Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-29 / 255. szám

4 Kultúra-művelődés 1994. október 29., szombat Naptar Október 29., szombat. Névnap: Nárcisz. Névnapozóknak Nárcisz: A Nar- cisszusz antik mito­lógiai férfinév női párja. Nárcissus ifjú férfi volt, aki meglátva egy forrásban sa­ját arcát, beleszeretett önma­gába és ezért büntetésből a róla elnevezett virággá válto­zott. Nem az utónév szárma­zik tehát a virágnévből, hanem a virágnév és az utónév ugyanabból az antik mitoló­giai személynévből. A Nárci- uszok nevéhez illő virág a fe­hér krizantém. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Erme- linda. Melinda, Teofil, Eu- zébia, Őzike és Zénó nevű ol­vasóinkat is! Évforduló 155 éve született Gt Steindl Imre építész, 'w akadémikus. A ma- gyár historizáló épí- 10 tészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Fő müve az 1884-1904 között felépült Országház, de ő építette a Múzeum körúti egyetemi épületet és a plébániatemp­lomot a budapesti Rózsák terén. Restaurált is, például a szegedi ferences templo­mot és a kassai székesegy­házat, ő alakította át a vaj­dahunyadi várat. Ökumenikus naptár Az ortodoxok és a görög katolikusok naptárában ma Ró­mai Szent Anasztá­zia vértanúnő Szentéletű Ab- ramiosz emléknapja van, a zsinagógái naptárban újhold- hirdetés. Mi, hol, mikor? • A kecskeméti Naiv Művé­szek Múzeuma, a Szórakaté- nusz Játékmúzeum és Műhely október 30-án, vasárnap a halot­tak napjára való tekintettel zárva tart. A Szórakaténusz ki­állításai november 1-jétől 10-12.30-ig és 13-17 óráig láto­gathatók. • Ma este 8-tól nosz­talgiabál lesz a kecskeméti helyőrségi klubban. • Szintén ma. este 8-kor kezdődik a kecs­keméti Ifjúsági Otthonban a szüreti bál. • Október 30-án, vasárnap este 6-kor kezdődik a társkeresők klubjának soros rendezvénye a kecskeméti EFMK-ban. • November 5-én országos táncverseny lesz a kecskeméti Ifjúsági Otthonban. Vándorlás meséről mesére 9 Egy héten át vendégszerepeit hazánkban az eszéki gyermekszínház. Turnéjuk során a megyé­ben Dusnokon és Hercegszántón léptek fel, ahol horvát nyelven adták elő műsorukat. Képünk a hercegszántói előadáson készült, amelyre garai iskolások és mohácsi menekültek is ejöttek. Felhőlovas és a többiek Szép sikereket ért el a kecs­keméti Táncsics Mihály Műve­lődési Házban tevékenykedő fo­tókör az utóbbi időben. A bé­késcsabai természetvédelmi fo­tókiállításon 25 képpel szerepel­tek, és Vincze János alkotása II. díjban részesült. A mezőhe- gyesi kiállításon 26 képpel sze­repeltek, s ott Kereskedő Sán- domé kapott III. díjat. A XIV. Dél-Alföldi Fotószalon szentesi kiállításán Bálint Vilmos kapta a III. díjat. (Bálint Vilmos képe­ivel egyébként rendszeresen ta­lálkozhatnak olvasóink is la­punk hasábjain.) A makói port­réfotó-kiállítás 110 képéből 11 a kecskeméti fotósoké volt. Vincze János, a fotókör veze­tője Felhőlovas című alkotása a ' „Negyedév legjobb képe” új pá­lyázatán a legkiválóbb négy közé került. Kecskeméten egyébként több mint 60 éve működik amatőr fo­tósokat tömörítő kör, a második világháború után 1958 őszén alakultak meg újból, s sikereik között tartják számon, hogy 1988-ban elnyerték a Kiváló Együttes címet. Idősek napja Apostagon Oszlói Piroska dunaföldvári festőművésznő kiállításának megnyitójával vette kezdetét Apostagon az idősek napjának rendezvénysorozata. A telepü­lés idős polgárait ma vidám, ze­nés ünnepségre várják a rende­zők, melyen magyar nótákat és operetteket hallgathatnak meg, illetve népitánc-bemutatót lát­hatnak a résztvevők. A műsoros délután 16 órakor kezdődik a helyi művelődési házban. Hírmondó Könyvtári szolgáltatások, közérdekű információk, ren­dezvények, emlékezés a város nevezetesebb személyiségeire, fontos eseményeire - ezt tar­talmazza az a tájékoztató, amely most jelent meg Kiskun­félegyházán a városi könyvtár kiadásában, Hírmondó címmel. Kéthavonta tervezik kiadását, legközelebb decemberben je­lentetik meg. S. E. Magánzenede Bácsalmás után Tataházán is megnyílt a bajai székhelyű ze­nede kihelyezett tagozata. A ma­gán zeneiskola szeptembertől a helyi művelődési házban kapott helyet. Bundula Marcella zongo­ratanárnő, Lázár István citera- és Kissné Őrfi Enikő zenetanámő furulya szakán 20-25 iskolás­korú és felnőtt, az előkészítőben pedig 30 óvodás sajátítja el az alapfokú zenei tudást. Az oktatás ingyenes, de a rendezvényeken való részvételért fizetni kell. A pedagógusok honoráriumát a kultusztárca átvállalja. K. L. • Vincze János Felhőlovas című képe a legjobbak közé került. . _ Míg Miklós beszélt - 17 régen fordult elő, * * * hogy ilyen hosszan mesélt önmagáról - Pálma sí­rása elcsendesedett, majd el­apadt. Néha szipogott egyet- egyet, és sápadtan, mozdulatla- • il figyelt. Azután Miklós arról mesélt, hogy elfogadták a szabadalmi bejelentését az „adalékzárvá- nyos kristály-előállításról”, és ha a szerencse segíti, angol, svájci szabadalom is lehet be­lőle. Majd lézeres szemcseana­lizátorról mesélt, hogy milyen jól és egyszerűen lehet vele szemcsenagyság-eloszlást nyomon követni, azután, mintha a felesége is szakember vagy le­endő kolléga volna, a kelleténél egy kicsit jobban is belemerült a kristályhibákba: és bizalmasan elmondta Pálmának, a kristály­lapok közepén gyakoribbak a hibák, míg a csúcsokon, kézelje el, ritkábbak! S ugyebár ezt természetes, mégis, mérés köz­ben, amikor először tapasztalja az ember, igen meglepi. És az is felér egy természeti csodával, hogy az oldat koncentrációjá­nak ügyes túltelítésével ezek a kristályhibák begyógyíthatok! Persze, csak a kristályosítás be­fejező szakaszában. Miklós felállt, rágyújtott, és mint aki a lényeget a végére tar­togatja, megemlítette, hogy bi- okristály-készítményei iránt több külföldi cég is érdeklődött. Mondott néhány nevet, olyano­kat, akik számítanak a szakmá­ban, és többször emlegetett egy Zsóka nevű technikust, aki nél­kül nem tudta volna ezeket az eredményeket felmutatni. Pálma feküdt az ágyán, és azon gondolkozott, mióta ciga­rettázhat Miklós? Legalább hat éve abbahagyta, egyik napról a másikra, és nem emlékszik rá, hogy az utóbbi időben, leg­alábbis előtte rágyújtott volna. Mert ő „vasárnapi” dohányos volt, cigaretta mindig akadt a házban, de hogy a férje újra dohányozni kezdett volna, ed­dig nem vette észre. Miklós a konyhában el­nyomta a csikket, azután visz- szajött, és egy üvegcsét vett elő a zsebéből. Halványkék kristá­lyok voltak benne, fahéj vagy vanília, vagy inkább egy isme­retlen fűszer illatát árasztották. Megmutatta szép, szabályos lapjait, egyik-másik négyszer, ötször nagyobb volt a többinél, és azt mondta: vadonatúj eljá­rással állították elő ő és a mun­katársai. Azután bekapcsolta a televíziót, és leült. Egy szép mosolyú lány a szomszéd országban folyó há­borúról beszélt a