Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-29 / 281. szám

1994. november 29., kedd Megyei Körkép 5. oldal JANUÁRI VEZETŐVÁLTÁS A TERMOSTÁRNÁL Bemutatjuk az új igazgatót Januártól új igazgatója lesz a kecskeméti Termostar Hőszol­gáltató Kft-nek, melynek 100 százalékos tulajdonosa a kecs­keméti önkormányzat. A 36 éves Márton János - jelenleg a Démász Rt. Szultán utcai hőe­rőművének egyik vezetője - hat pályázó közül nyerte el az ál­lást.-A Termostar, a polgárok gyakori panaszait tekintve, egy sokat támadott vállalat. Miért pályázott mégis?- Igazából erről nem is volt időm elgondolkodni, gyorsan kellett dönteni a pályázat bea­dásáról. Már korábban felme­rült a lehetősége az igazgatói pályázatnak, mivel a jelenlegi munkáltatóm, a Démász Rt. és az önkormányzat között folytak tárgyalások a Szultán utcai erőmű és a Termostar egyesíté­séről. Ebben az esetben a Dé­mász Rt. engem támogatott volna. Tudom, hogy nem nép­szerű állás lesz ez, de úgy ér­zem, a Termostar Kft. most még olyan állapotban van, ami­kor látványos dolgokat lehet tenni. A körülmények komoly fejlődést tesznek lehetővé.- Miért lenne indokolt az egyesítés?- A Szultán utcai hőerőmű és a Termostar olyanok, mint a sziámi ikrek. Mi előállítjuk és Márton János megmérjük a kiadott hőmeny- nyiséget, a Termostar pedig a polgárok felé továbbítja. Ez egy olyan folyamat, amelyet egy cég is végig tudna vinni.- Mi lesz a Démásznál betöl­tött állásával?- Előre felhívták a figyel­memet arra, hogyha megnye­rem a pályázatot, ezt az álláso­mat fel kell adnom. Egyébként ezt természetesnek tartom, és a pályázatomban is leírtam ezt.- Mit szeretne másképpen csinálni, mint az elődje?- Nagyképű lennék, ha most azt mondanám, hogy mindent. A Termostar belső világával még ismerkednem kell, ezzel el fog telni egy kis idő. Többé-ke- vésbé azonban átlátom a kft. működését és az a vélemé­nyem, hogy az elsődleges fel­adat a hőszolgáltatás fenntar­tása. Lényeges a gazdaságosság is, de itt csak kis nyereségben szabad gondolkodni. Alapvető változást szeret­nénk elérni a cég és a fogyasz­tók közötti kapcsolattartásban. Fontosnak tartom, hogy végre itt is kialakuljon a fogyasztó­centrikus magatartás. Konkré­tan: a fogyasztókat minden esetben szeretnénk tájékoztatni az őket közvetlenül érintő dol­gokról. Csak így alakulhat ki korrekt kapcsolat. Persze ez egy hosszabb folyamat lesz. Ezenkívül szeretnénk ledol­gozni azt a technológiai hát­rányt, amely a többi hőszolgál­tató vállalathoz képest nálunk megvan. A korábbi struktúrától örököltük a szolgáltatott hő­mennyiség mérhetetlenségét. Ez beruházást jelent, de ez a fogyasztók érdeke is, hiszen a közelgő, nagymértékű áremelés után ez zsebbevágó kérdés lesz.- Alkalmazza-e a távozó igazgatót, Mihala Lászlót?- Mihala úrral még nem be­széltünk a továbbiakról, de az ő tapasztalatára mindig szükség lesz. W. Király Ernő Bérlakásaink helyzete európai szemmel A városi bérlakások és az ezek­kel kapcsolatos privatizáció helyzetét, a magyarországi la­kásellátottságot vizsgálja egy kutatási program keretében a MTA Földrajztudományi Ku­tató Intézete. Az Európai Kö­zösség által kezdeményezett program kijelölt városai közt Kiskunfélegyháza is szerepel. Sabine Hurst tudományos munkatárs vezetésével a kuta­tócsoport a közelmúltban kezdte meg munkáját a város­ban. A mostani látogatásuk al­kalmával elsősorban az önkor­mányzati bérlakásokkal kap­csolatos statisztikai adatokat kérdezték. Például, hogy mi­lyen Félegyháza lakásállomá­nya, hányán és mióta szerepel­nek a várakozók listáján, ho­gyan áll jelenleg a lakás-priva­tizáció a városban, milyen helyi rendeleteket alkotott ezzel kap­csolatban a képviselő-testület. De természetesen szó esett emellett a januárban várható lakbéremelésről és a bérlakások megvásárlásának lehetőségeiről is. A polgármesteri hivatal igazgatási osztálya és a költ­ségvetési üzem érintett dolgo­zói a bizottság kérésére kérdőí­veken válaszoltak a kérdésekre. De nemcsak a hivatalnokok által elmondottak alapján al­kotnak véleményt a bizottság tagjai a kiskunfélegyházi la­káshelyzetről. Látogatásuk előtt már „felderítették”, meg­szemlélték a várost. Néhány la­kásba is bekopogtattak, sőt a cigánytelepen is jártak. Mint megtudtuk, további családok­nál is látogatást tesznek, s a ta­pasztalatok összegzése csak ezt követően várható. - g ­A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elvágtatott a lopott lóval Az orgoványi Bene Bálint neve akkor vált közismertté, amikor 1994. szeptember 6-án egy ugyancsak előzetesben lévő társával megszökött Kecskemé­ten. Akkor a Petőfi Népe kö­zölte először az „eseményt”, s a nyilvánosságra hozott rajzok alapján néhány napon belül La- josmizsén elfogták a szökevé­nyeket. Bene Bálintnak azon­ban ennél jóval több van a ro­vásán, s ezekben az ügyekben ítélkezett fölötte a közelmúlt­ban a Kiskőrösi Városi Bíróság dr. Hegedűs Róbert vezette büntetőtanácsa. A húszéves fiatalember Or- goványon, az Alsójárás 3/A szám alatti tanyában lakik, s többször volt már büntetve. Lis­táján lopás, magánokirat-hami­sítás, lőszerrel való visszaélés, orgazdaság is szerepel. Most lopás, sikkasztás és csalás miatt került bíróság elé. Mit csinált Bene Bálint? Május 25-én - ebben az év­ben - Kecskeméten járva, a Bányai Júlia Gimnázium előtt meglátott egy fához támasztott, lezárt kerékpárt. Megtetszett neki, s elhatározta, hogy el­lopja. A nála lévő csípőfogóval a zárat elvágta, a biciklivel ki­ment a vasútállomásra, és vo­nattal ment Orgoványig. A ke­rékpár értéke 31 ezer forint volt. Az eljárás során megtalál­ták nála, és visszaadták jogos tulajdonosának. Egy hónap múlva Páhin, az Izsáki úton egy Wartburg sze­mélyautót vett észre. Elhatá­rozta, hogy kiveszi belőle az akkumulátort. így is cseleke­dett: fölnyitotta a motorházte­tőt, s kivette az akkumulátort, amit hazavitt, és saját kocsijába szerelt. Az eljárás során ezt is megtalálták, de eredeti tulajdo­nosa nem jelentkezett. Még ebben a hónapban, tehát 1994 júniusában a vádlott nagybátyja, Bene Gábor eladta a lovát Akasztón, s az eladásnál jelen volt Bene Bálint is. A ló­ért kapott 60 ezer forintot a nagybácsi odaadta a rokonnak azzal a kéréssel, hogy - mivel neki nincs táskája és zsebe sem - hazáig vigyázzon a pénzre. Bene Bálint azonban a pénzt nem adta vissza, hanem saját céljaira költötte, s a nagybácsi kára nem térült meg. Bizonyára furdalhatta a lelki­ismeret a fiatalembert, mert azon töprengett, hogyan tudná megadni a pénzt. Eközben ke­rékpárral haladt Páhin, az úgy­nevezett Bácsi majomál, ami­kor meglátta, hogy ott az egyik föld végénél a kocsihoz kötve áll egy ló, a másikkal pedig a gazda ekézik. Elhatározta, hogy a kocsihoz kötött lovat pénz nélkül megszerzi, eladja és az ebből kapott pénzzel lerója az „adósságot”. Még ott a helyszínen megál­lapodott a ló gazdájával abban, hogy a lovat 85 ezer forintért megvásárolja. Végül hosszas csűrés-csavarás után rávette a tulajdonost, hogy a földtől kb. hat kilométerre lévő kocsmá­ban kötik meg. Addig az utat Bene Bálint a kiszemelt lovon teszi meg, mintegy kipróbálva azt. Ugyanakkor az eladó lo­vaskocsin megy, amelyre felte­szik Bene kerékpárját is, amelynek tépőzáras táskájában - Bene állítása szerint - benne volt a pénz is. Természetesen egy fillér sem volt benne. Lé­nyeg az, hogy Bene egy útka- nyarban lovával Akasztó felé fordult, és elvágtatott egyene­sen ahhoz az emberhez, akinek korábban a nagybátyja eladta a lavat. Most ő is felajánlotta vé­telre a lopott lovat, amit 60 eze­rért sikerült is eladnia, állítva, hogy a ló a sajátja. A pénzből 50 ezer forintot átadott a nagy­bátyjának. Az eljárás során a pénz megtérült. Mindezekért a bíróság Bene Bálintot halmazati büntetésként egy évi börtönre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor elrendelte a ko­rábban két ítélettel kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett há­rom és nyolc hónapi börtönbün­tetés végrehajtását is. A mos­tani ítélet és a fogolyszökés mi­att 1994. szeptember 14-én ki­szabott egy évi börtön - a vád­lott fellebbezése miatt - még nem jogerős. Gál Sándor Szigorúan szabályzott a titkos adatgyűjtés Bírói engedéllyel a magánlakások is átkutathatok. Az október elsején életbelépett rendőrségi törvény szerint ti­tokban is gyűjthet információ­kat a rendőrség. Mit jelent ez a gyakorlatban? - kérdeztük dr. Kiss Ernő rendőrezredestől, az Országos Rendőrfőkapitányság főosztályvezetőjétől.- A törvény megkülönböztet bírói engedélyhez nem kötött és csakis bírói engedéllyel alkal­mazható titkos információ gyűjtést. Bírói jóváhagyás nél­kül alkalmazhatunk informátort vagy bizalmi személyt, akinek védelmére, ha kell. fedőokiratot is kiállíthatunk. A rendőrség in­formációt gyűjthet a bűncse­lekmény elkövetésével gyanú­sítható és vele kapcsolatban álló személyről úgy is, hogy a megfigyeléskor hang vagy kép­felvételt készít, s más technikai eszközt is igénybe vehet.- Mi lesz az ügyhöz nem tar­tozó adatokkal?- Az ilyen információkat ha­ladéktalanul meg kell semmisí­tenünk. Hasonlóan kell eljár­nunk, ha kiderül, hogy a megfi­gyelt személy ártatlan és nincs köze a vélt bűncselekményhez. Itt kell szólni az adatkérésről. A rendőrség ugyanis a 2 évi sza­badságvesztésnél súlyosabban büntethető szándékos cselek­mények felderítésére elkérheti a pénzintézetektől, az adóható­ságtól és a távközlési szervek­től az üggyel összefüggő adata­ikat. Természetesen ez is csak az ügyész előzetes hozzájárulá­sával történhet. Az adatok a rendőrségről nem kerülhetnek ki, legfeljebb a tárgyaláson em­líthetik azokat, ha a bíró zárt tárgyalást rendel el.- A titkos információ szer­zésnek milyen eszközei kötöt­tek bírói engedélyhez?- Bírói jóváhagyással titok­ban a magánlakások is átkutat­hatok, és az ott észleltek tech­nikailag rögzíthetők. Levelek és egyéb postai küldemények átvizsgálását, telefonvezetéken továbbított üzenetek lehallgatá­sát és rögzítését is engedélyezi a törvény. De csak súlyos bűn- cselekmények esetén, (koós) Kitüntetés a véradóknak A vártnál kevesebben jöttek el a szombati félegyházi ünnepségre. Véradók Napja alkalmából me­gyei és városi ünnepséget szer­vezett a Magyar Vöröskereszt szombaton délután Kiskunfé­legyházán, a Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola tornacsarnokában. Közel ötszázan részesültek kitüntetésben, közülük a ren­dezvényen 17 többszörös vér­adó és 10 kiváló megyei vér­adásszervező. A sokszoros vér­adók közül most azoknak a se­gítségét köszönték meg, akik utolsó véradásuk alkalmával kerek számot értek el. Csapó István félegyházi nyugdíjas immár a 170. alka­lommal adott vért. Ugyancsak kitüntetésben részesült Dinnyés László (120), Bódi Sándor (110), Cseh Imréné (90), Ju­hász István (70), Koczka Jó- zsefné (70), Juhász Franciska (60), Juhász István (50), Lantos Sándor (50) Miklóssy Sándor (50) és a negyvenszeres vér­adók: Bukovszki János, Deák Mihály, Horváth Gábor, Juhász Franciska, Rigó Péter, Simon Károlyné és Szilády György. A vöröskereszt rendezvé­nyén humoristák, a Kiskunfé­legyházi Ifjúsági Fúvószeneker és a majorettcsoport adott mű­sort. Sándor Erzsébet Bács-Kiskun megyében az első konyhabútor-márkabolt, KONYHABÚTOR­MÁRKABOLT Kecskemét, Krúdy Gy. u. 51. sz. Bács-Kiskun megyében az első konyhabútor-márkabolt, ahol a Csongrád Tisza Bútorgyár által gyártott bútorok teljes választéka megtalálható. EURO és EUROSÍTOTT elemes konyhabútorok világszínvonalú gépekkel felszerelve. Elemenként is megvásárolhatók. Étkezőgarnitúrák, csillárok. Szolgáltatásaink: díjtalan tervezés és tanácsadás. Kedvező ajánlat: a december 31-éig előjegyzett bútorokat is ezévi áron szolgáljuk ki. Nyitva tartás: 9-18-ig, szombaton: 9-14-ig. Szünnap: hétfő. Tel./fax: 76/486-990 <13704>

Next

/
Thumbnails
Contents