Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda Riport 15. oldal Akik vizet fakasztottak a Szaharában Fodrozódó homok, amerre csak a szem ellát. Az enyhet adó eső nagyon ritka vendég errefelé. Déltájban a nap szinte. merőlegesen tűz a meggondolatlan emberre, aki ebben az időszakban éppen idemerészkedik. A mozdula­tok lelassulnak, a fojtogató hőség már-már elviselhetet­len, amikor hirtelen szél tá­mad. De az sem hoz enyhü­lést. Ellenkezőleg! Marad a forróság, viszont az ember füle, orra, szája megtelik sós ízű, apró homokszemcsékkel. A szem könnybe lábad, de nem víztiszta könnycseppek gördülnek le az elgyötört ar­con, hanem parányi malter­patakocskák. Ilyen kegyetlen hely a Sza­hara sivatag. Sokan úgy tart­ják, európai ember nem bírja itt sokáig.- Én vitatkoznék ezzel az ál­lítással- mondja Szlávik Tibor, a Rotary Fúrási Rt. üzemének üzemegység-vezetője jóma­gam például huszonnyolc kol­légámmal több mint egy évet töltöttem el Tunéziában, a siva­tagban. Vízkutakat fúrtunk. A munkát a Rotary még ’92 má­jusában kezdte meg. Az első projekt keretében hét kutat fúr­tak le kollégáink. A második projekt kivitelezését én irányí­tottam. ’93 szeptemberétől ta­valy december 15-éig tartott ez a munka. Ez idő alatt újabb öt kutat adtunk át a tunéziaiknak. Tunézia szerencséje A víz élet-halál kérdése a si­vatagban. Nem csak az ivóvíz. A terméketlen homok öntözés­sel jól termőfölddé változtat­ható. Tunéziában óriásiak a tár­sadalmi különbségek. Az északi részen gazdagabb, a kö­zépső és déli területeken szegé­nyebb emberek élnek. Ezek a vidékek ritkábban lakottak. Sok nincstelen, munkanélküli ten­geti itt mindennapjait. Ha a si­vatag jelentős területeit termőre tudnák fordítani, a mezőgazda­ság „felszívná” a munkanélkü­liséget és segítene a térség élelmezési problémáinak meg­oldásában is. Nem véletlen te­hát, hogy a tunéziai állam mel­lett a FAO is támogatja ezt a vízkutatási programot, amely­hez az észak-afrikai ország vi­lágbanki hitelt is kap. Tunéziának tulajdonképpen szerencséje van. Mert bár terü­lete nagy részét sivatag borítja, ám a homok alatt 2-3 ezer mé­ter mélyen hatalmas vízkészlet halmozódott fel. Ráadásul olyan óriási homokköves táro­lókról van szó, amelyek folya­matos felszíni utánpótlást kap­nak. Az Atlasz-hegység déli lej­tőjéről ugyanis egészen e ter­mészetes tartályokig elszivárog A homoktenger szép, barátságos arcát mutatja ezen a felvételen. Sanyi kollégámat. Mi persze felkészültünk az ilyesmire. Gyorsan megkapta az ellenszé­rumot, úgyhogy másnap már folytathatta munkáját, mintha mi sem történt volna. Láttunk szarvasviperákat is, de szeren­csére velük nem ismerkedtünk meg közelebbről. Kígyókat csak messziről lát­tak, de a hőség, a homokvihar gyakorta meggyötörte őket. Az üzemegység-vezető a ramlára gondolva elmosolyodik:- Bizonyára jót nevettek itt­hon, amikor a nyár közepén kértem 28 síszemüveget... Nem volt tehát könnyű munka, de megérte. Igaz, az első projekt nem sok nyeresé­get hozott, de a másodikat már szép eredménnyel zárták, s ráa­dásul komolyabb baleset nél­kül. Kiváló ajánlólevél De nem is szabad múlt idő­ben beszélnünk, hiszen még nem fejezték be tevékenységü­ket a Rotarysok Tunéziában! A kint lévő két berendezés közül az egyik már olajkutatási mun­kát végez a MÓL Rt. ottani koncessziós területén, az afrikai ország középső vidékén, nagy sós tavak mentén. Emellett a tunéziai olajipar számos tenderfelhívására bead­a csapadék. A tunéziaiak rájöt­tek erre és a hetvenes évek kö­zepétől hozzáláttak a vízkészlet megcsapolásához. A feladatra nagy tapasztalattal rendelkező német és kanadai cégeket kér­tek fel. Néhány éve a munkába bekapcsolódott a magyar Kő- olajkutató Rt. is. A birodalmi lépegető A tunéziai műszaki ellenőr, Mohamed Labidi és Szlávik Tibor egy frissen át­adott kút előtt.- Nem volt könnyű ilyen körülmények között bejutnia a Rotarynak a tunéziai piacra - emlékezik a történtekre Szlávik Tibor -. Cégünk már régóta tö­rekedett arra, hogy szakembere­ink felkészültségét kihasználva huzamosabb ideig külföldön is munkát szerezzen. Végül is ez a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül sikerült. Úgy vélem, a megbízást első­sorban az öbölháború utáni lát­ványos és eredményes szerep­lésünknek köszönhetjük. (Annak idején lapunkban megírtuk, hogy a világ a csodá­jára járt, amikor a Rotary szak­emberi tűzoltókkal és katonák­kal együttműködve a birodalmi lépegetőnek becézett szerkezet­tel, ezzel a harci járműből és MiG-21-es turbinából össze­szerelt géppel rövid idő alatt meg tudták zabolázni a meg­rongált, lángot okádó kuvaiti olajkutakat.)- Igen ám - teszi hozzá a majsai bányamérnök -, csak­hogy a régi dicsőség még ön­magában nem volt elegendő a megbízás elnyeréséhez. Árban is alá kellett mennünk a ver­senytársainknak. Nyertek és hozzáfogtak te­hát. A két program ideje alatt negyvennyolc magyar mélyí­tette a kutakat. Váltásban dol­goztak. Egy időben huszon­nyolcán végezték a teendőket. A magyarok mellett a helyszí­E lhagyták lakói ezt a falut, miután félig eltemette a homokvihar. nen felvett tizenkét tunéziai munkás is kitett magáért. Nem volt könnyű dolguk. A hőmérő higanyszála gyakran árnyékban is 42-45 fokot muta­tott. Csak hát a fúrótoronynál nem lehet árnyékba húzódni. Sőt lazítani sem. Nehéz fizikai munkát kellett végezniük, nagy odafigyeléssel. Hisz ne feled­jük: a fúrósok munkája veszé­lyes üzem. Figyelni kellett ak­kor is, amikor a fáradt testeken patakokban csörgött az izzad­ság, s akkor, amikor támadt a ramla, az átkozott homokvihar. Síszemüveg a sivatagban- A fúrási mélység két-há- romezer méter volt - magya­rázza Szlávik Tibor -, azaz olyan mélység, amelyre Ma­gyarországon olajkutakat fú­runk. Ilyenformán azokhoz ha­sonlóan itt is kordában kellett tartanunk a föld rétegnyomását. A mélyítések közben végig számolnunk kellett a kitörés veszélyével. És hát a hőség néha valóban elviselhetetlen­nek tűnt. Megittunk fejenként naponta 8-10 liter ásványvizet. Mindent magpróbáltunk, hogy védekezzünk az iszonyú meleg A* első kút beindításakor készült a kép, amelyen az álló sorban balról: Gyergyói János, Hegedűs Tibor, Mohamed Fauzi, Szabó Sándor Bedő Tibor és Hafed Fejed látható. Guggol: Na- zsib Ferchichi és Tóth Lajos. ellen. Megtanultuk a tunéziai­aktól, hogyan kössünk kendőt a fejünkre. Akármilyen mele­günk volt, nem dobhattuk le az ingünket, mert a sivatagi napsü­tés nem ismer pardont! Találkoztunk sok skorpióval is. Az egyik megcsípte Szabó ták a pályázatot kútjavításra és kutatási munkák elvégzésére. Bíznak benne, hogy ezek közül elnyernek néhányat. A megbí­zások elnyeréséhez mindene­setre bizonyára kiváló ajánlóle­vél lesz a már átadott tucatnyi működő vízkút. Gaál Béla A föld gyomrából felszínre tör az értékes öntözővíz.

Next

/
Thumbnails
Contents