintja. Adám Miklós Kiszúrt autógumik, megrongált vasúti kocsik, az utcákon randalírozó fiatalok - fekete nap évek óta Félegyházán a leszerelés. Ezt elégelte meg Horváth József alezredes, az 5. Kiskun Elektronikai-harc Ezred tavaly kinevezett parancsnoka. Mint mondja, a január 31-ei leszerelés alkalmával nem a vidámságot, hanem a féktelen, a jóízlés határán átgázoló, a város polgárait megbotránkoztató „örömöt” akarja kordába szorítani.-Több mint háromszázan szerelnek most le az alakulatunktól, s közülük mintegy százan laknak a megyében. Elsősorban közülük verbuválódhatnak azok, akik ittasan, kisebb-nagyobb csoportokba verődve körbejárják a várost. Ekkor azonban már nagyon nehéz megfékezni őket. Éppen ezért a korábbi évekhez képest most lényegesen nagyobb hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. Annál is inkább, mert néhány intő jelet már tapasztaltunk. Erősödött például a „kopaszozás”, a leszerelők egy része megpróbálja terrorizálni katonatársaikat. Elgondolkodtató, hogy a hangadók közt néhány olyan tisztes is van, akikre eddig nem volt panasz, kiválóan végezték munkájukat. Bár a renitensek kevesebben vannak, mintsem gondolnánk, de sajnos sokakat tudnak befolyásolni. Már csak azért is, mert olyan alakulat vagyunk, ahova büntetett előéletű katonákat nem volna szabad besorozni, általában 30-40 fő mégis priusszal érkezik. Az új honvédelmi törvény megjelenése előtt ugyanis, a személyiségi jogok védelmében, nem volt szabad erre vonatkozó kérdéseket feltenni.- Milyen megelőző intézkedéseket tettek?-Tapasztalataink szerint főleg az ittas fiatalokkal van a baj. Éppen ezért megszigorítottuk az ellenőrzéseket. A büfé üzemeltetőjével például felbontottuk a szerződést, mert alkoholt árult a katonáknak. A kapusszolgálat is alaposabban ellenőrzi az eltávozásról visz- szatérőket, s rendszeressé tettük a körletszemléket. Ez utóbbi intézkedés egyébként meglepően eredményesnek bizonyult: sok olyan holmi került elő a szekrényekből, melyeknek a gépkocsikban, a harceszközökben, vagy éppen a raktárakban lenne a helyük, így lényegesen kisebb veszteséggel zárul majd a leszerelés, s a szándékos rongálás okozta 300-350 ezer forintos kár is remélhetően harmadára csökken. Tehát az állagmegóváson túl, most talán egy kevés felújításra is lesz lehetőségünk.- Mikor hagyják el a fiúk a laktanyát?-Január 31-én, délelőtt 10 órakor. A leszerelési ünnepséget előtte fél órával, a csapatművelődési otthonban tartjuk, melyen Nagy László és Papp Zoltán őrmesterré lép elő. Busszal visszük ki a leszere- lőket az állomásra, így a három útbaeső kocsma aznap részükre kimarad. Mindettől függetlenül a rendőröktől is kértünk segítségét. Megígérték, hogy aznap sűrűbben fognak járőrözni. Szeretném, ha a mostani leszerelés végre csendben zajlana le Félegyházán. De kérem a város polgárait, hogy azért egy kicsit legyenek elnézőbbek, hiszen ezeknek a fiatalembereknek az örömét talán mindnyájan meg tudjuk érteni.- galambos Összejátszott Halason a tolvajbanda § Különleges Jogi Esetek § Tényleg becsaptak a nyugdíjazásomnál? Börtönbe vonul az operatőr? Körülbelül a címben tett megállapítás a lényege annak a levélnek, amelyet egyik olvasónktól kaptunk. Utólag már ő is rájött, hogy mielőtt aláírta azokat a bizonyos papírokat, tanácsos lett volna jogászhoz fordulni és kikérni a véleményét. Véleményéhez itt sajnos azonnal hozzá kell tennünk, hogy érzése bizony megalapozottnak tűnik. Miről, illetve kiről van szó, aki azt kéri tőlünk, mondjuk meg, valóban becsapták-e, s ha igen, akkor hová, kihez fordulhat segítségért? Levélírónk, aki közalkalmazott, összesen mintegy negyven évi munkaviszonnyal rendelkezik és a múlt év végén töltötte be hatvanadik életévét. Előtte két hónappal azonban a munkahelyi vezető azt ajánlotta neki, menjen nyugdíjba, mert ha marad, ha tovább dolgozik, sokkal rosszabbul jár, mert kénytelen lesz más, előnytelenebb beosztásba helyezni. Viszont, ha elfogadja, hogy lemondással nyugdíjba vonul, akkor egyúttal még a fiának is megnyitja a lehetőséget az elhelyezkedésre. A beszélgetés során a főnök el is mondta, hogy körülbelül milyen szövege lesz a közalkalmazotti jogállásról szóló lemondást tartalmazó nyilatkozatnak. Erről a beszélgetésről a főnök szakszerűen egy jegyzőkönyvet is készíttetett, amelyben az elhangzottak lényegét írásba foglaltatta és azt aláírták. Dátum, pecsét szerepel az iraton. Tehát nagyon szabályos. Olvasónk elfogadta, pontosabban beletörődött mindabba, amit a főnöke elmondott, nem volt kifogása a nyilatkozat tartalma ellen sem. Amikor elkészült a szöveg, azt szinte gondolkodás nélkül aláírta. Bizonyára .jólesett” neki, hogy két hónapra felmentették a munkavégzés alól, erre az időszakra átlagkeresetet kap, elszámolják a túlóráit is. És - bár ez természetesen nem szerepelt a nyilatkozat szövegében - úgy gondolta, nyugdíjazásával egyúttal utat nyitott fiának is az elhelyezkedésben. Talán nem járunk túl messze az igazságtól, ha arra gondolunk, elsősorban ez a szempont vezérelhette olvasónkat. A pályakezdő ugyanis másként aligha számíthatott volna arra, hogy egy csöppnyi kis faluban kereső foglalkozáshoz jut. Amikor azonban letelt a két hónap, s bekövetkezett az abszolút nyugdíjas állapot, olvasónk elkezdett kételkedni abban, hogy valóban ,jó vásárt” csinált-e? Ennek eldöntésére kérte szerkesztőségünk tanácsát. Nos, amennyire a körülményeket ismerjük, tehát a levél és a hozzá csatolt másolatok alapján azt kell mondanunk, hogy bizony alaposan félrevezették olvasónkat. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy szándékosan jártak el vele így, lehet, hogy csupán a jogszabály ismeretének hiánya, esetleg helytelen értelmezése vezetett ide. Be kell azonban vallanunk, hogy ezt a levélben foglaltakból kiindulva szinte kizártnak tartjuk. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény második fejezetében ugyanis világosan rendelkezik arról, hogy a „közalkalmazotti jogviszony megszüntethető a/közös megegyezéssel, b/áthe- lyezéssel, c/lemondással, d/rendkívüli lemondással és e/ felmentéssel...” Olvasónknak tehát a „c” pontban foglaltakat ajánlották, ami azt jelenti, hogy a lemondási idő két hónap, s ennek egy részére, vagy egészére a munkáltató mentesítheti a munkavégzés alól. Csakhogy van egy e/ pontja is a jogszabálynak és ennek megfelelően a következőképpen alakul a helyzet: „A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha... a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot.” Ebben az esetben a felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő arányában növekszik. Olvasónk esetében például hat hónappal meghosszabbodott volna. Sőt, a jogszabály 37.§-sa értelmében: „Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha alkalmazotti munkaviszonya a/ felmentés, b/ rendkívüli lemondás, vagy c/a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg...” Példánknál maradva tehát, olvasónk „elesett” minimum hat hónapi felmondási időtől és az arra járó átlagkeresetétől és a végkielégítéstől. Hogy hová fordulhat jogorvoslatért? Sajnos azt kell válaszolnunk, hogy nem egyszerű a megoldás. Úgyszólván semmi esélye sincs, hogy kedvezőbbre forduljon a helyzete. Hacsak be nem bizonyítja, hogy szándékosan félrevezették. G. S. Könnyen lehet, hogy a szekszárdi büntetés-végrehajtási intézetben kezdi a februárt Baráti Gábor bajai operatőr. A fiatalember egy forgatás közben szabálytalanul parkolt, és hiába volt kitéve a hatalmas Forgatás tábla, illetve a gépkocsin a sajtó jelzés, az arra motorozó rendőr feljelentette. A rendőrség tavaly május 11-én kelt határozata értelmében a szabálysértésért 10 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Miután a jelzett határidőn belül nem rótta le a díjat, újabb felhívást kapott. Eszerint a büntetést 20 nap elzárásra változtatják át. Ennek letöltésére február 2-án kell jelentPénteken délután Baján, az Emitel székházában találkoztak Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalocsa, Baja primer körzet távközlési szakszervezetének küldöttei, tudtuk meg Perhács Máriától, a Dél-Bács Megyei Távközlési Dolgozók Szak- szervezetének titkárától. Ezen a területen kétszáz szakszervezeti tagjuk van, akik közül 23-an küldöttként keznie Szekszárdon, a Béla tér 4. szám alatt. A január 4-ével dátumozott határozat azt is magába foglalja, hogy egynapi élelmet és tisztasági csomagot vihet magával, hozzátartozói pedig kéthetenként egy tisztasági csomagot küldhetnek. A pénzbírság még az elzárás időtartama alatt is kifizethető, 500 forint egy napot ér. Baráti Gábor kérdésünkre elmondta, hogy nem tud 10 ezer forintot kifizetni, inkább leüli a büntetést. Bár azt nem érti, hogy miért büntették meg, mikor a munkáját végezte. Szóban egyébként korábban ígéretet kapott részletfizetési kedvezményre is. vettek részt ezen a találkozón. A pénteki bajai küldöttgyűlésen megtárgyalták és elfogadták az alapszabályukat. Most már csak a cégbírósági bejegyzésre várnak. A korábban megalakult intézőbizottság mellett meghívták a kiskunhalasi és a bajai távközlési szolgáltató társaság vezetőit, valamint a szegedi igazgatóság képviselőit is. Szakszervezetet alakítottak a távközlési dolgozók Baján
