Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-05 / 234. szám

1994. október 5., szerda Megyei körkép 5 A KORHATÁR ÉS A JÁRULÉK EMELÉSÉT TERVEZIK Miért nem kell az értékmegőrző, igazságos nyugdíjrendszer? A közelmúltban terjesztették a kormány elé az új társadalom - biztosítási rendszer kialakításá­nak javaslatát. Eszerint jövőre el kell kezdeni a nők nyugdíj- korhatára felemelésének előké­szítését. 1997-től fokozatosan be kell vezetni az alapnyugdíj elveire épülő új nyugdíjrend­szert (aminek alapján némi nyugdíj mindenkit megillet, ál­lampolgári jogon), meg kell vizsgálni a járulék kismértékű emelésének lehetőségét, át kell alakítani a gyógyszertámogatási rendszert, szigorítani a táppénz- jogosultság és -fizetés rendsze­rét (tervezik például, hogy a be­tegszabadság első harminc nap­ját kell fizetnie a munkáltató­nak) és szűkíteni az ellátások körét. Egyszerűsítve arról van szó, hogy a javaslattevők a közter­hek növelésével és a juttatások csökkentésével látják megold­hatónak a társadalombiztosítás gondjait. Ami abból adódik, hogy kevesebb a bevétele, mint a kiadása. A közvéleményt fel­bolygató tervek a kecskeméti Csitos Lászlót különösen érzé­kenyen érintik. 0 ugyanis már évek óta tudja a megoldást arra. hogyan lehetne a bevétel és kia­dás egyensúlyát biztosító, a nyugdíjak étékét megőrző, igazságos nyugdíjrendszert kia­lakítani, Ezt taglaló javaslata - amit Gaál László matematikus barátjával dolgoztak ki - D vál­tozatként a népjóléti, a pénz­ügyminisztériumi és a társada­lombiztosítási főigazgatóság tervezettével együtt a Parlament Szociális Bizottsága elé került két évvel ezelőtt. Nem a D vál­tozatot fogadták el, mégis ér­demes vele megismerkedni. Leglényegesebb elemeiről Csi­tos Lászlóval beszélgettünk.- A jelenlegi nyugdíjrendszer legfőbb hibája - magyarázta Csitos László hogy a dolgozó nem érdekelt a járulékfizetés­ben, hiszen munkaviszonyának csak az utolsó éveit tekintik a nyugdíjalap kiszámításánál (je­lenleg 1988-tól). Azokat is úgy, hogy a 14 ezer forint feletti ke­reseteket nem teljes egészében veszik figyelembe. Ez utóbbit nevezik degresszivitásnak, ami az idei évtől azt eddiginél is alacsonyabb szintre szorítja a mostantól megállapítandó nyugdíjakat. A nyugdíj össze­gének megállapításánál tehát teljesen mindegy, az illető ko­rábban évtizedekig mennyi járu­lékot fizetett. De nem ettől függ a nyugdíjemelés mértéke sem. hanem sok minden mástól, így a nyugdíj igen gyorsan elveszíti értékét. 70-75 éves korára az érintettek többségét sikerül a létminimum alá szorítani. Ter­vezni sem lehet a nyugdíjat, hi­szen ki tudja azt előre megmon­dani, a nyugdíjazás előtt milyen fizetéssel járó munkakörben fog dolgozni?! De a költségvetés számára is hátrányos a jelenlegi rendszer, hiszen a levont járulé­kok nem fedezik a kifizetett nyugdíjakat. Ezt akarják most a járulék és a korhatár felemelésével kom­penzálni. Pedig így még több lesz a munkanélküli, még nehe­zebb lesz a fiataloknak elhe­lyezkedni, tovább rövidül a Magyarországon egyébként is alacsony átlagéletkor és növe­kednek az egészségügy terhei, kiadásai. Mi következik mindebből? A dolgozó, a munkáltató nem ér­dekelt a járulék fizetésében, el­lenkezőleg, egyre inkább abban érdekelt, hogy kibújjon fizetési kötelezettsége alól. Mai gazda­sági körülményeink között a vállalkozók nehezen, vagy se­hogy sem tudják kitermelni az igen magas - 43 százalékos - tb-járulékot, ami akár tönkre is teheti a céget. Már csak azért is, mert óriási hátrányba kerülnek a tb-járulékot nem fizető konku­renciával szemben. így még a becsületesen gondolkodót is a feketemunkára kényszeríthetik. A jelenlegi társadalombiztosí­tási rendszerben tehát a befize­tések folyamatosan csökkennek (holott a járulék mértéke növek­szik), s a leghalványabb remény sincs arra, hogy ez a tendencia megváltozzék. A csődbe jutott társadalombiztosítás pedig csődbe juttatja a költségvetést. Amit a járulékok újabb növelé­sével, a juttatások további szű­kítésével és a korhatár ismételt növelésével akarnak majd hely­rehozni? Az ilyen helyzeteket nevezik a 22-es csapdájának.- Mi lehet a megoldás?- Az érdekeltség megterem­tése. Csak ez adhat esélyt a be­vételi és a kidási oldal egyen­súlyba hozására. Ha a befizetett járulék alapján állapítják meg a nyugdíjat, akkor mindenkinek érdeke lesz, hogy minél többet fizessen.- Hogyan lehet ezt kivite­lezni?- Mindig a minimálbér, il­letve annak járuléka kell, hogy legyen a viszonyítás alapja. Húsz év átlaga alapján kiszá­mítható, hogy a dolgozó a min­denkori minimálbérhez - annak járulékához - képest mennyit keresett, illetve mennyi járulé­kot vontak le tőle. Ennek meg­felelő értékű nyugdíjra jogosult. Ha dolgozó például 20 év átlaga alapján a mindenkori minimál­bér háromszorosát kereste, ak­kor nyugdíjasként élete végéig a mindenkori minimális nyugdíj háromszorosát kell kapnia. Elő­ször 7-10 év lehet a számítás alapja, később az egész élettel­jesítmény. Ebben a rendszerben minden évnek azonos súlya van. Nyugdíjjárulékot be is fi­zethet, aki azt akarja, hogy több legyen a nyugdíja. De szeret­ném hangsúlyozni, hogy felfo­gásunk szerint a nyugdíj nem kegy, nem adomány, hanem jo­gos járandóság. Miért kapjon nyugdíjat az is, aki nem fizetett járulékot? Nem azt akarom ez­zel mondani, hogy az ilyen em­ber haljon éhen, hanem azt, hogy nem nyugdíjat, hanem ­ha rászorul - szociális segélyt kapjon. De ne a nyudíjkeretből, mert az a nyugdíjasoknak kell! A nyugdíjforrást minden mástól el kell különíteni.- Tételezzük fel, hogy holnap­tól be lehetne vezetni ezt a rend­szert. Honnan lenne rá pénz és hogyan számolnák ki húsz év át­lagát visszamenőleg?- A pénznek meg kell lennie, hiszen levonták a dolgozótól! Ha nincs meg, másra költötték! Ez utóbbi esetben az lehetne a megoldás, hogy mindenki a tőle levont járulék arányában kapja nyugdíját átmeneti ideig. Lé­nyeg, hogy tudatosuljon: a nyugdíj mértéke a befizetett já­rulék összege. Gaál László számítógépes matematikus ba­rátom kiszámolta, hogy megva­lósítható az „amennyit befize­tett, annyit kapjon vissza” elv! Matematikai levezetését már eddig is többen ellenőrizték. Azt pedig kevesen tudják, hogy a nyugdíjalap kiszámításához szükséges dokumentumok a munkáltatóknál húsz évre visz- szamenően most is megtalálha­tók. Ennek alapján a nyugdíja­lap kiszámítása kevesebb mun­kával jár, mint jelenleg. Most ugyanis a számításba vehető idő minden napját figyelembe kell venni. Bennünket pedig csak az érdekel, a dolgozó élete során mennyi járulékot fizetett.-Milyen indokkal utasították el javaslatukat?- Semmilyennel. Aki a bi­zottság elé terjesztette a négy tervezetet, azt mondta, a D vál­tozat jó, a másik háromnak az átdolgozását javasolta. Aztán egyszer csak olvasom az újság­ban, hogy kormány előtt az új tervezet. Ami nem a miénk. Két évvel ezelőtt is, most is olyan javaslatot terjesztettek a kor­mány elé, ami a költségvetésre hárítja a társadalombiztosítás terheit! • Amiért természetesen mi, ál­lampolgárok fizetünk! Almási Márta Fesztiválnapok Sóltvadkerten • A fesztiválon természetesen a csettegők is felvonulnak. (P. N.-archív) Soltvadkert várossá avatásá­nak évfordulója alkalmából szü­reti fesztiválnapokat rendeznek e hét végén. Pénteken a sely- mesi Linmayer-tanya melletti birtokon szántóverseny lesz. Ám nemcsak traktorok állnak a rajthoz,' hanem lófogatok is. Közben a birkapörköltfőző ver­senyre nevezettek a bográcso­kat, no meg a belevalókat ké­szíthetik. S hogy közülük ki A polgármesteri hivatal vá­rosüzemeltetési osztálya tájé­koztatása szerint a Miklós utca- Bajcsy Zsilinszky utca közötti útépítés megkezdődik. A munka zavartalan biztosítása érdekében lezárásra kerül a Perc, a Miklós és a Deszkás ut­lesz a bajnok, azt Szakái László elnökletével dönti el a zsűri. Aznap az Ady Endre Műve­lődési Házban képkiállítást nyitnak neves, ma élő magyar festők alkotásaiból. Október 8-a a sport napja lesz, majd vasár­nap színes, vidám, szórakoztató rendezvényekre várják az ér­deklődőket. Tíz órától lehet szurkolni, hogy ki lesz a város három legerősebb embere. A cák torkolata, a tanítóképző kol­légiumánál. Továbbá a Szenes utca, annak Miklós utcai csatla­kozásától, mintegy 50 méter tá­volságra. Ez jelentős mértékű forgalmirend-változást von maga után 10-étől a hónap vé­géig. A Deszkás, a Szenes, a megmérettetés számai: sörös- hordó-emelés, autóhúzás és fu­tóverseny cukroszsákkal. A szüreti felvonulás két óra­kor a csettegők sorával indul. A menet közben lesz tánc is, s a Baba cigányegyüttes az iskola színpadán ad műsort. A három­napos rendezvény a sportcsar­nokban megrendezendő bállal - ahol Vadkert szépét választanak - fejeződik be. P. S. Perc és a Miklós utca zsákut­cává válik, míg a Bethlen utca pedig a Táncsics utca irányából a Deszkás utca felé egyirányú lesz. Ezzel egy időben az érin­tett útszakaszokon súlykorlá­tozó és megállási tilalmat jelző táblákat helyeznek ki. Gyülekezeti szálak A halasi református gyüleke­zet kiterjedt kapcsolatokkal büszkélkedhet. Ezek között is több évtizedes a hollandiai ke­resztyén gyülekezetekkel való együttműködés. Évről évre köl­csönös családi, ifjúsági és nő­szövetségi látogatásokkal ápol­ják ezeket a testvéri szálakat. Most ismét Hollandiába, Val- kenswaardba készül a halasi gyülekezet több mint negyven­tagú delegációja. Október 7-étől 15-éig töltenek egy hetet hol­land családoknál. A valkenswa- ardiak különböző adományok­kal segítik a halasi célokat. A református gimnáziumnak há­rom osztályra való széket, az ökumenikus óvodának játéko­kat, eszközöket, az oktatási ala­pítványnak több mint ezergul- dennyi pénzbeli támogatást nyújtottak. A mostani kirándu­lás cserelátogatás, a holland vendégfogadókat visszavárja a halasi református közösség. Díjazott partfal A mohácsi Duna-part védő­fala kapta a Magyar Hidrológiai Társaság által tavaly alapított Lampl Hugó-díjat. Ä mohácsi partfal a Duna jobb partján ma­gas vízállás idején védi a várost az árvíztől és egyben kellemes sétány is, amelyről szép kilátás nyílik a folyamra. A tervezők­nek sikerült olyan védőművet tervezniük, amely nem telep­szik rá a Duna felőli látképre, sőt előnyösen kiemeli a város jellegzetes épületeinek, tornya­inak panorámáját. Útelzárások, forgalmi rend változása Baján Mélykúton jó ára van a sertésnek • Mélykúton most jó áron veszik át a sertéseket. * Hat felvásárlónál adhatnak le vágósertéseket a mélykúti gaz­dák. A kilónkénti felvásárlási ár most 150 forint, plusz a hétszá­zalékos kompenzációs felár. A selejt kocákért 130 forintot kí­nálnak a felvásárlók. Ti­zenöt-húsz kilós választási ma­lacokat háromezer forintért le­het venni. Megnőtt a kereslet a vemhes kocák iránt, a huszon­ötezer forintos árból ötezer fo­rint támogatásként visszaigé­nyelhető. Ugyancsak ötezer fo­rint visszajár, ha a gazda koca­süldőt vásárol, aminek ára ki­lónként kétszáz forint. A selejt tehenekért száz forintot, plusz a hét százalékot fizetik a felvásár­lók kilónként, egy liter tejért 17 forint jár a mélykúti termelők­nek. Király László NEM TALÁLTAK INDÍTÉKOT Öngyilkosság őrségben Amint már hírt adtunk róla, szeptember 21-én éjszaka gép­pisztolyával fejbe lőtte magát egy katona a bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár vaskúti úti laktanyájában. Azóta lezárult a vizsgálat, és megkér­deztük Matúz István ezredest, a dandár parancsnokát, találtak-e indítékot L. G. őrvezető ön- gyilkosságával kapcsolatban. Amint elmondta a szegedi ille­tőségű rajparancsnok 6 hónapos kiképzés után került új beosz­tásban. Parancsnokai szerint - bár zárkózott embernek ismer­ték - mindig mindent megtett a feladat végrehajtásában. Ezért is lett előléptetve őrvezetővé, majd rajparancsnokká. Társai­val is jó viszonyban volt, ezért érthetetlen, hogy önkezével ve­tett véget életének. A tragikus éjszaka az egyik őrgomba alatt teljesített szolgá­latot, amikor eldördült a halálos lövés. Semmilyen levelet, vagy jelzést nem hagyott hátra, sőt a szülőkkel való elbeszélgetés so­rán sem derült ki, miért követte el az öngyilkosságot. Előtte való hét végén otthon járt, tehát honvágy sem gyötörhette. Ko­molyabb szerelmi kapcsolata sem volt, így ezt a szálat is el kellett vetni. A parancsnok úr arról is szólt, hogy dandársorakozón elmondta a katonáknak, hogy nem lehet olyan fontos indok, amiért egy fiatalembernek le kellene mondania az életéről. Emellett az eddiginél is szigo­rúbban figyelnek az őrségfelké­szítésre és az őrség személyi ál­lományának összetételére. A humánszolgálat is figyelni fog ezekre a feladatokra. A szerencsétlenül járt őrveze­tőt katonai és egyházi szertartás szerint kísérték utolsó útjára ba­jai szakasztársai a szegedi teme­tőben. Papp Zoltán Folytatódik a gázprogram A Dégáz RT szegedi köz­pontja kedden értekezletre hívta hat, a Bács megyei kistérségi gázprogramban érdekelt telepü­lés polgármesterét. A hétszáz­milliós beruházásról Chikán Tibor, a Dél-alföldi Gázszolgál­tató kecskeméti üzemigazgatója elmondta, hogy Kecel és Kiskő­rös esetében a hálózat már üzemel, az újabb bekötések vannak hátra. Akasztón. Csen­gődön és Imrehegyen október közepétől, míg Tabdiban októ­ber végétől fűthetnek gázzal azokban a lakásokban. Néhány napos csúszás előfordulhat a rossz időjárás miatt. Az üzemi­gazgató szerint csak Kecelen vannak problémák, ahol a ké­szültségi fok nem éri el a kívánt szintet. W. K. E. ELVITTE, ELHAGYTA, VAGY ELLOPTÁK? Vagyont érő szennyes Hatezer márkát és 6 millió olasz lírát loptak el egy vendég­től a kecskeméti Aranyhomok Szállodában - adtunk erről hírt néhány napja a megyei főkapi­tányság írásos tájékoztatója alapján. Eszerint: „ismeretlen tettes a megőrzésre leadott tás­kából” vitte el a 800 ezer forint­nyi valutát. A félreérthető fo­galmazás miatt kényszerült arra a rendőrség, hogy újból tájékoz­tatást adjon a bűncselekmény­ről. Ennek lényege: nem a szál­loda értékmegőrzőjében volt a táska, és utólag már az sem de­ríthető ki, hogy mikor, valamint hol tűnt el a pénz. Az olasz vendéget régi isme­rősként köszöntötték az Arany­homokban szeptember 14-én. Ezúttal két utazótáskával érke­zett és azonnal elfoglalta a szo­báját. Délután egy ismerősét lá­togatta meg a városban, majd este nyugovóra tért. Hajnalban indult tovább - a rendőrök úgy tudják, Németország felé - és a szálloda recepcióján kéréssel fordult az ott dolgozó portás­hoz. Szeretné itthagyni az egyik táskát, amiben a szennyeshol­mik vannak. Két nap múlva jön vissza, addig jó helyen lenne a recepció melletti fülkében, egy széken. A vendég - mint később el­mondta - a magával vitt táská­ban hitte a pénzét. Németor­szágban derült ki, hogy még- sincs ott, így arra gondolt: a szennyes közt maradt. A visz- szaérkezése után kiderült, ab­ban sincs. Ezt követően tett fel­jelentést. Rendőr legyen a tal­pán, aki kideríti: mikor, honnan tűnt el a pénz, és ki vihette el. Egyelőre viszont folytatják a nyomozást. Noszlopy

Next

/
Thumbnails
Contents