Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

10 Tisztelt Szerkesztőség! 1994. november 23., szerda KI VÉDI MEG A FÖLDIGÉNYLŐK JOGAIT? Akár bírósághoz is fordulhatnak A harmadik embléma Kunszentmiklósról érdeklő­dött egy előfizetőnk az újságban időnként található reklámanya­gokról. Örömmel fogadtuk a kérdését, mert ezekkel a szóró­lapokkal is olvasóink minél tel­jesebb kiszolgálására törek­szünk, hiszen a reklámok is a tá­jékoztatást szolgálják. A meg­bízók által készíttetett reklám­anyagot a megrendelő igénye szerinti területeken eljuttatjuk a Petőfi Népe előfizetőinek, ám azok tartalmáért nem vállalunk felelősséget. Néhány kecskeméti olvasónk jelezte, hogy nem kapták meg a Füszért-törzsvásárlói kártyát, pedig részt vettek az Extra Sze­rencsekerék játékban. Utólag is elnézésüket kérjük. Ügynöksé­günk már jelentkezésük napján pótolta a mulasztást, eljuttatta a kártyát. Aki személyesen felke­reste olvasószolgálatunkat, azonnal átadtuk neki a kártyát. Kecelen - sok társával együtt - a tavalyi virágkiállításon vált lapunk előfizetőjévé az az olva­sónk, aki most levélben értesí­tett bennünket az idei rendez­vényről. Köszönjük, ismét ott leszünk. Találkozzunk a virág- kiállításon! Számtalan kérdést kaptunk a Gyöngy című magazinnal kap­csolatban. Érdemes megismerni ezt a kiadványt, s nem csak a kétmilliós nyereményjáték mi­att. A kistelepüléseken élő elő­fizetőinkhez eljuttattuk a Gyöngy mutatványszámát, s így ők is megismerhetik azt. Kecskeméten továbbra is na­gyon kapós a Petőfi Népe. Saj­nálatos módon olyanok is hozzá akarnak jutni, akik nem előfize­tők, s úgy tűnik, megvásárolni sem szándékozzák. Néhány lépcsőházban levélszekrényből tűnt el az újság, s ha nem lógott ki a széle, a szekrénykék feltö­résétől sem riadtak vissza a buzgó ismeretlenek. Illetékes terjesztési ügynökségünk (Per- jési Attila, telefon: 481-774) pó­tolta az újsághiányt. Hétfőn jelent meg az Avar Hotel harmadik emblémája. A hármat egyszerre kérjük bekül­deni szerkesztőségünk címére. Olvasószolgálatunk címe: Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 76/481-391. Ajánlat Bács-Kiskun megye kis tele­pülésén, Szánkon, a művelődési ház folyosó-galériájában - ahonnan az eszperantó klub­szoba nyílik - tizennégy üveg alatti falitáblán 16 országról szóló, szép, színes, eszperantó nyelvű prospektusokat találnak az érdeklődők, melyeket szíve­sen átadunk közszemlére a me­gye más eszperantó csoportjai­nak. S még egy szanki érdekesség. A Kisbíró című havi informá­ciós kiadványban Molnár Mária eszperantó nyelvoktató tollából rövid eszperantó nyelvtan jele­nik meg, könnyítve az idegen nyelvek tanulását is. Bálint István, Szánk Mi, a földkárpótlási törvény végrehajtásában társadalmi munkában résztvevő mezőgaz­daságijogászok, az 1993. évi II. sz. törvény kihirdetése után le­vélben fordultunk a földműve­lésügyi miniszterhez, majd a Petőfi Népében nyílt levélben tiltakoztunk a törvény azon sza­kasza ellen, mely a földkiadó bizottságokat - mint társadalmi szervezeteket - végrehajtási utasítás kiadása és a legelemibb hatósági ellenőrzés nélkül az ál­lampolgárokra kötelező és vég­rehajtható határozatok kiadásá­val bízta meg. A hiányos törvényi szabályo­zás, az ellenőrzés