Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

1994. november 8., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 TOVÁBB FOGYATKOZOTT AZ ÁLLATÁLLOMÁNY Idén jobban hasznosult a föld Kedvezmény az uniótól baromfi- és más termékekre • Érdemes lehet jövőre fölfejleszteni a házkörüli tartást? Bács-Kiskun megye gazda­sághatáros földterülete 1994. május 31-én valamivel több mint 853 ezer hektár volt, amelynek 69 százaléka mező- gazdasági terület. Az összes földterület 3,8 ezer hektárral, a mezőgazdasági terület pedig 1,2 ezer hektárral növekedett a leg­utóbbi egy év alatt. A mezőgaz­dasági területen belül a szántó aránya csaknem azonos az 1993. évivel, nagysága - 401 ezer hektár - megközelítően 3 ezerrel több az egy évvel ezelőt­tinél. Nőtt a szőlőterület Nem egészen másfél ezer hektárral gyarapodott a szőlőte­rület is, amely közel 38 ezer hektáron a mezőgazdasági terü­let 6 százalékát foglalja el. A gyümölcsös 124 hektárral lett nagyobb, de még így sem éri el a tízezer hektárt. Ugyanezen időszakban mérsékelten fo­gyatkozott a kert és a gyep terü­lete. A mezőgazdasági területen kívül egyéb művelési ágak (erdő, nádas, halastó) területe alig változott az 1993. évihez képest. Az ország szántóterüle­tének 8,5 százaléka Bács-Kis- kunban található. Ennél vala­mivel nagyobb szántóval csu­pán Békés megye rendelkezik, részaránya az országosból 8,8 százalék. A földhasznosítás a legutóbbi egy esztendőben kedvező irányban változott, annak elle­nére, hogy a földdel kapcsolatos Sok hazai agrártermék jutott már oda, hogy mire a marke­tingmunka árán piaca lett volna, nem volt mit eladni. Időközben ugyanis annyi volt a termelőt sújtó kedvezőtlen hatás, hogy váltott. Úgy tűnik, ez lesz a sző­lővel, illetve a borral is. Alig fél éve, hogy az Európai Unióval aláírtuk a borok kereskedelmé­ről és eredetvédelméről szóló megállapodásokat, s készülőben a hegyközségi törvény. Csak­hogy időközben - a kárpótlás és privatizáció miatt is - több ezer hektár szőlő művelés nélkül maradt. Kecelen ráadásul tarolt a jég­tulajdonviszonyok rendezése továbbra is vontatottan halad, sok-sok bizonytalanságot keltve a gazdálkodókban. Bács-Kis­kun megyében az 1993 és 1994 májusa közötti időszakban igen erőteljesen, egyharmadára (több mint 33 ezer hektárral) csökkent a vetetlen terület. Egy évvel ez­előtt csaknem 50 ezer hektár maradt bevetetlenül, a szántóte­rület 13 százaléka. Az idén par­lagon hagyott földek aránya 4 százalékra (megközelítően 16,4 ezer hektárra) fogyatkozott. Or­szágosan 1993-ban kilenc, idén öt százalék volt a vetetlen szántó részaránya. Nagyobb hozam A kalászos gabonák vetéste­rülete 1994-ben 137 ezer hektár volt, egytizedével több a tava­lyinál. A betakarított termés mennyisége ennél erőteljeseb­ben, 45 százalékkal haladta meg az 1993. évit. A kalászosok kö­zül legnagyobb területen és leg­nagyobb mennyiségben búzát termeltek a megyében. Az idén ez a növény adta a kalászosga- bona-termés 63 százalékát. Az előző évinél kissé nagyobb (73 ezer hektár) területről 315 ezer tonnás hozamot takarítottak be, amely csaknem másfélszerese az 1993. évinek. Hektáronkénti átlagtermése az egy évvel ko­rábbi 3176 kg-ról 4305 kg-ra emelkedett. A rozs termés- mennyisége megközelítette a 40 ezer tonnát, az előző évinek több mint kétszeresét. Termés­vetkezet vásárolta fel. Mintegy háromezer hektár terület volt, ami mára - becsült adatok sze­rint - kevesebb, mint a fele. Nem hagyhatjuk szó nélkül a jégkárt sem. Hogyan zárták a felvásárlást?- Kilencszáz hektár szőlőül­tetvényt ért különböző mértékű jégverés - mondta Flaisz Fe­renc, a szövetkezet elnöke. - Ez mennyiségben legalább hatezer tonnát jelent. Nyilvánvaló, hogy mindezt tudták a termelők is, akiknek ezúttal lényegesen ma­gasabb felvásárlási árat kínál­átlaga hektáronként 1822 kg lett, másfélszerese a tavalyinak. Árpából összességében 6 száza­lékkal kisebb területről 22 szá­zalékkal több termést takarítot­tak be. A nagyobb volument je­lentő őszi árpából 22 ezer hek­tárról 92 ezer tonnát arathattak. A 4126 kg/hektár átlagtermés közel 650 kilogrammal jobb a tavalyinál. Kevesebb jószág A termésátlagok valamennyi kalászos gabona esetében ked­vezőbbek az 1993. évinél, az országos átlagokat azonban egyik növénynél sem sikerült elérni. Az állatállomány csökkenő tendenciája továbbra is igen erőteljes Bács-Kiskun megyé­ben éppúgy, mint országosan. Az idén június 30-án nem került sor az egyéb gazdálkodók (zö­mében kistermelők) körében reprezentatív állatszámlálásra. A megyében a gazdasági szer­vezetek az első félév végén megközelítően 40 ezer szar­vasmarhát (ebből 18 ezer tehe­net), valamint 270 ezer sertést (ebből 19 ezer anyakocát) tar­tottak. A szarvasmarha-állo­mány 22, a sertés pedig 10 szá­zalékkal csökkent ebben a gaz­dálkodói körben egy év alatt. A tyúkfélék száma nem egészen 677 ezer darab, a fogyatkozás 1993. június vége óta mintegy 30 százalék volt Kaszóné dr. Ágó Erzsébet statisztikai főtanácsos tunk, mint korábban. - Az em­berek olyan pénzhiánnyal küz­denek, hogy az csak természe­tes, odavitték a szőlőt, ahol azonnal fizettek. Mi abban tud­tunk segítségükre lenni, hogy a szolgáltatásaink díját nem emel­tük, nem alkalmaztunk minő­ségi levonást.- Mikor látnak pénzt a szőlőt eladók?- Az átvett mennyiség össz­értékének húsz százalékát azonnal fizettük, 50 százalékát jövő év áprilisában, s a fennma­radó részt augusztusban. Ezt szeptemberben ígértük, de ma már elmondhatom, minden re­mény megvan arra, hogy több hónappal előbb rendezzük a számlát.-November 1-jétől borfelvá­sárlást hirdettek. Gondolom, ez az üzemben foglalkoztatott nyolcvan ember munkahelyének megmentése miatt is van.- Nem akarunk abba a hely­zetbe kerülni, hogy most lét­számleépítés legyen, s ha jön a kedvezőbb évjárat, akkor min­dent kezdjünk elölről. Nem be­szélve a szállítómunkásokról, az ország különböző részén meglévő üzleteinkről. Ezért is foglalkozunk bérpalackozással, sőt nem csak borban gondolko­dunk, hogy a kapacitást kihasz­náljuk. Minket kötelez a több mint háromezer taggal fennálló szövetkezeti viszony is. Az a véleményem egyébként, hogy a jó bornak lesz jövője, nem sza­bad veszni hagyni az ültetvé­nyeket - fejezte be Flaisz Fe­renc. Pulai Sára A mezőgazdasági termékekre az európai megállapodás értel­mében Magyarország számára biztosított kedvezményrendszer november 1-jén lépett életbe. A mezőgazdasági koncessziók közül a legjelentősebb a lefölö­zéskedvezmény 50 százalékról 60 százalékra való emelkedése egyes, baromfiból készült ter­mékeknél, továbbá a szalámi- és kolbászféleségeknél. A kedvezmény évi 1820 tonna kacsa-, 16 100 tonna liba- és 5600 tonna szalámi- és kol­bászexportot érint az EU tagor­szágaiba. Jelentősen bővült a kedvezményes kvóta keretében szállítható sertéshúskonzervek Lakos László földművelés- ügyi miniszter volt a Szellem- közeiben című fórum legutóbbi vendége Kecskeméten. Rövid bemutatkozó után a miniszter a hallgatók kérdéseire válaszolt. Az első kérdés a no­vember elején bevezetett új élelmiszer-vámokra vonatko­zott. Vajon jó-e ez az országnak, mennyivel emelkednek majd ennek következtében az élelmi­szer-árak?- Véleményem szerint a me­zőgazdasági termelők többsége örül ennek - kezdte a miniszter válaszát. - A termelőknek vé­delmet jelent bizonyos termé­kekre: s ez is volt a célunk, nem a piac teljes kiiktatása. Manap­ság sokan próbálnak jósolgatni, milyen következményekkel jár ez a döntés. De tekintve, hogy alapvető élelmiszerekből önel­látó az ország, meggyőződésem, hogy az élelmiszerek többsége nem fog drágulni, bár lesznek termékek, melyek többe kerül­nek majd. Ez a vám elsősorban a zöld­ségek egy részénél, a tésztafé­köre, hat új konzervféleség szál­lítható ebben a konstrukcióban. Tizenegyféle sajttal is bővült a kedvezményesen exportálható élelmiszerek választéka, to­vábbá új termékként durumbú- zát is lehet szállítani a 216 ezer tonnás búzakvóta terhére. Az eddiginél 3 ezer tonnával több kicsontozott csirkemelleit szál­líthatnak a magyar termelők kedvezményesen. A megállapodás várhatóan a kedvezményes kontingensek teljesebb kihasználását eredmé­nyezi, s mintegy 150-160 millió dollár értékű exportot jelentő termékkör kedvezményesebb kivitelét teszi lehetővé. léknél, a baromfinál, esetleg a cukornál jelent majd korláto­zást. Hiszen olyan termékeket érint zömében, melyek most is az Európai Unióval kötött meg­állapodáson kívül esnek. Nem engedhetjük meg ugyanakkor, hogy mélyen a termelési ár alatt hozzanak be olyan termékeket, melyekre külföldön jóval maga­sabb támogatást adnak a terme­lőknek. A következő kérdés a kárpót­lást lezáró törvény megjelené­sére vonatkozott. Lakos László elmondta, hogy e törvény meg­hozatala szerepel a kormány programjában, de ez nem a kár­pótlás végleges és gyors befeje­zését jelenti. Célja inkább a kár­pótlás legvégső határidejét megállapítani, s a tisztázatlan részleteket rendezni. A mezőgazdasági termékek kivitelének számarányait firtató kérdésre a következő választ hallhatták a jelenlévők:- A mezőgazdasági export aránya a teljes magyar kivitel­nek egynegyede. Míg az össz- kiviteli és behozatali szaldó 1 Elhalasztották az agrárkamara alakuló ülését Eredetileg tegnapra tervezték a megyei agrárkamara alakuló ülését, helyette azonban ismét az ideiglenes szervező bizottság ült össze, a kamarai összejöve­telt pedig e hét péntekére ha­lasztották. Mi ennek az oka? - érdeklődtem Csitári Tibortól, a szervező bizottság elnökétől. Tisztázni kellett még azokat a kérdéseket, tájékoztatott Csitári úr, amelyek elsősorban a tör­vény különböző értelmezéséből fakadtak. Legélesebb vita arról folyt, hogy milyen szakmai osz­tályokat és részvételi arányokat alakítsanak ki. Mint ismeretes, a megyében több mint száz tele­pülésen létrejöttek a mezőgaz­dasági bizottságok, melyek fő­ként a kistermelőket képviselik. A szakmai osztályokba a már egy-két tevékenységre szako­sodott vállalkozások, kft.-ék, rt.-ék csoportosulnak. Csitári Tibor elmondta: a szervező bi­zottság szerint nem volna tisz­tességes, ha nem azonos feltéte­leket szabnának minden félnek egy most induló, új szervezet­ben való részvételhez. Éppen ezért a viták során elérték, hogy a megyei alakuló ülésre a me­zőgazdasági bizottságok a szakmai osztályokkal egyenlő arányban, tehát 50-50 százalék­ban delegálhattak küldötteket. Mint Csitári Tibor elmondta, sokan nincsenek tisztában a kamarák szerepével. Érdekkép­viseleti szervezetnek gondolják, holott köztestületek, más a fel­állásuk, s a későbbiekben igen komoly döntések - egyebek kö­zött támogatások elosztása - há­rul rájuk. (benke) OECD-konferencia Hétfőn sajtótájékoztatón je­lentették be, hogy november 21-23. között az OECD támo­gatásával nemzetközi konferen­ciára kerül sor Budapesten. Ezen a magyar élelmiszer-gaz­daság intézményi kereteiről, va­lamint stratégiájáról esik szó. milliárd 200 millióval romlott az előző időszakban, a mezőgazda- sági kivitel 10-13 százalékkal növekedett, élelmiszer-behoza­talunk viszont 20 százalékkal nőtt. Korábbi előnyös helyze­tünk, amikor ötször annyi élel­miszert szállítottunk ki, mint amennyit behoztunk, jelentősen romlott, jelenleg kettő az egyhez az arány. Ha nem teszünk lépé­seket ez ellen, a termelés vissza­esése folytatódik, odajuthatunk, hogy Magyarország éppen any- nyi élelmet hoz be, ha nem töb­bet, mint amennyit exportál. Márpedig az országnak óriási szüksége van a kivitelből szár­mazó bevételi többletre. A kecskeméti nagybani pi­acra vonatkozó kérdésre a mi­niszter azt válaszolta, hogy piac helyett talán nagyobb szükség lenne a hírős város közelében egy szentesi típusú hűtő-gyűjtő üzemre. De ha a piac koncepciójához ragaszkodnak, a tárca ehhez is szívesen nyújt segítséget - mondta az agrártárca irányítója. Bán János KECELEN A TAGI ÉRDEKEKET IS NÉZIK A jó bornak lesz jövője • A töltősoron óránként több ezer palack halad át.-Évtizeddel ezelőtt a szőlő­termést a helyi Szőlőfürt Sző­A VÁMOK MIATT NEM DRÁGUL MINDEN Nagybani piac helyett hütőüzem? Új bűnözési üzletág: az illegális hormonkereskedelem Hírős ét-vágy napok Kecskeméten A Kecskeméti Piac-Marke­ting Üzletközpont Hírős ét-vágy napokat rendez a mezőváros élelmiszer-ipari termékeinek népszerűsítésére. December 1- jétől 4-éig élelmiszer-ipari szakkiállítás és vásár lesz a Tu­domány és Technika Házában, kóstolóval, karácsonyi kedvez­ménnyel. December 7-től 11 - éig, ugyancsak a technika házá­ban, az italokat mutatják be. A rendezők célja: a látogatók megismertetése az egészséges táplálkozás formáival. Az állatgyógyászati célokra szánt Bp-vitamin Bulgáriából érkezett a holland céghez. A fi­olákban azonban a valóságban nem vitamin, hanem egy Clen­buterol nevű hormonkészít­mény volt, amely az állatte­nyésztésben tiltott, mert az em­beri szervezetre veszélyes. A holland vállalat 42 német már­kát fizetett a készítmény grammjáért - az EU-országok parasztjainak azután grammon­ként 2 700 márkáért adta to­vább... Napjaink egyik nagy üzleté­ről van szó, amely fokozatosan éppúgy a szervezett bűnözés kezébe kerül, mint a kábító­szer-kereskedelem. A fokozódó piaci versenyben a jó minő­ségű, sovány húsok viszik el a pálmát, az állattenyésztők tehát arra törekednek, hogy kifogás­talan terméket kapjanak a vá­góhidak. Ebben segíthetnek a hormonkészítmények, ám a lel­kiismeretlen gazdák egyre gyakrabban használnak olyan, tiltott szereket is, amelyek sú­lyosan károsíthatják a majdani húsfogyasztók szervezetét. A Clenbuterol például, amelyet egyébként más állatgyógyászati szerekkel keverve legálisan is használnak, nagy adagban az állat szervezetébe juttatva az embernél utóbb erős szívdobo­gást, izomgörcsöket, fejfájást idézhet elő. Cukorbetegek ko­mába eshetnek, szívbetegek életüket is veszíthetik a szerrel telített hústól. Becslések szerint az európai illegális hormonkereskedelem értéke már 1990-ben elérte a hárommilliárd márkát. A leg­nagyobb cégek Hollandiában és Belgiumban működnek, ők árasztják el termékeikkel az eu­rópai piacot. A nyersanyag Délkelet-Ázsiából, Árgentíná- ból, Mexikóból érkezik, de vá­sárolnak Közép-Európából, így Csehországból is. A tiltott gyár­tás, kereskedelem a maffiák ke­zébe került, akik zsarolással, vesztegetéssel, pénzmosással gondoskodnak a maximális profitról. Az EU is harcot hirdetett már a veszélyes bandák ellen, de a gyakorlatban szinte lehetetlen az állattenyésztő gazdaságok tíz- és tízezreit, a törvénysértő állatorvosokat ellenőrizni. A koncentrált alapanyagokat a nemzetközi forgalomban köny- nyű becsempészni és a bűnözők már arról is gondoskodtak, hogy egyes szereknél a felderí­tést teljesen megakadályozzák: a Clenbuterolt például úgy ve­gyítik egy engedélyezett szer­rel, hogy a tiltott anyagot a la­boratóriumi vizsgálat sem tudja kimutatni. Magyarországon a Clenbuterol nincs forgalomban, behozatalát az egészségügyi szervek nem engedélyezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents