Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-28 / 305. szám
1994. december 28., szerda Belpolitikái Körkép 7. oldal Elfogadott költségvetés Az Országgyűlés tegnap koradélután 251 támogató szavazattal, 83 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetését. A végszavazás után Békési László pénzügyminiszter köszönetét mondott az ellenzéki pártoknak azért, mert nem akadályozták meg a törvény elfogadását. Szerinte a költségvetés nem a magyar nép rombadönté- sét okozza majd, hanem hozzájárul a magyar gazdaság tartós fejlődési pályára állításához. Barsiné Pataky Etelka (MDF) kiemelte, hogy pártja konstruktív ellenzékként lépett fel a költségvetés vitájában, annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben ilyen magatartást nemigen tapasztalhatott az akkori ellenzéktől. Ugyanakkor ez a költségvetés kíméletlenül elvesz mindenhonnan, s nem tudni, hogy kinek ad. A frakciószónok utalt a gyermekkedvezmény megvonására, a tudomány, a kultúra és a kistelepülések nehéz helyzetére, az infrastrukturális beruházások alacsony szintjére. Kijelentette: ez a költségvetés a kínszenvedés költségvetése lesz. Ezért frakciója nemmel szavazott. Csépe Béla (KDNP) azt emelte ki, hogy pártja megérti és elfogadja a pénzügyi egyensúly javításának szükségességét, de ehhez más útra lenne szükség, mint amit az elfogadott költségvetés kijelöl. Probléma, hogy késedelmesen került be a törvénybe az energia-áremelés és a kompenzáció anyagi vonzata, és a kompenzáció részleteiről mindmáig nincsenek információk. Csépe Béla bejelentette, hogy nemmel szavaztak az előterjesztésre. Torgyán József (FKgP) a nemzetrontó jelzővel illette a 95-ös költségvetést, amit ezért az FKGP elutasít. Miközben restrikciós politikájával a tömegek nyakára tette a hurkot a kormány, magának mindent megad. Nagy lehetőséget szalasztott el a kormány az expó lemondásával is. Torgyán József szerint amíg nem lesz mer- sze a kormánynak, illetve a Parlamentnek a külső adósságokhoz és a nagy elosztórendszerekhez hozzányúlni, amíg az özvegyektől és az árváktól elvesznek és az MSZP-t támogató bankárok milliókat vesznek fel, addig nem lehet jó költségvetése az országnak. Nehéz évekre számítanak Kancsár György újraválasztott tataházi polgármester, Lipták János alpolgármester és a testület 11 tagja letette a hivatali esküt. A költségvetést a falu vezetése, az elmúlt évben hiánytalanul zárta. Sajnos az infláció romboló hatásával számolni kell. Tehát jövőre elégséges lesz az intézmények és a közhasznú munkák szinten tartása, mivel ugyanannyi munkáért több kiadással kell majd kalkulálni. Nincs sok remény az állami támogatások növelésére sem. Ezzel szemben akik dolgozni akarnak, megtalálják majd a módját a főút mentén fekvő falu rendben tartására és fejlesztésére. Nehéz évek jönnek, de vállalkozói alapon a főút adta előnyöket okosan ki lehet majd használni Tataházán, különösen majd a déli szomszédaink elleni embargó megszüntetése után. Egyházak támogatása Az Országgyűlés elfogadta az egyházak állami támogatására jóváhagyott pénz felosztását. Jövőre 3,6 milliárdot biztosítanak erre a célra. Az egyházak között a korábbi parlament által elfogadott keretszámok alapján osztották el a pénzt. A római katolikus és a református egyház valós arányszámához képest kevesebbet kapott, mert a magyarországi izraelita felekezet javára lemondtak a támogatás egy részéről. A polgármester elképzelési A jánoshalmi önkormányzat múlt héten tartott alakuló ülésén napirend előtt Szakái Lajos leköszönő polgármester gratulált a hat párt és egy civil szervezet jelöltjeiből megválasztott tizenkilenc tagú új testületnek. Türelmet, megértést és a személyeskedés elkerülését kérte az új testület tagjaitól. Beiktatását követően az új polgármester, Kiss György városfejlesztési elképzeléseiben kifejtette, hogy a helyi gazdasági érdekeket jól szolgálná egy, a városon áthaladó Baja-Budapest gyorsvonatpár beállítása. Sürgető feladatnak nevezte az Arany János utcai rendelő felújítását, valamint az előtakarékosság megkezdését egy tanuszoda kialakításához. Feladatként jelölte meg kerékpárutak létrehozását a Halasi és a Bajai utcákban, s az ezred végéig az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében a vastalanító és arzénmentesítő megépítését. Az új polgármester ugyanakkor ellenezte a tervezett S-9 gyorsforgalmi út városon keresztül vitelét. Mint Kiss György ösz- szegezte, a fejlesztéseknek a lakosság megtartását kell szolgálnia. A testület két jelölt közül Juhász Jánost választottá meg alpolgármesternek. Megalakult a jogi és ügyrendi bizottság Karsai Péter elnökletével. A képviselők munkáját hat állandó bizottság segíti majd, melyek elnökeit már megválasztották, ám várhatóan csak a január 10-ei ülésen alakulnak meg. Blázsik Sándor Köteles jelezni a képviselő, ha valamely ügyben érintett Az elmúlt négy esztendőben Bács-Kiskunban is több településen okozott bonyodalmat a gazdasági és a helyi közélet összefonódása. Eddig egy-egy képviselő vagy polgármester a törvény szerint bejelenthette érdekeltségét egy-egy ügyben, de ez nem volt számára kötelező. Olyan is előfordult, hogy a képviselő maga jelezte összeférhetetlenségét és közölte: nem vesz részt a szavazásban. A közelmúltban hatályba lépett önkormányzati törvény- módosítás jelentősen megszigorította a különböző érintettségek bejelentését. „A képviselő-testület dön- :éshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni” - írja elő a törvénymódosítás. Az elkövetkező négy évben az ilyen „érintettség” jelzésének várható nagy számára utal, hogy csak a mai kecskeméti képviselő-testületi ülésen négy esetben lesz kötelező jelezni az érintettséget. (Két esetben a helyi buszviteldíj-emelés, két városatyának pedig a Bácsvíz Rt. használatába adandó vagyonról való döntés előtt.) A törvénymódosítás részletesen foglalkozik a bizottsági döntésekre vonatkozó szabályokkal is: „A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottsági elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt” - fogalmaz a törvénymódosítás. Az összeférhetelenségi ügyekről zárt ülésen döntenek. Mihályka Gyula Dávodon változást hozott a választás Azt mondják a helybéliek, a mostani önkormányzati választással történt csak meg Dávodon igazán a rendszerváltás. Hogy ez mennyiben fedi a valóságot, az még kérdéses, ám tény, hogy Pétiké József 795 voksával messze lekörözte a volt tanácselnököt és polgár- mestert, Teszárik Józsefet. Amikor a falu új első emberét kérdeztem sikerének titkáról, azt a programot kezdte mondani, amellyel ki mert állni falugyűlésen a község nyilvánossága elé, és ütköztetni tudta nézeteit. Takarékos és ellenőrizhető pénzpolitikát kíván folytatni: az utazási iroda, a termálfürdő nyereségessé tétele, a közbiztonság javítása szerepel abban a tervezetben, amelyben a választópolgároknak ajánlotta magát. Ennek mindjárt az első pontja, hogy az új önkormányzattól olyan képviselőket vár, akik nem használják ki ezt a felelősségteljes tisztet, hogy a falu polgárait megkárosítva a saját anyagi gyarapoldásuk szolgálatába állítsák működésüket. Pétiké József műszeripari technikusi végzettségével húsz évet dolgozott egyetlen munkahelyén, a bajai Ganz Villamossági Műveknél, majd a csá- taljai Ganz Ansaldónál, annak megszűnéséig. Azóta munka- nélküli. Hisz abban, hogy amit vállalt azt végig tudja vinni. Somogyi Gábor Csikérián a munkanélküliség ellen Csikéria újonnan megválasztott polgármester asszonya, Nesz- vecskóné Bugán Erika és a testület 7 tagja az ünnepek előtt letette a hivatali esküt. A munka- nélküli közgazdásznő főállású polgármesterként kívánja irányítani a falut, ifj. Merkovics Béla alpolgármester támogatásával. Programbeszédében a polgármester asszony kihangsúlyozta a pénzügyi helyzet stabilizálására irányuló állami támogatás és a hátrányos helyzetű településeknek szánt pályázat elnyerését 1996-ban. A 950 lelket számláló falu aktív lakosságának a 30 százaléka munkanélküli. így a munkahelyteremtő beruházások számára kell vonzóvá tenni Csikériát. Új választást írnak ki Kazáron A Nógrád Megyei Bíróság megsemmisítette a kazári hely- hatósági választás eredményét, s új szavazás megtartását rendelte el'. A kazári polgármester-választáson az eddigi adatok szerint Molnár Katalin, az MSZP, az SZDSZ és a KDNP közös jelöltje győzött 461 szavazattal. Tőzsér Tibor, a Munkáspárt jelöltje ugyanakkor 446 szavazatot kapott. Ezt az eredményt a Munkáspárt helyi elnöke és titkára megóvta. A kifogást a területi választási bizottság - helyi állásfoglalás híján - visszautalta a helyi választási bizottsághoz, ahol a szavazólapok újraszámlálását követően elutasították a panaszt. A Munkáspárt helyi vezetői nem nyugodtak bele a döntésbe, és a megyei bírósághoz fordultak. A bíróság megállapítása szerint a „polgármesterre vonatkozó szavazólapoknál 3 darab eltérés tapasztalható a fel nem használt szavazólapokat illetően”. Más szabálytalanságokra is fény derült. így a mozgásukban gátolt állampolgárok esetében kérésre kivitték ugyan a lakásra az urnát, de nem biztosították az ilyen esetre is előírt titkosságot. Megállapították továbbá, hogy több írástudatlan szavazó esetében az előírt kettő helyett a szavazatszámláló bizottságnak csak egy tagja segített. Mindezek alapján a megyei bíróság úgy ítélte, hogy a választásra vonatkozó törvény több, garanciális jellegű szabálya csorbát szenvedett, s ezért a szavazást meg kell ismételni. A Munkáspárt elnöksége állásfoglalásában durva csalásnak minősíti a Kazáron történteket, s elítéli a demokrácia alapvető normáinak a megsértését. Kéri, hogy az Országos Választási Bizottság ítélje el a csalást, továbbá követeli, hogy az érintett pártok vonják felelősségre azokat a munkatársaikat, akiknek a csaláshoz köze lehet. Ezzel egyidejűleg a Munkáspárt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz. Parlamenti pengeváltások „Miért szégyelli a magyar zászlót a miniszterelnök?” - tette fel kérdését Torgyán József az azonnali kérdések és válaszok órájában Horn Gyulának. A kisgazda frakcióvezető hangsúlyozta, hogy míg a világ közismert politikusai nemzeti zászló előtt nyilatkoznak, Horn Gyula interjúi során sohasem lehet látni magyar lobogót. Utalt arra is, hogy a miniszterelnök korábban - szavai szerint - elő- ‘ szeretettel mutatkozott a televízióban vörös zászlóval. Horn Gyula válaszában visszautasította a kérdés feltevését, leszögezte: szó sincs arról, hogy bárki is szégyelné a magyar trikolórt. - A zászlót nem lobogtatni kell, hanem az ország érdekében cselekedni - mondta Hóm Gyula, hozzátéve, hogy szobájából nem hiányzik a magyar zászló, miként belőle sem a nemzeti érzés. Torgyán József a válasszal elégedetlen volt. A következő kérdést is Torgyán József tette fel, ugyancsak a miniszterelnöknek, Népnyú- zás vagy moratórium címmel. Torgyán szerint itt az idő, hogy az ország külső adósságáról párbeszéd kezdődjön a Parlamentben. Mert, mint mondta, az adóterhek összenyomják a népet. Horn Gyula a felvetésre reagálva kiemelte: kormánya nem gondolkodik az adósságok átütemezéséről, mert annak beláthatatlan következményei lennének. Torgyán József erre válaszolva úgy vélte: az ország lakosságának legalább arra joga van, hogy megtudja, mennyi adóssága van, és hogy azt kik és mire vették fel. Az interpellációk sorában Hova lett a 120 millió dollár címmel a kisgazda Homoki János tette fel kérdését a legfőbb ügyészhez. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank tranzakcióját, melynek során 120 millió dollárt utaltak engedély nélkül egy külföldi vállalkozónak, az ügyészség csak szabálysértésnek ítélte. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felhívta a képviselő figyelmét, hogy az eljárás jogszerű volt. Ugyanis a törvény időközben módosult, s a cselekmény így csak szabálysértésnek minősíthető. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 164 igen, 43 nem, 23 tartózkodó szavazattal elfogadta. Kistelepülések iskolafenntartási gondjai ügyében interpellált Torgyán József. Arra volt kiváncsi: a kormányzat foglalkozik-e az apró települések likviditási problémáival és azzal, hogy a kisebb falvakban élő gyermekek legalább az oktatás területén esélyegyenlőséget élvezzenek. Fodor Gábor művelődési miniszter biztosította a képviselőt arról, hogy a kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Ezért Torgyán József a választ elfogadta. A kistelepülések iskoláinak sorsa is terítékre került tegnap az ország házában. A miniszteri válasz biztató volt, ezért az interpelláló képviselő elfogadta azt. Felvételünk a pálmonostori iskolában készült. fotó: galambos Sándor
