Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-13 / 293. szám
1994. december 13., kedd Péjvz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal tervben Kecske a címerben es az üzleti Modern Noé bárkájának nevezhető az alkalmatosság, amelyben egy amerikai árvíz alkalmával mentik az értékeket. Közülük a kecske sem hiányzik. Legkedvesebb meséim egyike volt gyerekkoromban A félig nyúzott bakkecske. A történet szerint gonosz állat a szakállas koma. El akarja veszejteni a szegény ember fiait. Pedig az ágrólszakadt emberek sokat köszönhettek a kecskének. Tejet adott, és a kórón is megélt. Úgy látszik, a meseköltők sem voltak mindig igazságosak. Szabados János vállalkozótól tudom, hogy egy tehén tartási költsége ma tíz kecske eltartásához elegendő. Nem biztos ugyan, hogy évi tejtermelésük együttesen sokkal több, mint egy tehéné, de értékesebb. Biológiailag és gazdasági szempontból is. Kecskemét címerét ágaskodó kecske ékesíti. Ám ennek semmi köze ahhoz, hogy az országban elsőként a hírős város környékén ismerték föl a me- kegőben rejlő értékeket. Aki a kecskét a bégető, a juh elé helyezte terveiben, nem más, mint Szabados János kecskeméti vállalkozó.- Juhokkal kezdtem, de a nyáj körül mindig voltak kecskék is - meséli. - A juhágazat mélyrepülése, a gyapjú eladha- tatlansága, majd az exportot sújtó embargó elgondolkodtattak. Külföldön is megfordultam, s láttam, hogy fantázia van a kecskében. Társaságom, a Magyar pásztor Kft. kidolgozott egy programot a Kecskemét környéki kecsketartó gazdák integrálására. A tej felvásárlására, feldolgozására, egészen a kecske termékek exportjáig. Kimunkáltuk a felvásárlási és értékesítési árakat belföldre és külföldre. Összegyűjtöttük ehhez a hazai, a svájci, a német, az osztrák és a francia tapasztalatokat. Tavaly megalapították az Első Magyar Kecsketenyésztő Szövetkezetét, Kerekegyháza székhellyel. Elnöke Agusto Pa- cato agrárszakember. Tizenkilenc gazda a tagja jelenleg. Hatszáz kecskéjük volt összesen az induláskor, most ezer van. A szövetkezet a termelést és a termeltetést vállalta fel. A hazai parlagi fajták egyedei évi 300-500 liter tejet adni.- Ezeket nemesítjük - tájékoztat Szabados János - alpesi és szánentáli fajtákkal. Ezek ezer liter tejet adnak egy évben. Az őzbarna színű alpesiek ex- tenzív, vagyis szabad ég alatti, legeltetésre alapozott tartásra is alkalmasak. A szánentáliak inkább az intenzív tartást honorálják. A nemesítési program nem maradt meg csupán szövetkezeten belüli használatra. Országos igények kielégítésére idén őszszel megszervezték az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületét. Ez tenyésztő és érdekképviseleti szervezetként kíván működni. Állami támogatásra is igényt tart a későbbiekben.- Kerekegyházán kecsketejet feldolgozó kisüzemet akarunk létesíteni - hallom Szabados Jánostól. - Ehhez tőke is szükséges. Amit eddig elértünk, azt saját erőből, eladósodás nélkül értük el. Munkahelyek születnek kezdeményezésünk révén, megélhetési lehetőséget kínálunk kisgazdáknak, s új termékcsoporttal gazdagítjuk a piacot. A kecsketej, a sajt, a hús étkezési értékei kétségtelenek. Ezeket a tejre érzékeny emberek, cukorbetegek is fogyaszthatják. Több mint egy éve próbálkozunk állami forrásból, banktól, tőketársaságtól, önkormányzattól hitelt, támogatást szerezni. Eddig eredménytelenül. Van olyan tőke- társaság, amelyik egy év óta nem tudott dönteni a hitelről. Most megpróbálnak magántőkét megnyerni. Tőkéstárs bevonásáról tárgyalnak a Magyar pásztor Kft.-be, hogy a projec- tet mielőbb meg tudják valósítani. Az Első Magyar Kecsketenyésztő Szövetkezet részjegyet bocsát ki. Részjegyet nemcsak tagnak belépő gazdák vásárolhatnak, hanem olyan emberek is, akik például rászorulnak a kecske termékek étrendjükbe való beépítésére.- Nem adjuk föl, mert tudjuk: a kecsketenyésztésnek jövője van, a termékek iránt van külpiaci érdeklődés is - mondja Szabados János, a Magyar pásztor Kft. ügyvezető igazgatója. A. T. S. DAVODITÖREKVÉSEK Bérelt földön gazdálkodnak A dávodi Augusztus 20. Mező- gazdasági Temelőszö vetkezet 3 ezer hektáron gazdálkodik, melyet hároméves szerződéssel bérelnek a födtulajdonosoktól. A terület egyharmadán termelnek kalászosokat, kukoricát, valamint olajos- és takarmány- növényeket. Az idei év gabonatermése jónak mondható a jövedelmezőség oldaláról nézve, elégedettek az 5 tonnás hozammal. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy minden fajtát és táblát külön tudtak tárolni, így elérték, hogy nem keveredett a minőségi, malmi áru a takar- mánynakvalóval. A 450 hektáron termelt napraforgónak 2 tonnás az átlaga. A hízómarhák piacával nincs baj Ezek az eredmények egyáltalán nem lebecsülhetők, Csala Imre elnök azonban mégis az állattenyésztésükre a legbüszkébb. Az év eleji 500-as tehén- állományukat néhány éven belül szeretnék a 700 darab közelébe feltornászni. Fejőházuk technikai színvonala megfelel a legmagasabb követelményeknek is, egy Új-Zélandból származó berendezés segítségével pedig megszűnt az úgynevezett tőgygyulladás. Teheneik naponta 10-12 ezer liter tejet adnak, mely megfelel az egyedenkénti 6800-6900 literes éves mennyiségnek, amit - jellemzően a minőségre - 28 forintos egységáron értékesítenek. Az árbevételük három év alatt megduplázódott. Idén várhatóan elérik a 95 milliót, melyből csupán 20 millió forint a fedezeti összeg. A hízómarhák piacával nincs gond, különösen manapság, amikor az országban annyira lecsökkent a létszámuk. A vágóhidak egymásra licitálva jelentkeznek a portékáért. Gazdaságos a bőrben való értékesítés, gmi annyit jelent, hogy a saját, megtermelt takarmányukat etetve kifizetőbb, mintha úgy kellene megvásárolniuk. Csala úr optimista, bízik abban, hogy az ágazat jövedelmezőségével hosszabb távon sem lesz baj, a dolgozóknak biztos munkahelyet, a szövetkezetnek pedig szilárd alapot jelent. Tízezer darabos szaporulat a cél Sertéstelepünkön a tenyész- kocák száma állandó jelleggel a 200 körül mozog. Az a céljuk, hogy évente elérjék a tízezer darabos malacszaporulatot. Saját vágóhídjuk üzemeltetésével a minimálisra csökkentették a selejtet. Ami a legfontosabb, a szövetkezet 250 embernek ad folyamatos munkát. S. G. A minimumadó alóli mentesítésről A kormány jóváhagyta az adóhatóság javaslatát a mező-, erdő- és vadgazdaságba, továbbá a halászati ágazatokba tartozó adóalanyok mentesítéséről az 1994. évi minimumadó fizetése alól. Ismeretes: a kormány szeptemberben úgy döntött, hogy az aszályos időjárás miatt kialakult termelői hátrányok részbeni ellensúlyozására egyes ágazatokba tartozó termelők mentesíthetők a minimumadó fizetése alól. Az eljárási rendnek megfelelően az adóhatóság összesítette a kérelmeket, s javaslatát a kormány elé terjesztette. A mostani döntés értelmében 1814 adóalany mentesül az adófizetés alól. Intézkedett a kormány arról is, hogy akik november 2., a mostani jegyzék lezárása és az adóbevallás benyújtásának határideje - a jövő év febmár 15., illetve május 31. - között adják be kérelmüket, ugyanebben az eljárási rendben megkaphassák a mentesítést. A parasztszövetség kongresszusa Szombaton 10 órától országos kongresszust tart a Magyar Parasztszövetség. Üzenete: tevékenységében irányadó a parasztság termelő munkájának, anyagi biztonságának szolgálata. Célja a korszerű magán- gazdaságok kialakulásának elősegítése. A kongresszuson az elmúlt öt esztendő törekvéseit, tapasztalatait összegzik. Újjáválasztják a tisztségviselőket is. Újfajta értékesítés a baromfipiacon Kísérleti baromfi-értékesítési rendszert vezet be Hajdú-Bihar megyében a Bábolna Brojler Kft., s amennyiben a hálózat jól működik, azt az egész országra kiterjesztik - tájékoztatta a napokban az újságírókat Debrecenben Budai Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója. Mint elmondta: az országban egyre inkább növekszik az igény a baromfi-, főként a csirkehús iránt. Jelenleg 22 kilogramm baromfihúst fogyaszt egy ember évente hazánkban, szakmai becslések szerint azonban ez a szám rendkívül gyorsan elérheti a személyenkénti 25 kilogrammot. A bábolnai cég a magánvállalkozókra alapozta a kereskedelmi hálózat tervét. Tanácsok sertéshizlalóknak A sertésekre veszélyt jelentő betegségek terjedése a beteg, vagy a betegség lappangási stádiumában lévő sertésekkel, az ilyen állatok levágásából származó nyers sertéshússal, az ebből készített nyerstermékekkel, konyhai hulladékokkal és ragályfogó tárgyakkal (használati eszközök, takarmány, trágya, trágyalé, a beteg, vagy betegség lappangási stádiumában lévő sertés trágyájával szennyezett lábbeli stb.) történik. Ha sertést vásárolunk, azt csak egészséges állományból tegyük. Ennek adminisztratív biztosítéka a törvényben is előírt marhalevél megléte. A marhalevél kiváltása az eladó kötelessége. Ezért csak olyan eladótól vásároljunk, aki az állatával együtt érvényes, szabályos, a kérdéses állatokra vonatkozó marhalevelet is ad. Ez fontos lehet a későbbi, esetleges szavatossági esetek érvényesítése miatt is. Az anyakocákat lehetőleg a biztonságot adó mesterséges módon termékenyíttessük meg. Sertéseink egészségének megvédése érdekében nagyon fontos tudni, hogy a nyers sertéshús (a házi vágásokból származó kóstoló is), a sertéshúsok konyhai előkészítése során keletkező konyhai hulladék, a húsmosó víz is tartalmazhat betegséget okozó kórokozót. Tudni kell azt is, hogy bizonyos kórokozók a mélyhűtőben lefagyasztott húsban több hónapig is fertőzőképesek maradnak. Ezért járványvédelmi okokból a konyhai előkészítés során keletkező hulladékokat, húsmosó vizet a sertések takarmányához, moslékjához semmiképpen ne öntsük (az udvarra sem), semmisítsük meg. Aki mégis etet sertéseivel ilyen moslékot (ez vonatkozik az étkezdékből származó ételmaradékokra is), csak abban az esetben teheti, ha az etetés előtt legalább húsz percig forralta. A kórokozók a főzés során hő hatására elpusztulnak. Közegészségügyi jelentősége miatt is fontos, hogy a sertéshúst, húskészítményeket csak húsforgalmazásra engedélyezett helyen vásároljunk, kerüljük a szabálytalanul, szokatlan körülmények között felkínált olcsó húsok, termékek vásárlását. A megkezdett házi vágások időszakában jó tanács, hogy az egészséges állomány egészséges egyedét vágjuk le, óvakodjunk a nem teljesen egészséges sertések értékmentés céljából történő levágásától! Mielőtt erre szánná magát bárki, kérje ki az illetékes állatorvos szakmai tanácsát! Végezetül említést kell tenni a sertésbetegségek rövid távú (szomszédok állománya közötti) terjesztésében szerepet játszó ragályfogó tárgyakról (takarmány, ivóvíz, tárgyak, élőlények, emberek, egyéb élőlények stb. ), melyek mechanikus úton terjesztik a betegséget. Az állatok gondozását csak az ott használatos lábbeliben és ruhában végezzék, a munka befejezésével öltözzenek át. Ha a szomszédnál segítségre van szükség állatok megfogásakor vagy szállításánál, azt ne a saját állománynál használatos ruhában és lábbeliben tegyék, vagy a lábbelit - még otthon - alaposan tisztítsák meg és hypós vízzel fertőtlenítsék! Az állattartásnál használatos eszközöket ne adják kölcsön, a közösen használt szállítójárművet minden szállítást követően takarítsák meg és fertőtlenítsék hypós vízzel. Fordítsanak gondot a rágcsálók, legyek, egyéb kártevők irtására, az ólak és az udvar általános rendjére, a szakszerű trágyagyűjtésre. Az idegen személyeket, a feleslegesen kíváncsiskodókat pedig tartsák távol az állományuktól. A fentiekben leírt járványvédelmi előírások betartása a nagyüzemi méretű sertéstartó telepeken dolgozók esetében külünös fontosságú. Dr. Lehotay Árpád főállatorvos A vízfeltöltés A kormány rendeletben szabályozta az öntözés, a halastavak vízfeltöltésének és vízpótlásának ez évi támogatását. Az alföldi megyékben, valamint Pest és Heves megyében a gazdálkodók az idén november 30-áig az öntözésre felhasznált vízmennyiség után köbméterenként 1,50 Ft, a más támogatásáról régiókban működők pedig köbméterenként 1,00 Ft támogatást kapnak. A halastavak feltöltésére ugyanebben az időszakban beszerzett vízmennyiség minden köbmétere után 50 fillért kapnak támogatásként. A járó összegeket december 20-áig lehet igényelni az illetékes adóhatóságtól. Előadások vállalkozóknak Ingyen vehettek részt a mezőgazdasági vállalkozók azon az előadás-sorozaton, amelyet a Bankárok Alapítvány szervezett Tompán november 29-én és 30-án. Az előadásokat és konzultációkat az alapítvány ügyvezetője, Szöllősi Béla tartotta a művelődési házban.