Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-08 / 263. szám
1994. november 8., kedd Megyei körkép 5 A JOGSZABÁLY ÉS A FÖLD MEGNÖVEKEDETT ÉRTÉKE j PÁSZTOR NÉLKÜL SZÉTMEGY A NYÁJ Mi van az orgoványi csendben? Vonzó klubélet Imrehegyen Az orgoványi földosztással kapcsolatos problémák - mint arról korábban is írtunk-máshol is gondot okoztak, gyökerei a múltba nyúlnak. Tagosításkor a közös tulajdonba vett, de nagyüzemi művelésbe nem vont területek túlnyomó részét volt tulajdonosaik kezelésében hagyták a szövetkezetek. Általában szántóföldek voltak, gazdáik idővel betelepítették szőlővel. Ennek következtében az aranykorona-érték megnövekedett, a kü- lönbözetet a jogszabálynak megfelelően a földhivatal a szövetkezet javára jegyezte be. S mert a kárpótlási törvény nem azt mondja, hogy a volt tulajdonosoknak akkora darab, hanem azt, hogy annyi aranykorona értékű földet kell visszaadni, amennyit tőlük elvettek, a szőlőtelepítő gazdák most a bevitt területnek csak az egyharmadát kaphatják vissza. A törvény végrehajtóiban azonban felülkerekedett az igazságérzet és különböző manőverekkel a legtöbb helyen megoldották ezt a gondot. Az orgoványi Gazdaszövetkezetben nem sikerült. Földalap-kijelölésüket a kárpótlási hivatal nem fogadta el. Áz ügyben illetékes megyei és országos fórumok vezetői arra az álláspontra jutottak, hogy a probléma helyileg megoldható. A csendben, fegyelmezetten lezajlott októberi árverés is erre engedett következtetni, s ezt támasztotta alá Anka Istvánnak, s földrendező bizottság elnökének véleménye:- Nem volt itt akkora probléma, amekkorát a Gazdaszövetkezet és a Petőfi Népe csinált belőle! A cikkek kiszínezték, eltúlozták a valóságot, összeugrasz- tották a falu népét. A szövetkezet vezetői kezdettől félretájékoztatták az embereket. Akkor is, amikor lehetőség volt rá, hogy a részarány-tulajdonosok meg- vállsák a saját földjük aranyko- ronaérlék különbözeiét. (Magam is láttam a szövetkezet ezzel kapcsolatos kérvényét, amire fél évig nem kaptak választ. Addigra egy újabb jogszabály megszüntette a lehetőséget. A. M.) Ugyanezt 4 problémát máshol meg tudták oldani! A vita akkor robbant ki, amikor kárpótlásra jogosultak nevében kértem: az. 1018 hektár földet ott adják ki, ahol elvették. Igen ám, de éppen ott vannak a szövetkezet vezetőinek ültetvényei! Ezért máshol jelölték ki a kárpótlási földeket, amit a kárpótlási hivatal nem fogadott el.- A hivatal földkijelölése alapján megoldódott a gond?- A gond az, hogy Orgová- nyon nincs elég felosztható földalap...- Ezért veszítik el a részarány-tulajdonosok földjüknek kétharmadát?- A törvény szerint az aranykorona-érték számít! Hogy emiatt a részarány-tulajdonosok kisebb darabot kapnak vissza? Nézze, a törvény olyan, amilyen...- Azt mondták, helyileg megoldható a probléma.- Meg is oldottuk majdnem teljes egészében. Részben úgy, hogy a szövetkezet közös művelésű területéből tettünk a-kárpótlási alapba, ezzel felszabadult valamennyi aranykorona-érték. Másrészt a részarány-tulajdonosok kárlótlási jeggyel megvásárolhatták földjüknek azt a részét, ami kalapács alá került. Az Országos Kárrendezési Hivatal vezetője és a megyei földhivatal vezetője javasolták a Gazdaszövetkezetnek, hogy a részarány-tulajdonosok földalapjába vonják be azoknak az aranykorona-értékét, akik annak idején nein vittek földet a közösbe. (Erről még a szövetkezet közgyűlésének döntenie kell. A. M.)- így elég lesz a föld?- Elégnek kell lenni! Az októberi árverésben részt vevők 80-90 százaléka elégedett az eredménnyel. Mit szólnak a megoldáshoz az érintettek? Józsa István részarány-tulajdonos:- A pokolból is beengedték ide, a kárpótlásba az embereket, én meg, aki végig itt küszködtem, munkát, pénzt öltem a földbe, most vegyem meg a saját részemet?! A Sallai-tsz vezetői elosztották egymás között a birtokot, mi meg elégedjünk meg az-, zal, ami maradt?!- Mondják, a részarány-tulajdon egy részét az árverésen el nem kelt szőlőültetvényekből fogják kielégíteni. Azt akarják ránklőcsölni, amit eddig úgy elhanyagoltak, hogy csak kivágni lehet! Ha kell, elmegyek a miniszterig, de nem hagyom kiforgatni magamat! Kiss Imre, Kiss József (testvérek): Mi a saját földünket béreltük a szövetkezettől és telepítettük be szőlővel. Most fejenként 22 hold járna vissza, s hogy el ne veszítsük, az árverésen megvásároltunk 11-11 aranykorona-értéket. Ez most három évig nem mehet a nevünkre, mert nekünk nem volt kárpótlási jegyünk, mások vették meg - számunkra. Megbízunk a bennünket segítőkben, meg azután abban, hogy az ügyvéd ügyes szerződést csinál majd. Csak azt nem tudjuk, a részaránytulajdonok többi részét miből adják vissza? Miért éppen bennünket rövidítenek meg az ősi jussunkban, akik nem hagytuk el, hanem egész életünkben műveltük a földet? Flóra István, a Gazdaszövetkezet földügyi előadója:- A részarány-tulajdonosok az árverésen megvásárolták földjük egy részét: az már valóban az övék, de ennyivel kevesebb jut a visszamaradó igények kielégítésére! A szövetkezeti szántóterületek - amelyekben tagi földek is voltak - kárpótlásba vonása nem szabadított fel annyi aranykorona-értéket, amennyi kellene. Többet nem tudunk be- | vonni, mert kitől vegyük el? Az árverésen el nem kelt területek mehetnek még részaránytulajdonba. Az árverésen egyébként nagyon rendesek voltak egymáshoz az emberek, nem licitáltak a részarány-tulajdonosok földjére, így olcsón, aranykoronánként 400-500 forintért meg- vehették - a sajátjukat. De az nem elfogadható állapot, hogy aki eladta az ültetvényét, azért rövidült meg, mert a beültetés miatt nem kapja meg a teljes aranykorona-értéket, aki megvette az alatta levő földet, annak meg a még élő bérleti szerződés miatt fizetnie kell értQ. Nem keveset, legalább 15 kg búza mindenkori értékét aranykoronánként. A törvény szerint a kárpótlásra jogosultnak nem feltétlenül any- nyi jár vissza, amennyit veszített. A részarány-tulajdonosnak igen. I Orgoványon nem ennek szellemében osztják a földet. Eddig csak az történt, hogy az egyik sérelmet a másik rovására orvosolták. Ezeknek a manővereknek azonban hamarosan a végére érnek. S mert mindeközben a felosztható földalap egy centivel sem növekedett, lesznek, akiknek tudomásul kell venniük: nincs tovább. Decemberben kerül sor az utolsó árverésre. A részaránytulajdonokat március végéig ki kellene adni. Miből? Senki sem tudja. Almási Márta • Aki egész életében művelte a földet, most is ragaszkodik hozzá. (PN-archív) Hogyan csinálják jobban a csehek? Már gyermekkoromban találkoztam azzal a megjegyzéssel, hogy a csehek mindent rosszul csinálnak. Bezzeg mi magyarok! Ez a negatív vélemény keltette fel a csehek iránti érdeklődésemet. Meglepetten tapasztaltam: azért kritizáljuk, mert irigyeljük őket. A Monarchián belül magasan a csehek éltek a legjobban, 1936-ban az életszínvonaluk magasabb volt, mint a franciáké. Ők a fasiszta tenger közepén is polgári demokrácia maradtak. Ahogy enyhült a moszkvai nyomás, ők is igyekeztek megszabadulni a zsarnokságtól. Az 1968-as forradalom is különbözött a mi "56-osunktól. Óvatosabban láttak hozzá, és soha nem fenyegette jobboldali ellenforradalom a polgári, szociáldemokratajellegét. Olt fel sem merülhetett a régi félfeudális rendszer restaurációs kísérlete, hiszen azzal már jóval Jaltaelőtt leszámoltak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a forradalmuk eltiprása után sokkal nehezebben találtak magukra, mint mi. 1968-88 között mi viszgáztunk jobban. Mindezt azért mondom, mert hibának tartom, hogy öt éve alig hivatkozunk arra, mit és hogyan csinálnak a csehek. Pedig tanulhatnánk tőlük. Annak ellenére, hogy volt mihez visszatérniük, sokkal nagyobb türelmet tanúsítottak a piacgazdaság kialakításában. Nem engedték meg a nagyarányú munkanélküliség létrejöttét. Konzervatív kormányzatuk sokkal nagyobb megértést tanúsított a társadalom szociális tűrőképességével szemben. Sem a szocializmus utolsó tíz évében, sem azóta nem adósodtak el úgy, mint mi, pedig ők mindig könnyebben jutottak volna a külföldi hitelekhez. Ebből is nagy előnyük származik a következő években. Nem törték • kezüket-lábukat annak érdekében, hogy bármi áron minél több nemzeti vagyoni adjanak el. Ők a külföldi tőkét elsősorban az új kapacitások létrehozására ösztönözték, nem adták el olcsó pénzért a piacaikat. Mi büszkék vagyunk arra, hogy hozzánk háromszor annyi nyugati tőke jött, mint hozzájuk, de hallgatunk arról, hogy mi ezért legalább tízszer többet adtunk. I Mindennek az a végeredménye, hogy a cseh az egyedüli társadalom, amelyik az elsietett átalakítás elől nem menekült | balra. Rendszerük a külföldi tő- | kének is a legvonzóbb Ke- j let-Közép Európában. Kopátsy Sándor • A gázlánggyú jtás alkalmával nótacsokrot adott elő a klubtagokból válogatott dalárda. A nemrégiben megtartott im- rehegyi gázlánggyújtás alkalmával a helyi nyugdíjasokból verbuválódott csoport válogatott népdalcsokorral köszöntötte a résztvevőket, az ünnepet. Előadásuk sejtette, régről összeszokott társaság. Az 1986-ban alakult klub azóta - az élet törvénye szerint - kissé megfogyatkozott, de azért a huszonkettek rendszeresen találkoznak, közös programokat szerveznek. Vezetőjük, Szőke Menyhértné - aki egyben klubkönyvtárvezető is - a „dirigens”. Az alig múlt harmincesztendős fiatalasszony remekül ért az idősek nyelvén, mi több, ragaszkodnak hozzá.- Pásztor nélkül szétmegy a nyáj - mondta Bleszák Mi- hályné, akit Magyar Mihályné is megerősített a minap, amikor meglátogattam összejövetelüket. Sorra, egyfajta igazolásként sorolták összetartozásuk okát. Elbeszélgetnek, énekelnek, névnapokat ülnek, kiértékelik a tévéműsorokat; sütnek, főznek, persze legtöbbet elméletben. Szeretnek kirándulni, még ha erre az utóbbi időben nem any- nyira futja. Jártak már Egerben. Cserkeszőlőn, Kiskunmajsán, Veszprémben, Szegeden, Aba- ligeten, Gyulán és sorolták élményeiket. Sikerült egy kis pályázati pénzt is szerezniük, amiért szintén a klubvezetőt dicsérték. A Lakiteleki Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta, illetve segíti őket. A nyugdíjasnapon ezért is tudtak több mint 180 korabeli falubelit megvendégelni. A klubban nőtöbbség uralkodik, de szívesen látják a férfiakat. Most éppen Balázs András bácsi beteg, pedig közeleg az Ő ideje, hiszen — mint esztendők óta - az idén is rá vár a Mikulás-szerep. Legmesszebbről Herczeg Istvánná, Mancika jár, aki szintén nem hiányozhat egyetlen összejövetelről. A közeli városból. Kiskunhalasról hozzájuk szegődött Harkai An- talné, akit távollétében így jellemeztek: borzasztó jó kedélyű. Összejárnak a keceli és a kiskunhalasi magányosok klubjával, de ha az öregcsertőiekkel közös a program, akkor még a tánc sem maradhat el, mert nagyon tudnak mulatni. Van úgy, hogy a helyi diákszínjátszó csoport is társul hozzájuk, s közösen adnak műsort. Most például Erzsébet-Katalin bálra készülnek a csertőiekhez. A repertoárból - s mint megfogalmazták, ne menjek el üres kézzel — Rozika, a nótafa hangadásával elénekeltek egy szép nótát: Imre- hegyi rózsás utcán végigmennek a lányok. Kép és szöveg: Pulai Sára A szaporítóanyagok vásárlása és szállítása Az időjárás kedvez a szőlő- és gyümölcstelepítések elvégzésére. A fajta megválasztása, a szaporítóanyag minősége és a telepítési munka végrehajtása hatással van az ültetvény későbbi állapotára is, ezért különösen az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni: Csak állami ellenőrzésbe vont faiskolából származó, jelölőcímkével ellátott szaporítóanyagot vásároljunk. Kerüljük a „zugfaiskolák" esetenként olcsóbbnak tűnő ajánlatait, mert az itt előállított áru fajtaazonossága, minősége, egészségi állapota kétségbe vonható. Az esetleges fajtacserét, erős vírusos vagy baktériumos fertőzést a termelő csak később, az első termések megjelenésekor észleli, akkor azonban már az eddigi munkája és pénze bánja az „olcsó” vásárt. A közepes, arányosan fejlett, körkörös gyökérzetű anyagot válasszuk, ne legyenek durva sérülések (gyökérlehasadás, törés, horzsolás) az oltványokon. Az agrobak- tériumos gyökérgolyvával fertőzött anyagot ne vegyük át. ezeket az egyedeket a lerakat vagy faiskola tulajdonosa, kezelője köteles megsemmisíteni. A kiszedett szaporítóanyag gyökérzete fagyérzékeny, ezért fagypont alatti hőmérsékleten takarni kell. Ilyenkor ne szállítsunk és telepítsünk. Az eredési problémák zöme az ültetvényanyagok kiszáradásának következménye, ezért nedves körülmények között, fóliával vagy ponyvával letakarva szállítsuk a csemetéket, utána azonnal vermeljük le. § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK § Mikor lehet átkos az örökség? A minap a bíróság folyosóján mesélte ügyvéd kollégám: nehéz per előtt áll. Három, különböző életmódot élő testvér örökölte meg a belvárosi kétszobás lakást. A kislányával benn lakó nővér két fiútestvérét kizárta az örökségből, pedig egyik fivérének sincs saját lakása, evek óla albérletben laknak, ugyanakkor ő maga albérlőt fogadott az egyik szobába. A fiúk pert indítottak a közös tulajdon megszüntetése iránt, a megszüntetés módjában azonban ádáz vita kerekedett a felek között. Ügyvédi gyakorlatomból tudom, milyen sokan járnak hasonló cipőben. Valamelyik hozzátartozó elvesztése, majd az örökség szétosztása sokszor ahelyett, hogy összehozná a rokonokat, testvéreket, mély szakadékokat teremt közöttük. Közös tulajdon esetén sokszor magát az adott tárgyat, ingatlant fizikailag nem lehet szétosztani, legfeljebb csak annak tulajdonjogát lehet nevesíteni az örökösök javára. Ebben az esetben is a három testvér között eszmei hányaduk szerint meghatározott jogközösség keletkezett az öröklés révén. Ha azonban ennek előnyeit csak egyikük, hátrányait a többiek viselik, méltánytalan helyzet áll elő. A jog megengedi, hogy bármelyik tulajdonostárs indokolás nélkül követelhesse a közös tulajdon megszüntetését, kérheti, hogy a többiek egyezzenek bele a megosztás közös érdeküknek leginkább megfelelő módjába. Sokan nem tudják, hogy ez minden tulajdonostársnak olyan joga, amely nem évül el és amelyről törvényesen lemondani sem lehet. A Ptk. szabályozza a lehetséges megszüntetési módokat, amelyek között sorrendet is felállít. Természetesen a felek megegyezése és közös akarata az irányadó. Ha nem tudnak megállapodni, a bíróságra vár a jogközösség megszüntetésének feladata. A bíróság igyekszik figyelemmel lenni a felek méltányos érdekeire. Először azt vizsgálja: adott esetben a lakás természetben megosztható-e? Ha fizikailag nem osztható, vagy a megosztás során rendeltetésszerűen nem használható, vagy ha a megosztás jelentékeny érték- csökkenéssel járna, más megoldást kell keresni. Ha az egyik tulajdonostárs benn lakik, a bíróság többnyire a bennlakót kötelezi a megváltásra, vagyis hogy a többiek tulajdoni hányadának forgalmi értékét fizesse ki. Ezáltal az egész ingatlan kizárólagos tulajdonosává válik. Más a helyzet, ha a bennlakó nem tud fizetni. A peres eljárást követő meddő huzavona elkerülésére ilyen esetekben a bíróság a megváltás összegével nagyjából megegyező bírói letétet kér a benn lakó tulajdonostárstól, hogy az ítélethozatalt követően a többi tulajdonostárs részére méltányos határidő alatt ki lehessen fizetni a járandóságot. Ha a benn lakó örökös eleve nem képes fizetni, más jellegű döntést kell hozni. Ilyenkor általában az egész ingatlant értékesíteni kell, akár árverés útján is. A befolyt vételárat a bíróság tulajdonhányaduk arányában osztja szét a testvérek között. A polgári perrendtartás szerint általában a bíróság nem térhet el a kereseti kérelemben foglaltaktól, sem többet, sem mást nem ítélhet meg a peres feleknek, mint ami az eredetileg benyújtott kérelemben szerepel. Egyik kivételes eljárás a közös tulajdon megszüntetése, mivel a felek jogi helyzetét akkor is rendezni kell, ha az előterjesztett kereset eredeti formájában nem teljesíthető. De a bíró a megszüntetés módjáról még ebben az esetben sem hozhat olyan határozatot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Ennek egyetlen oka van: a tulajdon feletti rendelkezési jog kizárólag a tulajdonost illeti. Per ide, vagy oda, a megoldás - és a lakás kulcsa - a pereskedő tulajdonosok kezében van. Dr. Lajer Erika
