Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
1995. január 25., szerda Riport 15. oldal Akik vizet fakasztottak a Szaharában Fodrozódó homok, amerre csak a szem ellát. Az enyhet adó eső nagyon ritka vendég errefelé. Déltájban a nap szinte. merőlegesen tűz a meggondolatlan emberre, aki ebben az időszakban éppen idemerészkedik. A mozdulatok lelassulnak, a fojtogató hőség már-már elviselhetetlen, amikor hirtelen szél támad. De az sem hoz enyhülést. Ellenkezőleg! Marad a forróság, viszont az ember füle, orra, szája megtelik sós ízű, apró homokszemcsékkel. A szem könnybe lábad, de nem víztiszta könnycseppek gördülnek le az elgyötört arcon, hanem parányi malterpatakocskák. Ilyen kegyetlen hely a Szahara sivatag. Sokan úgy tartják, európai ember nem bírja itt sokáig.- Én vitatkoznék ezzel az állítással- mondja Szlávik Tibor, a Rotary Fúrási Rt. üzemének üzemegység-vezetője jómagam például huszonnyolc kollégámmal több mint egy évet töltöttem el Tunéziában, a sivatagban. Vízkutakat fúrtunk. A munkát a Rotary még ’92 májusában kezdte meg. Az első projekt keretében hét kutat fúrtak le kollégáink. A második projekt kivitelezését én irányítottam. ’93 szeptemberétől tavaly december 15-éig tartott ez a munka. Ez idő alatt újabb öt kutat adtunk át a tunéziaiknak. Tunézia szerencséje A víz élet-halál kérdése a sivatagban. Nem csak az ivóvíz. A terméketlen homok öntözéssel jól termőfölddé változtatható. Tunéziában óriásiak a társadalmi különbségek. Az északi részen gazdagabb, a középső és déli területeken szegényebb emberek élnek. Ezek a vidékek ritkábban lakottak. Sok nincstelen, munkanélküli tengeti itt mindennapjait. Ha a sivatag jelentős területeit termőre tudnák fordítani, a mezőgazdaság „felszívná” a munkanélküliséget és segítene a térség élelmezési problémáinak megoldásában is. Nem véletlen tehát, hogy a tunéziai állam mellett a FAO is támogatja ezt a vízkutatási programot, amelyhez az észak-afrikai ország világbanki hitelt is kap. Tunéziának tulajdonképpen szerencséje van. Mert bár területe nagy részét sivatag borítja, ám a homok alatt 2-3 ezer méter mélyen hatalmas vízkészlet halmozódott fel. Ráadásul olyan óriási homokköves tárolókról van szó, amelyek folyamatos felszíni utánpótlást kapnak. Az Atlasz-hegység déli lejtőjéről ugyanis egészen e természetes tartályokig elszivárog A homoktenger szép, barátságos arcát mutatja ezen a felvételen. Sanyi kollégámat. Mi persze felkészültünk az ilyesmire. Gyorsan megkapta az ellenszérumot, úgyhogy másnap már folytathatta munkáját, mintha mi sem történt volna. Láttunk szarvasviperákat is, de szerencsére velük nem ismerkedtünk meg közelebbről. Kígyókat csak messziről láttak, de a hőség, a homokvihar gyakorta meggyötörte őket. Az üzemegység-vezető a ramlára gondolva elmosolyodik:- Bizonyára jót nevettek itthon, amikor a nyár közepén kértem 28 síszemüveget... Nem volt tehát könnyű munka, de megérte. Igaz, az első projekt nem sok nyereséget hozott, de a másodikat már szép eredménnyel zárták, s ráadásul komolyabb baleset nélkül. Kiváló ajánlólevél De nem is szabad múlt időben beszélnünk, hiszen még nem fejezték be tevékenységüket a Rotarysok Tunéziában! A kint lévő két berendezés közül az egyik már olajkutatási munkát végez a MÓL Rt. ottani koncessziós területén, az afrikai ország középső vidékén, nagy sós tavak mentén. Emellett a tunéziai olajipar számos tenderfelhívására beada csapadék. A tunéziaiak rájöttek erre és a hetvenes évek közepétől hozzáláttak a vízkészlet megcsapolásához. A feladatra nagy tapasztalattal rendelkező német és kanadai cégeket kértek fel. Néhány éve a munkába bekapcsolódott a magyar Kő- olajkutató Rt. is. A birodalmi lépegető A tunéziai műszaki ellenőr, Mohamed Labidi és Szlávik Tibor egy frissen átadott kút előtt.- Nem volt könnyű ilyen körülmények között bejutnia a Rotarynak a tunéziai piacra - emlékezik a történtekre Szlávik Tibor -. Cégünk már régóta törekedett arra, hogy szakembereink felkészültségét kihasználva huzamosabb ideig külföldön is munkát szerezzen. Végül is ez a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül sikerült. Úgy vélem, a megbízást elsősorban az öbölháború utáni látványos és eredményes szereplésünknek köszönhetjük. (Annak idején lapunkban megírtuk, hogy a világ a csodájára járt, amikor a Rotary szakemberi tűzoltókkal és katonákkal együttműködve a birodalmi lépegetőnek becézett szerkezettel, ezzel a harci járműből és MiG-21-es turbinából összeszerelt géppel rövid idő alatt meg tudták zabolázni a megrongált, lángot okádó kuvaiti olajkutakat.)- Igen ám - teszi hozzá a majsai bányamérnök -, csakhogy a régi dicsőség még önmagában nem volt elegendő a megbízás elnyeréséhez. Árban is alá kellett mennünk a versenytársainknak. Nyertek és hozzáfogtak tehát. A két program ideje alatt negyvennyolc magyar mélyítette a kutakat. Váltásban dolgoztak. Egy időben huszonnyolcán végezték a teendőket. A magyarok mellett a helyszíE lhagyták lakói ezt a falut, miután félig eltemette a homokvihar. nen felvett tizenkét tunéziai munkás is kitett magáért. Nem volt könnyű dolguk. A hőmérő higanyszála gyakran árnyékban is 42-45 fokot mutatott. Csak hát a fúrótoronynál nem lehet árnyékba húzódni. Sőt lazítani sem. Nehéz fizikai munkát kellett végezniük, nagy odafigyeléssel. Hisz ne feledjük: a fúrósok munkája veszélyes üzem. Figyelni kellett akkor is, amikor a fáradt testeken patakokban csörgött az izzadság, s akkor, amikor támadt a ramla, az átkozott homokvihar. Síszemüveg a sivatagban- A fúrási mélység két-há- romezer méter volt - magyarázza Szlávik Tibor -, azaz olyan mélység, amelyre Magyarországon olajkutakat fúrunk. Ilyenformán azokhoz hasonlóan itt is kordában kellett tartanunk a föld rétegnyomását. A mélyítések közben végig számolnunk kellett a kitörés veszélyével. És hát a hőség néha valóban elviselhetetlennek tűnt. Megittunk fejenként naponta 8-10 liter ásványvizet. Mindent magpróbáltunk, hogy védekezzünk az iszonyú meleg A* első kút beindításakor készült a kép, amelyen az álló sorban balról: Gyergyói János, Hegedűs Tibor, Mohamed Fauzi, Szabó Sándor Bedő Tibor és Hafed Fejed látható. Guggol: Na- zsib Ferchichi és Tóth Lajos. ellen. Megtanultuk a tunéziaiaktól, hogyan kössünk kendőt a fejünkre. Akármilyen melegünk volt, nem dobhattuk le az ingünket, mert a sivatagi napsütés nem ismer pardont! Találkoztunk sok skorpióval is. Az egyik megcsípte Szabó ták a pályázatot kútjavításra és kutatási munkák elvégzésére. Bíznak benne, hogy ezek közül elnyernek néhányat. A megbízások elnyeréséhez mindenesetre bizonyára kiváló ajánlólevél lesz a már átadott tucatnyi működő vízkút. Gaál Béla A föld gyomrából felszínre tör az értékes öntözővíz.
