Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGEI Idén jobb évet remélnek Kitart az evés-ivás öröme mellett Gon da József Nézem az ország újjáépítését mutató dokumentumfilmet. Csillog a rongyos lapátolok szeme. Amikor itt nálam, a vendéglőben most, 1995-ben eszik a halászlevet, céltalanság, szomorúság ül az arcokon. Hogy van ez? Ki érti ezt? - kérdi Gonda József kecskeméti vendéglős. Ő maga optimista. Tavaly nyáron egy rakás pénzt köl­tött a Zöldfára. Kávéház stílus­ban felújíttatta. Ahelyett, hogy a legjövedelmezőbb ágazatban, a kereskedelemben forgatta volna meg a pénzt.- Nekem nem mindegy, hogy mit csinálok - mondja Gonda úr, akit a vendéglátó szakma jeles egyéniségei közt emlegetnek. - Az evés-ivás öröméhez juttatom az embere­ket. Ez szép hivatás számomra. S ha már az árak az eget súrol­ják, mert minden alapanyag méregdrága, akkor azért nyúj­tani kell valamit a vendégnek. Ezért újítottam fel a Zöldfát. Sokat kibírt már ez a szakma az évszázadok során, most valami jobbnak kell következni.- A reformételekről köny­vecskét állított össze. A gyakor­lati népszerűsítésük jól sike­rült?- Sajnos nem. Szeged nagy­ságúnak kellene lennie a város­nak ahhoz, hogy elég nagy ke­reslet összejöjjön. Elég sok ember van, akinek ezekre a szervezetet kímélő ételekre lenne szükségük az egészségük megőrzéséhez. De legtöbbjük nem engedheti meg magának, hogy vendéglőben étkezzen.- Az elmúlt gazdasági évet hogyan zárta?- A fő szezonban, nyáron sokáig zárva voltunk a fölújítás miatt. De ezt télen nem lehet csinálni. Aztán jó ideig nem hozta azt az üzlet, amit el lehet tőle várni. Csak az év végére jöttünk föl. Ettől a számomra csonka évtől nem is várhattam mást, csak hogy viszi a pénzt.- Az új évtől mit remél?-A kerthelyiséget is meg­szépítem tavasszal. Vagyis bí­zom benne, hogy a tisztességes, színvonalas vendéglátásnak van jövője. A különteremmel is megpróbálom növelni a for­galmat. Alkalmas étkezéssel egybekötött tanácskozásokra, egyéb rendezvényekre. Viszont meglehet, hogy a nyersanyag- árak további gyors emelkedése „betart” majd nekem. / Éjjel-nappal a csirkefarmon Kényszervállalkozás Faragó Jánosnéé Tiszaalpáron. Pár éve munka nélkül maradt, s azt gondolta, csirkenevelésbe fog, nagyban. A falu szélén két nagy ólat építettek a férjével, saját kezükkel, miután üzleti partne­rek után néztek. Azóta megta­nulták a szakmát, ismerik már a csirkenevelés csínját-bínját. Sok múlik azonban a napos­csibe minőségén és a tápokon.- Már több mint két éve tart a perünk azzal a takarmány­gyárral, amelyiktől akkoriban vásároltunk - meséli Faragóné. - A Budapesten, illetékes he­lyen elvégeztetett laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították: nem a mi hibánkból fejlődtek vissza a csirkék. Mi betartottuk a technológiát, a táp volt rossz. Faragó Jánosné Ennek ellenére a tápgyártó vál­lalat még mindig nem ismerte el a kártárítési igényünket. Tavaly kis „szociális léte­sítményt” építettek az ólak mellé. Ugyanis itt éjjel-nappal kinn kell tartózkodni az álla­toknál, és csak kell valahol pi­henni. Az ólakat is nagyobbí- tották. Annak ellenére fejlesz­tettek, hogy a csirkeüzlet sem fenékig tejfel.- A mai világban nem ug-' ráihat az ember. Ha egyszer belefogtunk, most már ezt kell csinálni. El kell tűrni olyasmi­ket is, mint hogy tavaly év vége felé három turnus csirké­ből is átlagnál jóval több hul­lott el. Rossz volt a keltetés. A vizsgálat bebizonyította, hogy ez volt az elhullás oka. Ennek ellenére a naposcsibe szállítója nem ír jóvá többet két százalé­kos elhullásnál. Kicsik va­gyunk hozzá, hogy a nagy céggel elbírjunk. Le kell nyel­nünk a veszteséget. Mert fogy a táp, az energia, dolog is sok van a jószággal, és a végén nem lesz belőle semmi.-A múlt év az említett há­rom gyenge turnus miatt rosz- szabbul sikerült, mint vártuk. Talán az idén velünk lesz a szerencse - reménykedik Fa­ragó Jánosné tiszaalpári csir­kenevelő vállalkozó.- a. tóth ­Határidők cégvezetőknek Január 28.- A fogyasztási adó 1995. január havi előlegének befizetése.- A társasági adó előlegének be­fizetése (havi kétszeri előlegfi­zetők).