Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

1994. november 23., szerda Belpolitikai körkép 7 Mire futja az országnak jövőre? Parlamenti pengeváltások A költségvetés jövő évi ter­vezett hiánya a hiteltörlesztések és az értékpapír-visszavásárlá­sok nélkül 282 milliárd forint, vagyis a GDP 5,5 százaléka. Azonban még ennél is mérsé­keltebb deficitre lenne szükség - hangoztatta Békési László pénzügyminiszter az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat előterjesztésében, és kiadás- csökkentő javaslatokat kért a képviselőktől hétfőn a parla­ment plenáris ülésén. A pénz­ügyminiszter elmondta: a költ­ségvetés készítésekor abból kel­lett kiindulni, hogy a gazdasági szerkezet változása erőtlen, def- fenzív jellegű. A fogyasztás ki­sebb mértékben csökkent, mint a felhalmozás és háttérbe szo­rult a beruházás. Pénzügyi szempontból nőtt a külső egyensúly romlása, ami miatt a vállalkozói szféra működéséhez és az államháztartás magas de­ficitjének finanszírozásához már nem áll rendelkezésre meg­felelő szintű belföldi forrás. A folyó fizetési mérleg az idén előreláthatólag 3,6 milliárd dol­láros deficittel zárul, és a kül­földi működő tőke legfeljebb 1,5 milliárd dollár lehet. Növekedés eladósodás mellett Eközben az általános növe­kedés jelei látszanak a gazda­ságban. A GDP 3 százalék kö­rül lesz, de ezt 4-5 százalékkal meghaladó mértékben emel­kednek a nettó reálbérek, és 3-4 százalékkal a reáljövedelmek. - A túlköltekezésre, mesterséges keresetbővítésre és deficetre alapozó növekedési politikát nem lehet folytatni - hangoz­tatta Békési László. A béremelés feltételei A közalkalmazottaknál 1995. szeptember 1-jével tudja vál­lalni a kormány az A fizetési osztály első fizetési fokozatá­nak 9000 forintra emelését ab­ban az esetben, ha a feladatok felülvizsgálata és a létszám- csökkentés erre fedezetet nyújt, és a költségvetés a jóváhagyott keretek között marad. A helyi önkormányzatok jövőre 8-9 százalékkal rendelkeznek majd több forrással az ideinél. Jelen­tős lépés, hogy a személyi jöve­delemadóból jövőre 35 száza­lékkal részesednek az önkor­mányzatok, ami 13 milliárd fo­rintnyi többletforrást jelent majd. A pénzügyminiszter kie­melte a költségvetési javaslat kiadási és bevételi előirányzata­inak megalapozottságát. Fe- szültségi pontnak nevezte a ter­vezett 150 milliárd forintos pri­vatizációs bevételt, illetve 2,5 milliárd dollárnyi külföldi- tőke-bevonást. Amennyiben tel­jesül a gazdaságpolitikai prog­ram, úgy megvalósulnak a be­vételi és kiadási előirányzatok. A pénzügyminiszter után a bizottsági beszámolók sorát Varga József (MSZP), a költ­ségvetési bizottság előadója nyitotta meg. Rámutatott, hogy a testületben jelentős nézetelté­rés alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. A vitában elhangzott, hogy az adósság- szolgálat terheinek csökkentése csak az államháztartás bevétele­inek növelésével érhető el. Erre azonban nincsen jelentős forrás, hiszen a lakosság terhei nem növelhetőek tovább, a gazda­sági szféra befizetései pedig csökkenni fognak, mivel az új adótörvényeknek megfelelően kevesebb jövedelmet vonnak el tőlük. Kádár Béla (MDF), a bizott­ság elnöke a testület kisebbségi véleményét ismertette, amely szerint a javaslat nem alkalmas az általános vitára. A felszólaló országgyűlési képviselő kie­melte, hogy a törvényjavaslat és az államháztartási törvény előí­rásai között nincsen meg a meg­felelő összhang, így például hi­ányoznak az előírt hatásmecha­nizmus-vizsgálatok. A jelenlegi gazdasági helyzet pedig nem indokolja a belföldi felhaszná­lás olyan mértékű szűkítését, amely a költségvetésben tükrö­ződik. Teljesíthető-e a költségvetés? A Gazdasági Bizottságban élénk vita bontakozott ki a sa­rokszámok tarthatóságát ille­tően is. Ivanics István - megyei képviselő - (KDNP) a kisebb­ségi véleményt ismertetve hangsúlyozta, hogy súlyos ag­gályok vetődtek fel a büdzsé tervezetével kapcsolatban; a ki­sebbség a dokumentumot szakmailag elnagyoltnak és megalapozatlannak ítélte. Vé­leményük szérint a tervezett 150 milliárdos privatizációs be­vétel a törvényjavaslat legse­bezhetőbb pontja, önmagában is megkérdőjelezi a költségvetés teljesíthetőségét. A törvényter­vezet egy újabb restrikciós spi­rál feltételét teremti meg; kont­rollálhatatlan konfliktusok és társadalmi feszültségek elindí­tója lesz. Gombos András (SZDSZ), a Mezőgazdasági Bizottság elő­adója úgy vélekedett, hogy az agrárágazat a legnagyobb költ­ségvetési befizető. Hozzátette: a mezőgazdasági termelők támo­gatása növekedett az elmúlt évekhez képest, de ez csak a támogatások reálértékének a szinten maradását jelenti. Mi marad a honvédségnek? Szili Sándor (MSZP) a hon­védelmi bizottság előadójaként elmondta: a Magyar Honvédség költségvetési szükségleteit nem a külső veszélyeztetés függvé­nyében, hanem a jelenlegi álla­potából kiindulva kell meghatá­rozni. Legalábbis ez a vélemény fogalmazódott meg a költségve­tési törvényjavaslat bizottsági vitájában. Mint fogalmazott: a jelenlegi helyzet további rom­lása lehetetlenné teheti a hon­védség minimálisan hatékony védelmi képességét, s'ez bizo­nyos nemzetközi konzekvenci­ákat is maga után vonhat. Csehák Judit (MSZP) a szo­ciális bizottság elnökeként el­mondta: a testület 12 tagja álta­lános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést, öten pedig tar­tózkodtak. A legnagyobb vita a gyermekes családok adóked­vezményének megszűnése kö­rül robbant ki, mivel többen ki­fogásolták, hogy a támogatást nem ugyanazok kapják vissza, mint akiket a kedvezménymeg­vonás érint. Kényszerpályán a kormányzat Tegnap az országgyűlés foly­tatta a jövő évi költségvetés vi­táját. Ezen felszólalt Pető Iván (SZDSZ), akinek a szavai sze­rint ez a költségvetés nem olyan, amely mellett gyújtó­hangú beszédet lehetne mon­dani, hiszen megpróbáltatásokat ígér, jogos követeléseket nem tud kielégíteni. A kormány a nemzetközi pénzügyi szerveze­tekkel nem tud az előre kívánt megállapodásra jutni, főként azért, mert az előző kormányok nem teljesítették ígéreteiket. A költségvetésben a kormány csak kis mértékben tudja alakítani az intézményrendszert. Az SZDSZ vezérszónoka kiállt az összke- reslet korlátozását célzó gazda­ságpolitika mellett, amely sze­rinte szükséges a holnapi gaz­dasági katasztrófa megelőzése érdekében. Ugyanakkor egyes területeken ez a politika túllép a rövid távú célokon, és növeli a kiadásokat is. Ilyen a lakástá­mogatás, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, valamint az adó­rendszernek az a része, amely a beruházásokat és a befektetése­ket ösztönzi. Kádár Béla (MDF) elsősor­ban a költségvetés gazdaságpo­litikai alapelveit bírálta. A bü­dzsé szerinte nem számol a gazdaságban megjelenő kon­junkturális folyamatokkal, mint a GDP 3 százalékos, a beruhá­zások 8-15 százalékos és a nettó megtakarítások mintegy 50 százalékos emelkedése. Zwack Péter kecskeméti képviselő, akinek az MSZP jut­tatott tizenöt percet a párt idő­keretéből, rámutatott, hogy ha súlyos egyensúlyzavar van a gazdaságban, akkor szükség- szerű a restrikciós gazdaságpo­litika. Ez a politika jelenleg szűk keretek között mozog, de mindez nem jelenti a döntés­hozó gúzsbakötését. A javaslat­ban tükröződnie kellene annak is, hogy a tervezet mennyiben támasztja alá a kormányzat mo­dernizációs elképzeléseit. Zwack Péter úgy vélekedett, hogy pusztán restrikciós intéz­kedésekkel nem lehet restrik­ciós politikát folytatni, az elvo­násokhoz ugyanis meg kell te­remteni a forrásokat is. A tör­vényjavaslatból azonban - a társasági adó csökkentését ki­véve - hiányoznak azok az ele­mek, amelyek könnyűének a becsületes vállalkozásokra ne­hezedő nyomáson. Jó volna, ha ebben az évben a vállalkozók dönthetnék el, hogy az 1994-es, vagy a jövő évi szabályozás szerint kívánják-e fizetni a tár­sasági adót. Be kell csalogatni a nyugati tókét A kabinetnek ezen kívül ki kellene nyilvánítania, hogy eb­ben a ciklusban már nem kí­vánja megváltoztatni a társasági adózás szabályait. Ez növelné a gazdasági környezet kiszámít­hatóságát. A független képvi­selő végül kiemelte, hogy a ha­zai források semmiképpen sem elegendőek a magyar gazdaság dinamizálásához. A kormány­zatnak ezért olyan intézkedése­ket kellene hoznia, amelyek a külföldi tőke beáramlását segí­tenék elő. Fontos még az is, hogy a kabinet megfékezze a fekete gazdaságot és a korrup­ciót. Zwack Péter felszólalása után az általános vitát elnapol­ták. Az országgyűlés tegnapi ülé­sén szó volt az adótörvény vál­toztatásáról is. Ehhez szólt hozzá az egyik megyei képvi­selő. Dr. Bernáth Varga Balázs (FKGP) szerint a törvényjavas­latban megfogalmazott lakás- építési támogatások mértéke ki­elégítő, bár a támogatottak köre szűkül majd. A Kisgazdapárt szerint a ter­vezet nem „fedi le” teljesen a feketegazdaságot. Pozitív mó­dosítás azonban az, amely a jog­talan áfa-visszatérítést kívánja megakadályozni. A felszólaló végül a sörgyárak érdekében szólalt fel, mert véleménye sze­rint diszkriminatív adóztatás sújtja a sörgyártókat. A sör fo­gyasztási adója ugyanis 24 szá­zalék, míg a bor után fizetendő adó 11 százalék. Horn Gyula miniszterelnök­höz is több kérdést intéztek a képviselők az Országgyűlés kedd délutáni azonnali kérdések órájában. Szabó Iván (MDF) aziránt érdeklődött, hogy szakmai vagy politikai funkciónak számít-e a főcsoportfőnöki beosztás. Ezt a tisztséget ugyanis a köztisztvi­selői törvény nem ismeri, a kormány azonban két miniszté­riumban is létrehozott ilyen posztokat. Megjegyezte to­vábbá, hogy a hivatásos köz- tisztviselői karban számos poli­tikai indíttatású változás történt. Horn Gyula elöljáróban le­szögezte, hogy politikai okok­ból senkit nem bocsátottak el a minisztériumokból, s az eddigi apparátuscsere nem éri el az egy százalékos arányt. Ugyanakkor a kormányprogramnak megfele­lően, az államapparátus karcsú­sításának jegyében valóban ter­veznek létszámleépítést a mi­nisztériumokban és a hozzá tar­tozó intézményekben, s 94- 95-ben mintegy 3 ezer fővel csökkentik a létszámot. Ami pedig a főcsoportfőnöki posztot illeti: a kormányprogramnak megfelelően két tárcánál, az ipari és a pénzügyi minisztéri­umban történt átszervezés, s ott neveztek ki funkcionális fel­adattal főcsoportfőnököt. - Ez tehát nem politikai tisztség - hangsúlyozta Horn Gyula. A pályakezdő munkanélkü­liek helyzetét rendező kor­mányzati tervek felől érdeklő­dött a továbbiakban Szilágyiné Császár Terézia. A keresz­ténydemokrata képviselő rámu­tatott, hogy tanulmányainak be­fejezése után jelenleg több mint 17 ezer fiatal vár arra, hogy ál­lást kapjon. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter beszámolt arról, hogy rövid és hosszú távú terveket egyaránt kidolgoztak a A Koalíciós Egyeztető Ta­nács hétfői ülésén az MSZP ne­hezményezte a KÉT ülésén - hangzott el a sajtótájékozta tón -, hogy SZDSZ-es politiku­sok a szocialista párt belső éle­tét minősítő nyilatkozatokat tesznek. Bírálat érte Horn Gá­bornak a miniszterelnök karcagi beszédére adott válaszát, misze­rint nem is sok a pedagógus. Az SZDSZ a szocialisták ér­tékelését nem fogadta el, mondván: a szabaddemokraták csak a problémákra reagálnak, minősíteni pedig nem szoktak. A szocialisták szóvá tették, hogy a televízió műsorában egyoldalúságra utaló jeleket ta­pasztaltak, a sajtótájékoztatón elhangzott a New York, New York produkció neve, és szóba kerültek a hírműsorok, ame­lyekben az MSZP értékelése szerint a kormányt érintő kér­désekben gyakran nem hallgat- tatik meg a „másik fél”, és amelyeknek tájékoztatásai és kommentárjai a szocialisták szerint gyakran egyoldalúak. Az SZDSZ ennek kinyilvání­tását - a KÉT ülésén - nem tar­pályakezdők megsegítésére. A hosszú távú programban szere­pel a szakképzés általánosítása, valamint a pályakezdők mun­kanélküli támogatási rendsze­rének és átképzési-továbbkép­zési rendszerének reformja. Rövid távon az állásbörzék rendszeres szervezése mellett öt megyében elindult a pályakezdő diplomások támogatott foglal­koztatásának kísérlete. A nők nyugdíjkorhatár-eme­lésére vonatkozó kormányál­láspont felől érdeklődött Var- gáné Kerékgyártó Ildikó (MSZP), tisztázandó az ellent­mondó híreket. Kósáné Kovács Magda rá­mutatott, hogy a női nyugdíj- korhatár emelése már eldöntött tény, csupán az erről szóló tör­vény végrehajtását függesztet­ték fel. Ebben az ex-lex állapot­ban az asszonyok valóban nem tudják előre tervezni életüket. A miniszter leszögezte: a népjóléti miniszterrel egyetértésben igen sürgetőnek tartja a nyugdíjrend­szer egészének, ezen belül a ru­galmas nyugdíjbavonulás ügyének rendezését. Csak ezzel párhuzamosan kerülhet sor a nyugdíjkorhatár tényleges eme­lésére. Urbán László (Fidesz) azzal a hírrel kapcsolatban kért bő­vebb felvilágosítást a pénzügy- minisztertől, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. 10 milliárd forintos hitelt vesz fel, és ezzel fedezi a költségvetés számára a privatizációból be nem folyt summát. A honatya szerint ez az eljárás a jövő felélésének egyik formája. Békési László pénzügymi­niszter válaszában elmondta: az „eredendő bűn” abban áll, hogy az idén tervezett 175 milliárdos privatizációs bevételből csupán 25 milliárd teljesül, amiből csak 9 milliárd lesz a készpénzes be­vétel. tóttá helyesnek, mert mint Pető Iván mondta: ha a kormány el­kezdi elégedetlenségét hangoz­tatni, az Antall-kabinet útjára lép. Az SZDSZ nem látja in­dokoltnak tv-ügyben a nyilvá­nos megszólalást, az objektív tájékoztatást pedig csak valódi versenyhelyzet kialakításával véli megteremthetőnek. Szekeres Imre kérdésre vála­szolva közölte, hogy a kifogá­solt tévéműsorokkal kapcsola­tos megoldási javaslatokról és esetleges személyi következ­ményekről nem volt szó a koa­líciós egyeztetésen. A sajtótá­jékoztatón Szekeres Imre beje­lentette, hogy a miniszterelnök még nem döntött arról, elfo- gadja-e Jánosi György műve­lődési minisztériumi államtit­kár lemondását. Horn Gyula előbb szeretné megismerni a tárca helyzetét és nehézségeit, amelyeket a politikai államtit­kár pénteken kelt levelében jel­zett. A szabaddemokraták - Pető Iván pártelnök tájékozta­tása szerint - azt javasolták, hogy a miniszterelnök ne fo­gadja el a lemondást. INGYENES HIRDETÉSEK FELVETELE MAHIR, Kecskemét, Árpád krt, 2. 76/481-794 Építőanyag-vásár november 29-éig. 25% engedmény Baramac tetőfóliára <>S?5-10% engedmény / Therwoolin és osztrák üveggyapot, Isolyth lépésálló hőszigetelő anyagokra k ; Gyári áron: N Jamina cserepek, Poroton téglák, magyar hullámpala Kedvező áron: cement, mész, km. tégla, falazótéglák, be­ton és kerámia béléstest, bitumen, fedéllemez, orosz hul­lámpala, betonacél, import fenyő fűrészáru, hajópadló, lambéria stb. Atlantisz Tüzép Kecskemét, Mindszenti út 2/A (E5 út mellett) ■ Tel.: 76/481-747 (32857) I A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság Igazgatósága FELAJÁNLJA üzemorvosi rendelőjének szabad kapacitását foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére. Előzetes időpont-egyeztetéssel gyorsan, magas színvonalon állunk vállalatok, bt.-k, kft.-k, rendelkezésére. A felmerült költségek a vonatkozó adótörvények értelmében költségként elszámolhatók. Bővebb felvilágosítás: 1/2 8-tól 12.00 óráig, a 76/483-183/22-es telefonon, vagy orvosi rendelőnkben: Kecskemét, József Attila u. 2. (32867) főáguk A &>6rA<r2.TA4r* ni m & Feszültségek a koalícióban

Next

/
Thumbnails
Contents