Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-01 / 257. szám

1994. november 1., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 VÉDIK, AMI HAZAI Mit ígér a vámcsata? Mától mintegy 280 mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termék behozatali vámja emel­kedik. A belső piac és a hazai termelők védelme érdekében hozott importkorlátozás sokak szerint kissé megkésve szüle­tett, mások úgy vélekednek, hogy a mostani intézkedést ki­zárólag pénzügyi szempontok vezérelték: a költségvetésnek a megemelt vámokból származó bevétele a következő két hó­napban mintegy 500 millió fo­rinttal nő. A fejlődőkét nem érinti A mostani vámemelés a GATT-ban le nem kötött ter­mékkört érinti. Az EFTA-or- szágokból származó importot il­letően a kormányzat az érintet­tekkel folytatott tárgyalások so­rán kívánja tisztázni, hogy az EFTA és Magyarország közötti kétoldalú megállapodások kere­tében a jövőben milyen ked­vezményeket alkalmaznak. A fejlődő országokból származó termékek - például déligyü­mölcs, kakaó - vámtételeit a mostani intézkedés nem érinti. Ezekből az országokból to­vábbra is kedvezményes vá­mokkal jöhet be az import, de minden esetben okmányokkal kell bizonyítani az áru eredetét, származási helyét, mert csak így vehető igénybe a fejlődő or­szágokra érvényes preferencia. Mint azt Lakos László föld­művelésügyi miniszter el­mondta: a kormány elsősorban azoknál a termékeknél emelte az importvámot, amelyeket itt­hon is előállítunk, ezáltal vé­dettséget, jobb pozíciót szeret­nének biztosítani a hazai terme­lőknek. Novembertől ezért lesz magasabb például a toll, a sza­lámi- és kolbászfélék, a sajtok, a gabona, a friss zöldség- és gyümölcsfélék, valamint az üdí­tőitalok vámja. A hús - egyes hírekkel ellentétben - kimaradt a vámemelési körből, mert az ára a külpiacokon is emelkedik, ezzel a hazai előállítású sertés- és marhahús versenyképessé vá­lik a külföldön támogatott im­porttal szemben. Minden ország élhet vele A földművelésügyi miniszter szerint a vámok olyan, nemzet­közileg elfogadott szabályzók, amelyekkel minden ország jo­gosan élhet belső piaca védel­mében. Ám a piaci versenybe nemcsak vámokkal és admi­nisztratív korlátokkal lehet be­avatkozni, hanem támogatá­sokkal is.- Nyugat-Európa országai a mi lehetőségeinkhez képest többszörös támogatásban része­sítik termelőiket. Mi ebben be­látható időn belül nem leszünk „versenyképesek”. Nem marad számunkra egyelőre más esz­köz, mint a vámtételek alakítá­sával megvívott apró csaták so­rozata - mondta Lakos László. Ferenczy Europress FŐBB TERMÉKCSOPORTOK NOVEMBER l-JÉTŐL ÉRVÉNYES VÁMSZINTJEI Megnevezés Régi vám % Új vám % Baromfihús 20-40 61 Cukorkák 30-70 80 Élő állatok (kivéve tenyészállatok) 15 44-59 Gabonafélék 3 50 Gyümölcs - alma, körte 35 77- dió, mandula 15 31 Kenyér, péksütemények 50 80 Napraforgómag 0 0 Nyers napraforgóolaj 8 46 Szárazáru (kolbász, szalámi) 25 60 Tésztafélék 20 60 Zöldségfélék 12 72 Mától változtak a kvóták Mától több magyar agrárcikk Európai Uniós piacokon történő értékesítésénél változik az ed­digi mennyiségi kvóták összeté­tele, magyar remények szerint előnyösebb eladási lehetősége­ket nyújtva a magyar forgalma­zóknak. Mint Gottfried Péter, a brüsszeli magyar EU-misszió ügyvivője elmondta, a főként baromfi-, gabona- és sajtexpor­tot érintő módosítások lényege, hogy a magyar szállító számára előnyösen változik a különböző termékcsoportokra meghatáro­zott mennyiségi keretek (kvó­ták) rendszere. Példaként utalt a Tizenkettek piacára irányuló baromfiexportra, amelynél az EK részéről eddig külön kvótá­kat szabtak meg nem csupán az egyes baromfifajtákra, hanem ezen belül is az egész és dara­bolt baromfiféleségekre kü- lön-külön is. Márpedig mennél több „altételből” tevődik össze egy kvótarendszer, annál in­kább fennáll a veszélye, hogy a szállítható összmennyiség ki­használatlan marad (egyes téte­leket kimerítenek, mások szinte érintetlenek maradnak). November 1-jétől - a példá­nál maradva - a csirke esetében mennyiségi szempontból lé­nyegében csak két főcsoport lé­tezik, ami az eddigieknél sokkal nagyobb esélyt kínálhat az összkvóta maradtéktalan ki­használására - mutatott rá a brüsszeli magyar EU-ügyvivő. AZ UNIVER PIROS ARANYA PIROS ARANY MARADT Lehet még ecetbotrány is? • A szövetkezet több tízmilliót fektetett az egészséges ecetet gyártó üzembe. A paprikahamisítási botrány hullámai csendesülőben van­nak. Lehet, hogy a közeljövő­ben ecetbotrányra is számíta­nunk kell? Vannak ugyanis vál­lalkozások, amelyek ecetsavat hígítanak vízzel, és ezt hozzák forgalomba ételecetként. Ám az ecetsav előállításánál a szerve­zetre káros melléktermékek is keletkeznek. Ezek benne van­nak a boltba vitt ecetben. Az il­letékes hatóságok szabvány­felmentést adtak néhány ilyen vállalkozásnak, amelyek extra­profitot vágnak zsebre. Ugyanis ez az ecet-előállítási módszer nem igényel lényeges befekte­tést. Az igazi ecet, a biológiai erjesztésű, annál inkább. A kecskeméti Univer szövetkezet 40 milliót fektetett be a bioecet- gyártásba. Szarka Balázs elnö­köt bosszantja, hogy egyesek ugyanolyan áron adhatják az egészségre káros terméket, mint a ők a bioecetet. Egyébként az Univer Piros Aranyának - amelynek harminc éve ez a fantázianeve - a papri­kahamisítás nem ártott, hallom az elnök úrtól. (Egyesek így ne­vezték az őrölt paprikát az ügy során.) Változatlanul népszerű, sőt, nőtt iránta a bizalom. És bár az aszály a szövetkezet termelő partnereit is sújtotta, a követ­kező időszakra is sikerült kellő mennyiségű és jó minőségű nyersanyagot betárolniuk, fel­vásárolniuk.- A minőséget nem bízzuk a véletlenre - mondja Szarka Ba­lázs. - Szerződéses partnereink az általunk kért zöldségfajtákat termesztik, a megfelelő techno­lógiával. Szigorúan ellen­őrizzük a saját gyártásunkat is, egész folyamatában. Csak így tudtuk elérni, hogy olyan világ­cégek, mint például a McDo­nalds, stabil vevőink évek óta. Tavaly 1 milliárd forint felett volt az Univer forgalma étel­ízesítőkből. Idén a bioecet mellett salátadresszingeket, ke- chupokat dobtak piacra. Sütői­pari termékeik köre rövidesen mézes tésztákkal bővül. Az el­múlt esztendőben 200 milliót fordított fejlesztésre az Univer.- Az idén jelentősen növel­tük a nyers zöldségek exportját - tájékoztat Szarka Balázs. - A kistermelők, magángazdák ter­ményeit vásároltuk fel és szállí­tottuk külföldre, közel három- százmillió forint értékben. A kereskedelmi hálózatuk fejlesztésére is súlyt helyez­tek. Kecskeméten, a Nyíri úton korszerűsítették raktárházukat, ahol széles választékot kínálnak a kereskedőknek és a lakosság­nak. Ezt a létesítményt bevá­sárló és szolgáltató központtá akarják alakítani.- A verseny szükségessé tette az irányítási rendszerünk át­szervezését. A kiskereskede­lemben októbertől a központi beszerzést alkalmazzuk, a szá­mítástechnikára építve. Az ipari termelésnél az értékesítés került előtérbe. Nem a termelés irá­nyítja az értékesítést, hanem el­lenkezőleg. Hiszen a piac igé­nyeit kell kielégítenünk. Az Univer elnöke azt mondja, csak úgy van értelme a tisztességes vállalkozások erő­feszítéseinek, ha a kormány végre felszámolja a feketeke­reskedelmet. A környék kistermelői­vel, magángazdáival szorosan együttműködő Univer az idén 300 milliárd forint feletti for­galmat ér el. A vagyona 200 millió forinttal gyarapodik. Dolgozói jövedelme az inflációt meghaladóan növekszik. A fej­lesztésekkel negyven embernek teremtettek új munkahelyet - íme a lassan búcsúzó esztendő mérlege a szövetkezet elnöké­től. A. T. S. PAPRIKÁS ÜGYEINK Csak a kontroll segít... A paprikaőrlemény előállí­tása manapság igen tekintélyes nyereséggel kecsegtet, ami eset­leg sokakat „csábíthat el”. Mindezt a minap Bogárdi Zol­tán MDF-s országgyűlési kép­viselő, a frakció gazdasági ka­binetjének tagja jelentette ki. Vele beszélgettünk ennek a ki­sebb belpolitikai vihart kavart ügynek valós, illetve vélt okai­ról, annak apropóján, hogy a terméket, az őrölt paprikát, a jövedéki törvény hatálya alá vonták.- Azonnal le kell szögez­nem: ezzel a dologgal a parla­ment pusztán az idejét veszte­gette, hiszen a törvény módosí­tása nem alkalmas arra, hogy megakadályozza az őrlemény és általában az élelmiszerek hami­sításának továbbterjedését.- Ön szerint mi a gond?- Azt hiszem, mindenki lá­tott már felfűzött fűszerpaprikát a falusi házak falainál. Ez ko­rántsem a véletlen műve, hiszen a színezőanyagok az utóérlelés­kor, tehát a napfény hatására stabilizálódnak. A mesterséges szárítás, közvetlenül a szüret után, nem alkalmas erre. • Utóérlelés.- Vannak ugyebár más, álta­lánosabb érvényű nehézségek is?- A fogyasztói biztonságot kizárólag az intézményesített élelmiszer-ellenőrzés garantál­hatja. Nos, az erre hivatott szakintézmények költségveté­sét 33,2 millió forinttal éppen a közelmúltban nyirbálta meg a pótköltségvetés, holott Ma­gyarországon ma már 7 ezer 500 élelmiszer-előállító cég, vagy magánvállalkozás műkö­dik és számuk egyre gyarap­szik. Ilyen mérvű elvonás vi­szont nem tudja érvényre jut­tatni a színvonalas ellenőrzés követelményeit.- Mi az, ami megoldást je­lentene?- Mindenekelőtt a parla­mentnek minél előbb napirend­jére kellene tűzni az élelmiszer- törvényt, amit az előző kor­mány terjesztett be, s azt a me­zőgazdasági bizottság alkal­masnak tartotta az általános vi­tára. Szükség volna azután a minőségi kifogások szankcioná­lásának megszigorítására, va­lamint a terméktanácsok meg­alakítására, melyek a fejlett me­zőgazdasággal rendelkező or­szágokban kiválóan funkcio­nálnak. Olyannnyira, hogy az egyes termékek előállítására igen szoros technológiákat ír­nak elő, például az öntözésre, a trágyázásra, de még a hozam mennyiségére is - mondotta be­fejezésül Bogárdi Zoltán. Nagy Attila // Őszi vetés- támogatás Még lehet benyújtani őszi ve- téstámogatás-igénylést Tisza- kécskén - tudtuk meg Berecz János falugazdásztól. Az a me­zőgazdasági vállalkozó, aki a földhasználat vagy földtulajdon jogosságát igazolni tudja, levá­sárolt számlái ellenében vetés­támogatást igényelhet. A támo­gatás mértéke 2000 forint/hek- tár abban az esetben, ha a szám­lák nettó értéke ezt az összeget eléri. A gazdák gázolaj-támoga­tást is igényelhetnek, amely az idén vásárolt gázolaj és a meg­művelt földterület függvényé­ben történik. Az üzemanyag árába foglalt áfának az 50 szá­zalékát igényelhetik vissza a művelési módoknak megfelelő kvóta szerint. Aki nem saját géppel műveli földjét, a számlái bemutatásával szintén igénybe veheti a támogatást. Azok a juhtenyésztők, akik a jövőben fejleszteni és Nyu- gat-Európában értékesíteni kí­vánják állatállományukat, ez év december 31-éig beléphetnek a juhterméktanácsba. Az állatokat 1995-től fül­számmal kell megjelölni a ter­méktanács által meghatározott kvóta szerint. Felszámolják a jobb napokat látott kunfehértói Bogumil-üzemet Több mint két évtizedes múltra tekint vissza az egykori Kiskunhalasi Állami Gazdaság kunfehértói egységének műkö­dése. A borászati mellékterpié- keket feldolgozó, borkősavat és égetett szeszes italokat előállító ágazat 1987-ben vált az állami gazdaság leányvállalatává. A cég gyógyszereket és gyógy- termékeket gyártó részlege közben önálló részvénytársa­sággá alakult. A fennmaradó tevékenységi körök bevonásá­val pedig 1990-ben káeftét hoz­tak létre Extractum néven. A többségi tulajdonos ekkor még az állami gazdaság volt. A tu­lajdonosváltás 1992-ben követ­kezett be, amikor a gazdaság árverés útján a Bogumil Kft.­nek adta el tulajdonrészét. Ez a vállalkozás - amelynek az Ext­ractum korábban jelentős bér­munkát végzett - a gyártóbázis biztosítása céljából vásárolta meg a kunfehértói vállalatot. Évről évre növekvő eredmé­nyesség, népszerű, a vásárlók által hamar megkedvelt termé­kek - amelyek közül jó néhá­nyat saját erőből fejlesztett ki a vállalat -, és folyamatos meg­újulás jellemezte az Extractum tevékenységét. A káefté azon­ban nemrégiben felszámolás alá került. Az okokról kérdeztük Baráti Péter ügyvezető igazga­tót:- A tulajdonosváltást meg­előző években, s azt követően még rövid ideig az Extractum eredményesen működött. Új tu­lajdonosunk, a Bogumil azon­ban rövid lejáratú hitelekből vá­sárolt meg bennünket. Ez' a pénzemberek számára mindent megmagyaráz. A hitelek vissza­fizetésének fedezete a Bogumil exportüzleteinek árbevétele volt. Ezek az üzletek azonban megszűntek, a piac beszűkült. A káefté hitel-visszafizetési ne­hézségekkel küzdött, amelyeket az Extractum Kft. forrásaiból kívánt orvosolni. így másfél-két év alatt körülbelül százmillió forintot különített el, ezt pedig a vállalatunk nem tudta kihe­verni. Minthogy a működé­sünkhöz feltétlenül szükséges lenne pénzintézeti források be­vonása, az említett elvonások miatt jelentősen megnőtt a vál­lalat hitelállománya. A Bogumil tartozik az Extractumnak is, mintegy negyvenmillió forint­tal. Vállalatunk legnagyobb adósa a cég, amelyet egyetlen pénzintézet sem hajlandó to­vább finanszírozni. Ennek az lett a következménye, hogy fi­zetésképtelenné vált az Extrac­tum, s a megyei bíróság október 7-én megindította a felszámo­lást.- Jelenleg folytat még ter­melő tevékenységet a vállalat?- Igen, valamennyi ágazat­ban, persze jóval visszafogot­tabban, mint korábban.- Mi lesz az Extractum to­vábbi sorsa?- Reményeink szerint a céget sikerül egészben eladni. Ez azt jelentené, hogy a munkahelyek nagy részét sikerülne meg­őrizni. Sajnos az elbocsájtáso- kat egy évvel ezelőtt kénytele­nek voltunk megkezdeni. Ez alatt az idő alatt háromszáz dol­gozónk közül hozzávetőlegesen száznak nem tudtuk a további foglalkoztatását biztosítani. A felszámolás során valamennyi- üket el fogjuk bocsátani, ám jó esélyt látok arra, hogy a jelen­leg itt dolgozók hamarosan is­mét folytathatják majd a mun­kát.- Mennyi idő kellene a talpra álláshoz?- Ha egy új, tőkeerős tulaj­donos jönne, akkor is kell ehhez néhány év. Ádám Miklós Francia sör az angol feketepiacon Teherautó-tulajdonosok ol­csó francia világos sörrel meg­rakott teherautóikkal rendszere­sen átkelnek a La Manche csa­tornán és rakományukat az ang­liai feketepiacon értékesítik. Er­ről számolt be a Reuter annak kapcsán, hogy az angol serfő- zők szövetkezete (Brewers and Licensed Retailers Association) nemrég panasszal fordult az ügyben egy angol parlamenti bizottsághoz, hangsúlyozva, hogy ez a feketekereskedelem súlyosan veszélyezteti a ha­gyományos angol kocsmákat, a pubokat.

Next

/
Thumbnails
Contents