Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-24 / 277. szám

hétről hétre Miért indul fegyelmi a tévé vezető ellen? A Kecskeméti Televízió (KTV) főszerkesztője, Szabó Sándor ellen fegyelmi eljárást indított a város képviselő-testülete. Vizs­gálóbiztosnak Poórné Kalóz Annát, a fegyelmi tanács elnökének Hideg Antalt (illetve majd az új alpolgármestert), a fegyelmi ta­nács tagjának dr. Tubák Istvánt és Tóth Iinrénét választotta meg a képviselő-testület. A kismamáknak nem jár végkielégítés? • Tájékoztató a BRG felszámolásáról. Most, két és fél évvel később is sok a kérdőjel. (PN-archív) A fegyelmi eljárás oka az, hogy a főszerkesztő utasítására a hiteltörlesztés előtt a televízió számlájáról a pénzt a házipénz­tárba, lekötött betétbe és al- számlára utalták át. A bank így a hitelre készfizető kezességet vállaló önkormányzat számlájá­ról emelte le a fordulónapokon az esedékes törlesztőrészletet és kamatait.- Semmiféle pénzvarázslás­ról nincs szó - mondta el érdek­lődésünkre Szabó Sándor. A fejlesztésre a tévé 25 millió forint hitelt vett fel 1992-ben. Ez a kamatokkal együtt három év alatt mintegy 40 milliós terhet jelent. Szabó Sándor 1993. de­cember 15-étől lett főszerkesztő és megörökölte a problémát. A KTV előtte sem tudott törlesz­teni a hitelből. A tévé saját bevé­tele 1992-ben 10 millió forint alatt volt. A főszerkesztő el­mondta: ki gondolta azt komo­lyan, hogy évente 11,5 milliós tőke- és kamattörlesztést a KTV vissza tud fizetni? A város kép­viselő-testülete 1992-ben az ön- kormányzat nevében készfizető kezességet vállalt a kölcsönre, így most a város fizeti vissza a 40 milliót. Kecskemét képviselő-testü­lete úgy határozott, hogy a Vízmű-térség úgynevezett II. ütemének területén harminchat építési telket alakít ki az önkor­mányzat. Az ingatlanokat nem árverésen, hanem fix áron kínál­ják majd a jelentkező vevőknek. A lakótelkeket négyzetméteren­ként 2 ezer, az intézményi telke­it Ö V I D E N • Négy esztendő munkáját megköszönve bruttó 107 ezer 640 forint jutalmat, egyhavi - vezetői pótlék nélküli - illetmé­nyének megfelelő összeget sza­vazott meg a kecskeméti képvi­selő-testület Merász József pol­gármesternek. A két alpolgár­mester: Hideg Antal és Ivanics István bruttó 96 ezer 876 forin­tos jutalomban részesült. • Az Európa Jövője Egyesülettel 1999-ig kötött együttműködési megállapodást a kecskeméti önkormányzat. E szerint 1995- ben 3 millió forint, 1996-ban pedig 4 milliós támogatást kap a várostól az egyesület. 1997-99 között 3 milliót, plusz a Köz­ponti Statisztikai Hivatal által meghatározott inflációs rátával felszorzott támogatást kapják majd meg a csiperósok. • A kecskeméti rendőrkapitányság lopás miatt rendelt el nyomo­zást, őrizetbe vétel mellett, egy 15 éves kecskeméti fiú ellen, aki november 20-án éjjel beha­tolt a kecskeméti Katakomba sörház udvarába. Készpénzt és cigarettát vitt el, 5 ezer forint ér­tékben. # A kecskeméti képvi­selők döntése értelmében a szarkási, a matkói és a kisfái tagiskolák változatlan feltéte­lekkel működnek tovább az 1995-96-os tanévtől. A borbási tagiskola esetében viszont az iskola egy tanéves fenntartása mellett döntöttek, azzal, hogy az önkormányzat oktatási bi­zottsága egy év múlva felül­vizsgálja az iskola működését. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula Szabó Sándor beszámolt ar­ról, hogy a hitelező OTP másfél évvel ezelőtt levelet írt az ön- kormányzat pénzügyi irodájá­nak. Javasolták, hogy a város vállalja át a törlesztést, mert a tévé saját bevételeiből úgysem tudja azt fizetni. A bank erre vá­laszt sem kapott. Amikor 1994 elején úgy volt, hogy a tévé át­alakul, már a képviselő-testület elé került, hogy az intézmény tartozásait vállalja át az önkor­mányzat. Azonban sem erről, sem az átalakításról nem szüle­tett döntés. A főszerkesztő 1994 februárjában meghallgatáson volt az önkormányzat gazdasági bizottságánál. Azt az ígéretet kapta, hogy előterjesztés készül a képviselő-testületnek arról, hogy a város átvállalja a hitel visszafizetését. Szabó Sándor február 25-én ezt a polgármes­tertől is kérte. Nem történt semmi, ezért áprilisban az al­polgármestertől levélben is kérte. Még ezután sem történt semmi. Szeptember elején le­vélben újra az alpolgármester­hez és a gazdasági bizottsághoz fordult Szabó Sándor, hogy leg­alább annnyit tegyenek meg: va­laki vigye be a kérést a képvi­ket pedig 2 ezer 800 forintért ad­ják. Ebben benne lesz a víz, a villany, a gáz, az út és a szenny-, valamint csapadékcsatorna köz­műveinek kiépítése is. A város­háza pénzügyi és gazdasági iro­dája hamarosan megkezdi az in­gatlanok „előértékesítését”, a- zért, hogy a telekalakítási munkálatok a befolyt bevételből Szeretem a vasárnap dél­utáni színházi előadásokat Kecskeméten. Összetéveszthe­tetlen hangulatúak. Már órákkal a függöny fel- gördülése előtt kezdik nézői a ráhangolódást. Sietősebb egy kicsit az ebéd, hogy időben odaérjenek a buszhoz Fülöphá- zán, Félegyházán, Kecelen vagy más kiskunsági településen. Az önkormányzat, a „kultúr”, a kö­zös gazdaság szervezésében jönnek évek óta hűségesen. A buszon a napi örömök, gondok mellett egy-egy régebbi előadás is szóba kerül. Majd minden színészt ismernek, bár a nevek­kel olykor bajban vannak. A szünetben aztán sietve nézik, hogy ki is volt az a kis aranyos grófkisasszony, a délceg hu­szártiszt, a mindenlébenkanál újdondász. így volt ez legutóbb is, a Lili bárónő délutáni előadásán. Már látták-hallották egyszer-kétszer valamikor azt az urat, az álruhás Illésházy grófot. Mikor is? A Maricában az elmúlt idényben. Nagyúri nyugalommal, elegan­ciával, fölényes biztonsággal játszott, énekelt is vendégként a hajdani Ki mit tud?-os Krasznai Tamás. A kis Latyi már törzs­tagnak számít a vidéki színház­járók számára is. Érzékelték, hogy ízlésesen, jól használták ki a szerelmi hármas - Frédi, Cla­rissa színésznő (Maronka Csilla) és a Malomszegi baro- nesz (Nagy Ibolya) - közti al­kati különbségek komikai lehe­tőségeit. A primadonna ezúttal is jókedvűen, szépen énekelve selő-testület elé, hogy a közgyű­lés dönthessen. A főszerkesztő szerint nincs joga azt senkinek megakadályozni, hogy egy ön- kormányzati intézmény kérése legalább a képviselők elé kerül­jön. Ezt azonban egy évig nem tudta elérni a főszerkesztő. A város képviselő-testülete idén 13,1 millió forint támoga­tást ad a KTV-nek. Az intéz­mény költségvetését 1994-re 31 millió forintban fogadták el. Ez azt jelenti, hogy közel 18 milliós saját bevételt kell elérnie a tévé­nek. A stúdióengedély miatt vi­szont a műsoridőt növelni kel­lett. A főszerkesztő nem kért több pénzt ezért az önkormány­zattól, mert arról volt szó: nincs több támogatásra 13,1 milliónál. A nagyobb műsoridő többlet- költségét így a tévé a saját bevé­teléből fedezi. Ennek ellenére a tévé történetében az első év lesz, amikor nen „mínusszal" zárják az évet, várhatóan 23 millió kö­rüli saját bevételük lesz 1994- ben. A hitel törlesztésére viszont így sem jut. Ha a bank a törlesz­tést leemelné a KTV számlájá­ról, abban a pillanatban fizetés- és működésképtelen lenne a tévé. A főszerkesztő ezért ren­delte el a számla „lenullázását” a fordulónapokon és ezért vállalja is a teljes felelősséget, hiszen a pénz nem veszett el. Az ügy tisz­tázása érdekében maga is ra­gaszkodott a fegyelmi eljárás­hoz. Mihályka Gyula finanszírozhatók legyenek. A legutóbbi testületi ülésen fog­lalkoztak több városrendezési kérdéssel is. Elutasították, hogy az 52-es út mentén egy ingatlant iparterületté minősítsenek át. Élfogadták viszont, hogy a Má­tyási utca 3-5-7. szám alatti há­rom ingatlanon parkolóház épülhessen. elevenítette meg a nagy szere­lemre és színházi karrierre áhí­tozó hölgyet. A kis Latyi mintha már túltette volna magát korábbi bizonytalanságain. A „latyiság” a vérében van, csak ő különbözni szeretett volna. A mást azonban eddig kevés si­kerrel kereste, talán fölösleges is nagyon kísérleteznie. A kö­zönség a nagy nevettetőre em­lékeztető gesztusokat, mozdula­tokat, stílust ismerte el legin­kább tapsaival. A bemutatón lá­A felszámolás alatt álló kecs­keméti BRG Elmech Rt. 1050 dolgozója továbbra is csak re­ménykedik abban, hogy meg­kapja végkielégítésének a 30 százalékát is. A cég felszámolása 1992. februárjában indult meg. A dol­gozók a végkielégítés 70 száza­lékát megkapták, a többit még várják. A szakszervezet képvi­selője a miniszterelnökhöz for­dult az ügyben. Egy hete fog­lalkoztunk a témával, mely után felkereste szerkesztőségünket Tari Józsefné. Elmondta, hogy 1974-ben került a BRG-hez. Megverünk, ha nem adsz pénzt! Két hasonló ügyben is nyo­moznak a kecskeméti rendőrök. B. Zsolt kecskeméti vállalkozót ismeretlen tettes fenyegette meg telefonon, és 1,5 millió forintot követelt tőle. Szintén ismeretlen tettesek egy hetedik osztályos orgoványi fiút többször fenye­gettek meg azzal: ha nem ad ne­kik pénzt, megverik. Ennek ha­tására a fiú többször is adott pénzt a fenyegetőknek, összesen mintegy 130 ezer forintot. tott szubrettnél visszafogottabb volt Maronka Csilla. Kifogásta­lanul oldotta meg a rábízott fel­adatot, de tőle korábban többet kaptunk. Érdeklődéssel várjuk, hogy milyen szerepkörben tudja a jövőben leginkább kamatoz­tatni tehetségét. A tervezettnél kicsit később indultak vissza az autóbuszok, mert a közönség sehogyan sem akarta leengedni a színészeket a színpadról. Heltai Nándor Tavaly küldték ki postán mun­kakönyvét, mert jelenleg is mél­tányossági gyesen van. Amikor a végkielégítések 70 százalékát elkezdték fizetni, felekereste a cégét 1992-ben. Megtudta, hogy több mint 200 gyesen lévő kismama van a BRG-nél, akik majd csak a felszámolás végén kapják meg a végkielégítést, de még az sem biztos. Utána el­ment a BRG jogászához, aki azt mondta, hogy a gyesen lévő kismamáknak nem is jár végki­elégítés. Tari Józsefné utána nézett a dolognak és arra jutott: jár nekik is. Két hét múlva be­A kecskeméti IKT Kft. négy jogutód cége közül a Kváder Kft. kritikus hely­zetbe került. A város képviselő-testülete úgy döntött: az önkormányzati tulajdonú építőipari céget a pol­gármester két héten belül meg­kísérli eladni. Ha ez nem sikerül, felszámolják. Arany László, a Kváder Kft. ügyvezető igazga­tója elmondta: a cég diktátum- szérűén olyan adósságterheket örökölt a jogelőd cégtől, amit soha nem ismert el. Az első perctől kezdve az ügyben leve­lekkel „bombázta” a polgármes­tert, és lemondását is többször felajánlotta: 1993. októberében kétszer, novemberben szintén kétszer, decemberben egyszer, ’94 januárjában és februárban egy-egy alkalommal jelezte, hogy lemond. Ekkor végre olyan ígéretet kapott, hogy az IKT Kft. szétválását vezénylő ad hoc bizottság össze fogja hívni a négy ügyvezető igazga­tót. A megbeszélés 1994. áprili­sában megtörtént. A bizottság elnöke egyik lehetséges megol­dásként a Kváder Kft. privatizá­lását jelölte meg. Ez nem volt újkeletű dolog, Arany László már 1993. októberében benyúj­totta az önkormányzatnak a pri­vatizációs ajánlatot. Zömmel az ügyvezető igazgató szerette volna megvenni a céget, kis dol­gozói segítséggel. Az önkor­mányzatnak 23 százalék része maradt volna, ebben megegyez­Vasárnap hajnalban Kecs­keméten, a Mária-hegy 71-es számú tanyában traktormotor hangjára ébredt a gazda. Kisza­ladt az udvarra, de munkagépé­nek már csak elhalványuló fé­nyeit látta. Személyautójával akart a tolvaj után eredni, ám mindkét kocsijának kiszúrták a kerekeit. A gazda a rendőrséghez for­dult segítségért. A rendőrök hétfőn délelőtt az MTZ 82-es nyomát követve eljutottak Ör­kénybe, K. József magángaz­dálkodó tanyájához. A tolvaj ment és írásban kérte, hogy a kismamák nem kaphatnak vég- kielégítést. Csodálkozva vették körül az irodán és azt mondták neki: jár, csak kevesebb. Vi­szont azóta sem kapott egy fil­lért sem az ígért pénzből. Nem tudja, hogy a többi 200 kis­mama is hasonlóan járt-e. Ha igen, akkor viszont álláspontja szerint a felszámolóbiztos ren­delkezésére álló 41,5 millió fo­rintból először a kismamáknak kellene megkapni a végkielégí­tésük 70 százalékát, és utána ki­fizetni mindenkinek a hiányzó 30 százalékot. tek az ad hoc bizottsággal is. Az önkormányzati privatizálási rendeletet viszont a mai napig nem sikerült megalkotni. Arany László elmondta: az ad hoc bizottság még 1993. szep­temberében garanciát adott a négy ügyvezető igazgatónak, hogy cégeik úgymond tiszta lappal indulhatnak. A szétválás után, 1993. decemberében kezd­tek körvonalazódni azok az adósságok, melyeket mégis a kft.-k nyakába varrtak. Pontosan ez december 27-én derült ki. Tb.-járulékból, késedelmi pót­lékból, áfából, személyi jövede­lemadóból, korengedményes nyugdíjból stb. 6,5 milliós teher jutott a Kváderre. Ez azonban nem teljes, még egyéb fizetési kötelezettségek is fognak je­lentkezni, melynek mértéke pontosan ma sem ismert. Arany László azt is kifogá­solja, hogy a szétválási okirat szerint a terheket a négy jogutód cég között vagyonarányban kell felosztani. A Kváder esetében ez 6,9 százalékot jelentett volna, vagyis 1,5 milliós terhet a 6,5 millióval szemben. Azzal indo­kolták az eltérést, hogy a mun­káslétszám és annak bérterhei szerint a Kváder ilyen arányban részesedik a jogutód cégek kö­zül. Arany László elmondta: a 6,5 milliós teher nélkül a Kváder életképes cég lenne. Az igazgató idén áprilisban benyújtotta le­mondását, de még nem kapott rá választ. (m.) gyorsan dolgozott, hiszen az udvaron valóban ott állt a trak­tor, csakhogy már félig szét­szedve. Az azonosító számokat addigra kiköszörülték, az alkat­részek nagy részét behordták a tanyába. A házkutatás során előkerült egy két éve Budapes­ten ellopott ARO rendszáma, valamint több, egyéb bűncse­lekményekből származó tárgy is. A rendőrök feltételezése sze­rint a mindent tagadó K. Jó­zsefnek bűntársai is vannak. A traktortolvajt őrizetbe vették. W. K. E. / // Építési telkeket kínál a Vízmű térségében az önkormányzat Vasárnapi színház vastapssal • Maronka Csilla és Latabár Árpád a Lili bárónőben. FELSZÁMOLJÁK VAGY ELADJÁK A Kváder kálváriája Szétszedte a lopott traktort

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents