Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-13 / 293. szám

i A PN-KALAUZ VENDÉGE Lelke van a gilisztának Kovács Tibor a humusztermelésre alapozott. Éhségsztrájk, petíció az or- szágnagyokhoz - mindent el­követtek már a csalódott bio- humusz-termelők, hogy célju­kat elérjék. Némi haladékot kaptak az OTP-től tartozásuk visszafizetésére. De ők azt kí­vánják, hogy kimondassák: az ügyben az állam és a pénzinté­zetek a felelősök. Ám erre még semmilyen vizsgáló testület nem talált bizonyítékot. A sok-sok írott és íratlan panasz­kodás vezette oda a keceli Ko­vács Tibort, hogy közölje: igen­is, meg lehet becsületesen élni a humusztermelésből.-Mivel cáfolja, hogy csakis ráfizetéssel lehet e munkával foglalkozni?- Nem cáfolatnak szánom, de én kilenc esztendeje szántam rá magam, hogy veszek gilisz­tákat. Egyik barátom elvitt a fővárosba ahhoz az emberhez, aki ismertette a technológiát. Azt mondta, ez a foglalkozás nem egyenlő a meggazdago­dással, de jó út a jövő felé. Igaza volt. Akkor éppen épít­keztünk, sok pénz volt a 36 ezer forint, de ennyiért vettem 30 ezer gilisztát. Kellett még 18 négyzetméter hely és indulás­ként száz mázsa istállótrágya. Abbahagytam a virágtermesz­tést, egyébként villanyszerelő a szakmám.-Már óriási területen gaz­dálkodik. Hogyan jutott el idáig?- Ma mintegy kétezer négy­zetméter ágyáson dolgozunk, s a giliszta több száz millió. Két esztendő kellett e munka meg­ismeréséhez, az állomány fel­szaporításához. Csak kezeltem őket, szaporodtak, meg trágyát vásároltam. Utána jött a robba­nás a gilisztafronton. Én már akkor termelő voltam. Mások 200 ezer forintért vásároltak 30-40 liter trágyamennyiségben lévő gilisztát, addig én ugyan­ennyi pénzért adtam egy IFA- szerelvénnyel. Ugyanis ez volt a reális értéke. Mert mi kell e munkához? Évente több ezer mázsa trágya meg víz.-Ésa munka?- Az reggeltől estig. Ugyan­olyan törődést igényelnek, mint bármilyen más élőlények. Tudni kell a giliszták viselke­dését, szokását, szaporodási készségét. Ha férgek is, „lel­kűk” van. Szóval az kell, hogy életkörülményeikben jól érez­zék magukat. Akkor pedig dol­goznak, vagyis táplálkoznak, termelik a humuszt. Ez az érté­kük. S jönnek a vevők Csong- rád, Pest megyéből, ki honnan. Egyikkel sincs semmilyen szerződésem. Kiszolgálok fél kilót, vagy száz mázsát. Aki nem ért a felhasználásához, szívesen adok tanácsot.- Helyben akadt-e köve­tőkre?- Nemigen keresnek meg helybeliek. Akkortájt egyéb­ként negyvenketten kezdtük ezt a munkát, s magam maradtam. De nekem nincs okom a pa­naszra. Még exportlehetőségem is van. Nincs szándékom, szán­dékunk másból élni. Családi vállalkozás lettünk. A felesé­gem, s a fiam is velem dolgo­zik. Egész embereket kívánó munka ez. Szerencsére eljutot­tam oda - ha erre egyáltalán büszke lehetek -, hogy tár­sammal megjelent egy szaba­dalmunk Gilisztatakarmányo­zás és -szaporítás címmel. Van saját kifejlesztésű gilisztahu- musz-oldatunk is. A Bio Fluid- én adtam neki e fantázianevet- tápoldat bármilyen növény­nek ideális, legyen az virág, erdő, rét, vagy zöldséges.-Hajnaltól estig dolgozik a család. Mikor pihennek?-Amikor beáll a nulla fok, attól kezdve nem szabad a gi­lisztákat háborgatni. Ilyenkor a feleségem - aki egyébként szo­ciális gondozó volt - többet foglalkozhat a háztartással, s a fiunknak^ is több szabadideje marad. Ő egyébként felszolgá­lónak tanult, de végül a családi vállalkozás mellett döntöttünk. Én meg rendbehozom a többi segítőtársaim, azaz a gépeket, s amint elmúlik a fagy, kezdjük elölről - mondotta Kovács Ti­bor. Pulai Sára Kamarák és érdekképviseletek A kereskedők és vendéglátók hagyományosan a KISOSZ-t tekintik érdekvédelmi szerveze­tüknek. Egyre többen felisme­rik, hoy egyedül nem birkóznak meg a jogszabályokkal, a vál­lalkozói tudnivalókkal. Ezt a terhet veszi le vállukról a KI- SOSZ, amikor szolgáltatásaival az üzleti ötlethez hozzá adja az ismereteket. A kamarák létre­jötte a szervezet súlyán, jelen­tőségén mit sem változtat. Nagyfokú volt az érdektelenség A már megtartott kamarai választások egyértelműen bi­zonyították: a vállalkozások többsége abszolút érdektelen volt ezek létrehozásában. A re­gisztrált tagok alig 1-5 száza­léka jelent meg az osztályérte­kezleteken. Nem tudják, mit jelent most és majd a jövőben számukra a kamarai rendszer és nem is ér­deklődnek utána. A kamarának tagja lesz az állami és szövet­kezeti cégekkel együtt vala­mennyi vállalkozó. Bács-Kis- kun megyében három ágazati kamara alakult, a Kereskedelmi és Iparkamarához tartoznak többek között a kereskedők és vendéglátósok, a Kézműves Kamarához a kisiparosok, az Agrárkamarába pedig a mező- gazdasági vállalkozók. A ka­marák szolgáltatással, érdek- képviselettel nem foglalkoz­nak, ilyen jogosítványokkal nem lesznek felruházva. Ezt a kereskedők és vendéglátósok körében változatlanul a KI- SOSZ fogja végezni. Ki marad hát, aki érdekein­ket képviseli? Az országgyűlési és az önkormányzati képvise­lőkön kívül a gazdasági érdek- képviseletek, melyek számuk­ban és tartalmukban épp most változnak meg sorsdöntőén. Az elmúlt négy évben kiala­kult a vállalkozói érdekegyezte­tés felső fokát jelentő mecha­nizmus, az Érdekegyeztető Ta­nács keretén belül. Ébben a Ta­nácsban a KISOSZ is jelen van, és hallatja szavát a kereskedő­ket, vendéglátósokat érintő ügyekben. Az új adótörvénybe a KISOSZ javaslatára került be a többi között az átalányadó új­bóli bevezetése. Aki szerveze­tünk tagja, az a leggyorsabban jut a legfontosabb információ­hoz. Ha nem leszünk egysége­sek, nem lesz, aki védje a vál­lalkozásunkat adózási, társada­lombiztosítási, önkormányzati és szakmai kérdésekben. Nap­rakészen, széles körben tájé­koztatjuk tagjainkat, hogy ők a vállalkozásuk érdemi részével tudjanak foglalkozni. Sokféle szolgáltatás a szervezet tagjainak Megyei szervezetünk szám­talan szolgáltatással áll a tag­ság rendelkezésére, melyet tet­szés szerint vehetnek igénybe: jogi tanácsadás, boltvezetői, el­adói tanfolyamok szervezése, társadalombiztosítás, adótaná­csadás, rövid és hosszú lejáratú hitelek közvetítése, Westel rá­diótelefonok és Suzuki gépko­csik vásárlása árengedménnyel stb. A KISOSZ nyitott szervezet, kapuja nyitva áll a csatlakozni kívánók előtt. Szakái László megyei elnök Romlik a fizetési mérleg Az idén - az előző öt évben végbement nagymértékű visz- szaesés után - várhatóan 3-4 százalékkal növekedni fog a GDP volumene. Ezzel együtt azonban látni kell, hogy a gaz­daságban még nem ment végbe olyan mértékű strukturális vál­tozás, amely megalapozta volna a hosszabb távú stabil növeke­dést. Mindezt a Magyar Nem­zeti Bank legújabb helyzet- elemzése állapítja meg. A termelés növekedése ma­gas importfelhasználással jár együtt. Ä kivitel és a behozatal növekedésében nem alakult ki az export javára az az ütemkü­lönbség, amely a pénzügyi egyensúly javítását szolgálná, így a külkereskedelmi árufor­galomban az idén is magas, 3 milliárd dollárt meghaladó hi­ány alakul ki. A folyó fizetési mérleg deficitje - a 2,6 helyett - eléri a 3,5 milliárd dollárt. Lendületesen nő a magyar-német áruforgalom Vevőre vár az Ikarus halasi gyára Autógyár érdeklődik a halasi Ikarus után - híresztelik a jólér­tesültek néhány hete Halason. Az üzem - amelyből két és fél éve, 1992 májusában bocsátot­ták el az utolsó dolgozókat - je­lenleg üresen áll, csarnokaiból rég elszállították a gépeket, be­rendezéseket. Mennyire ko­moly ez az érdeklődés? - kér­deztük Tóth Pál igazgatótól.- Szóbeszéd útján értesültem a hírről, amely sajnos nem igaz. Egyesek tudni vélték azt is, hogy felszámoló biztos érkezett hozzánk. Ez sem igaz. Nem tu­dom, kiknek érdeke, hogy ilyen híreket továbbítsanak. Ajánla­tok vannak, ám ezeknek már nem nagyon hiszünk. Ha az ér­deklődőkkel tárgyalunk, a leg­többször elég, ha a bankgaran­cia vagy a beszállási költség szóba kerül: a tárgyalófelek rögtön visszalépnek, ajánlatuk tárgytalanná válik. Előfordult, hogy egy betéti társaság kettőszáznyolcvanöt­millió forintot kínált az üze­mért. Nem sokkal később kide­rült, hogy a bété vagyonértéke tízezer forint...- Az, hogy valaki Mercedes- sel érkezik, még semmit sem je­lent.- Az Ikarus áll. Akik itt ma­radtak, mivel foglalkoznak?- Konkrét fizikai tevékeny­ség híján az itt dolgozó tizen­hat ember vagyonvédelemmel, nyilvántartással foglalkozik. Nemrég dolgoztunk ki egy ter­vet, hogy a rezsi mértékét csökkentsük. Voltak egyéb el­képzeléseink is a gyár hasznosí­tására vonatkozóan, ám az Ika­rus vezetése ezt nem támogatta.- Komoly érdeklődő híján marad a reménykedés?- Igen, több mint két éve vár­juk, hogy olyan valaki álljon mellénk, akinek a segítségével lépésenként ismét üzembe he­lyezhetjük a gyárat. Ahhoz, hogy újból gazdaságosan mű­ködhessünk, több száz ember­nek kellene itt dolgoznia. S nem utolsósorban százmilli­ókra... Ádám Miklós Gyors ütemben bővül a ma­gyar-német külkereskedelmi áruforgalom: az év első 9 hó­napjában - az előző év hasonló időszakához képest - 18-19 százalékos növekedést regiszt­ráltak. A magyar export volu­mene 1,7 milliárd USA dollár­ról 2,06 milliárd USA dollárra növekedett, az importé pedig 1,9 milliárd USA dollárról 2,3 milliárd USA dollárra - tájé­koztatott Bedő László, az IKM német referatúrájáról. A ma­gyar kivitelben 1994-ben az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek képviselik a legna­gyobb - 40 százalékos - rész­arányt. Az importban szintén ugyanezeknek a részesedése a legnagyobb, 43,4 százalékos. A kormányzat finanszírozása 1994-ben 200; 1604 9 Nem monetáris finanszírozás Lj Monetáris finanszírozás j • i H Összes finanszírozási igény 1204 ' i-------------------------------------------------------­( Md.Ft.) 1994.1, 1994.11. 1994.m. I994.IV. 1994. V. 1994. VI. 1994.VH. 1994. VIII. 1994.IX. Forrást a Magyar Nemzeti Bank Évközi tájékoztatója, 1994. Több turista járt idén Izraelben Tíz százalékkal több turista látogatott az idén Izraelbe, mint tavaly. Az idegenfor­galmi minisztérium adatai szerint 1 millió 692 ezer láto­gató kereste fel Izraelt no­vemberig bezárólag. A turiz­mus szeptembertől novembe­rig mintegy tíz százalékkal volt magasabb, mint a nyári hónapokban. A turizmus a ta­valy megkötött két arab-izra­eli békemegállapodás nyo­mán élénkült meg. Dél-koreai gyár Lengyelországban A Daewoo Electronic Co., Dél-Korea harmadik legna­gyobb elektronikai vállalata 132 millió dolláros befekte­téssel háztartási elektronikai készülékeket gyártó üzemet hoz létre Lengyelországban - jelentette az AP-DJ. A Dae­woo szóvivője elmondta, hogy a színes televíziókat, hű­tőszekrényeket, mosógépeket gyártó vállalat a tervek szerint 1996-ban készül el és éves forgalma meghaladja a 200 millió dollárt. Argentína fenyeget Argentína azzal fenyegette meg a külföldi olajtársaságo­kat, hogy kiutasítja őket kon­tinentális területéről, ha meg­próbálnak olajat vagy föld­gázt kitermelni a Falkland- szigetek környékén, azokon a vizeken, amelyek hovatarto­zásáról Buenos Aires és Lon­don nem tud megállapodni. A Reuter jelentése alapján a fe­nyegetéssel az argentin kül­ügyminiszter Miamiban állt elő a vasárnap véget ért „Amerikák csúcstalálkozója” után. Ismét nyereséges a Lufthansa Néhány veszteséges év után az idén ismét nyereséggel re­pül a Lufthansa német légi- forgalmi vállalat - jelentette a DPA. A január-szeptember közötti időszak eredményei és az utolsó negyedévre várt nyereség alapján a részvény- társaság legkevesebb 400 mil­lió márkás adózás előtti eredményre számít az idén. A vállalatvezetés a nyereségzó­nába való visszatérést a két évig tartó szanálási erőfeszí­téseknek tulajdonítja. Zavar egy tokiói t metróvonalon Szerdáig is eltarthat, míg si­kerül ismét teljesen üzembe helyezni Tokió legfontosabb metróvonalát. A Yamanote vonalon naponta 5 millióan utaznak, s ezzel a világ legforgalmasabb metrójának számít, hétfőn azonban csu­pán 60 százalékos kapacitás­sal üzemelt és a szokásosnál is hatalmasabb tömegek vára­koztak a szerelvényekre. Az ok: vasárnap tűz volt egy re­léállomáson, s emiatt megbé­nult a Yamanote. A Mercedes-Benz Oroszországban A Mercedes-Benz értékesítési hálózatot hozott létre Orosz­országban, amely teljesen a német autógyártó cég tulaj­donában van. Erich Krampe, a cég igazgatótanácsának tagja úgy vélekedett, hogy a jövőben a vállalat egyik leg­fontosabb piaca Oroszország lesz. A cég tervei között sze­repel egyebek között, hogy a jövő év márciusában Moszk­vában központi alkatrészellá­tót hoz létre. Jelenleg 20 már­kakereskedője van Oroszor­szágban. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents