Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-13 / 293. szám

1994. december 13., kedd Péjvz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal tervben Kecske a címerben es az üzleti Modern Noé bárkájának nevezhető az alkalmatosság, amelyben egy amerikai árvíz alkal­mával mentik az értékeket. Közülük a kecske sem hiányzik. Legkedvesebb meséim egyike volt gyerekkoromban A félig nyúzott bakkecske. A történet szerint gonosz állat a szakállas koma. El akarja veszejteni a szegény ember fiait. Pedig az ágrólszakadt embe­rek sokat köszönhettek a kecs­kének. Tejet adott, és a kórón is megélt. Úgy látszik, a meseköl­tők sem voltak mindig igazsá­gosak. Szabados János vállal­kozótól tudom, hogy egy tehén tartási költsége ma tíz kecske eltartásához elegendő. Nem biztos ugyan, hogy évi tejter­melésük együttesen sokkal több, mint egy tehéné, de érté­kesebb. Biológiailag és gazda­sági szempontból is. Kecskemét címerét ágaskodó kecske ékesíti. Ám ennek semmi köze ahhoz, hogy az or­szágban elsőként a hírős város környékén ismerték föl a me- kegőben rejlő értékeket. Aki a kecskét a bégető, a juh elé he­lyezte terveiben, nem más, mint Szabados János kecskeméti vál­lalkozó.- Juhokkal kezdtem, de a nyáj körül mindig voltak kecs­kék is - meséli. - A juhágazat mélyrepülése, a gyapjú eladha- tatlansága, majd az exportot sújtó embargó elgondolkodtat­tak. Külföldön is megfordul­tam, s láttam, hogy fantázia van a kecskében. Társaságom, a Magyar pásztor Kft. kidolgo­zott egy programot a Kecske­mét környéki kecsketartó gaz­dák integrálására. A tej felvá­sárlására, feldolgozására, egé­szen a kecske termékek export­jáig. Kimunkáltuk a felvásárlási és értékesítési árakat belföldre és külföldre. Összegyűjtöttük ehhez a hazai, a svájci, a német, az osztrák és a francia tapaszta­latokat. Tavaly megalapították az Első Magyar Kecsketenyésztő Szövetkezetét, Kerekegyháza székhellyel. Elnöke Agusto Pa- cato agrárszakember. Tizenki­lenc gazda a tagja jelenleg. Hatszáz kecskéjük volt össze­sen az induláskor, most ezer van. A szövetkezet a termelést és a termeltetést vállalta fel. A hazai parlagi fajták egyedei évi 300-500 liter tejet adni.- Ezeket nemesítjük - tájé­koztat Szabados János - alpesi és szánentáli fajtákkal. Ezek ezer liter tejet adnak egy évben. Az őzbarna színű alpesiek ex- tenzív, vagyis szabad ég alatti, legeltetésre alapozott tartásra is alkalmasak. A szánentáliak in­kább az intenzív tartást hono­rálják. A nemesítési program nem maradt meg csupán szövetkeze­ten belüli használatra. Országos igények kielégítésére idén ősz­szel megszervezték az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületét. Ez tenyésztő és érdekképviseleti szervezetként kíván működni. Állami támogatásra is igényt tart a későbbiekben.- Kerekegyházán kecskete­jet feldolgozó kisüzemet aka­runk létesíteni - hallom Szaba­dos Jánostól. - Ehhez tőke is szükséges. Amit eddig elér­tünk, azt saját erőből, eladóso­dás nélkül értük el. Munkahe­lyek születnek kezdeményezé­sünk révén, megélhetési lehető­séget kínálunk kisgazdáknak, s új termékcsoporttal gazdagítjuk a piacot. A kecsketej, a sajt, a hús étkezési értékei kétségtele­nek. Ezeket a tejre érzékeny emberek, cukorbetegek is fo­gyaszthatják. Több mint egy éve próbálkozunk állami for­rásból, banktól, tőketársaságtól, önkormányzattól hitelt, támo­gatást szerezni. Eddig ered­ménytelenül. Van olyan tőke- társaság, amelyik egy év óta nem tudott dönteni a hitelről. Most megpróbálnak magán­tőkét megnyerni. Tőkéstárs be­vonásáról tárgyalnak a Magyar pásztor Kft.-be, hogy a projec- tet mielőbb meg tudják valósí­tani. Az Első Magyar Kecske­tenyésztő Szövetkezet részje­gyet bocsát ki. Részjegyet nemcsak tagnak belépő gazdák vásárolhatnak, hanem olyan emberek is, akik például rászo­rulnak a kecske termékek ét­rendjükbe való beépítésére.- Nem adjuk föl, mert tud­juk: a kecsketenyésztésnek jö­vője van, a termékek iránt van külpiaci érdeklődés is - mondja Szabados János, a Magyar pásztor Kft. ügyvezető igazga­tója. A. T. S. DAVODITÖREKVÉSEK Bérelt földön gazdálkodnak A dávodi Augusztus 20. Mező- gazdasági Temelőszö vetkezet 3 ezer hektáron gazdálkodik, me­lyet hároméves szerződéssel bérelnek a födtulajdonosoktól. A terület egyharmadán termel­nek kalászosokat, kukoricát, valamint olajos- és takarmány- növényeket. Az idei év gabonatermése jónak mondható a jövedelme­zőség oldaláról nézve, elégedet­tek az 5 tonnás hozammal. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy minden fajtát és táblát külön tudtak tárolni, így elérték, hogy nem keveredett a minőségi, malmi áru a takar- mánynakvalóval. A 450 hektá­ron termelt napraforgónak 2 tonnás az átlaga. A hízómarhák piacával nincs baj Ezek az eredmények egyálta­lán nem lebecsülhetők, Csala Imre elnök azonban mégis az állattenyésztésükre a legbüsz­kébb. Az év eleji 500-as tehén- állományukat néhány éven be­lül szeretnék a 700 darab köze­lébe feltornászni. Fejőházuk technikai színvonala megfelel a legmagasabb követelmények­nek is, egy Új-Zélandból szár­mazó berendezés segítségével pedig megszűnt az úgynevezett tőgygyulladás. Teheneik na­ponta 10-12 ezer liter tejet ad­nak, mely megfelel az egye­denkénti 6800-6900 literes éves mennyiségnek, amit - jellem­zően a minőségre - 28 forintos egységáron értékesítenek. Az árbevételük három év alatt megduplázódott. Idén várha­tóan elérik a 95 milliót, mely­ből csupán 20 millió forint a fe­dezeti összeg. A hízómarhák piacával nincs gond, különösen manapság, amikor az országban annyira lecsökkent a létszámuk. A vá­góhidak egymásra licitálva je­lentkeznek a portékáért. Gazda­ságos a bőrben való értékesítés, gmi annyit jelent, hogy a sa­ját, megtermelt takarmányukat etetve kifizetőbb, mintha úgy kellene megvásárolniuk. Csala úr optimista, bízik abban, hogy az ágazat jövedelmezőségével hosszabb távon sem lesz baj, a dolgozóknak biztos munkahe­lyet, a szövetkezetnek pedig szilárd alapot jelent. Tízezer darabos szaporulat a cél Sertéstelepünkön a tenyész- kocák száma állandó jelleggel a 200 körül mozog. Az a céljuk, hogy évente elérjék a tízezer darabos malacszaporulatot. Sa­ját vágóhídjuk üzemeltetésével a minimálisra csökkentették a selejtet. Ami a legfontosabb, a szövetkezet 250 embernek ad folyamatos munkát. S. G. A minimumadó alóli mentesítésről A kormány jóváhagyta az adó­hatóság javaslatát a mező-, erdő- és vadgazdaságba, to­vábbá a halászati ágazatokba tartozó adóalanyok mentesíté­séről az 1994. évi minimumadó fizetése alól. Ismeretes: a kormány szep­temberben úgy döntött, hogy az aszályos időjárás miatt kiala­kult termelői hátrányok rész­beni ellensúlyozására egyes ágazatokba tartozó termelők mentesíthetők a minimumadó fizetése alól. Az eljárási rend­nek megfelelően az adóhatóság összesítette a kérelmeket, s ja­vaslatát a kormány elé terjesz­tette. A mostani döntés értel­mében 1814 adóalany mentesül az adófizetés alól. Intézkedett a kormány arról is, hogy akik november 2., a mostani jegyzék lezárása és az adóbevallás benyújtásának ha­tárideje - a jövő év febmár 15., illetve május 31. - között adják be kérelmüket, ugyanebben az eljárási rendben megkaphassák a mentesítést. A parasztszövetség kongresszusa Szombaton 10 órától országos kongresszust tart a Magyar Pa­rasztszövetség. Üzenete: tevé­kenységében irányadó a pa­rasztság termelő munkájának, anyagi biztonságának szolgá­lata. Célja a korszerű magán- gazdaságok kialakulásának elő­segítése. A kongresszuson az elmúlt öt esztendő törekvéseit, tapasztalatait összegzik. Újjá­választják a tisztségviselőket is. Újfajta értékesítés a baromfipiacon Kísérleti baromfi-értékesítési rendszert vezet be Hajdú-Bihar megyében a Bábolna Brojler Kft., s amennyiben a hálózat jól működik, azt az egész országra kiterjesztik - tájékoztatta a na­pokban az újságírókat Debre­cenben Budai Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója. Mint elmondta: az országban egyre inkább növekszik az igény a baromfi-, főként a csir­kehús iránt. Jelenleg 22 kilo­gramm baromfihúst fogyaszt egy ember évente hazánkban, szakmai becslések szerint azonban ez a szám rendkívül gyorsan elérheti a személyen­kénti 25 kilogrammot. A bábolnai cég a magánvál­lalkozókra alapozta a kereske­delmi hálózat tervét. Tanácsok sertéshizlalóknak A sertésekre veszélyt jelentő betegségek terjedése a beteg, vagy a betegség lappangási stá­diumában lévő sertésekkel, az ilyen állatok levágásából szár­mazó nyers sertéshússal, az eb­ből készített nyerstermékekkel, konyhai hulladékokkal és ra­gályfogó tárgyakkal (használati eszközök, takarmány, trágya, trágyalé, a beteg, vagy betegség lappangási stádiumában lévő sertés trágyájával szennyezett lábbeli stb.) történik. Ha sertést vásárolunk, azt csak egészséges állományból tegyük. Ennek adminisztratív biztosítéka a törvényben is elő­írt marhalevél megléte. A mar­halevél kiváltása az eladó köte­lessége. Ezért csak olyan eladó­tól vásároljunk, aki az állatával együtt érvényes, szabályos, a kérdéses állatokra vonatkozó marhalevelet is ad. Ez fontos lehet a későbbi, esetleges sza­vatossági esetek érvényesítése miatt is. Az anyakocákat lehe­tőleg a biztonságot adó mester­séges módon termékenyíttessük meg. Sertéseink egészségének megvédése érdekében nagyon fontos tudni, hogy a nyers ser­téshús (a házi vágásokból származó kóstoló is), a sertés­húsok konyhai előkészítése so­rán keletkező konyhai hulladék, a húsmosó víz is tartalmazhat betegséget okozó kórokozót. Tudni kell azt is, hogy bizonyos kórokozók a mélyhűtőben lefa­gyasztott húsban több hónapig is fertőzőképesek maradnak. Ezért járványvédelmi okokból a konyhai előkészítés során ke­letkező hulladékokat, húsmosó vizet a sertések takarmányához, moslékjához semmiképpen ne öntsük (az udvarra sem), sem­misítsük meg. Aki mégis etet sertéseivel ilyen moslékot (ez vonatkozik az étkezdékből származó étel­maradékokra is), csak abban az esetben teheti, ha az etetés előtt legalább húsz percig forralta. A kórokozók a főzés során hő ha­tására elpusztulnak. Közegészségügyi jelentő­sége miatt is fontos, hogy a ser­téshúst, húskészítményeket csak húsforgalmazásra engedé­lyezett helyen vásároljunk, ke­rüljük a szabálytalanul, szokat­lan körülmények között felkí­nált olcsó húsok, termékek vá­sárlását. A megkezdett házi vágások időszakában jó tanács, hogy az egészséges állomány egészsé­ges egyedét vágjuk le, óvakod­junk a nem teljesen egészséges sertések értékmentés céljából történő levágásától! Mielőtt erre szánná magát bárki, kérje ki az illetékes állatorvos szak­mai tanácsát! Végezetül említést kell tenni a sertésbetegségek rövid távú (szomszédok állománya kö­zötti) terjesztésében szerepet játszó ragályfogó tárgyakról (takarmány, ivóvíz, tárgyak, élőlények, emberek, egyéb élő­lények stb. ), melyek mechani­kus úton terjesztik a betegséget. Az állatok gondozását csak az ott használatos lábbeliben és ruhában végezzék, a munka be­fejezésével öltözzenek át. Ha a szomszédnál segítségre van szükség állatok megfogásakor vagy szállításánál, azt ne a saját állománynál használatos ruhá­ban és lábbeliben tegyék, vagy a lábbelit - még otthon - alapo­san tisztítsák meg és hypós víz­zel fertőtlenítsék! Az állattartásnál használatos eszközöket ne adják kölcsön, a közösen használt szállítójár­művet minden szállítást köve­tően takarítsák meg és fertőtle­nítsék hypós vízzel. Fordítsanak gondot a rágcsá­lók, legyek, egyéb kártevők ir­tására, az ólak és az udvar álta­lános rendjére, a szakszerű trá­gyagyűjtésre. Az idegen szemé­lyeket, a feleslegesen kíván­csiskodókat pedig tartsák távol az állományuktól. A fentiekben leírt járványvé­delmi előírások betartása a nagyüzemi méretű sertéstartó telepeken dolgozók esetében külünös fontosságú. Dr. Lehotay Árpád főállatorvos A vízfeltöltés A kormány rendeletben szabá­lyozta az öntözés, a halastavak vízfeltöltésének és vízpótlásá­nak ez évi támogatását. Az alföldi megyékben, va­lamint Pest és Heves megyében a gazdálkodók az idén novem­ber 30-áig az öntözésre fel­használt vízmennyiség után köbméterenként 1,50 Ft, a más támogatásáról régiókban működők pedig köbméterenként 1,00 Ft támo­gatást kapnak. A halastavak fel­töltésére ugyanebben az idő­szakban beszerzett vízmennyi­ség minden köbmétere után 50 fillért kapnak támogatásként. A járó összegeket december 20-áig lehet igényelni az illeté­kes adóhatóságtól. Előadások vállalkozóknak Ingyen vehettek részt a mezőgazdasági vállalkozók azon az előadás-sorozaton, amelyet a Bankárok Alapítvány szervezett Tompán november 29-én és 30-án. Az előadásokat és konzul­tációkat az alapítvány ügyvezetője, Szöllősi Béla tartotta a mű­velődési házban.

Next

/
Thumbnails
Contents