Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-28 / 305. szám

6. oldal Autósmagazin 1994. december 28., szerda Bosszantó hiba a lemerült akku Hóban, fagyban különösen bosszantó, ha a kiszolgált akku miatt nem indul a kocsi. Igazán gondos autós nem vág neki a télnek kimerült akkumu­látorral. Nemcsak hidegben, sokszor még nyári melegben is észreveszi a sofőr, ha gyengül az „áramraktár” ereje: egyre nehezebben forgatja a motort, berreg az önindító, indításkor csökken a lámpák fénye, vagy éppen teljesen el is alszanak. Mindez arra utal, hogy az ak­kuban felborult a kémiai egyensúly, romlik a tárolóké­pesség. Mit tegyünk ilyenkor? Első és legfontosabb szabály: időn­ként érdemes megmérni a töltés alatti feszültséget, ebből ugyanis kiderül, hogy a generá­tor képes-e elegendő áramot termelni az akku feltöltéséhez, vagy netán a feszültségszabá­lyozó beállítása miatt jut keve­sebb áram a „tárolóba”. Ha a két külső tényezőben nem találunk hibát, magát az akkut kell megvizsgáltatni. A berendezés töltöttségi fokáról a benne lévő elektrolit fajsúlya árulkodik. Minél több a kénsav a folyadékban, annál magasabb az akku töltöttségi foka. A tel­jesen feltöltött akkumulátorban 1,285 3 kg/dm az elektrolit faj­súlya, ha ettől sokkal kevesebb - 1,12 alá esik -, akkor ezt tel­jesen kimerültnek kell tekin­teni, de az 1,2 kg/köbdeciméte- res érték is csak közepes töl­töttségi állapotra utal. Érdemes rendszeresen meg­mérni az akkumulátorban lévő folyadék szintjét is. Ügyeljünk arra, hogy az elektrolit minden cellában ellepje az elemeket, mert az a felület, ami nem érintkezik a savval, természete­sen áramot sem tud termelni, és idő előtt tönkre is mennek. A hiányzó folyadékot csak desz­tillált vízzel szabad pótolni, a csapvíz tönkreteszi az akkumu­látort! Ma már vannak kor­szerű, úgynevezett gondozást nem igénylő akkumulátorok, ezekhez nem szabad, de nem is lehet hozzányúlni. A gyenge, vagy félig töltött akkumulátort időnként érdemes feltölteni. A generátor hosszabb út alatt ugyan megteszi ezt, de ha valaki rövidebb utakon, vagy csak városi forgalomban közlekedik, nem árt, ha besegít egy kicsit. Nem szabad hirte­len, nagy energiával tölteni az akkumulátort, legszívesebben a kapacitásának egy tizedét fo­gadja be. Elszulfásodott, elha­nyagolt akkut már tölteni sem lehet, ilyenkor egyetlen megol­dás - a csere. dr. Veréb Tivadar A legdrágább használt autó A világ legdrágább használt au­tója egy 1962-es évjáratú Fer­rari 250 GTO, amit most kere­ken hétmillió fonttal olcsóbban tudtak csak eladni, mint amennyiért öt esztendővel ez­előtt vásárolták. A kétszáznegyven kilométe­res sebességre képes luxus sportkocsit két és fél millió an­gol fontért rakta ki kirakatába az autóklasszikusokkal keres­kedő Talacrest cég. Legutóbbi gazdája egy japán gyűjtő volt, aki potom kilenc és fél millió fontért vásárolta meg 1989 no­vemberében. Biztató az idei év végi Renault-méiieg Ebben az évben megközelíti a hatezret a magyar piacon eladott Renault-k száma - mondta Udo Jordan, a Renault Österreich, s egyben a Renault kelet-európai eladásokért felelős igazgatója a Csepelen felavatott 56. márka- kereskedés megnyitóján. Az igazgató emlékeztetett rá, hogy amíg 1991-ben ezernél alig több autó kelt el a magyar pia­con, az utóbbi három évben a ne­gyedik helyre kerültek az ér­tékesítési ranglistán. Jövőre a fővárosban öt márkakereskedés megnyitását tervezik és a nem Magyarországon gyártott autó­kat kivéve piacvezető szerepre törekednek. A Twingót hamar megkedvelték az autósaink. A Lada is csatlakozott az európai segélyhálózathoz A HungaroLada eladásai az idén megközelítik a 17 ezret, s ezzel a cég magyar piaci részesedése el­éri a 20 százalékot. A verseny­ben maradás érdekében - a nyu­gati márkákhoz hasonlóan - jö­vőre bővítik szolgáltatásaik kö­rét - mondta Horányi Ervin ügy­vezető igazgató a napokban, a vállalat központjában megtartott sajtótájékoztatón. Bejelentette, hogy a Magyar Autóklub közreműködésével csatlakoztak a brüsszeli köz­pontú ARC Transistance közúti segélyszolgálathoz. A nemzet­közi segélyszervezetet évekkel ezelőtt hét nagy európai autó­klub hozta létre. Jelentős tőkét fektettek be a franchaise rend­szerben működő segélyszolgálat megszervezésébe, amelynek szolgáltatásait 12 millió autós veheti igénybe. Január 1-jétől az újonnan vásárolt Lada tulajdo­nosainak is jár ez a szolgáltatás Európa közútjain, amennyiben bajba jutnak. Az első évben a szolgáltatás ingyenes, később pedig meghosszabbítható. Havonta egy Jaguár? Elegánsak és kényelmesek az angol Jaguárok. Havonta egy-egy autó eladását tervezi Magyarországon a Ja­guár Hungary Kft., amely a kö­zelmúltban mutatta be a márka új, XJ sorozatát. Semsey Lajos igazgató elmondta: a vezérkép­viselet tavaly februárban nyílt meg és az első, nem teljes üzleti évben 18-at adtak el a nagy ér­tékű járművekből. Ez év első nyolc hónapjában tíz Jaguár ta­lált gazdára Magyarországon. A vásárlók szívébe lopta magát rövid idő alatt a Fiat legújabb modellje. Az év autója a Fiat Punto Hosszú esztendők óta hagyo­mány már, hogy ilyenkor, de­cember táján összeül a nemzet­közi zsűri megválasztani az év autóját. A huszonegy ország 56 autós újságírójából összever­buválódott döntnök csapat 1995-re a Fiat Puntónak ítélte oda a megtisztelő címet. Az ér­dekes formájú olasz négyke­rekű - a VW Pólót és az Opel Omegát megelőzve - méltán szerezte meg az első helyet. Megérdemelten, és ráadásul a legjobbkor. A Fiat-gyár u- gyanis éppen komoly eladási gondokkal küszködött, amikor legördültek az első darabok a si­kerkocsiból. Cseppet sem túlzás a dicsérő jelző, hiszen a Punto Európa-szerte - még az igényes német piacon is - rövid idő alatt igen kelendő lett. így a Fiatnak nemhogy nem kellett leállítania gyártószalagokat, hanem újakat kellett indítania. A Punto ilyen­formán nemcsak új tulajdonosa­inak szerzett örömet, hanem az olasz munkásoknak is, akik megtarthatták munkahelyeiket. Buszok a Komi Köztársaságba Tiltakozó autókölcsönzők A Magyar Autókölcsönzők Szövetségének közgyűlése til­takozott az ellen, hogy a módo­sított személyi jövedelemadó­törvény a cégautók adózásáról szóló része nem rendelkezik az autókölcsönzők adómentessé­géről - ezt Nagy László, a szö­vetség elnöke közölte a köz­gyűlést követően a sajtóval. Ötven autóbuszt vásárolt az Ikarus székesfehérvári gyárától a Komi Köztársaság. Az Ikarus Rt.-ben 1,3 százalékban tulaj­donos Közép-Európai Befekte­tési Társaság által nyújtott hitel igénybe vételével. A járműve­ken a megrendelők igénye sze­rint néhány kisebb módosítást végeztek el a szakemberek. A Komiban uralkodó kemény idő­járás miatt előmelegítővei egé­szítették ki az üzemanyag-el­látó rendszert, s pótkeréktartó ládákat szereltek fel a buszokra. A járműveket a közeli na­pokban indították útnak a Komi Köztársaságba. AZ ÜJKORTÓL NAPJAINKIG Az autózás történetéből (11.) A XIX. század végi Magyaror­szágon az automobilt legtöbben még csak hírből vagy a képesúj­ságok oldalairól ismerték. A magánforgalom túlnyomó ré­szét ekkor lóvontatású jármű­vekkel bonyolították. T ermésze- tesen a körülmények sem tették lehetővé az automobil gyors el­terjedését. 1900-ban a bécs-bu- dapesti országút még csak sza­kaszosan volt aszfaltozott. Az első Benz gépkocsi 1895-ben pöfögött végig Buda­pest utcáin, ám alig tíz év múlva már 159 magánautót tar­tottak nyilván az országban és rövidesen megkezdték a ma­gyar Marta taxik gyártását is. Az első magyar magánautók többsége még elektromos meg­hajtású volt. A nagy magas ke­rekeken imbolygó szögletes járművek leginkább a hírnök­höz hasonlítottak. Úttartásuk bizonytalan volt, minden ké­nyelmüket rojtos függönyeik és az ablakukba helyezett virágok jelentették. Kiváló mérnökünk, Csonka János 1896-97-ben azonban már saját tervezésű kisméretű, villanymotoros au­tókat készített a budapesti pos­taszolgálatnak. Ezzel kezdetét vette a magyar autózás törté­nete. A fejlődés ütemére jel­lemző, hogy 1900-ban megala­kították a Királyi Magyar Au­tomobil Clubot a KMAC-t. Bizonyára kevesen tudják, hogy a magyar közlekedés a századelőtől egészen 1941-g bal oldali volt. A második vi­lágháború derekán, a németek kitartó unszolására változtatták meg jobboldalira. A század elejétől egyre sza­porodó automobilok kilencven százaléka még a fővárosi for­galmat gyarapította. Vasárna­ponként a városligeti Stefánia út volt az úgynevezett kocsi­korzó, ahol a hintók együtt pa­rádéztak a nagyokat pukkanó, pöfögő automobilokkal, me­lyek nemegyszer komoly inci­denseket produkáltak a pesti suhancok és a kárörvendő pol­gárság nem kis örömére. A fél­elmetesen zakatoló járművektől megbokrosodott lovak gyakran veszett nyargalásba kezdtek, hajtóiknak sokszor csak a váro­son kívül sikerült megfékez­niük őket. (Folytatjuk) Szász András

Next

/
Thumbnails
Contents