Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-15 / 269. szám
1994. november 15., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 Táblás Ház Kiskunhalason Az Európai Gasztronómiai Társaság és a Magyar Szakács- és Cukrász Szövetség javaslatára - Bács-Kiskun megyéből elsőként - a kiskunhalasi Kozla cukrászda kapta meg a Védnöki Tábla kitüntetést, a Táblás Ház plakettet. Unger Károly, a szövetség elnöke adta át a szakmai díjat a hét végén Budapesten, a Pilvax kávéházban a cukrászda tulajdonosának. A Védnöki Tábla visszavonható, évente általában tizenöten kapják ezen elismerést, megközelítően eny- nyien „adják” vissza, hiszen a szakmai zsűri váratlan látogatásaikor maximális teljesítményt vár kitüntetettjeitől. Lesz elég hazai cukor Mintegy 3,5 millió tonnányi cukorrépából 410-420 ezer tonna cukrot nyernek ebben az évben a cukorgyárak. Ez azt jelenti, hogy a hazai termés fedezi az ország szükségletét. Erről Fábián Károly, a cukorterméktanács elnöke tájékoztatta a napokban a sajtót. A szakember elmondta: a termés cukortartalma átlagosan 15 százalék körül mozog. Ez az ország déli és nyugati területein valamivel rosszabb, míg az alföldi és az északi részeken valamivel jobb. A terméshozam is térségenként eltérő, van, ahol 26-28 tonnát takarítanak be hektáronként, máshol 36-38 tonnás termés is előfordul hektáronként. A betakarítással igen jól állnak. Sertéspiac disznóvágások előtt • Szakemberek szerint a disznóvágások csökkentik a keresletet a belföldi húspiacon. Továbbra is a kereslet jellemzi hazánkban a sertéspiacot. Ugyanis a hízott sertéseket az ország minden részében keresik a felvásárlók. Erről tájékoztatta a sajtót a szaktárca illetékes főosztálya a megyei földművelés- ügyi hivatalok adataira hivatkozva. A felvásárlási árak az egybehangzó jelentések szerint az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nagyüzemi sertésekért 140-160 forintot fizetnek átlagosan kilogrammonként. A kisüzemben tenyésztett sertések átlagára 140-150 forint körül alakul. A szakértőknek az a véleményük, hogy hamarosan a belföldi húskereslet csökkenésével lehet majd számolni, mivel rövidesen kezdődnek a házi disznóvágások. A malacok ára ugyancsak magas és az előző hónapban tapasztalható árszint körül mozog, megyénként változóan 170-240 forintot kémek a malacok kilójáért. A tenyésztők továbbra is keresik a malacokat, ezért egyes megyékben - például Baranyában és Bács-Kis- kunban - már megkezdődtek a mesterséges megtermékenyítések is. Tenyésztői ankét Soltvadkerten Községi legelőt alakítanak ki Szalkszentmártonban ; Alábbhagyott a sertéstenyész tői kedv, miközben a húsárakat felfelé srófolják. S ha már néhanapján pénzt szorít ki az ember azért, hogy hús kerüljön az asztalára, joggal várja el a minőségi árut. Ehhez pedig megfelelő tenyésztői, tartási és feldolgozói láncolat egész sora kell. Mindezeket a témákat felölelő tanácskozásra kerül sor november 18-án, pénteken, 16 órától Soltvadkerten, a művelődési házban (faház). Szervező a Linka Sonka Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. A szalkszentmártoni gazdák megélhetését és termelési biztonságát segítő új lehetőséget talált a helyi önkormányzat. Felvásárolják a részarány-tulajdonosoktól a legelőre jutó aranykorona-értéket és 50 hektáros községi legelőt alakítanak ki. Karbantartását, gondozását és hasznosítását a helyi tehéntartók egyesülete vállalta. Szüret után, döntés előtt a Kecskemétvin Rt. Még mindig nem született végleges döntés a Kecskemétvin Rt. sorsáról, tájékoztatta lapunkat dr. Szabó Attila vezér- igazgató. Korábban már beszámoltunk arról, hogy hosszas huzavona után sem kapta meg a cég a banktól a remélt 200 milliós hitelt a szüret lebonyolításához. Ezzel együtt még abban reménykedett az rt. vezetése, hogy az adóskonszolidációra benyújtott pályázatuk kedvező elbírálásban részesül. Ennek határideje is többször módosult már, ezért arról érdeklődtünk a Kecskemétvinnél, mikorra várható a döntés. Szabó Attila elmondta, hogy legutóbbi információi szerint ismételt egyeztetésre kerül sor a két legnagyobb tulajdonos, a bank és az AVÜ között. Az adóskonszolidációra benyújtott pályázatukat még a nyáron elküldték, ám ezt nem tartották megfelelőnek a többségi tulajdonosok, ezért átdolgozását kérték. Ennek eleget is tettek, ám már ennek is több hete, s válasz még mindig nem érkezett. Ettől függetlenül a szüretet befejezték, tudtuk meg a vezérigazgatótól. Felvásároltak 35 ezer mázsa szőlőt, 4 ezer mázsa almát, illetve mintegy 30 ezer mázsa szőlő bérfeldolgozását vállalták. A 70 millió forintos felvásárlás kifizetésének jelentős része már megtörtént. Információink szerint mindezt csak azon az áron vállalhatta a cég, hogy bizonyos fizetési kötelezettségeit hátrább sorolta. Szabó Attila értesülésünket nem kívánta megerősíteni, annyit viszont hozzáfűzött, hogy egy esetleges privatizáció csak akkor lehet sikeres, ha működik a cég. A szüreti felvásárlás nélkül viszont eleve felszámolásra ítélték volna magukat. Megtudtuk még, hogy a Kecskemétvin pincéinek olyannyira kiürültek a készletei, hogy szüret nélkül be kellett volna zárni egyes egységeket. Az rt. vezetése bízik abban, hogy még ebben a hónapban végre döntés születik. Nagy Ágnes Élénkült a termelési kedv Az alapanyaghiány ellenére az élelmiszer-gazdaság helyzete javult az év első felében - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal napokban közzétett összesítése. Az adatokból megállapítható, hogy a tulajdonosi viszonyok és a földhasználat rendeződésének, továbbá a mezőgazdasági termeléshez nyújtott vetési támogatás és kedvezményes hitelkonstrukciók eredményeként élénkült a termelési kedv. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a vetetlen szántóterület. A vetésterület, elsősorban a gabonafélék javára, növekedett. Az év első felében a gazdaságok több gépet vásároltak, mint korábban, és a műtrágya-felhasználás is jelentősen meghaladta a múlt évi szintet. Kalászos gabonákból jó közepes termést takarítottak be, ami a megelőző évihez képest csaknem 2,5 millió tonnás többletet jelent. Az élelmiszer-ipari termelés több mint 5 százalékkal haladta meg a tavalyi első félév szintjét. A termelés volumenével párhuzamosan a termékek piacképessége is javult. Az élelmiszer- gazdaság exportárbevétele folyó áron 32 százalékkal növekedett a múlt évhez képest, annak ellenére, hogy árualap hiányában az aránylag kedvező külpiaci lehetőségek jó része kihasználatlan maradt. A kivitel áruszerkezete viszont javult, nőtt a magasabb feldolgozottságé termékek részesedése. Az agrárimport a múlt év első feléhez képest az exportnál is nagyobb mértékben, mintegy 45 százalékkal növekedett. BOREXPORTUNK JÖVŐJE Jól működő hegyközségeket A kormány sürgős eljárást kérve terjesztette az Országgyűlés elé a hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslatot. Erről beszélgettünk dr. Bálint Györggyel, a neves szakíróval, országgyűlési képviselővel.- A hazai szőlő- és bortermelés fejlesztésében jelentős állomás ez a törvényjavaslat, mert a magyar borok minőség- és eredetvédelmének szervezeti kereteit teremti meg. A hegyközségeknek nagy múltjuk van: 1949-ig 800 községre kiterjedő szervezetet alkottak. A törvényt most 430 település több mint százezer bortermelőjének érdekében hozzák, hogy végre újjászerveződjenek a neves bortermelő vidékeink hegyközségei.- Milyen szervezeti keretek között működik majd egy-egy hegyközség?- Ezek tulajdonképpen a minőségi bortermőhelyek szakmai önkormányzatai lesznek. Köztestületi formában működnek majd. A borvidéki szervezeteket a hegyközségi tanácsok fogják össze, országos szervezetük pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz. Önkormányzati jellegükből következően önmaguk döntik el, mit tesznek termékeik minőségének javításáért, hogyan kívánják védeni a márkájukat. Nem csak döntéseket hozhatnak, hanem joguk lesz ellenőrizni a végrehajtást is.- Mindez magyar sajátosság, vagy van rá külföldi példa is?- Nemrégen Reimsben jártam, a francia pezsgőgyártás fővárosában. Ott már sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, jól működnek ezek a hegyközségi szervezetek. Pontosan meghatározzák, melyik dűlőben, milyen termésmennyi• A hajósi bortermelő körzet alkothat egy hegyközséget. séget lehet az adott évben betakarítani. A többletből nem szabad pezsgőt, legfeljebb csak kevésbé jövedelmező borpárlatot készíteni. Azzal, hogy maximálják a termés mennyiségét, a minőséget és az árszínvonalat védik. A hegyközségeknek joguk van meghatározni a betelepíthető szőlőfajtákat is. Aki nem aszerint jár el, nem adhatja el a hegyközség neve és címkéje feltüntetésével a termését. Sok helyen még a csomagolást, a palackozás formáját és módját is meghatározzák. Aki az adott márkanevet kívánja használni, semmiféleképp nem térhet el az előírásoktól.- Mikor érjük ezt el Magyar- országon is?- Meggyőződésem, hogy a tapasztalatok és a jó példa átvételéhez nincs szükség évtizedekre. (koós) VÉLEMÉNYEK AZ AGRÁRKAMARA MEGALAKULÁSÁRÓL Kiket illet meg a nagyobb arány? Az agrárkamara alakuló ülését többszöri bizottsági összejövetelek, viták előzték meg. Ezek azonban nem zárultak kompromisszummal, ami kiderült az alapszabályról szóló vita során. Többek között a dávodi szövetkezet elnöke, Csala Imre azt kifogásolta, hogy a nagyobb szektorok, mint például a mezőgazdasági szövetkezetek, súlyukhoz mérten alig képviseltetik magukat a kamarában. A 18 tagból álló elnökségben is csupán 2-3 személyt jelöltek a szövetkezetek részéről, holott szerinte ennek az oldalnak is 50 százalékkal kellene bekerülnie. Csitári Tibor, a szervezőbizottság elnöke viszont elmondta, hogy az adatszolgáltatás hiányossága miatt pillanatnyilag nem lehet megállapítani, melyik szektornak nagyobb a gazdasági súlya, ezért célszerű a mezőgazdasági bizottságokat - melyeket elsősorban a megye településeinek egyéni termelői választották meg - azonos a- rányban szerepeltetni az osztályokkal, melyek küldötteit pedig inkább a nagyobb szektorok, szövetkezetek, gazdaságok jelölték ki. Nehezen elfogadott alapszabály Mint kiderült, az alapszabály-tervezetbe - mivel nem született a többszöri tárgyalások után sem megegyezés - két változat került be. Áz egyik szerint a mezőgazdasági bizottságok és az osztályok is 50-50 százalék arányban vennének részt a kamarában, a másik változat szerint az osztályok kétharmados többséget képviselnek. Mielőtt az egész alapszabályról döntöttek volna a küldöttek, egyszerű szótöbbséggel megszavazták az azonos feltételrendszerű változatot. Felmerült olyan javaslat is, hogy két alelnök legyen, s a tisztségviselőket is kétharmados többséggel válasszák meg, ezeket azonban elvetették. Végül a negyvenhét küldöttből 31-en elfogadták az alapszabályt, 16-an viszont nemmel voksoltak. Elvileg 32 igen jelentette volna a kétharmadot, mivel azonban a többszöri szavazás sem hozott eredményt, s lassan már úgy nézett ki, hogy nem alakul meg az agrárkamara, a matematika döntötte el a kérdést. A 31 szavazat több, mint 65 százalék - állapították meg -, a küldötteknek tehát jóval több, mint a fele elfogadta az alapszabályt. Mi a véleménye minderről? - kérdeztünk néhány résztvevőt a megalakulás után. Nem jó a megosztottság- Szerintem rossz volt az előkészítő bizottság munkája - vélekedett Pancza János Nyár- lőrincről. - Ha eleve megosztottság van a kamarában, nem lehet vállvetve harcolni. Helyénvalónak tartom az 50-50 százalékot, viszont a tisztségviselők választásánál én is a kétharmados többségű döntéssel értettem volna egyet. Ezenkívül akik nem-mel szavaztak, közülük kellett volna egy alelnököt választani. Valahogy döntetlenre vinni a dolgot, mert nem jó az, ha az egyik fél úgy érzi, veszített. Éppen ezért - szerintem - az ülés végén olyan hangulat alakult ki, mely újabb támadásokat feltételez, amelyek viszont megkérdőjelezhetik a kamara legitimitását. Az állandó feszültség, kritika, áská- lódás rontja majd a működőképességet. A kamarának nagyobb körű elfogadottsággal kellene működni, hogy egy határozathozatalkor senkiben ne merüljön fel, hogy az rá nem vonatkozik. Kirekesztett érdekképviselet?- Már az ideiglenes szervezőbizottságból kirekesztették a szövetkezeti érdekképviseletet - nyiltakozta Horváth Gábomé dr., a kiskunfélegyházi Agráripari Szövetkezet igazgatója. - Á megyében két mezőgazdasági szövetség van, mindkettőt kiszavazták, holott a megyében 130 szövetkezet van, s ezek meghatározóak a termelésben. Az osztályba sorolásnál is tudtak volna segíteni a szövetségek. de nem is adták meg a módot. A mi szövetkezetünk például még az osztályértekezletre sem kapott meghívót. Mi az arányos képviseletet szeretnénk megvalósítani. Az elnökségben legalább 4-5 személy lehetett volna a szövetkezetek részéről, s legalább egy alelnök. Számunkra az is kérdés, hogy ezzel a szavazati eredménnyel egyáltalán megvan-e az alapszabály. A társaság tud és akar is tenni- A dávodi téeszelnök, Csala Imre nem jól látja - mondta Lá- renc Tibor, Bácsbokod falugazdásza. - Az, hogy a téeszeket és a déli területeket nem képviselik kellő arányban, nem igaz. A helyi választások során a szövetkezetek is részt vettek, a mezőgazdasági bizottságok háromtagú vezetőségében - legalábbis az én területemen - egy-egy személy a téeszből van. Ezen a részen a földek kétharmada egyéni vállalkozók, a téeszen kívül állók kezében van. Én ezért tartom fontosnak a mezőgazdasági bizottságokat, hiszen az osztályos választásokra a falusi emberek nem mentek el, csak a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Az alakuló ülésen részükről semmilyen konstruktív javaslat nem hangzott el, pusztán több részt akartak kicsikarni. Az elnökségben és a bizottságokban vegyesen vagyunk. Én az etikai bizottságban veszek részt s egyéni gazdálkodó vagyok, egyik tagtársam egy kft. vezetője, a másik egy szövetkezeté. A téeszek mindenhol képviselve vannak. Szerintem ez a társaság tud együtt dolgozni, s akar is tenni. Benke Márta