teljes kizá­rása, a személyi és dologi felté­telek hiánya bizonyíthatóan oda vezetett, hogy egyes földkiadó bizottságok - a törvény hiá­nyosságait kihasználva - ese­tenként felháborító megkülön­böztetéseket alkalmazva végzik tevékenységüket, s hoznak ön­kényes, jogsértő határozatokat. A Petőfi Népe által rendsze­resen közölt olvasói levelek, a hatóságokhoz, a földrendező bizottságokhoz küldött bejelen­tések, panaszok tanúsága sze­rint egyes földkiadó bizottságok az igénylő kisemberek jogos Idén nyáron megüresedett a solti művelődési ház adminiszt­rátori állása. Sok munkanélküli és még munkaviszonyban lévő kereste fel az intézmény igazga­tónőjét. Ő szépen felírta a je­lentkezők nevét, és „majd szó- lok”-kal elintézett minket. Eltelt a nyár, s elérkezett az a nap, amikor - a „majd szólok” ígéretnek megfelelően - kit te­lefonon, kit személyesen kere­sett fel az igazgatónő. Az újabb „jelszó” a következő volt: - Légy szíves, gyere el a Vécsey könyvtárba egy kis beszélge­tésre, hogy mégse egyedül döntsék, ott lesz Varjúné is, és ketten döntünk. Ebből nem elbeszélgetés lett, hanem pályázatot kellett írni ar­ról, hogy mire költenénk az ön- kormányzat 50 ezer forint cél- támogatását. Egyenként írtuk a pályázatot, de tudom, mindenki A Petőfi Népe Nézőpont ro­vatában november 15-én közölt cikkükhöz őszintén csatlako­zunk. (Galambos Sándor: Mé­regbomba a ponyva alatt. A szerk.) Senki nem figyel oda a környezetünkre leselkedő óriási veszedelmekre! Városainkon, földjeink mel­lett áthalad a kamionok tömke­legé, a dupla környezeti szeny- nyezés veszélyével. Hiszen nem csak az okozhat tragédiát, amit szállít, hanem a kipufogó gáz is. Eközben pedig tönkremegy a MÁV, a teherforgalomnak tel­jesen befellegzett, felszedik a vasúti síneket. Sokkal kevesebb veszéllyel mehetnének át országunkon a rakományok, ha határtól-határig vagonokra raknák a kamiono­kat. Nem kellene a MÁV-dol­November 15-én 11 órakor felszálltam a kecskeméti 20-as buszra a kiindulási helyen. Ne­gyedórás késéssel gördült be a várakozó tömeg elé. Itt szállt fel két hölgy ellenőr is, akik elindu­lás után megkezdték feladatuk teljesítését. Ä busz közepén állt egy fiatal nő, aki a középső aj­tón szállt fel, s aki kezeletlen jegyet mutatott fel. Ezért az el­lenőrök rendőrségi eljárást he­lyeztek kilátásba, ha nem fizet, vagy legalábbis nem igazolja magát. (A középső ajtót ezúttal a gyorsabb felszállás érdekében kinyitották.) Az utas a busz ele­jén elhelyezett egyetlen lyu­részarányát pót-aranykoronák megvásárlásával, nem ritkán az általuk igényelt földterületek helyett, a lakóhelyüktől távo­labbi helyeken vagy értéktelen területeken adják ki. Ugyanakkor egyes földkiadó bizottságok a saját vagy a hoz­zájuk közelállók részarányát, sőt a szervezetten összevásárolt aranykoronák után kiadható földterületeket a főutak melletti értékes vagy értékessé tehető te­rületeken egymásnak osztogat­ják. A bejelentések többsége azonban az egyes földkiadó bi­zottságok tagjai, valamint a „besegítők” szervezett AK-fel- vásárlásait, az összevásárolt aranykoronákkal megszerzett földekkel folytatott nyerészke­déseket, visszaéléseket teszi szóvá. A felháborító nyerészke­dések ellen azonnali törvényi szabályozást, a földkiadó bi­zottságok és „besegítőik” tevé­kenységének visszamenőleges hatállyal történő ellenőrzését, elszámoltatását követelik. Ugyanis a tervezett AK-fel- vásárlások esetenként tör­vénybe ütköznek és alapos a gyanú, hogy a földkiadási eljá­rás során, a bizonylatok utáni meglepődött ezen a feladaton. Amikor végeztünk, elolvasták, s az igazgatónő közölte: nem csak ők ketten döntenek az ügyben, ezt meg kell beszélni a polgármester úrral is, s majd a következő héten értesítést ka­punk. Közben beszéltünk a polgár- mester úrral is, aki elmondta, neki az volt a kérése, hogy munkanélkülit alkalmazzanak. Többen vagyunk a munkanélkü­liek között, akik nem csak hogy munkanélküliek vagyunk, de egyedül neveljük gyermekein­ket. Már több hét eltelt, s leve­lem írásáig (november 10-éig) nem kaptunk értesítést. Hallomásból már tudjuk, hogy az igazgatónő olyan sze­mélyt fog alkalmazni, akinek van munkahelye. R., Solt (Név és cím a szerk.-ben.) gozókat elbocsájtani, ha kiké­peznék őket a rakományok téte­les ellenőrzésére is. Én a jövő nemzedéke, a gye­rekek nevében írtam le pedagó­gustársaim és a magam vélemé­nyét. Nézőpontunk egyértelmű. A mi óvodánk is csatlakozott a Körlánc elnevezésű környezeti nevelés programjához. Mi csak kis láncban, de legalább a leg­fogékonyabb korban próbálunk mindent megtenni, hogy a kör­nyezet megismerésére, megsze­rettetésére és védelmére megta­nítsuk a kicsiket. A felnőttekhez fordulunk: az illetékes láncszem lépjen, mi­előtt a tragédia bekövetkeznék. Köszönöm, hogy önök léptek! Szűcs Gyuláné óvodavezető, Kiskunfélegyháza kasztot nem tudta azonnal meg­közelíteni, zsúfolt volt a busz. Az ellenőr hölgy hangosan beismerte: kivételesen jogosan szállt fel az utas a középső aj­tón, s hogy látta a kezében szo­rongatott jegyet, mely akkor még érvénytelenített volt. Ám azt is látnia kellett, hogy a tö­meg feje fölött nem repülhetett a lyukasztóhoz. Egyetértek a bliccelők kiszű­résével, de az ilyen eljárást mél­tánytalannak tartom, mivel nem bizonyítható a szándékosság. Igaz, az ellenkezője sem. Lédeczi József Kecskemét küldözgetésekbe, a célzatos vá­rakoztatásba belefáradt öregek, az olcsón, gyakorta néhány száz forintért elherdált aranykoroná­iktól nem jószántukból, hanem tudatos félretájékoztatás miatt váltak meg. A fentieket tá­masztja alá, hogy a megtévesz­tett emberek egyes települése­ken az olcsón eladott aranyko­ronáik után a felvásárlókkal szemben utólag követelésekkel lépnek fel, eredménytelenül. A köztudatban elterjedt hie­delmekkel szemben, a bizonyít­hatóan törvénysértő AK-átru- házások bíróság előtt megtá­madhatók. A vonatkozó tör­vényszakasz szerint „semmis az a megállapodás, amely jogsza­bályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kö­töttek”. Á szerződés érvényte­lenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Ugyanígy a jogai­ban sértett fél a földkiadó bi­zottságok határozata ellen fel­lebbezhet. Amennyiben az ál­lamigazgatási eljárásban hozott határozat nem elégítené ki, bí­rósághoz fordulhat. Dr. Borbély Lajos földrendező biz. elnök Kecskemét Netán a Marsról jöttek? Olvastam egy hirdetést: Kül­földi érdekeltségű kereskedelmi cég most nyíló kecskeméti iro­dájába munkatársat keres. Ér­deklődésemre megadtak egy időpontot személyes beszélge­tésre. Innentől - konkrétumok hiányában - szinte misztikus a történet. Az X utcában lévő iro­dában kitöltettek velünk (töb­ben voltunk jelentkezők) egy kérdőívet. Szinte mindent tudni akartak rólam. Például: van-e autóm, s ha van, mi a rend­száma? Be kellett írnom (mint a mesében) három ismerősöm nevét, címét, telefonszámát. De nem folytatom, mert egy gépelt oldalt tett ki a kérdések áradata. Aztán jött a menedzser, s há­rom társammal együtt átvonul­tunk az ő irodájába. Szívélyesen elbeszélgettünk 40 ezer forint nettó havi fizetésről, s arról, hány órát kell dolgozni, s hogy egy próbanapra be kell jönnünk. Na, de miért? „Azért, kedves Pál, hogy az oktatónk végigvezessen a cé­gen, és megmutassa annak szervezeti felépítését, de ezt a melót ki kell érdemelni”. Hát, én kiérdemeltem, hétfőn reggel 9 órától. Senkinek sem árulták el, mi lesz a meló. Már azt vártam, bekötik a szemem fekete se­lyemkendővel. „Helló ..., Zol­tán vagyok, ma velem fogsz jönni, és ha jó vagy, még este vár egy kérdőív. Nos, a mi Zoltánunk matatott egy kicsit Ladája motorházá­ban, s már indult is. A fék nem jó, egye fene, az üzlet nem áll­hat meg. Mintegy 300 méter után megálltunk. Motorház fel, akkumulátor-saru le, s már le is állt a kocsi, jöhet a házalás. Hogyisne! Sok szerencsét kí­vánva elköszöntem, s visszabal­lagtam az autómhoz. Kik ezek, és honnan jöttek? Talán a Marsról...? T. P., Kecskemét Hol található? Lapjuk október 4-ei számá­ban jelent meg A Gonda Éva önálló akar lenni című cikk. Sajnos, a címe nem szerepel a riportban. Én szeretném őt fel­keresni, ezért, ha lehet, írják meg a címét az újságban vagy levélben. Előre is köszönöm se­gítségüket és várom válaszukat. Czibolya Andrásné Jászszentlászló Bajza u. 29. (Szívesen eleget teszünk olva­sónk kérésének, s közöljük, a kért cím: Kecskemét, Dobó körút 13. A szerk.) Ki lesz az adminisztrátor? CIKKÜNK NYOMÁN Környezetünk védelméért Fejek fölött nem repülhetett Bomlik a családok élete Részt vettem a családi év kiskőrösi rendezvényén no­vember 13-án. Ehhez szeretnék most néhány gondolatot hozzá­fűzni. A rendezők, illetve az egyhá­zak lelkipásztorai tartalmas hozzászólásokkal, javaslatokkal éltek és érveltek a családok je­lentős szerepéről mai társadal­munkban, melyre most hatvá­nyozottan szükség van. Sajnos, a mostani kortünetek arra mu­tatnak, hogy bomlik a családok élete, eluralkodott az anyagias­ság, a züllés, megszaporodtak a csonka családok, s ennek okát nem csak a családokban látom, hanem egész társadalmunkban is, mert miért jöhetett létre ilyen mérvű munkanélküliség, miért lett ennyi hajléktalan. Tudjuk, kormányzatunk is nehéz helyzetben van, s keresi a megoldást. Ehhez szeretnék én szerény javaslataimmal hozzá­járulni. Nagyon megszigoríta­nám az abortusztörvényt, szigo­rúbb szankciókat alkalmaznék a garázdaság, a betöréses lopások elkövetőivel szemben, s meg­kockáztatom, vissza kellene ál­lítani a halálbüntetést. Gyako­ribbá tenném a szórakozóhelyek ellenőrzését, s eltörölném a prostitúciót. Gazdasági erőnk­höz mérten növelném a rendőr­ség állományát és bérezését! (Jó hallani, hogy ez Budapesten el­kezdődött.) Tény, hogy a fővárosban, de vidéken is az idősebbek, de a magányos nők is félnek este az utcán, a parkokban. Pedig mi­lyen jó lenne az évszakok adta szép lehetőségekkel élnünk, er- deinkben és parkjainkban leve­gőzni, beszélgetni, gyönyör­ködni a természetben. Mészáros Ferenc nyugdíjas tanár Kecel, Nap u. 18. Ilyen apa is van A november 9-ei lapszámban jelent meg a Nem láthatom a gyermekeimet? című levél. Eh­hez szeretnék hozzászólni. Nem az a lényeg, kinek a hibájából élnek külön a szülők, hanem az, hogy az apa szeretné-e egyálta­lán látni gyermekeit. Ezért írok önöknek. Engem négy gyerekkel 22 évi házasság után hagyott el a fér­jem egy 15 éves lány miatt, 44 évesen. Nekem nem kell kidob­nom a csokit, mert nem hoz, s még az utcán is kerüli a gyere­keit. Nem hiszem, hogy a gye­rek tehet róla, hogy megszüle­tett. Idegileg én teljesen kibo­rultam, nekem nincs munkahe­lyem, munkanélkülit sem ka­pok. Volt férjemtől sem kapok semmit. Ilyen apa is van. Elnézést kérek, tudom, ez nem önökre tartozik, de olyan jó kiönteni a bánatomat. Nem tudom, mit tegyek. Kérem, kö­zöljék levelem. Ez így igaz, ahogy leírtam. Ny. F.-né Kecskemét Még egyszer és utoljára a műveseállomásról A Petőfi Népe 1994. novem­ber 16-ai számában olvasói le­vél jelent meg Ficsór József polgármester tollából. Polgár- mester úr tisztázó és pontosító szándékát méltányolva - némi önkritikaként - az alábbiakat közlöm a tisztelt és éreklődő ol­vasókkal. Soha nem titkoltuk, hogy egy művesegépet a megyei önkor­mányzattól kaptunk. Tévedtünk abban, hogy a helyi önkor­mányzat nem támogatott. Nyil­vántartásunkból kiderült, hogy egy gép beszerzéséhez (ára kb. 3 millió forint) 1992-ben 1 mil­lió 492 ezer forintot adott, mű­ködési költségünkhöz, ami évi 190-300 millió forint, 1990-től minden évben csaknem 2 millió forinttal járult hozzá, biztosí­totta az elmúlt két évben a mű- veserészlegen dolgozók részére is a 13-ik havi fizetést, s végül támogatott akkor is, amikor az önkormányzati testület 8 igen, 5 nem szavazattal és 13 tartózko­dással kiállt műveseállomásunk bővítése mellett. Az, hogy a bevételi összeg milyen számlán jelenik meg (önkormányzatin vagy kórhá­zin), csak megállapodás dolga, sokadrangú szempont. A lényeg a hozzáférhetőségen és a fel­használási területen van. Abban reménykedem, hogy a kiskunfélegyházi Városi Kór­ház döntő módon az a hely lesz, ahol a pénz „kitermelődött”. Dr. Tóth Sándor igazgató-főorvos, Kiskunfélegyháza Tisztelet a kivételnek Szeretnék hozzászólni a Pe­tőfi Népe október 31-ei számá­ban Nem engedett a buszsofőr címmel megjelent cikkhez. (Ba­jai esetről volt szó. A szerk.) Azt hiszem, az olvasottak alapján nem én vagyok az első, akinek sajnos, hasonló tapaszta­latai vannak a buszsofőrökkel. Némelyik modortalan és elfe­lejti, hogy embereket szállít. Természetesen mint minden más esetben, most is tisztelet a kivételnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem megfelelő a fizeté­sük, de kérdezem én, kinek és hol jobb vagy megfelelőbb ma­napság...? Dehát miért mi, kisemberek tolunk ki úton-útfélen egymás­sal? Csík Anita Vaskút, Kilián u. 4. NAPJAINK HUMORÁBÓL Hl ■'' ü w I I • Hektorü! Hányszor mondjam még, hogy szolgálatban nem iszunk, nem dohányzunk, és a többi, és a többi...!

Next

/
Thumbnails
Contents