- Az útalap-hozzájárulás 1995. január havi előlegének befize­tése. Az építőiparban megindult az élénkülési folyamat - állapí­totta meg az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium Építőipari Önálló Osztálya a kivitelező cégek szerződésállománya és a megkezdett építmények adatai alapján. A termelés növekedése 1994-ben nem végleges infor­mációk szerint elérte a 20 szá­zalékot. Az idén azonban ennél mérsékeltebb, mindössze 5-8 százalék közötti termelésbővü­lésre lehet számítani az építő­Jogszabály­változások Távhödíjak Magánszemélyeket érintő vál­tozás, hogy a 2/1995. (1.13.) IKM-rendelet értelmében a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hő­energiáért a 44/1994. (XII. 27.) IKM-rendeletben meghatáro­zott díjakat az ott felsorolt tele­püléseken - január 1-je helyett - 1995. március 1-jétől kell fi­zetni. iparban. Az elmúlt évben az építőipar átalakulása gyakorla­tilag befejeződött. A tavaly szeptemberi adatok szerint az ágazatban csaknem 74 500 gazdálkodó szervezet műkö­dött, 12 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A mélyépítő- iparban inkább a nagyvállala­tok, a szakszerelőiparban a ki­sebb szervezetek túlsúlya jel­lemző. A tevékenység 58 száza­lékát az 50 főnél kisebb lét­számú szervezetek végzik. Utazás, idegenforgalom Az Utazás ’95 nemzetközi ide­genforgalmi kiállítást az idén március 16-19. között tartják. A rendezvény központi témája ezúttal a belföldi turizmus lesz. Az eddigi jelentkezések alap­ján 320 magyar és 70 külföldi kiállítót várnak, de valószínű, hogy ennél több cég mutatko­zik be. Öt kontinensről hu­szonöt ország hivatalos kiállí­tással képviselteti magát, hét ország pedig egyéni cégekkel lesz jelen a mintegy 8 500 négyzetméter fedett és 380 négyzetméter nyitott területet elfoglaló bemutatón. A kiállítás díszvendége ezúttal Izrael lesz. A magyar turisták körében egyre népszerűbb közel-keleti ország mintegy 160 négyzetmé­teren mutatkozik be. A szerve­zők ez évben is - a tavalyi 120 ezres látogatói létszámhoz ha­sonlóan - népes közönséget várnak a kőbányai vásárvá­rosba, ahol az Utazás ’95 kiállí­tással egy időben a TSH turisz­tikai, sport-, hobbi-, szabad­idő-kiállítás és vásár, a Buda­pest Boat Show nemzetközi ha­jókiállítás, a Budapest Art Expo nemzetközi művészeti kiállítás és vásár is megtekinthető. (Magyar Közlöny) Élénkülés az építőiparban ÁREMELKEDÉS ÉS LEÉRTÉKELÉS Keserű nyitány A Magyar Nemzeti Bank 1995. január 3-ától újabb 1,4%-kal leértékelte a forintot a valuta­kosárral szemben. Saját hatás­körében tette ezt, tehát azon a szerény kereten belül, ameddig nincs szüksége a kormány egyetértésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem egyeztet­ték a bankvezérek ezt a lépésü­ket legalább a Pénzügyminisz­tériummal, vagy a külgazdasági tevékenységért felelős ipari és kereskedelmi tárcával. Tompított hatással Vajúdnak a hegyek, hogy az­tán megszülessen az 1,4%-ot kitevő leértékelés kisegere. Mert igen kétséges, vajon ilyen kismértékű leértékelés ad-e va­lamilyen érzékelhető impulzust a gazdaságnak? A leértékelés nem csak egyetlen pénzhez - mondjuk a dollárhoz, vagy a német márkához - képest tör­tént, hanem a mindkét valutát tartalmazó valutakosárhoz iga­zították, s ez eleve tompította a lépés gazdasági hatásait. A leértékelés nem ért senkit sem váratlanul. Egyrészt hoz­zászoktunk az év eleji áremel­kedésekhez, s az ezekhez fű­ződő forintleértékeléshez, más­részt már korábban vita folyt a sajtóban a várható leértékelés nagyobb vagy kisebb mértéké­ről. A „szakma” a leértékelés tényében biztos volt, legfeljebb annak mértékét jósolták más­képp az elemzők. Felvetődik a kérdés: vajon arányban áll-e a leértékelés az év elején bekövetkezett jelentős fogyasztóiár-emelkedéssel, a legutóbbi leértékelés óta vég­bement árnövekedéssel? A kér­désre viszonylag könnyű vála­szolni: a benzin, a gáz, a távfű­tés, a víz, a telefonbeszélgetés, a tej, a kenyér, a péksütemény fogyasztói ára lett drasztikusan drágább. A külgazdasági tevé­kenység viszont termelői ára­kon, legfeljebb nagykereske­delmi árakon folyik, ami legfel­jebb is csak felényi, kéthar­madnyi emelkedést jelent, mint a fogyasztói áraké. Nem az utolsó volt Végül is majd kiderül az ex­port, az import és az idegenfor­galom alakulásából, hogy elég­séges volt-e a leértékelés mér­téke, vagy sem? De az biztos, hogy nem ez volt az idén az utolsó leértéke­lés. S talán nem is a legna­gyobb. Bácskai Tamás A kormány nehezíti az agrárkamara működését? Abban, hogy a törvény által meghatározott időben megala­kulhatott a Bács-Kiskun Me­gyei Agrárkamara, nem kis sze­repet játszott az ideiglenes szervezőbizottság tagjainak fe­lelősségérzete, valamint a kívü­lálló szervezetek segítőkész­sége. A feladatok végrehajtásához ugyanis - mint azt Csitári Tibor elnök és Bagi Béla alelnök el­mondták - sok esetben a leg­alapvetőbb feltételek is hiá­nyoztak. Hiába jelölte meg a törvény az adatszolgáltató for­rásokat, az érintettek másként értelmezték kötelezettségüket. Hivatalos nyilatkozatokban ugyan többször elhangzott már, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztériumban elkészült az ag­rárkamarák tevékenységét, il­letve azok eszköz- és feltétel- rendszerét tartalmazó kosár, de konkrét részletei nem ismerete­sek. A törvény szerint az agrár­kamarákat az állami vagyonból ingatlannal el kell látni, máig azonban ezzel kapcsolatban sem történt intézkedés. Bagi Béla szerint a kormány nem tesz eleget a törvény szerinti feladatainak, sőt, a tagdíjfizetés kezdetének előrehozásával el­lenük hangolja a vállalkozókat. Megnyílt a világ legnagyobb mezőgazdasági vására Ber­linben. A német fővárosbeli megnyitón részt vett Franz Fi- schel, az Európai Unió frissen megválasztott mezőgazdasági biztosa iS. FEB-REUTERS Az ENSZ-számlák 1 || és Horvátország A Horvátországban állomá-1 sózó ENSZ-erők tavaly leg­alább 250 millió dollárt fi­zettek az üzemanyagért, a szálláshelyekért, s az egyéb szolgáltatásokért, s ezért az esetleges kivonulás sú­lyos pénzügyi nehézségeket okozna a horvát gazdaságban - vélik zágrábi elemzők és az ENSZ illetékesei. Az ENSZ- erők mandátumának megvo­nása közvetett károkat is okozhat: például a növekvő háborús veszély miatt csök­kenhet a turisták száma. Hatékonyabb kínai I hadiipari üzemek Csökkent tavaly a veszteséges hadiipari üzemek száma Kí­nában - jelentette vasárnap az Új Kína hírügynökség. Ta- :: valyelőtt 50, tavaly 38 száza­lékuk volt veszteséges. A hi- vatalos hírügynökség a pol­gári termelés arányának nö-; § vekedésére és sikeres vállalati ; fúziókra vezeti vissza a komplexum gazdasági haté­konyságának javulását. I Oroszországnak csatlakoznia kell i I A Kereskedelmi Világszerve­Í zet (WTO) vezérigazgatója szombaton méltatta az orosz I reformfolyamatot, és kijelen­tette, hogy Oroszországnak a lehető leghamarabb csatla- t koznia kell a jelenleg 81 tagú I világszervezethez. Ehhez | azonban Moszkvának is el kell érnie bizonyos szintet a | piacnyitás, a javak és szolgál­tatások kereskedelmének szá­ll baddá tétele, a szellemi tulaj- I dón védelmének terén. 1 Vietnami kártérítés Az Egyesült Államok és Vi­li etnam rövidesen aláírhatnak | egy megállapodást, amelyben | a vietnami háború végén az amerikaiaktól lefoglalt, 230 millió dollár értékű magántu- | lajdonért fizetendő vietnami kártérítésről és az Államok­ban befagyasztott, 360 millió dollár összértékű vietnami bankszámlák felszabadításá- I | ról van szó - közölte az AP- | DJ hírügynökséggel egy ma­il gát megnevezni nem kívánó diplomata Hanoiban. A két ország küldöttei már az utolsó 1 részletekről tárgyalnak. Makovecz Imre színházhajója if I A Makovecz Imre által terve­III zeU különleges hajó terveivel is megismerkedhettek a látó- ; gatók a hét végén a düssel- dorfi hajókiállításon. A nagy­számú látogatóseregnek ha­talmas vászonra vetítve mu­tatták be szombaton Mako­vecz Imre színházhajójának terveit. A csak papíron létező i hajó - a tervező szerint - fo­lyamatosan a Dunán, a Máj- | nán és a Rajnán közlekedne, | és a közép-európai kultú- reszmét testesítené meg. Vásárvárosok i: együttműködése I A közép-európai térség tíz vásárvárosa - Brünn, Buda- ||| pest, Graz, Klagenfurt, Ljubl­jana, München, Pozsony, Prága, Zágráb - hétfőn Bécs- f I ben együttműködési szerző­dést kötött. A szervezés, rek- | lámtevékenység, szakember- | I " képzés és információcsere I összehangolását előirányzó megállapodást München vá­sárigazgatója kezdeményez- | te, abban a meggyőződésben, hogy az összeurópai integ- rációs folyamat intézkedése- | két tesz szükségessé a vásár-1 I rendezés alakítása terén is.

Next

/
Thumbnails
Contents