képernyőn. D. városában, mondta, naponta négy ember lesz öngyilkos. Míg tavaly az öngyilkosok nagy része fiatal volt, most az öregek vezetnek. Nagy ritkán fegyverrel vetnek véget az éle­tüknek, egyszer-egyszer fel­gyújtja magát valaki, de a leg­gyakoribb az akasztás. Min­den bizonnyal azért, mert a leg­több embernek se pisztolyra, se benzinre nem telik, kötelet vi­szont mindig talál. Sok idős em­ber, folytatta a képernyőn a szép mosolyú lány, úgy akar meg­válni az élettől, hogy ha megbe­tegszik, feladja. Nem akar to­vább élni, nem akar meggyó­gyulni. Az orvosok közömbö­sek, gyógyszer úgysincs, ki-ki tudomásul veszi, hogy sok idős ember a sorban állás, a nélkülö­zés, az örömök nélküli, nyomo­rult élet helyett a halált választja. Pálma a férje hátát, vállát az ágyból, a szoba túlsó végében a képernyőt, és arra gondolt, lehet, hogy mérhetetlen fájdalma egy­szer csak elenyészik, ahogy ezek a szép, halványkék kristályok is eltűnnek, ha sokáig nyitott üvegben tartják őket? Vagy át­változik valami mássá? (Folytatjuk) Megemlékezések, koszorúzások Kedden lesz mindenszentek, szerdán pedig halottak napja, melyekhez kapcsolódva megem­lékezéseket tartanak. Baján va­sárnap délután 3-kor a honvéd­ség megkoszorúzza a Vaskúti úti laktanyával szemközti hadifo­golysírokat, majd fél 4-kor a Kálvária, 4-kor a Rókus temető­ben kerül sor a koszorúzásokra a hősi emlékműveknél: katonai tiszteletadással, egyházi szertar­tással, sírszenteléssel. A városi ünnepséget kedden 17 órakor tartják a Bokodi úti Köztemető­ben. A Köztemetőben vasárnap és kedden délután 3 órától sír­szentelés, a Kálvárián vasárnap délután 4-kor mise, szerdán reg­gel 8 órakor szentmise az összes halottért, utána sírszentelés. A Rókusbán mindenszentek nap­ján délután 4-kor lesz szentmise, halottak napján pedig délelőtt 9-kor. A kiscsávolyi temetőben kedden 15 órakor megemléke­zés, sírszentelés. A város összes temetője tovább lesz nyitva: szombattól hétfőig 9-18 óra, kedden 9-19 óra között. A Bács-Volán hétvégén sűríti jára­tai közül a 8-ast, mely a Közte­metőhöz visz ki, s ha szükséges, pótjáratokat indítanak. A halottak napja alkalmából Kiskunfélegyházán és a kör­nyező településeken is koszorú­zások, megemlékezések lesznek a világháborús emlékműveknél. Vasárnap Pálmonostorán a 9 órás misét követően. Petőfiszál- láson délután 2 órától egyházi keretek között, Kunszálláson pedig szintén 14 órától a temető­ben elhelyezett hősök sírjánál. Hétfőn Kiskunfélegyházán délelőtt 10 órától a Blaha Lujza téri emlékműnél katonai tiszte­letadással koszorúznak, délután 2 órától pedig a felsőtemető rava­talozója előtt rövid szertartást követően végigjárják az emlék­helyeket, ahol koszorút, gyer­tyát, virágot helyeznek el. A dél­utáni megemlékezésre a nyugdí­jasklubok 13,30-kor busszal in­dulnak a Szakmaközi Művelő­dési Ház udvaráról. Új bonviván hódított a nagyoperettben Sokak vágyát fejezték ki a századforduló körüli magyar operettek álruhás szereplői, vagy csak jobb ötlet híján csináltak az énekesnőből nagyhercegnőt, a lovászlegényből grófot, az arisz­tokratából gazdatisztet, komor­nyikot? Ebben a műfaj szerinti látszatvilágban még az is előfor­dulhat, hogy operett címén va­lami mást játszanak. Az 1919-ben bemutatott zenés mű­ben kivirágzó szerelmek inkább tavaszi fuvallatok, mint élet-ha­lál szenvedélyek. Elslágerese- dett melódiái sem drámaiságuk miatt váltak népszerűvé. Éppen könnyedségük, andalító dalla­mosságuk élteti a cigarettadalt és társait. Hiányoznak a műből és különösen a mostani kecskeméti lehetőségekből a nagyoperettek nagyjelenetei, akülönleges hely­színek. Erre érzett rá a nagyszínház­ban most bemutatkozó Éry-Ko- vács András rendező, amikor helyenként bohózati mitívu- mokkal igyekezett eltakarni a történet és a szövegkönyv avítt- ságait. Dicsérhető ötletességgel csipkedte meg például a „Tün­dérkirálynő, légy a párom” fi­nom paródiájával az operettek számunkra túladagolt érzelgős­ségét. Ám a humor tudatos túl- burjánoztatásával olykor mérté­ket tévesztett. Mégis, ritkán mulattam olyan jót például, mint másfél-két fel­vonáson át Agatha és Krisztina grófnőnek Borbáth Ottilia és Réti Erika jókedvű remeklésé­ben. Bősz szerelmesekké válva, mintha túlzottan kivetkőztek volna korábbi valójukból és az előadás stílusából, azaz - már bocsánat - a karzatnak játszottak volna (így írták ezt hajdanán). A darabválasztással is magyaráz­ható, hogy ezt az előadást aligha említhetjük a színház emlékeze­tes teljesítményei között, a fül­bemászó melódiái, jól megkom­ponált fináléi, zenei értékei elle­nére, inkább Huszka tekintélye, mint az operett színvonala miatt sorolják az operett ezüstkorának csillagai közé. Hol vagyunk attól az időtől, amikor egyszerre két-három ra­• Nyári Zoltán gyogó bonvivánból válogatha­tott a kecskeméti rendező. Jól döntöttek, amikor ismert klasz- szikus tenorista hiányában Nyári Zoltánra bízták Illésházy László szerepét. Talán nincs elég gyakorlata, talán javítani kell énektechnikáján, de egyénisége, légköre, hitele van, helyenként szépen énekel. Reménykedő bi­zalommal figyeljük további pá­lyafutását. A fiatal, de azért élet­korban nem egészen hozzáil­lő miskolci vendégművésznő, Nagy Ibolya rutinos biztonság­gal formálta meg szerelmét, Lili bárónőt. Az általam látott elő­adáson Csombor Teréz mint Clarissa és Pál Attila Frédiként nem különösebb invencióval, ám lelkes jó mozgáskultúrával, tap­sokat gerjesztve hozta színpadra a műfajban elengedhetetlen szubrett-táncoskomikus párt. Csizmadia László ezúttal is fö­lényes biztonságú nagyúriságá- ból mintha egy kicsit kimaradt volna, hogy honnan is jött Ma­lomszegi báró. Zeke Edit szép díszletekkel támogatta a rende­zői elképzeléseket. Csak azt nem értjük - nem először -, hogy az amúgyis kis színpadon miért szűkíti úgy a játékteret, mint pél­dául most, a harmadik felvonás­ban. A Nagy Árpád vezette ze­nekar a szokott jó színvonalon muzsikált. H. N. SZÍNHÁZ, MOZI KECSKEMÉT Szombat: Katona József Színház: este 7 órakor: FE­KETESZÁRÚ CSERESZ­NYE. Arany János-bérlet. Ke­lemen László Stúdió Szín­pad: este 7 órakor: SZO­MORÚ VASÁRNAP. Bérlet­szünet. A mozik músora. Városi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: AZ ARC NÉLKÜLI EMBER. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Árpád: 3/4 6 és^ 8 órakor: AFRIKA KOK­TÉL. Színes amerikai filmvíg­játék. Stúdió: 7 órakor: SZI­GORÚAN PISZKOS ÜGY­NÖK. Színes ausztrál film. Otthon: 5 és 7 órakor: FA­CÉROK. Színes, feliratos amerikai film. Vasárnap: Katona József Színház: délután 3 órakor: FEKETESZÁRÚ CSERESZ­NYE. Vízvári Mariska-bérlet. A mozik músora azonos a szombatiéval, kivétel: Vá­rosi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: ÁRNYEKORSZÁG. Színes, magyarul beszélő an­gol film. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents