Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-28 / 305. szám
1994. december 28., szerda Petőfi Népe 15. oldal NAPI PÉNZÜGYEK A nyugdíjak megállapításáról egy indítvány kapcsán A jelenlegi rendelkezések szerint a nyugdíjak megállapításánál az 1988. január elsejétől a nyugdíjazást megelőző napig terjedő béridőszakot teljes egészében figyelembe veszik. Az utolsó esztendő ugyanakkor, amelyet az inflációs hatás kiküszöbölése érdekében valorizálnak, azaz kiegyenlítenek - vagyis a nyugállományba vonulást megelőző második esztendő bérszínvonalára felszoroznak - a jövőre nyugdíjazottaknál 1991. Mindezt Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnöke mondta el azzal összefüggésben, hogy egy módosító indítvány kapcsán félreérthető információk jelentek meg. Mint arról a sajtó hírt adott, Kis Gyula parlamenti képviselő a társadalombiztosítás gazdálkodásáról szóló átmeneti törvénytervezethez beadott - de a szociális bizottságban támogatást nem szerzett - módosító indítványában kezdeményezte: az 1995-ben nyugdíjba vonulóknál az 1992-es évet is felszorozva számítsák be a nyugdíj megállapításánál. A javaslat - mutatott rá Szeremmé - a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elképzeléseivel összhangban elmozdulást jelentene a jelenlegi szabályozástól. Aszerint ugyanis csak a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti (visszamenőleg 1988. január elsejéig terjedő) esztendőkben, tehát legutoljára az 1991-es évben elért átlagkeresetet szorozzák fel. Az alelnökasszony szerint az indítvány különösen nagy jelentőségű azért, mert lehetőséget teremtene arra, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása reálértékben ne legyen alacsonyabb a már korábban nyugdíjazottakénál. Ha ugyanis a parlament nem változtat a mai gyakorlaton, harmincegyezer forintos átlagkeresetet alapul véve egy jövőre nyugdíjba vonuló férfinak vagy nőnek átlagosan hétszáz forinttal lesz kevesebb az ellátása, mintha az idén nyugdíjazták volna. — BHRK — IRHRI * MENNYIT ERiinií nunnj A FORINT? AZ MNB VALUTAARFOLYAMAI (ÉRVÉNYES: DEC. 27-ÉN) Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 171,26 173,00 174,74 ausztrál dollár 86,37 87,17 87,97 belga és lux. frank (100) 342,18 345,64 349,10 dán korona 17,93 18,11 18,29 finn márka 23.27 23,50 23,73 francia frank 20,37 20,58 20,79 görög drachma (100) 45,43 45,89 46,35 holland forint 62,75 63,38 64,01 ír font 169,07 170,80 172,53 japán yen (100) 110,54 111,64 112,74 kanadai dollár 79,32 80,11 80,90 kuvaiti dinár 369,86 373,48 377,10 német márka 70,27 70,98 71,69 norvég korona 16,11 16,27 16,43 olasz líra (1000) 67,53 68,23 68,93 osztrák schilling 9,99 10,09 10,19 portugál escudo (100) 68,36 69,06 69,76 spanyol peseta (100) 83,22 84,08 84,94 svájci frank 83,23 84,08 84,93 svéd korona 14,80 14,95 15,10 USA-dollár 111,05 112,12 113,19 ECU (Közös Piac) 133,67 135,03 136,39 avagy receptcserebere DUCI DÖNC» mai ajánlata Olvasónk receptje Almával kerített csirkemell 1/4 vöHozzávalók: 1 kg csirkemell, kg sampinyon gomba, 1 fej röshagyma, 4 db tojás, 4 szem alma, 4 zsemle, 20 dkg csirkemáj, petrezselyemzöld, só, bors, Vegeta, sajt, Héra margarin. A készítés módja: kipanírozom a csirkemellszeleteket, a sót, Végétét és borsot ízlés szerint beleteszem. A vöröshagymát a Héra margarinban üvegesre pirítom a gombával. Hozzákeverem az apróra vágott petrezselyemzöldet, a 4 zsemlét beáztatom, és jól kicsavarom, beleütöm a 4 tojást, Végétét, borsot és sót ízlés szerint. A 20 dkg csirkemájat elkaparom és az áztatott zsemlékhez teszem. A párolt gombát a petrezselyemmel hozzákeverem. Olyan sütőalkalmatosságba teszem, amelynek fedele is van. A Héra margarinnal jól kikenem a tepsit, és berakom a húst a következőképpen: 1 szelet csirkemell, mellérakom a tölteléket, és ismét csirkemell, majd töltelék. Egészen addig, amíg a tepsi másik végére nem érünk, felváltva. Atepsi közepén végig gerinc alakban, és körül pedig héjától megtisztítva az almát körülrakom vele. Ráteszem az edény fedelét és előmelegített sütőbe beteszem sütni. Amikor félig megsült, leveszem a fedőt és reszelt sajttal megszórom a húst. Visszateszem a sütőbe, és pirosra sütöm. Amikor megsült, tálalom. Kiss Jánosné, Tiszaalpár, Alkotmány u. 15/A Várjuk olvasóink válasz-receptjeit. A játék fődíja: 100 ezerforintl Ami megfűszerezi életünketl A játékelméletről, ami nem játék A megosztott közgazdasági Nobel-díjat a német Reinhard Selten, az amerikai John Nash és a magyar Harsányi János kapta az idén a játékelméletnek a közgazdaságtanban való alkalmazásáért. A budapesti születésű Neumann János 1944-ben Amerikában vezette be a játékelméletet. A tudományág azokat a stratégiákat elemzi, amelyeket a játékosok használnak a győzelmi esély maximalizálására és a végeredmény előrejelzésére. Az ellenfél várható húzásai A „játék” résztvevői döntésüknél több lehetséges cselekvési stratégia közül választanak. Saját céljaikat tartják ugyan szem előtt, de be kell kalkulálniuk a versenytársak lehetséges, egymás előtt egyelőre ismeretlen reakcióit is. Vagyis az ellenfél várható és váratlan húzásait figyelembe kell venni a győzelem érdekében épp úgy, mint a sakkban vagy a pókernél. A gazdaságban ez annyit tesz, hogy mielőtt a vállalkozó kirukkol portékájával, szemrevételezi a konkurenciát, s annak várható magatartását is felméri. A játékelmélet arra is rámutat, hogy a cselekvő személyek nem mindig viselkednek ésszerűen, váratlan kockázatvállalásuk ugyanakkor „szükségszerű véletlen”. A vállalkozók állóháborúja Az idei Nobel-díjasok érdeme azoknak a konfliktushelyzeteknek a magyarázata, amelyek megnehezítik a gazdasági cselekvést. Az általuk korszerűsített játékelmélettel elemezni lehet az egymással versenyző gazdasági szereplők, államok magatartását. Mit tesz például a befutott cég, ha hirtelen szembetalálja magát a konkurenciával? Mikor indítanak a vállalkozók árhábo-' rút egymás ellen? Mikor kezdenek az államok dotációs versenybe? Mikor hatásos a blöf- fölés, mikor hat a fenyegetés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre szolgálhat magyarázattal az új tudományos elmélet. Dömpingárak és ármegállapodások A közgazdászoknak máig sok fejtörést okoz, hogy megközelítő pontossággal előrejelezzék a kialakuló versenyhelyzeteket, hiszen a valóság túlontúl sokrétű. Van olyan gazdasági terület, ahol a vetélytársak dömpingárakkal juttatják egymást a tönk szélére, másutt viszont titokban megegyeznek az árakban. (Ugyanakkor a kereskedelmi háborúskodásban a dömpingárak miatt mindenkit érintő nagy veszteségek is keletkezhetnek.) A megegyezés talán megoldást hozhat, ám ha ez megtörténik is, a játékszabályokat a résztvevők egyik-másika felrúgja, s ebből előnye származhat a „renitensnek”. Hacsak nem büntetik meg a „kitáncolót”. A játékelmélettel megmagyarázható például az is, miért olyan kemények a GATT-tár- gyalások, IMF-csaták vagy a leszerelésről szóló eszmecserék. A tudósok véleményét kikérik a politikusok Természetesen nem jósolható meg a matematikai modellezésnek e válfajával sem bármely konfliktushelyzet kimenetele, már csak azért sem, mert az új magatartási módokra más és más játékelméleti modellt kell kidolgozni. De mégis az Egyesült Államokban ma már a politikusok is kikérik a tudományág jeleseinek véleményét egy-egy döntés előtt, alkalmazása a gazdasági életben pedig a mindennapi gyakorlat része. A hatvanas években például a nagy hadászati problémák kapcsán az amerikai leszerelési hivatal is foglalkoztatott játék- elméleti szakértőket, köztük a német Selten professzort is. Toronyi Attila A borítékra írják rá: PN-PARTI. rintU^ magyar állampapír Magyar Államkötvény 1996/K 27,00% ÉVI FIX KAMAT 1998/D 30,96% VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT *AZ ELSŐ FÉLÉVRE Jó kezekbe kerül... ...a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befektetést keres. Államkötvény 1996/K * 2 A Magyar Államkötvény 1996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, melynek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1998/D 4 éves futamidejű (1994. november 23.-1998. november 23.) értékpapír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. 1997. május 23. 1997. november 23. 1998. május 23. 1998. november 23. Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. december 22. és december 30. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a kijelölt forgalmazók legfeljebb az 1994. december 14-én kialakult átlagárfolyam (az 1996/K esetében 94,08%, az 1998/D esetében 98,94%) + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény kamata után nem kell kamatadót fizetni. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Kecskemét, Szabadság tér 1. • OTP Bank Rt. Kecskemét, Baja, Bácsalmás, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmikós, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Tiszakécske A ti 1
