Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-09 / 264. szám
1994. november 9., szerda Belpolitikai körkép Önkormányzati választások 1994 Parlamenti pengeváltások Polgármesterjelöltek Bács-Kiskun megye városaiban MSZP SZDSZ MDF FKgP KDNP Fidesz VP Egyéb KECSKEMÉT Kőtörő Miklós • Szűcs Tibor W Katona László W • • MIÉP Nyitray András /SSó W dr. Magyar László • Pénzely László Lokálpatrióták Mikola Zsigmond független KISKUNFÉLEGYHÁZA Ficsór József m • Nyugdíj. Szöv. dr. Kardos András független Endre Sándor # dr. Dósay László M. W W m MIÉP BAJA Széli Péter W Cserháti János w dr. Vajtai István m % Éber András m • Nincsics Sándor Munkáspárt KISKUNHALAS Bozár Ferencné tfSfo W Pajor Kálmán m w W • EKgP Tóth Zoltán Városi Polgári Kör Elek János || KISKUNMA.ISA Faludi Tamás • dr. Kunhalmi István • Kis Károly # TISZAKÉCSKE Tóth Dezső W • • Laczkó Béla Csernus Ferenc • Faludi László id. Juhász András független KECEL Schindler János független SOLTVADKERT An*Berkecz László független dr. Kerényi János független KALOCSA Török Gusztáv Andor * • m dr. Molnár Gábor w • LAJOSMIZSE dr. Ádám Pál w Bessenyei István W Kisjuhász József • • • Agrárszöv., Ipartest. Zsigó Viktor m Gazdakör KISKŐRÖS Bella László m Barkóczi Ferenc W • FKgP BÁCSALMÁS dr. Bednárné Kiss Ildikó n w # • Magánváll. Ipartest. Rigó Mihály független dr. Száhl Imre m wr Tóth Árpád • # KUNSZENTMIKLÓS dr. Bórák Ákos független dr. 11. Kovács Gábor m w w MIÉP, IDF Bognár László független Takács Imre független Mózes Ernő • JÁNOSHALMA dr. Fekete Lászlóné # Jekl Ferenc független Kiss György # • Radnai István ígg. W dr. Südi Bertalan független i A táblázatban ponttal jelöltük azokat a parlamenti pártokat. mmm , amelyek az egyes polgármestereket támogatják. . .. ■ . . — ........................i i : V ■ 1 Mennyit kapnak a pártok az adóforintokból? Az 1995. évi költségvetési törvény 1,1 milliárd forint támogatást javasol a politikai pártoknak és ez az összeg megegyezik az ideivel. A választási eredmények miatt azonban mégis változik az egyes pártok támogatási összege. Eszerint a Magyar Szocialista Párt jövőre 327,2 millió forintra számíthat az idei 232,9 millióval szemben. A parlamenti pártok közül az MSZP-n kívül csak a KDNP támogatása növekszik 102,8 millióról 105,8 millióra a következő évben. A legnagyobb mértékben a Magyar Demokrata Fórum támogatása csökken, mégpedig 200,7 millióról 145,9 millióra. Az SZDSZ 225,2 millió helyett 214,1, a Fidesz 106,7 helyett 105,7, az FKgP pedig 132,7 helyett 121,1 millió forintra számíthat 1995-ben. A parlamenten kívüli pártok közül a Demokrata Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Vállalkozók Pártja egy fillért sem kap, miután a legutóbbi választáson nem érte el az egyszázalékos támogatottságot, amely alatt nem jár a központi támogatás. A legnagyobb összegre 27,2 millió forintra a Munkáspárt számíthat, míg a Köztársaság Pártnak 21,6, a Magyar Igazság és Élet pártjának 13,5, az Agrárszövetségnek pedig 17,9 millió forint központi támogatás jut 1995- ben. Az Országgyűlés keddi ülésén - az azonnali kérdések órájában - több képviselő is a kormányfőtől kért választ kérdésére. Homoki János (FKgP) arra emlékeztette Horn Gyulát, hogy ígéretet tett a végkielégítési törvény módosítására, megszüntetve így a hatalmas kifizetéseket. Ezekből az ígéretekből azonban semmi sem valósult meg, továbbra is folyik az 5-10 milliós végkielégítések kifizetése. Horn Gyula leszögezte, hogy a kormány nem fog alkotmányt vagy törvényt sérteni; a végkielégítések összhangban állnak a jogszabályokkal. A törvény módosításának előkészítése már hetek óta tart, a javaslat még ebben az évben a parlament elé kerül. A miniszterelnök ezután nem kívánta ismertetni azt az összeget, amelyet az ÁV Rt. felmentett vezetői kaptak; az erről szóló lista a Miniszterelnöki Hivatalban a képviselők számára megtekinthető. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) azokra az ígéreteire emlékeztette a miniszterelnököt, amelyek szerint a kormányzat a privatizációt átláthatóvá teszi, biztosítja a parlament ellenőrzését és a privatizációs ügyeket egy bizottság vizsgálja majd meg. A képviselőnő feltette a kérdést: mikor kerül az Országgyűlés elé a privatizációs törvény? Horn Gyula válaszában rámutatott, hogy a bizottság befejezte munkáját. Törvény- vagy szabálysértésre alig akadt példa, de sok etikátlan döntésre bukkant a testület. A vizsgálat anyagát a képviselők is megkapják, amint elkészül a jelentés. A privatizációs törvény végleges változata pedig még ezen a héten a kormány elé kerül, pénteken megküldik a képviselőknek is a tervezetet. Horn Gyula leszögezte, hogy az eredeti kárpótoltak számára elkülönített részvénycsomag nagyságát a kétszeresére emelik és a lehetőségekhez képest biztosítani fogják a dolgozói kivásárlást is. Olcsó állam, drága vezetők címmel intézett kérdést a miniszterelnökhöz Trombitás Zoltán. A fiatal demokrata képviselő szóvá tette, hogy miközben a kormány az állami költségek lefaragását hirdeti, igen magas fizetést ad némely tisztségviselőknek. A törvényhozó rákérdezett: igaz-e, hogy a privatizációs kormánybiztos havi jövedelme nem kevesebb) 750 ezer forintnál, az SZDSZ privatizációs szakértőinek keresete havi 350 ezer forint, Med- gyessy Péter expénzügyminisz- ter havi juttatása pedig 1,2 millió forint? Horn Gyula válaszában kijelentette, hogy egyetlen állami vezető fizetési kimutatását sem kérte meg, s ezt nem is áll szándékában megtenni. Majd emlékeztetett arra: 1992-ben, az előző vezetés idején hoztak döntést arról, hogy a pénzügyi Országgyűlés kéthetente Szabó Lajos Mátyás szocialista képviselőnek az Országgyűlés új munkarendjére vonatkozó javaslata felér egy munkalassítási sztrájkfelhívással - jelentette ki Kutrucz Katalin MDF-es képviselő kedden a sajtónak. Megítélése szerint az elképzelés, hogy a T. Ház az egyhetes ülésrendről térjen át a kéthetesre, azt eredményezné, hogy az Ország- gyűlés csak fele annyi munkát •tudna elvégezni, mint eddig. szférában a nyugati fizetési rendszert vezetik be. Tény, hogy ez komoly feszültséget okoz az államigazgatás'más területei és a bankszféra között. - A kormány ugyanakkor nem teheti meg, hogy radikálisan csökkenti a banki dolgozók jövedelmét. Egyet tehet, s erre törekszik is: elérni, hogy az állami pénzintézetek, bankok dolgozóinak jövedelme a teljesítményhez, a vagyon alakulásához igazodjon - hangoztatta Horn Gyula. Mit tett a kormányfő az irritálóan nagy vagyonok keletkezésének felkutatására, elszámolta- tott-e bárkit is a nagy vagyonok tulajdonosai közül, s ha nem, miért? - szegezte kérdéseit a miniszterelnöknek Torgyán József. A kisgazda képviselő elítélte, hogy némelyek - elsősorban a privatizáció kapcsán - óriási vagyonra tesznek szert, miközben a nép elszegényedik. Horn Gyula elmondta, hogy valóban sok etikátlanság történt a privatizáció során. - Ne feledjék azonban, hogy döntően a magánosítás révén épült ki a piacgazdaság - mondta. Majd közölte, hogy egyetlen olyan esetben sem kezdeményezett eljárást, amely nem tartozik a hatáskörébe. A jövőben sem áll szándékában ezt tenni. Gyanú esetén a bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek feladata, hogy megtegyék a szükséges lépéseket. Torgyán József ezzel szemben úgy vélte: ha a nemzeti vagyon eltűnéséről van szó, arra nem mondhatja a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, hogy ahhoz nincs köze. A kormányfőnek egyébként szerinte van jogi lehetősége az elszámoltatásra, csak azzal nem élt. Horn Gyula erre űjfent hangsúlyozta, hogy senki ellen nem fog hadjáratot indítani. Homoki János (FKgP) szólalt fel, aki rámutatott, hogy hazánkat elérte a Balkán, Mária országa a maffiózók hazája lett. Orosz, ukrán és csecsen maffiák telepedtek az országba, az „eu- rázsiai bűnbandák terepe lett hazánk”. Újságcikkek szólnak arról, hogy a rosszul felszerelt rendőrség milyen nehéz harcot folytat a maffiák ellen, miközben az ügyészség nem támogatja kellőképpen a küzdelmüket. Homoki János ezután arról számolt be, hogy a rendőrség hiába nyomozott egy bordélyházat fenntartó külföldi állampolgár után, mert az ügyészség megszüntette az eljárást. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész rámutatott, hogy a képviselő információi tévesek, mert jelenleg is folyik a nyomozás az említett ügyben. Györgyi Kálmán leszögezte azt is, hogy az ügyészség azt teszi, amit a törvények előírnak, ha nem találják kellően megalapozottnak a rendőrség vádemelési javaslatát, akkor vagy pótnyomozást rendel el, vagy megszünteti az eljárást. Homoki János válaszában úgy vélekedett, hogy a magyar nép rossz szemmel nézi a maffiózók garázdálkodását hazánkban. November 5-től bekapcsolható! KIKAPCSOLHATATLAN 0
