Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-18 / 272. szám

1994. november 18., péntek Megyei körkép 5 A vérnek ára van • Tompán a napokban ismerték el az önkéntes véradókat. Ko­vács Gyula negyvenszer adott vért. A megyei kórház vértransz­fúziós állomásán, a kórház költ­ségvetéséből előállított egy egységnyi, 400 millilitemyi vér ára ma körülbelül 4 ezer forint. Ugyanezt a vért viszont néhány éve 15 forintért, néhány hete 85 forintért vették meg a budapesti kórházak. A vért ingyen adják a véradók, önzetlenül, ellenszol­gáltatást nem várva. Adomá­nyukra, áldozatvállalásukra óri­ási szükség van, hiszen a vér va­lóban életet ment. Ám míg a donortól, a véradótól a vér a hű­tőberendezésbe, majd a hűtőből a beteghez kerül - a vér „forin- tosodik”, s bizony pénzbe kerül. Egyetlen vérvételi műanyag zsák ára például 700 forint, ha háromféle vérkészítményt állí­tanak elő a vérből, annak költ­sége darabonként 3-6 ezer forint is lehet. A magyar vérellátás rendsze­rét még az előző kormányzat ter­vezte megreformálni. Az elkép­zelések szerint idővel önállóak lesznek a vértranszfúziós állo­mások, s szolgáltatásaikat - a vérvizsgálatokat és a vérkészít­ményeket - megfizettetik a fel­használókkal, a kórházakkal. A kórházak pedig pótköltségként megkapják az előző évben, jele­sül tavaly felhasznált vérmeny- nyiség árát. Ebből fizetnek majd - ha az elmélet beválik - a vér­transzfúziós állomásoknak. A helyzet azonban ma az, hogy az egészségbiztosító nem minden esetben ismeri el a véradó állo­mások által kikalkulált árat. Míg az állomás 46 ezer forintra érté­keli például egy fontos, élet­mentő intenzív terápiás plazma­ferezis költségét, addig a bizto­sító ennek egy részét, csupán 16 ezer forintot ismer el. Egyelőre. Merthogy a hátrányos helyzetbe kerülő kórházak folyamatosan jelzik: a pénz nem elég, a rend­szeren változtatni kell. Szerdán például a kecskeméti megyei kórház tárgyalt Budapesten az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. A találkozó a megyei egészségbiztosító segítő közre­működésével jött létre. Vé­rár-kérdésben ugyanis úgy tűnik egyetértenek: a pénz kevés. A megyei kórházban e pillanatban 1 millió 700 ezer forinttal keve­sebb havonta, mint kellene. A vér árában persze - a vér költséges kivizsgálásán túl ­más is benne van: a vértranszfú­ziós állomások működtetésének, dolgozói bérének a költsége, a véradások leszervezésének, a vér utaztatásának az ára. A vérkérdés ma égető kérdés: a vértranszfúziós állomásoknak ugyanis kötelessége vért szolgál­tatni. Műtét - vérhiány miatt - nem maradhat el. A vérzékeny­ségben, a leukémiában szenvedő több száz megyebéli polgár meg kell hogy kapja életmentő vérké­szítményét. Akkor is, ha adós­ságba keveredik a véradó állo­más, a kórház. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy a biztosítóval folytatott tárgyalások eredmé­nyesek legyenek. Ábrahám Eszter VAN IGAZGATÓJA AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNYEKNEK Döntöttek a kiskőrösi képviselők A kiskőrösi képviselő-testü­let szerdán döntött az össze­vont kulturális intézmények igazgatójának személyéről. Ezzel másfél éve húzódó, nagy indulatokat kavart ügyre kerül­het pont. Vannak az ügyben érintett olyan személyek, akik szerint a komolyabb problémák csak most kezdődnek. A testületi szavazásra már csak két pályázó maradt állva az elindult négy közül. A kulturális bizottság vezetője a jelöltek meghallgatása előtt a felelősség- teljes döntésre hívta fel a képvi­selők figyelmét, hangsúlyozva, a tét a településen husszú ideje zsákutcában lévő kulturális élet megújítása. Ezután a két jelölt, Nagy István és Szabó Gyuláné, röviden vázolta igazgatóként megvalósítandó programját. A képviselők nem éltek azzal a le­hetőségükkel, hogy kérdéseket tegyenek fel nekik, így szava­zásra került sor. A 16 megjelent testületi tagból 15-en adtak le ér­vényes szavazatot. Tizenegyen Nagy Istvánt látták alkalma­sabbnak az igazgatói székbe, né­gyen Szabó Gyuláné mellett sza­vaztak. W. Király Ernő Egy félegyházi mecénás emlékére • A múlt században épült Kalmár-kápolna. Kalmár Józsefné Fazekas Anna neve minden félegyházi számára ismerősen hangzik. Születésének 180. évfordulóján (1814-1909) néhány mondatban érdemes felidézni, mivel jelölte ki helyét a város történetében. Férje az abszolutizmus idején kiskun kerületi kapitány volt, aki az 1861-es országgyűlési követválasztáson is indult, de alulmaradt Boconádi Szabó Jó­zseffel szemben. A házaspárra emlékeztet a Kalmár-kápolna, amelyet a múlt század nyolcvanas éveiben építettek, és amely temetkezési helyül szolgál számukra. A Szent Háromság tiszteletére fel­szentelt, neogót stílusú kis ká­polna ma is kellemes látványt nyújt. A saját költségükön emelt épület és a hozzá tartozó plébánia fenntartásáról előre­láthatóan gondoskodtak. Férje halála után Kalmámé bőkezű adományokkal járult hozzá Félegyháza fejlődéséhez. Egy leányiskola megalapítá­sára, Schuszter Constantin püs­pök példáját követve, 50 ezer forintos adományt ajánlott fel, megvetve alapját a Constanti- numnak. Erre és egy elemi fiú­iskola létrehozására a 90-es években összesen több mint 100 ezer forintot tett le alapítvány­ként. A következő években adakozott egy helyben felállí­tandó vakok intézete és kisde­dóvó intézet céljára, egy orszá­gos jelentőségű magyar tiszti akadémia (Ludovika) alapjá­hoz, tisztek és altisztek jutalma­zására. A század elején 10 ezer forintot adott egy felépítendő városi közkórház javára. Kalmár Józsefné 1909-ben bekövetkezett halála után nyil­vánosságra hozott végrendelete értelmében, a már addig meg­lévő és újabb alapítványok mellett, gyakorlatilag egész vagyonát Kiskunfélegyháza városra hagyta „közművelődési és emberbaráti célokra”. Ak­koriban biztosra is vették, hogy a főgimnázium épületé­ben szorongó Közművelődési Egyesület és a múzeum né­hány év múlva abban a "kul­túrpalotában” fog helyet kapni, amelyet a hagyatékból fognak építeni. A kultúrpalota nem épült meg. Kalmár Józsefné ilyen mérvű adakozása Kiskunfélegyháza javára példátlan jelentőségű volt, amelyért az utókor csak hálás lehet. Ennek a hálának ad kifejezést a nemrégiben ado­mányozott Kiskunfélegyháza díszpolgára cím. T.G.T. Éjszaka gyújtották fel az óvodát (Folytatás az 1. oldalról.) A rendőröket az óvodával szemben lévő tüdőkórház por­tása riasztotta hajnali fél kettő­kor. A bejelentés szerint az ab­lakokat dobálják kővel, és a hangokból ítélve többen lehet­nek a garázdák. Ekkor még nem látszott kívülről, hogy odabent tűz van. A helyszínre érkező rendőrjárőr viszont már lángok­ban talált két szobát, és a tűzol­tóktól kért segítséget. Időközben elfogtak és előállí­tottak egy 20 év körüli fiatalt, aki - az első információk sze­rint - résztvevője volt a gyújto­gatásnak. Állítólag a kecske­méti Sz. Zsolt maga is ebbe az óvodába járt korábban. A rend­őrök lapzártánkig nem nyilat­koztak arról, hogy igazolódott-e a gyanú, sőt, az sem dőlt el, hogy őrizetbe veszik-e. A három épületből álló óvo­dának „szerencsére” csak az egyik részét támadták meg az éjszakai vandálok. Ott viszont tökéletes munkát végeztek. Két csoportszobában tüzet raktak, mely átterjedt a többi helyi­ségre. Az apró bútorok szénné égtek, és a vakolat is lehullott. Ahol nem, ott is megrongálód­tak az elektromos vezetékek, leolvadtak a neon armatúrák. Minden üveg kitört - részben a hőtől, másrészt attól, hogy be­dobálták a gyújtogatok. Üveg­kár egyébként az óvoda másik épületén is volt. A kórház por­tása hallotta, ahogy háromig számoltak, majd újabb és újabb üveget zúztak be az őrjöngők. A szülők megértőén fogadták reggel az óvónők kérését: aki teheti most ne hagyja ott gyer­mekét. Délben mindössze nyolc gyerek volt az óvodában. Dél­után négyre szülői értekezletet és SZMK ülést szerveztek, hogy a legfontosabb teendőket megbeszéljék. Hideg Ántal alpolgármester tegnap délelőtt személyesen járt a helyszínen. Akkor már arról tájékoztatta Rácz Katalin vezető óvónő, hogy a „Csillagszemű Alapítvány”, valamint a Gáspár András Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Iskola a Segítségét ajánlotta fel. Meg­kezdődött a kárfelmérés, és dél­után a biztosító munkatársait várták. A város - mondta el Hi­deg Antal - a helyreállítást megoldja, viszont a különböző eszközök, játékok pótlásához segítséget remélnek. Növeli a költségeket, hogy az óvoda egyik csoportjában mozgáskor­látozott gyerekekkel is foglal­koztak, akiknek speciális esz­közeik égtek el a tűzben. Teg­nap megnyitottak egy számlát, ahová a segíteni szándékozók adományait várják: OTP 597-337622-0691. Hétfőn egyébként megkezdődik a hely­reállítás, ám a munkák alatt a korábbi hét helyett csak négy - nyilván nagyobb létszámú - csoport lesz az óvodában. Noszlopy • Tegnap 178 helyett mindössze 8 gyerek volt csak a részben kiégett kecskeméti óvodában. Szabadlábon a darabolás gyilkosság gyanúsítottja A mozgássérült gyermekekért Jótékony célú úszóversenyt szervez a kecskeméti „Úszni tudó mozgássérült gyermeke­kért” elnevezésű alapítvány. A verseny december 3-án lesz délután 3 órától a kecskeméti fedett uszodában. A versenyen nem csak mozgássérült gyer­mekek indulhatnak, hanem minden úszni szerető kecske­méti és város környékén élő is­kolás és óvodás. Azok, akik 1979 és 1990 között születtek. A korosztályonkénti verseny első futamaiban - melyekre már várják a nevezéseket az isko­lákban - indulnak majd a moz­gássérült gyerekek. Ä hagyo­mányok szerint ismét értékes nyeremények várnak a győzte­sekre, s nem marad el a vízi-mi­kulás és a tombola sem. A ren­dezvény bevétele a mozgássé­rült gyermekek alapítványát gyarapítja majd. A versenyt la­punk is támogatja. (Folytatás az 1. oldalról) A szabadulás híre Borbély Zsigmondot a tököli rabkórház­ban érte. A betegsége miatt a rendőrségi fogdáról korábban átvitték a kecskeméti börtönbe - ahol magasabb színvonalú egészségügyi ellátásban része­sült-, majd innen Tökölre került. Dr. Szeri László csoportve­zető ügyész érdeklődésünkre elmondta: azért helyezték sza­badlábra Borbély Zsigmondot, mert nem kell tartani attól, hogy megszökik. Illetve attól sem, hogy a bizonyítási eljárást hát­ráltatni tudná vagy esetleg meg­hiúsítaná. Az előzetes letartózta­tás így a jogszabályok szerint a továbbiakban nem indokolt. Az emberölés alapos gyanúja azon­ban továbbra is fennáll. Ezt személyi és tárgyi bizonyítékok is megerősítik. Lapunk információi szerint Borbély Zsigmond az elmúlt nyolc hónapban végig tagadta, hogy ő ölte volna meg névroko­nát. Ráadásul a gyilkosságra a nyomozók semmiféle indítékot sem találtak. A rendőrségi nyo­mozás lényegében már befeje­ződött, de a hivatalos lezárásá­hoz még egy laboratóriumi eredménynek meg kell érkeznie Budapestről. Ennek ismeretében dönt arról a rendőrség, hogy az ügyet vádemelési javaslattal to­vábbadja-e az ügyészségnek, vagy megszünteti a nyomozást. Az ügyészség - ha a vádemelési javaslatot megkapja - vádat emelhet vagy elutasíthatja, il­letve pótnyomozást rendelhet el. Ha vádat emel, akkor a bíróság mondja ki, hogy elegendőek-e a bizonyítékok Borbély Zsig­mond elítéléséhez, illetve még a bíróság is elrendelhet pótnyo­mozást. Mihályka Gyula RÁCKEVEI GYORSLAKOHAZAK FSZT. ALAPRAJZ ARCHITEKTÚRA GYORSLAKOHAZ KFT. RÁCKEVE Bemutatótelep: 2300 Ráckeve, Eötvös u. 67. Tel.: 06-24-385-289 Nyitva: hétfőtől-péntekig 9-12 és 14-17 óráig, szombaton: 9-12 óráig. A gyors lakóházak szerkezeti irányára: 17.000- 19.900,- Ft/m2. Földszinti alapterületek: 36 - 60 - 82 m2, azaz 700.000 - 1.400.000,- Ft + áfa. Ne feledje: 1 la a házat még az idén befizeti, akkor az áfá t még visszaigényelheti, amely még egy gyenneknél is előnyös. Természetesen a két-három vagy több gyermekeseket is szeretettel várjuk, akik a felemelt támogatásból könnyebben megvásárolhatják a házakat. Kérjen díjtalan - részletes -tájékoztatói telefonon vagy levélben!

Next

/
Thumbnails
Contents