Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

1995. január 20., péntek Egészségihagazin 7. oldal Babasétáltatás hóban, fagyban A kisbabákat nagy hidegben is ki szabad vinni a levegőre. Fogtömés és termékenység A téli hónapokban visszatérő dilemmája a kismamáknak, hogy hideg, havas időben kivi- heti-e szabad levegőre a kisba­bát; nem árt-e a fagypont alatti hőmérséklet a pár hónapos ki­csinek? Dr. Koltai György gyermekgyógyász fontosnak tartja a levegőztetést télen is, de arra int, hogy az egészségügyi KRESZ-t a babakorzón is be kell tartani.- Legjobb, ha az anyukák úgy osztják be idejüket, hogy a tavasz beköszöntéig a déli órákra essen a sétáltatás. Álta­lában 4 hetes kortól már fölke­reshetik kicsinyükkel a tereket, parkokat vagy kimehetnek a kertbe. Az egy hónapos ,.korha­tár” azonban a koraszülöttekre nem vonatkozik; nekik csak pár héttel később és csak enyhébb időben ajánlatos napirendjükbe iktatni a sétát. Sajnos mellőzni kell a sza­badban való tartózkodást, ha a kisgyerek belázasodik, valami­lyen betegsége van. Ilyen ese­tekben viszont akkor is napjá­ban legalább kétszer szellőztes­senek 5-10 percen át, ha a hő­mérő higanyszála fagypont alá süllyed. A sétaszünetet azután a tünetmentesség, a láztalanság utáni napon is fenn kell tartani. Ha jól felöltöztetjük az apró­ságot, akkor a hideg nem aka­dálya a szabadban tartózkodás­nak. A ködös, szeles idő - ami­kor a felnőtt sem szívesen mozdul ki a szobából - azon­ban könnyen megárthat a legki­sebbeknek. Szervezetük még labilis és a gyerekkocsi szinte kaloda számára, amelyben mozgással nem tud hőt „ter­melni”. A szennyezett levegőjű vá­rosrészek forgalmas utcáin azonban a séta nemcsak hasz­nálhat, hanem árthat is: a ko­csik kipufogói éppen a babák fejmagasságában ontják a ben­zingőzt. Ilyen negyedekben te­hát fogjuk rövidre a levegőzte­tést. Kertben, parkban, családi ház udvarán azonban egy-egy óra is lehet a sétaidő. Három-öt hónapos korig mindenképp zárt babakocsiban vigyük levegőre a babát, még ha nehézkes is vele a mozgás, mert védi a portól és a széltől a kicsit. A mellkasra erősíthető „kenguru” ugyan nem tartja túl szilárdan a gyerek gerincét, de annyiból praktikus, hogy az anya testével védi az apróságot séta közben. Poggyászként pedig nagyon hasznos az eldobható pelenka, a sok mindenre használható ned­ves törlőkendő, a felnyitható bébiital, a nagyobbacskáknak pedig a kedvenc játék. Lehetséges, hogy az amalgám fogtömések nemcsak azáltal befolyásolhatják a nők termé­kenységét, hogy gőzük közvet­lenül a vérbe jut, hanem felte­hetően oly módon is, hogy a hi­ganygőz a szaglóidegen keresz­tül bejut az agyalapi mirigybe, amely az emberi szervezet hormonellátásának szabályom zóközpontja. Elképzelhető, hogy a közvetlenül a szájpadlás fölött elhelyezkedő agyalapi mirigy érzékenyen reagál elekt­romágneses változásokra, ame­lyeket különféle fémek a száj­üregben előidézhetnek. Az agyalapi mirigy gondoskodik a pajzsmirigy, a mellékvese és a petefészek hormonszabályozá­sáról. Amerikai kutatók sikerrel al­kalmaztak alkoholisták kezelé­sénél egy, a heroinfüggőség megszüntetésére használt szert. A naltrexone „bevetését” az amerikai kormányzat már jóvá is hagyta, ezzel 40 év óta elő­ször jelenik meg új gyógyszer Feltűnést kelt, hogy azok az asszonyok, akik nagymérték­ben ki vannak téve a DDT nö­vényvédő szer hatásának, bizo­nyíthatóan ritkábban esnek te­herbe, mint más asszonytársaik. A pentachlorphenol (PCP) fo­kozott koncentrációja esetén a vérben - ami különösen sovány nőknél fordul elő - ezzel szem­ben nagyobb a vetélések száma. Az életkor előrehaladtával pe­dig növekszik a klór-szénhid­rogén koncentráció az emberi testben, s ezért idősebb nők ne­hezebben esnek teherbe. Az al­kohol, a nikotin és a feketekávé mint „társtényezők” erősítik a környezetben előforduló mér­gek káros hatását, s a termé­kenység esélyeit is rontják. az alkoholfüggőség leküzdé­sére. Az új szer másként hat, mint az alkohollal szemben hányingert és undort kiváltó eddigi szerek. A naltrexone az ivás iránti kényszerű vágyat és a „feldobottság” mámorító ér­zésének kialakulását gátolja. Új szer az alkoholizmus ellen Egészségvizsgálat a tüdőszűrő állomáson Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a kötelezően elő­írt tüdőszűréseket igyekeznek kiegészíteni egyéb egészség- ügyi vizsgálatokkal. Érthető, hiszen egy embernek nem csak a tüdeje lehet beteg. És ha már megjelenik egy ingyenes ellen­őrzésen, miért ne csináljanak egy, a többi szervre is kiterjedő, alaposabb szűrést? Érre van most lehetőség Kecskeméten, a Jókai téren ta­lálható tüdőbeteggondozó inté­zet tüdőszűrő állomásán - tud­tuk meg dr. Pánczél Gyulától, az említett egészségügyi intéz­mény vezető főorvosától. Mint minden évben, most is értesítést kapnak a kecskeméti polgárok a tüdőszűrés pontos időpontjá­ról. Azok a 40-60 év közötti személyek, akik megjelennek a szűrésen, további vizsgálatokat is igénybe vehetnek teljesen in­gyenesen. A tüdőszűrésen kívül végeznek nőgyógyászati vizs­gálatot és vérnyomásmérést. Tesztláp alapján következtet­nek szívbetegségekre, idült lé­gúti betegségekre. Mindehhez társul széklet- és vizeletvizsgá­lat, amelyekből az emésztő­rendszeri bajokat, valamint a cukorbetegséget deríthetik fel. Ellenőrzik a bőrt, valamint fül-, orr-, gégészeti vizsgálat is tör­ténik. Bármi betegségre utaló jelet találnak, a megfelelő szakren­delésre küldik a betegeket. Pánczél főorvos elmondta: mindez természetesen időigé­nyesebb, mint egy egyszerű tü­dőszűrés, de mindenkinek a maga érdekében érdemes vál­lalnia. Sokan tudják, hogy va­lamilyen betegségben szenved­nek, de nem szántak még rá időt, hogy kivizsgáltassák ma­gukat. Gyakran pedig a súlyo­sabb baj időben való kezeléssel meggátolható. Mint megtudtuk, a szűrő- vizsgálatra idéző nélkül is lehet jelentkezni, bár a munka meg­könnyítése végett jó lenne, ha mindazok, akik értesítést kap­tak, a megjelölt időben jelent­keznének. A szűrőállomás két műszakban dolgozik, hétfőn, szerdán 10-17,30-ig, kedden, csütörtökön és pénteken 8-16 óráig. Dr. Pánczél Gyula főorvos azt is elmondta, hogy a komp­lex vizsgálat azért vonatkozik csupán a 40 és 60 év közötti polgárokra, mert ők adják a munkaképes lakosság törzsét, ennélfogva ez a legveszélyezte­tettebb korosztály. Az 1,8 mil­lió forint felhasználásának, me­lyet a tüdőbeteg-gondozó inté­zet az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár pályázatán nyert el, ez az egyik feltétele. S a másik, hogy legalább ki­lencezer ember vegyen részt a szűrésen. Fáj a derekad? Sétálj! Egy amerikai orvoscsoport - első hallásra meglepő módon - azt tanácsolja, hogy derékfájás esetén a szenvedők vegyenek be egy aszpirint és sétáljanak nagyot. Az ajánlott új gyógy­mód egyszerű, de gyökeresen ellentmond az eddigi gyógy­módoknak, mint például az ágyba fekvésnek és erős gyógyszerek szedésének. Az amerikai szövetségi egészségügyi szolgálat orvosai háromévi tanulmányozás után jutottak arra az eredményre, amely évente dollármilliárdo- kat takarít meg az egészség­ügynek. Az orvoscsoport azt ta­lálta, hogy tíz derékfájós sze­mély közül kilenc egy hónap alatt meggyógyulhat, ráadásul anélkül, hogy sokat áldozna or­vosi és gyógyszerköltségekre. Jelenleg az Egyesült Álla­mokban 20 milliárd dollárt tesznek ki a derékfájásra fordí­tott közvetlen egészségügyi ki­adások. Az orvoscsoport jelen­tése szerint röntgenbesugárzás és mindenféle elektromos keze­lés szükségtelen, kivéve akkor, ha valamiféle komoly oka van a derékfájásnak, mint például tö­rés, vagy repedés. Az aszpirin és más szteroi- dokat nem tartalmazó gyulla­dásellenes gyógyszerek jó ha­tással vannak a derékfájásra. Izomlazító gyógyszerek alkal­Nem kell gyógyszer, se­gíthet egy kiadós séta is. mázhatok ugyan, azok azonban sok esetben szédülést okoznak, és egyáltalán nem hatásosabbak az aszpirinnél. Az pedig, ha derékfájás ese­tén a beteg ágyban marad, csu­pán azzal a kevésbé örömteli eredménnyel jár, hogy gyen­gülnek az izmok és a csontozat. A megoldás tehát egy kiadós, de nem megerőltető séta. Télen is, nyáron is. Vándorló spermabank Egy város benépesítéséhez ele­gendő spermamennyiség kelt útra tavaly Párizsban rendőri kíséret, valamint szigorú biz­tonsági és óvó rendszabályok mellett, hogy a városban új székhelyre települjön, Európa legnagyobb sperma- és embri­óbankjába. A szállított mintegy 300 ezer kémcső sperma 30 százalékban donoroktól, 70 százalékban pedig olyan poten­ciális apáktól származott, akik rákellenes kezelés vagy más műtéti beavatkozás miatt el­vesztették nemzőképességüket. A folyékony hidrogénbe fa­gyasztott kémcsövek útja végül is sikeres volt. A 20 kilométe­res sebességgel haladó szállít­mány épségben érkezett meg új helyére. A spermabankot fenn­tartó CECOS illetékese szerint ez az első alkalom, hogy Euró­pában spermabank helyet vál­toztat, erre eddig csupán az Egyesült Államokban volt példa. A nagy izgalommal kí­sért akció nyomán - reményeik szerint - több egészséges férfi vállalkozik majd donornak. A párizsi spermabank 1973-as alapítása óta hatezer gyermek fogantatásánál „apáskodott”. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Mágneses mező és agytumor Asztmásoknak Ausztrál kutatók szerint az asztmások számának világ­szerte történő növekedése ösz- szefüggésbe hozható a többszö­rösen telítetlen zsírokat tartal­mazó margarin- és olajfélék fo­gyasztásával. Klinikai kutatók úgy találták, hogy a gyermekek körében az asztmás esetek száma a margarinfogyasztás többszörös növekedésének tud­ható be. Az állítást még nem bizonyították be. A villamos erőművek dolgozói, akik hosszú időn át érintkeznek mágneses mezőkkel, kétszeres valószínűséggel betegedhetnek meg rosszindulatú agydaganat­ban - legalábbis ezt állítja a Chapel Hillben működő észak- karolinai egyetem egyik kuta­tócsoportjának tanulmánya. A megfigyeléseket 36 éven át folytatták öt amerikai villamos erőműben, azok 140 000 dol­gozójának bevonásával. Össze­függést mutattak ki a mágneses mezőkkel való érintkezés idő­tartama és az agydaganat kifej­lődése között. Á megfigyeltek közül 144-en haltak meg agy­tumorban. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a villamos erőművek dolgozóinak körében gyakrabban fordul elő leukémia is. Nem sikerült azonban köz­vetlen összefüggést kimutat- niok a betegség gyakorisága és a mágneses sugárzás között. Látogatás a bajai szájsebészeten Szájsebészeti műtét közben dr. Szeghő Attila főorvos és munkatársai. Ha jól belegondolunk, a Bajai Városi Kórház szájsebészeté­nek főorvosa, dr. Szeghő Attila szinte egész orvosi pályafutá­sával Bajához kötődik.- Szegeden végeztem az egyetemet 1978-ban, három esztendőt töltöttem Mezőhe­gyesen és onnan vezetett az utam ide, Bajára. Itt a szájsebé­szeti osztályt a kórház nagy te­kintélynek örvendő néhai főor­vosa - a bajaiak ma is tisztelet­tel emlékeznek rá -, dr. Bruszt Pál hozta létre.- Mit értenek ma a szájsebé­szetfogalma alatt?- A kérdés helyénvaló, mert Európa különböző országaiban sem egységesen értelmezik a tudományt. Van, ahol két részre bontják, olyképpen, hogy a szájsebészeti tevékenység rész­ben a fogakra és közvetlen kör­nyezetükre, részben pedig a fej és a nyak sebészeti beavatkozá­saira vonatkoznak. Ez lényegé­ben a baleseti, illetve a dagana­tos betegségek sebészetét je­lenti. Itt Baján döntően fogse­bészettel és a szájnyálkahár- tya-elváltozásokkal, továbbá az arc és a nyak területén előfor­duló, elsősorban sebészeti bea­vatkozást igénylő betegségek gyógyításával foglalkoznak.- Hogyan kerülnek a bete­gek a szájsebészetre?- Általában a fogorvosok küldik be őket, ha olyan prob­léma jelentkezik, melynek ke­zelése meghaladja a lehetősége­iket. A háziorvosok is gyakran utalnak be hozzánk páciense­ket, ha olyan betegséget vélnek felfedezni - például gyulladás vagy hasonló -, melyet a- száj- sebészeten kell kezelni.- Végezetül hallhatnék né­hány számszerű adatot az osz­tály munkájáról, és néhány jó tanácsot is?- Egy főorvos és egy orvos dolgozik itt, aki most készül a szakvizsgájára. Három szak­képzett asszisztens működik közre az átlagosan napi 3-4 ambuláns műtétnél, ami évente mintegy ezer operációt jelent. A bent fekvést igénylő nagyobb műtétek száma évente körülbe­lül százra tehető. Tanácsként leginkább azt javasolhatom: a legfontosabb a szájüreg és a fo­gak ápoltsága, mely árulkodik az egyén jelleméről is. Ne csak szép ruhákra, drága kozmeti­kumokra költsünk, törődjünk fogainkkal is! Az ápolatlan fo­gak és rossz lehelet magunk és környezetünk számára is kel­lemetlen. Gyuricza Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents