Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-29 / 281. szám

2. oldal Hírek - Vélemények 1994. november 29., kedd Kié lesz kilencven állami patika? A gyógyszerválaszték a tulajdonoson is múlik. A patikaprivatizációt illetően nincs kibékíthetetlen ellentét a gyógyszerész-társadalom és a települési önkormányzatok ér­dekei között, mégis sok még a bizonytalanság a gyógyszertá­rak magánkézbe adásával kap­csolatban - derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Te­lepülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége (TÖOSZ) tegnap Budapesten tartott kö­zös sajtótájékoztatóján. Ugyan­akkor továbbra is kérdés, hogy az önkormányzati választásokat követően megalakuló új képvi­selő-testületek ezt mennyiben veszik majd figyelembe. Bács-Kiskunban a megyei vagyonátadó bizottság már el­juttatta a 117 települési ön- kormányzathoz szándéknyilat­kozatát. E szerint a települések december 22-éig adhatnak vá­laszt arra a kérdésre: kérik-e a területükön lévő patikát, illet­ve kérik-e tulajdonrészüket a gyógyszertári központból, a- melynek értéke közel 800 mil­lió forint. A tét nem kevés, Bács megyében a Calix Gyógy­szerellátó Vállalat 1 milliárdos összvagyont képvisel. A me­gyében 90 állami patika van, ér­tékük 150-200 millió forint. A megyei gyógyszerészkamara szerint fontos lenne a patika­privatizációt 1995 decemberéig befejezni. Kérdés viszont, hogy mit kezdenek majd az önkor­mányzatok a veszteséges pati­kákkal, s az, hogy a vagyonáta­dás során tulajdonhoz jut-e a megyei önkormányzat. Feszültség a koalícióban A földkiadó bizottságokról Az SZDSZ szerint a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Ta­nács ügyében történtekkel megsértették a koalíciós megál­lapodást, a miniszterelnök tuda­tosan vállalta az összeütközést a koalíciós partnerrel, és nem a kompromisszumot kereste. Az MSZP ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a megállapodást nem sértették meg, hiszen a kormány a testület felállításával nem változtatta meg az egyes tárcák hatáskörét. Abban azonban egyetértet­tek, hogy az eset nem „válóok”, nem veszélyezteti az együttes kormányzás folytatását. Mind­erről a KÉT hétfői tanácskozá­sát követően adott tájékoztatást a két parlamenti frakcióvezető, Pető Iván (SZDSZ) és Szekeres Imre (MSZP). Az SZDSZ párt­elnök frakcióvezetője emlékez­tetett arra, hogy a kormány szeptember közepén a művelő­dési minisztert tette felelőssé az ifjúságpolitika összefogásáért, tehát már csak ezért sem sze­rencsés szerinte a vasárnapi kormányülésen megszületett döntés. Az a tény, hogy címze­tes államtitkár irányítja majd a tanács titkárságának munkáját, amikor a területért miniszter is felelős, előrevetíti, hogy párhu­zamos döntések születhetnek. Mivel a tanács feladata a kor­mány munkájának összehango­lása, ez pedig érinti a kabinet ügyrendjét, a szocialistáknak mindenképpen indokolt lett volna egyetértésre jutni a koalí­ciós partnerrel. Azért is kellett volna koalíciós egyeztetést folytatni, mert a titkárság mun­káját irányító államtitkár fel­ügyelete alá állami vagyont, a Gyermek- és Ifjúsági Alapot, utaltak. A szabaddemokraták ezért elmondták Horn Gyula miniszterelnöknek: amennyi­ben az a cél, hogy a koalíció to­vább működjön, tovább kellett volna vinni az egyeztetést, hi­szen nem szorított az idő. Horn Gyula - az SZDSZ szerint - a testület életre hívásával azon­ban inkább a konfrontációt vá­lasztotta, és megmutatta, hogy az SZDSZ ellenében is hoz döntéseket. A kora esti órákban a parla­mentben a földrendező és föld­kiadó bizottságokról szóló tör­vény módosításának általános vitájának bevezetéseként Lakos László földművelésügyi mi­niszter expozéjában kiemel­te: több mint 1 millió 200 ezer részarány-tulajdonos várja az országban, hogy valódi föld- tulajdonos legyen. - Ezért fon­tos, hogy a bizottságok mun­kája felgyorsuljon és az eljárás egyszerűsödjön. A bizottságok rossz működésének okaként A Fővárosi Bíróság hétfőn má­sodfokon helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság (PKKB) végzését, amely elutasította az Agrobank két vezetője, Kunos Péter vezér- igazgató és Kovács Mihály el­nök előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészi indítványt. Az indoklás szerint az előzetes letartóztatás elutasítására vo­Lakos László az érdektelensé­get és a szakértelem hiányát je­lölte meg. A módosító javaslat szerint a jövőben a földkiadó bizottságok működésének két határideje lenne. Az egyik 1995. március 31., a másik 1995. december 31. Amennyi­ben az első határidő lejártáig a bizottságok nem végzik el fel­adataikat, a részarány-tulajdo­nosok közgyűlést hívnak össze, és vagy meghosszabbítják a ha­táridőt december 31-ig vagy másik bizottságot választanak. natkozó indokok legfeljebb csak „szubjektív oldalról” al­kalmasak az eljárás megnehezí­tésének kizárására. Ugyanakkor a bíróság állás­pontja szerint az eddigi tanúval­lomások és okiratok elegen­dőek a gyanúsítottakkal szem­beni alapos gyanú megállapítá­sához. A nyomozást folytatják. További nyomozás a bankügyben EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Brit faltörő kosok A faltörő kos nem vállalta a rá­osztott szerepet, így hétfőre minden jel szerint kifulladt a brit kormányfő ellen szervez­kedő tory jobbszámy lázadása. Major azzal a reménnyel nézhet szembe a brit EU-befizetések emeléséről szóló voksolásnak, hogy az eredmény kihirdetése után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke. Miniszteri cáfolat Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter hétfőn határozottan cáfolta, hogy az orosz hadsereg egységei részt vettek volna a hét végi csecsenföldi harcok­ban. Szerinte ez már csak azért is képtelenség, mert ha Groz- nijba az orosz ejtőernyős csapa­tok katonái vonultak volna be, két óra leforgása alatt döntésre vitték volna a dolgot. Kinkel bírálta Izraelt Az Európai Unió az elnöki tisz­tet betöltő Németország kül­ügyminiszterén keresztül azzal vádolta Izraelt, hogy kihagyja a tizenketteket a közel-keleti bé­kefolyamatból. Klaus Kinkel, a német diplomácia vezetője nemrég amiatt panaszkodott, hogy nem hívták meg az izra- eli-jordániai békeszerződés aláírásának ünnepségén, és nem mondhatott beszédet. Szíriái fegyverek Jasszer Arafat Peresz izraeli külügyminiszter bírálta a szíriai fegyverem­bargó feloldásának tervét. Az Európai Unió miniszteri taná­csa dönt a szíriai fegyverszállí­tások en gedélyezéséről. Az iz­raeli po litikus a Jasszer Arafat­tal va ló megbeszélésekre érke­zett Brüsszelbe. Berlusconi mellett Mintegy tízezer ember tüntetett vasárnap Torinóban az olasz miniszterelnök, Silvio Berlus­coni mellett, aki e megmozdu­lás láttán a torinói La Stampa című lap hétfői számában meg­jelent interjújában magabizto­san kijelentette: a megindító népi támogatás ad neki erőt ah­hoz, hogy ne hátráljon meg. Árvíz Sri Lankán Háromszázötvenezret is meg­haladja azoknak az embereknek a száma, akik otthontalanná váltak Sri Lanka keleti térségé­ben a szombaton kezdődött óri­ási felhőszakadások nyomán keletkezett áradásokban. 1963 óta nem érte ilyen hatalmas mennyiségű csapadék a terüle­tet. Két hét alatt már ez a máso­dik, katasztrófát okozó esőzés a térségben. Az USA-t hibáztatják Az öböl menti arab országok sajtója a Nyugatot és a világ- szervezetet hibáztatja a Bihacot ért szerb támadás miatt, és cse­lekvésre szólítja fel az iszlám világot. Ami ma Boszniában történik, azért az ENSZ a fe­lelős - idézi az Al-Jom című szaúdi lapot a Reuter. Az Egye­sült Államok elítélte a szerbek atrocitásait, de nem tesz sem­mit. A Nyugat lelkiismerete al­szik - állapítja meg kiábrándul­tán a lap. Halálos veszélyben az író Salman Rushdie brit író hétfőn sürgette az Európai Unió veze­tőit, hogy gyakoroljanak pénz­ügyi nyomást Iránra a rá ki­mondott halálos ítélet vissza- vonatása céljából. A tábornokok befolyása A lengyel hadsereg polgári el­lenőrzése felmorzsolódott, a tá­bornokok befolyásának erősö­dése nem segíti elő a gyors NATO-csatlakozáshoz fűzött varsói remények beteljesülését - írja a The Guardian. A nagy imám felhívása A kairói Al-Azhar Egyetem nagy imámja felszólította az iszlám nemzetet, hogy rendezze sorait Bosznia érdekében, s úgy vélekedett, hogy az ENSZ fe­lületesen közelítette meg a dél­szláv válságot, a Nyugat hozzá­állása pedig erőtlen. Hajócsata Korfu mellett A görög parti őrség egyik ha­jója és egy albán hajó vasárnap lövéseket adott le egymásra Korfu szigete mentén, az albán partokkal átellenes görög vize­ken. Az athéni minisztérium megjegyezte, hogy az incidenst az albán hajó váltotta ki, mert egy mérföldnyire megközelí­tette Korfu keleti partjait. Nézőpont Adósok börtöne? Mihályka Gyula írása Megindult a lavina? Az egészségbiztosítási pénztár feljelen­tése alapján ugyanis a megyében több vállalkozás ellen rend­őrségi eljárás indult tb.- és nyugdíjjárulék-tartozás miatt. Ke­vesen tudják: 1993 májusa óta bűncselekmény e járulékok fi­zetésének elmulasztása, ha az meghaladja az 50 ezer forintot. A jogszabály a fizetési sorrendben igen előkelő helyre teszi e közterhek kiegyenlítését. A becsületesen fizető polgárok és cégek eddig sem értették, hogyan nézhetik el egyeseknek e járulékok fizetésének elmu­lasztását. Nagy felzúdulást is keltett a tb.-kinnlévőségek egy­szeri rendezéséről született kormányjavaslat. Mondván: az bünteti a becsületes járulékfizetőket és előnyben részesíti a visszaélést elkövetőket. A kabinet tegnap gyorsan vissza is vonta a javaslatát. Az egy más kérdés, hogy a magyar viszonyokat figyelembe véve „kitermelhetők”-e ezek a közterhek. Azt is mondják: a svéd elvonási rendszert nem szerencsés alkalmazni olyan or­szágban, ahol afrikai a bérszínvonal. A kecskeméti rendőröknek két hónapig tartott két tartozás ügyében a feljelentéskiegészítés beszerzése. A pénztár tudni­illik a kamattal növelt tartozást adta meg. A rendőrök értel­mezése szerint viszont csak a kamat nélküli tartozást kell fi­gyelembe venniük. Sok levél jött, ment, sokan foglalatoskod­tak e két üggyel. A dolog érdekessége: ha az adós a vádirat benyújtása előtt kiegyenlíti tartozását, a törvény szerint azonnal megszűnik el­lene a rendőrségi eljárás. Fáradozásáért, vagyis a hatósági „pénzbehajtásért” a rendőrség semmit nem kap. Amennyiben nem fizet az adós, úgy 50 ezertől egy millió forintig terjedő tartozásért akár három év szabadságvesztés is kiszabható. Egymilliósnál több hátralék esetében már öt év börtön a tarifa. Tavaly május óta nyilván számtalan lehetősége lett volna az egészségbiztosítás pénztárnak feljelentést tenni. A jelek szerint most tényleg „bekeményítenek", és megindul a lavina. Talán abban is bízhatunk: ennek eredményeként nem a börtö­nök zsúfoltsága nő, hanem a pénztár gazdagodik. A becsüle­tesen fizetők üdvére is. Kérdőjelek FEB-kommentár / Erdekegyezés? Kemény hétvége után kezdik az új hetet az Érdekegyeztető Tanács résztvevői. Ha maratoni vita után is, de végül mégis megszületett a kompromisszumos megállapodás, amelyben lazított egy kicsit korábbi álláspontján mind a három fél. Ezzel sikerült maradéktalanul kiereszteni a társadalmi fe­szültségek gőzét? Ezt egyik fél sem állítja. Annyit azért talán sikerült elérni a hosszúra nyúlt megbeszéléseken, hogy a kö­zeljövőben nem kell általános munkabeszüntetésekre, utcai tömegdemonstrációkra számítani. De aligha valószínű, hogy a mostani paktum lecsendesíti az állásukat féltő vasutasokat és talán a pedagógusok sem tették végleg lábhoz a fegyvert, könnyen tiltakozó akcióba léphetnek, ha az energiaáremelés­hez nem kapcsolnak majd megfelelő kompenzációt. Mire volt hát jó a tárgyalásokat megelőző megannyi éles szóváltás? Arra, hogy a kormány is megértse: a szakszerveze­tek a szocialista-liberális kormányzatnak is kemény partnerei, s a parlamenti közös frakció sem teszi sétagaloppá a még őszre beígért társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését. A szakszervezeteknek is be kellett látniok, ez a kormány ko­molyan gondolja, hogy bármi áron megkísérli talpra állítani a gazdaságot. A munkaadóknak pedig bele kell törődniük, hogy a vállalkozásbarát gazdaságpolitikával együtt érvényesülnie kell az igazságos teherviselés elvének is. ALFÖLD ÁRUHÁZ KECSKEMÉT

Next

/
Thumbnails
Contents