Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-21 / 300. szám

Olvasói családunk Orgoványiak karácsonya A hét végén karácsonyi ünnep­séget tartottak a nyugdíjasok klubjában, melyet az orgoványi Örömhír Alapítvány szervezett. Az ünneplőbe öltözött, őszbe hajló, fáradtan érkezőknek egy rövid időre kikapcsolódás volt az élet zajából, nehézségeiből vagy éppen magányából. A gyertyafény, a fenyőágak illata kellemes, meleg légkört terem­tett. A műsorban sok szép kará­csonyi dal, vers, történet, furu­lya- és fuvolaszóló hangzott el a hallgatóság nagy örömére. Az együttlét fénypontját jelentette, amikor az ünnepeltek elénekel­ték nyugdíjasindulójukat és el­szavaltak néhány gyönyörű al­kalmi verset. Majd az Örömhír Alapítvány egy-egy ajándék- csomaggal kedveskedett a klub­tagoknak. Az öröm ott sugár­zott az arcokon, ahogy együtt énekelték az első karácsonyra emlékezve: „Csendes éj, szent- séges éj... Szív örülj, higgy, remélj!... A szemek ragyogása, a mo­solyok, s egy-egy csillogó könnycsepp, a meghitt köszön­tések, meleg kézfogások, az adás és kapás öröme mara­dandó ajándék minden egyes résztvevő számára. S. J. Megajándékozták az ötös ikreket Együtt az ajándékozók és a megajándékozottak Tarjányiék udvarán. Bizonyára kevesen tudják, hogy a világon mindössze ti­zenöt család büszkélkedhet ötös ikrekkel. Európában pedig csupán egyetlen ilyen család van: a kiskunfélegyházi Tarjá­nyi család. Az ikrek közül né­gyen lányok: Melinda, Szilvia, Hajnalka és Erika. Az ötödik testvér fiú: Sanyi. A Tarjányi testvérek hatan vannak. Az ik­rek előtt született ugyanis nővé­rük, Brigitta. Az ő karácsonyi megajándé­kozásukra gyűltek össze vasár­nap délelőtt a család Könyök utcai házában mindazok, akik ennek a szép gesztusnak kigon- dolói és kivitelezői voltak: a Gyöngy című folyóirat, a keceli Pintér Művek és a félegyházi önkormányzat képviseletében. FOTÓ: SZÁSZ A Pintér Művek egy fagyasztó- ládát és egy automata mosógé­pet ajándékozott Tarjányiék- nak. Hat gyönyörű kerékpárt az önkormányzat, a helyi OTP, a Kunép, Bense Zoltán, a Credo Bt. és a Szigma Rt. ajánlott fel. A kerékpárokat az Endre Sprint Kerékpárszalon szállította, egy­ben 20 ezer forinttal járult az adományhoz. Mindenki ismerte, szerette Tudom, sok levél és fénykép vár közlésre, mégis azt kérem, hogy minél előbb legyen szí­ves ezt a képet közölni, mert köze van a Petőfi Népe de­cember 14-ei számában megje­lent „Nagyszerű ember volt” című cikkhez. A képen lévők közül már csak én élek, a fotó közepén ülő kislány én vagyok. Bal ol­dalon a szüleim, akiknek Kis­kőrösön - közvetlenül Petőfi szülőháza mellett - vendéglő­jük volt, a jó hírnévnek ör­vendő Petőfi Étterem. Édesa­nyám ölében ül öcsém, Lő- rincz Tibor, akit az említett cikkben és a temetésen is oly szépen búcsúztattak kollégái. Mindenki ismerte, szerette, évekig tanított, majd helyettes igazgatója volt a Petőfi-iskolá- nak. Ezután került Páhira, ahol tíz évig volt igazgató. Sajnos, az 57. születésnapját már nem érhette meg. Üdvözlettel: Martonné Lőrincz Nelly nyugdíjas tanítónő Az ágasegyházi klub derűs órái Az ágasegyházi nyugdíjasklub nemrégen fogadta a Fóti Gyermekváros néhány gyerme­két. Bizonyára sikerült a közös ebéd során néhány derűs- órát szerezni a gyermekeknek. A kép az ifjú vendégeket, valamint a nyugdíjasklub tagjaioak egy részét örökítette meg. Kilencven év munkában Lakitelekről Kurucz Jánosné küldött egy levelet, melyhez egy fényképet mellékelt. A kép édesanyjáról, Tóth Péteméről készült, aki ebben az évben augusztus 14-én ünnepelte a kilencvenedik születésnapját. Mint lánya írja, hosszú életének titka az, hogy egész életét mun­kával töltötte és még most is szorgalmasan tevékenykedik. Kurucz Jánosné kérte, hogy közöljük a fényképet, de sajnos az olyan elmosódott, hogy nem mutatna semmit az újságban. Kérjük megértését. Édesanyjá­nak és neki is jó egészséget és boldog ünnepeket kíván szer­kesztőségünk. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta Születésnapi köszöntő Felsőszentivánon Mihálovics Antalné 102. születésnapján Népes család köszöntötte 102. születésnapján Mihálovics An- talnét (Témák Lenke) felső- szentiváni lakásán. A jókíván­ságok mellett a szeretet meg­annyi jelét tükrözte a sok szép vi­rág, torta és itóka. Az ünneplők között volt két lánya, két uno­kája, négy dédunokája és egy ükunokája. A község jókívánsá­gait az új polgármester, Pata- ricza Máté tolmácsolta. Lenke néni egykor a mostani Duna Szállóban (volt Nemzeti) dolgo­zott, majd a helyi téeszből ment nyugdíjba 70 éves korában. Olvasóink segítettek Felhívásunkra, hogy segítsünk a szegényebb sorban élőkön, sokan jelentkeztek olvasóink közül. Elsősorban meseköny­veket, édességet és ruhaneműt ajánlottak fel, melyet a meg­ajándékozottak nevében is kö­szönünk. Szerkesztőségeink munkatársai felvették a kapcso­latot a helyi karitatív szerveze­tekkel, azokkal, akik jól isme­rik a segítségre szorulók körét. A napokban elkezdték széthor­dani a csomagokat, habár még tegnap is érkezett ajándék a kecskeméti szerkesztőségbe. Nagyon sokan igyekeztek segíteni azokon a gyerekeken is, akik nehéz helyzetét a „Még cipőre sem telik” című levélből ismerték meg olvasóink. Mivel olyan rengeteg ajándék halmo­zódott fel, hogy maga a család kérte: másoknak is juttassunk az adományokból. A kiskunha­lasi Kissné Fáy Mária által ösz- szeállított értékes csomagot például egy kecskeméti négy­gyermekes, sokat nélkülöző családnak küldtük el. Kérjük az adakozó megértését. Nemcsak adományokat, de egyre több segélykérő levelet kapunk. Nem vagyunk közöm­bösek a nehéz sorsok iránt, vi­szont minden levelet nem tu­dunk közölni. A Szívhang nevű jótékony célú újság azonban, melyet lapunk újságírói készí­tenek, most már havonta megje­lenik, s ebben minden kérést megjelentetünk. Bízunk az em­berek jószándékában, segítő­készségében. Küldjön egy fényképet! Velez Tünde és Egyed Krisztián életének egyik boldog pillanatát örökíti meg ez a kép. 1994. november 12-én kötöttek házasságot. A fényképet beküldték a szülők: Velez Mihály és neje Soltszentimréről.

Next

/
Thumbnails
Contents