Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-07 / 288. szám

1994. december 7., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal Önkormányzati választások 1994 A megyei önkormányzatok feladata a térségi érdekek képviselete Politikai pengeváltás a T. Házban Az önkormányzati választáson először fogunk közvetlenül megyei önkormányzatot válasz­tani. Eddig elektorok útján tet­tük ezt. Miért tértünk át a köz­vetlen választásra? - kérdeztük dr. Lamperth Mónikát, az Or­szággyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának alel- nökét.- Az elmúlt négy évben nem derült ki egyértelműen, hogy kit is képviseltek az elektorok által megválasztott megyei ön- kormányzatok tagjai? Egy kis térséget vagy azt a települési közösséget, ahonnan a mandá­tumukat kapták? Azt szeret­nénk, ha a megyei önkormány­Parlamenti Az 1995. évi költségvetés rész­letes vitájának úgy kezdett neki az Országgyűlés hétfőn, hogy elfogadták a képviselők a házbizottság ajánlását: a vitá­ban időkeretet szabnak a fel­szólalásoknak és az összes részletrendelkezés ügyében összekapcsolva zajlik a tárgya­lás. Varga József (MSZP) a költségvetési bizottság döntése­iről szólva elmondta: a fő szempont, ami alapján támogat­ták, illetve elutasították az in­dítványokat, az volt, hogy a ki­adások nem növelhetők. A me­zőgazdasági bizottság vitájá­ról beszámoló Gombos And­rás (SZDSZ) azon bizottsági indítványok mellett érvelt, amelyek az agrárkamarák tá­mogatására irányultak, illetve a falugazdász-hálózat működte­tését kívánták a költségvetésen keresztül is a létrehozandó ag­rárkamara kezébe adni. Gellért Kis Gábor (MSZP) az emberi jogi bizottság nevében üdvö­zölte, hogy a kisebbségek tá­mogatására fordítható összegek megőrizték arányukat a költ­ségvetésben, sőt némileg még növekedtek is. Sós Győző (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a gyermek- kedvezmények megváltoztatá­sakor egy igazságosabb elosz­tási rendszer felé mozdult el a kormányzat. Az adórendszer­ben a gyermekkedvezmény megvonásából befolyt összeg teljes egészében visszajut a gyermekes családokhoz, és az Érdekegyeztető Tanácsban szü­letett megállapodás, amely 360 ezer forint éves jövedelemig meghagy 200 forintos adócsök­kentési lehetőséget, segítséget jelent a leghátrányosabb hely­zetű gyermekes családoknak. zatok egyértelműen a megyei érdekek szószólói lennének.- Eddig miért nem érvénye­sültek a térségi érdekek?- Senki nem akarja vissza­hozni a megyei tanácsokat, de kiderült, hogy középszintű köz- igazgatásra szükség van. Az előző kormány a kisebb me­gyékben harminc, a nagyob­bakban még ennél is több ál­lami szervezetet hozott létre. Mi ezt nem tartjuk szerencsés­nek! A térségi közszolgáltatá­sok ellátását, a térségi terület- fejlesztést is a megyei önkor­mányzatokhoz kell telepíteni.- Vagyis „kigyomlálnak” jó néhány megyei hivatalt? Véleménye szerint 360 ezer fo­rint éves jövedelemig az adó­terhek csökkennek, 360-500 ezer forint között szinten ma­radnak, s efelett nő meg az adózók terhelése. Csépe Béla (KDNP) a ke­reszténydemokrata módosító indítványokat összefoglalva elmondta: azok legnagyobb­részt a gyermekes családok tá­mogatását szorgalmazzák, ha­bár az igazi megoldás a családi típusú adórendszer felé való elmozdulás lenne. Bernáth Varga Balázs (FKgP) szerint a költségvetés nehéz helyzetbe hozza az ön- kormányzatokat, hiszen a köz­ponti támogatásokat nem nö­veli, viszont irreálisan magas, 10 százalékos saját bevételnö­vekedéssel számol. A képviselő hiányosnak tartja az állami és önkormányzati feladatok meg­- A szeptemberi törvénymó­dosítással az első lépést megtet­tük ebbe az irányba. Át kell te­kinteni az állami szervezetek feladatkörét, s amelyik önkor­mányzati típusú, az a megyei önkormányzathoz kerül majd. De amiről kiderül, hogy köz­ponti irányítást vagy speciá­lis szakértelmet igényel, az megmarad állami hatáskörben. Nem azért akarjuk a megyét erősíteni, hogy legyen ott is egy „hivatal”, hanem azért, mert meggyőződésünk: egy sereg olyan közfeladat van, amelynek megoldása inkább tartozik az önkormányzatra, mint az ál­lamra. határozását. Nem ért egyet az­zal, hogy miközben a fővárosi és vidéki színházak 200 millió forint támogatást kapnának, az előterjesztés 40 milliót szán a magánszínházi kezdeménye­zésekre és alternatív produkci­ókra. A képviselő szerint ezt az összeget is a színházaknak kellene adni. Erkölcstelennek nevezte, hogy a tervezet 1 mil­liárd forintot irányoz elő az önhibájukon kívül fizetéskép­telenné vált önkormányzatok megsegítésére. A kisgazda honatya szerint ez szándékos rossz gazdálkodásra indíthatja a településeket, ezért csak köz­ponti hitel nyújtását javasolja a csődbe ment önkormányzatok­nak. Miután több képviselő nem jelezte felszólalási szándékát, az 1995. évi költségvetés rész­letes vitáját lezárták. A Magyar Demokrata Fórum állásfoglalását ismertette az Or­szággyűlés tegnapi, napirend előtti ülésén Kónya Imre frak­cióvezető-helyettes. Az állás- foglalásban a képviselőcsoport tagjai elítélik, hogy Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Hóm Gyula miniszterelnök és Kun- cze Gábor belügyminiszter nyi­latkozataikban törvénysértőnek minősítették a képviselők átvi­lágítását végző bírói testület el­nökének, Eigner Józsefnek nyilvánosságra hozott informá­cióit. Az MDF-frakció meg­győződése szerint Eigner Jó­zsef és bírótársai tevékenységét nem bírálhatják azok, akik a törvény hatálya alá tartoznak, és átvilágításuk még nem is tör­tént meg. Megállapították: az ilyen nyilatkozatok az Or­szággyűlés által hozott, az átvi­lágításra vonatkozó törvényt le­járatják. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője az elhangzot­takra úgy reagált, hogy nem az említett politikusok nyilatkoz­tak először az ügyben, hanem Eigner József. A bíró megnyil­vánulása Szekeres szerint meg­sértette a titokvédelmi jogsza­bályokat. Jelezte azt is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság szerdán foglalkozik a kérdéssel. Az azonnali kérdések és vá­laszok órájában is tovább foly­tatódott az átvilágítást végző bírói testülettel kapcsolatos vita, ugyanis szintén Torgyán József elhangzott nyilatkoza­tával kapcsolatban faggatta Kuncze Gábort. Szavai szerint a belügyminiszter minősíthetet­len hangnemben beszélt a nyil­vánosság előtt Eigner József tevékenységéről és meg is fe­nyegette őt. Kérjen bocsánatot a belügyminiszter? Torgyán bocsánatkérést kö­vetelt Kuncze Gábortól és ígé­retet, hogy többet nem fog így beszélni. Kuncze Gábor nem kért bo­csánatot és ígéretet sem tett. Szerinte ugyanis Eigner József titkot sértett, mert ha van is egy olyan képviselő az átvilágítot­tak között, aki ügynök volt, an­nak diszkréció mellett lehető­séget kellett volna adni a le­mondásra. A belügyminiszter elmondta, hogy nem megfenye­getni kívánta a bírót, csupán a szabálysértésre felhívni a fi­gyelmét. Mennyien is járnak egyházi iskolákba? Dobos Krisztina (MDF) arra emlékeztette a művelődési és közoktatási minisztert, hogy különböző nyilatkozataiban kü­lönböző adatokat hozott nyil­vánosságra az egyházi iskolák­ban tanulók állami támogatásá­ról az iskolákban tanulók szá­máról. Fodor Gábor rámuta­tott, hogy 1994-ben 25 ezer diák járt az egyházi iskolákba, jövőre pedig 30 ezren veszik igénybe az intézmények szol­gáltatásait. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a tárca ezeknek a számoknak az alap­ján számolta ki a támogatás mértékét. Dobos Krisztina vá­laszában kijelentette, hogy a ’92/93-as tanévben a miniszter adataival szemben csaknem 31 ezer, a ’93/94-es tanévben pe­dig 41 ezer diák járt az egyházi oktatási intézményekbe. Ki foglalkozik a múlt feltárásával? Varga István (MDF) amiatt szólalt fel, hogy a kormányzat megszüntette az elmúlt évtize­dek bűneit vizsgáló tényfeltáró bizottságot. A képviselő rámu­tatott, hogy gyermekeinknek tudniuk kell: kik voltak a bűnö­sök és kik az áldozatok, ki volt hazafi és ki volt kollaboráns. Vastagh Pál válaszában leszö­gezte, hogy a kabinet azért szüntette meg a bizottság tevé­kenységét, mert a tényfeltárás nem az Igazságügyi Miniszté­rium, hanem a jogalkalmazók feladata. A kormányzat azon­ban tisztában van a múlt feltá­rásának fontosságával, ezért azt az összeget, amelyet tényfeltáró bizottság működésére fordított volna, átadta az ’56-os Tudo­mányos Alapítványnak. Segélyprogram vagy bankkonszolidáció? Homoki János (FKgP) „El­mentek a tankok, de maradtak a bankok” címmel interpellált a pénzügyminiszterhez, elma­rasztalva a hazai bankok tény­kedését. Többek között arra volt kíváncsi, folytatja-e a kor­mány az általa segélyprogram­nak nevezett bankkonszolidá­ciót, mikor kerül sor a bankok privatizációjára, illetve fe­lelősségre kívánják-e vonni a bankcsődök előidézőit. Békési László szerint a bankkonszoli­dáció semmiképpen nem se­gélyprogram, noha korábban valóban hiányos feltételekkel hajtottak végre tőkeemeléseket. A programot folytatják, ennek során a nagy bankokat hosszú lejáratú állampapírokhoz juttat­ják, a kisebbek esetében pedig a privatizáció során keresnek be­fektetőket. A csődbe ment ban­kok vezetőit - amennyiben bűncselekmény gyanújáról van szó - természetesen kérdőre vonják. A pénzügyminiszter elmondta azt is: a bankok priva­tizációja már megkezdődött, a kisebbeké várhatóan a jövő év végére befejeződik, a nagy bankok pedig 1996-ra kerülnek magánkézbe. Bogárdi Zoltán (MDF) „Mennyi Magyarország nettó agrárexportja?” címmel inter­pellált. Az ipari és kereske­delmi miniszter ugyanis egy nyilatkozatában azt mondta, hogy ez a mutató két és fél mil­liárd dollárról néhány száz mil­lió dollárra esett vissza. Miért csökkent az agrárexportunk? Soós Károly Attila, a tárca államtitkára válaszában el­mondta: hazánk nettó agrárex­portja 1989 és 1992 között kétmillárd dollár volt, 1993-ban alig több mint egymilliárd, idén várhatóan egymilliárd dollár, vagy annál valamivel kevesebb lesz. Tehát nem 2,5 milliárdról csökkent néhány száz millióra, hanem kétmilliárdról egymilli­árd dollárra. Soós Károly Attila hozzátette: ez a csökkenés is elég nagy mértékű ahhoz, hogy indokolttá tegye például az elő­rehozott agrárvámemelést. A vita után Békési László pénzügyminiszter az 1993. évi zárszámadáshoz benyújtott módosító indítványok feletti szavazás előtt elmondott be­szédében elsősorban az 1993. évi gazdaságpolitika kritikáját fogalmazta meg. Az 1993-as gazdaság- és költségvetés-poli­tika a pénzügyminiszter szerint téves feltételezésekre épült. Távol állt a realitásoktól az a feltételezés - mondta Békési László -, hogy a magyar gazda­ság túljutott átalakulásának mélypontján és elindulhat a tar­tós növekedés útján. Az ország a piacgazdaságra történő átállás válságokkal terhes újabb szaka­szába érkezett, bár nem fenye­get az előző szakaszra jellemző mélységű visszaesés - emelte ki Békési László, hangsú­lyozva, hogy az egyensúlyrom­lásból adódó veszélyekkel szembe kell nézni. Beindult az eladósodási spirál? A külső egyensúlyromlás számairól szólva aláhúzta, hogy a belső mellett a külső eladóso­dási spirál is újra beindult 1993-ban. Az egyensúlyi vál­ság elmélyüléséért azért is kár­hoztatta a pénzügyminiszter az előző kormányzatot, mert 1993 első hónapjaiban már látni lehe­tett szerinte a gazdaságpolitika téves irányát, amire a kormány - úgymond - kilenc hónapos tétlen csodavárással reagált. A probléma további fokozódását segítette elő a pénzügyminisz­ter szerint az a nézet, miszerint a költségvetési hiány nem ját­szik fontos szerepet a gazdasági problémák elmélyülésében, sőt a kereslet növelésével hozzájá­rul a gazdasági növekedéshez is. - Az államadósság felhal­mozódása olyan helyzetet te­remtett mára, amelyet adós­ságspirálnak hívnak - mondta Békési László, aki szerint en­nek köszönhető, hogy kény­szerpályán mozgott a kormány a jövő évi költségvetés kidol­gozásánál. vita a költségvetésről Hogy-hogy nem olcsóbb a parizer?... Hiszen én is, meg a feleségem is a szocialistákra szavaztunk!... A budapesti csúcstalálkozó kulisszatitkai Már az EBEE-csúcs első napja után is bizonyos: a budapesti ta­nácskozás a házigazda, Ma­gyarország „millecentenáriumi történetének” legnagyobb dip­lomáciai eseménye. Már vasár­nap voltak olyan pillanatok, amikor a földi torlódások miatt a Ferihegyre érkező kormánygé­peknek kellett hosszú percekig a levegőben körözniök. A. Hiltonban rendezett hétfői „munkaebédre” 170-en kaptak meghívót Hóm Gyulától. A dol­gok természetéből adódóan volt tolmács, akinek nem jutott ebéd, sőt olyan is, akinek szék sem, de ez ebből a különleges szakmából adódik. A legek könyvébe pedig bekerülhet néhány magyar, eu­rópai, sőt világcsúcs. Négy ebédfogásba például rekord­számú étel fért be. Az előétel­ként szereplő saláta a valóság­ban 7-féle salátát rejtett; az egyedülálló magyar specialitás­ként feltálalt „egyesített” gu­lyás- és erőlevest 4 fajta betét gazdagította; az egy tálra szorí­tott főétel - több mint 50 oldalú diplomáciai egyeztetés eredmé­nyeként - egyszerre tartalmazott szarvasbélszínt, többféle szár­nyast és halakat; s bár hiányzott a menüből a disznóhús, végered­ményként több mint 30-féle étel került az asztalokra. S ebben nem szerepeltek az aprósütemé­nyek, a gyümölcsök és a borok. De mégsem lehetett szó valódi díszebédről - mert kergetett az idő, a csúcskonferenciának ülé­sezni kellett. Azt azonban a rohanás sem akadályozhatta meg, hogy a Hil­ton - további csúcsként - az éte­leket a vendéglátásban hivatalo­san létező legnagyobb, 32 cm átmérőjű tányérokon szolgálja fel, s a lehető legszínvonalasab­ban, ún. tükörszerviz módszer­rel, 17 asztalnál, másodpercre azonos időben. A „csúcsfeleségek” háziasz- szonya Göncz Árpádné volt. Ők külön ún. hölgyprogramokat bonyolítottak le, látszólag lezser formában, de valójában aprólé­kosan megtervezett módon és szigorú protokoll szerint. Nekik táncolt a Honvéd táncegyüttes a Stefánia úton, a Nemzeti Múze­umban meggyőződhettek arról, hogy valóban gyönyörűek a ma­gyar koronázási ékszerek, a Clara szalonban ráébredhettek, hogy van eredeti és színvonalas magyar divat, s megcsodálhat­ták az Operaházat. Vendégek voltak Göncz Ár­pád parlamenti díszvacsoráján is, igaz, nemcsak külön asztallal, de külön teremmel is meg kellett elégedniük. Göncz Árpád par­lamenti díszvacsorájának szám­lája része annak a mintegy 300 millió forintnak, ami Magyaror­szágra hárult az EBEÉ csúcs 1 milliárd forintra becsült össz­költségéből. A költségvetésben szereplő 700 millió forintot az EBEÉ téríti vissza Magyaror­szágnak a saját költségvetéséből -jövőre. A szállásköltségeket a delegációk állták. A legdrágább lakosztály - hírek szerint - a Kempinskyben (itt laktak pél­dául a németek és az osztrákok) meghaladta naponként a 3000 márkát, s a legolcsóbb szoba sem került kevesebbe 310 márkánál. Sokan saját nagykövetségükön szálltak meg, nemcsak takaré­kossági okból, hanem speciális biztonsági, illetve kényelmi szempontból. Építkezők, figyelem! Kísérleti gyártásból Jamina Holland, Csabai és Varia cserepek! Csak 19,19 Ft + áfa áron december 31-éig! (8 raklaptól ingyenes szállítás; melléképületre ajánlott) Ha ebben az évben megrendeli a Jamina Körös falazócsaládját, béléstestet, Csabai és Holland I. o. cserepeket, akkor 1995-ben az 1994-es árakon, 8 raklaptól ingyen házhoz szállítjuk a termékeket Ha december 15-éig megrendeli nálunk a bajai BÉFA nyílászárókat, akkor 1995-ben ingyen házhoz szállítjuk az 1994-es BÉFA mintabolti árakon! Ha tervet küld, adunk szállítási ajánlatot! Rendelést telefonon is felveszünk. Címeink: KOMPLETT Kft. Baja, Kinizsi P. u. 3/A Tel.: 79/321-617 Fax: 79/321-207 Tégla-Cserép Iroda Kalocsa, Bátyai u. 5. (Rubin-faház) Tel.: 78/361-044 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-17-ig, _________________ebédszünet: 1/2 2-től 1/2 3-ig (34800)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents