Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-28 / 254. szám

4 Kul túra-művel ödés 1994. október 28., péntek Naptár Október 28., péntek. Névnap: Simon, Szimonetta. Névnapozóknak Simon és női párja, a Szimonetta a Simeon rövidülésé­ből származó nevek, héber eredetű, mely a görög „pisze” szó alakja. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Alfréd, Alfréda, Anasztázia, Szalvia, Szalviusz, Szilviusz, Tad- deus, Tádé és Tömör nevű olvasóinkat is. Évforduló 90 éve született, Ct 1968-ban hunyt el Waldapfel József /Qj irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémi­kus. 1949-től haláláig az ELTE tanszékvezetője, a Magyar Irodalomtörténeti Tanszék igazgatója volt. Kutatásai a Halotti beszéd­től a legújabb korig úgy­szólván az egész irodalomra kiterjedtek. Ó indította meg a Magyar Klasszikusok című sorozatot, valamint az új Petőfi- és József At- tila-kutatásokat. Katona Józsefről, a Bánk bánról tanulmányok sorát írta. Ökumenikus naptár A katolikusok ma Szent Simonra és Ju- dás Tádé aposto­lokra, az ortodoxok és a görög katolikusok Szent Téréntioszra és társaira emlé­keznek. Mi, hol, mikor? • Ma este 6-kor a világjárók klubjába várják az érdeklődőket a kecskeméti planetáriumban. Szombaton pedig 15 órakor lesz bemutató előadás.# Pénteken­ként tánciskolát rendez felnőt­teknek a kecskeméti Táncsics Mihály Művelődési Ház. Vár­ják a jelentkezőket. • Szomba­ton 10-től s délután fél háromtól mehetnek foglalkozásra a gye­rekek a kecskeméti Szórakaté- nusz Játszóházba. • Október 30-án, vasárnap délelőtt 10-kor tart előadást a Piróka Bábszín­ház a kecskeméti EFMK-ban. Rokkák és szenesvasalók • Az otthon idős lakói féltve őrzött kincseiket tárják a látogatók elé. Egy valódi kis néprajzi mú­zeum hangulatát árasztja az a ki­állítás, amely az otthonlakók és az alkalmazottak régi időket idéző használati tárgyaiból nyílt a napokban a kiskunfélegyházi Nádasdy utcai szociális otthon egyik nagy termében. Mint kide­rült, az ötletet a küszöbönálló költözés adta. Ma lesz ugyanis a Csanyi úti új szociális otthon át­adása. A rendezgetések során előkerült régi mozsarak, rokkák, vasalók, mángorlók, varrógé­pek, ruhák, és a számos egyéb használati tárgy szinte kínálta magát a kiállításra. A tárlat egy hónapig látható. (-ász) Nem kellenek a szórakoztató zenészek Földszintes, bontásra ítélt épületben található Kecskemé­ten az Országos Szórakoztató­zenei Központ megyei kiren­deltsége. Az intézmény vezető­jével, Studer Bélával munkájuk­ról beszéltünk.- A szórakoztató zenészek tevékenysége iránti kereslet 1989 óta folyamatosan csökken. Abban az esztendőben 228 ze­nészt tartottunk nyilván — jelen­leg hatvanat. Talán a legjobb példa erre Kiskunfélegyháza, ahol ekkor még hat zenés szórakozóhelyen huszonketten dolgoztak. Ma egyetlen helyen egy zenész muzsikál...- Akkor miből tudja fenntar­tani magát az OSZK?- Mivel intézménye va­gyunk a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszerve­zetének, a táncosok képzésével és közvetítésével próbálkozunk. Szirmai László, az OSZK igaz­gatója felkérte a megyék kiren­deltségeinek vezetőit, hogy ez­zel (is) foglalkozzunk, s vállal­tuk a képzést.- Milyen feltételeket szabtak a jelentkezőknek?- Feltétel volt a betöltött ti­zennyolcadik életév, az esztéti­kus megjelenés, a mozgáskész­ség, és a független családi álla­pot. A nyelvtudás előnyt jelen­tett. Húszán érdeklődtek, végül hatan maradtak - öt kecskeméti és egy kécskei lány. Ők vettek részt a héthetes felkészítésen, ahol szakképzett koreográfus foglalkozott velük. Három pro­dukciót tanultak be: egy charls- tont, egy szambát és egy diszkó­táncot. Június elején indultak a lányok Firenzébe. Egy olasz cég szervezésében egy-egy meglevő műsorba épülnek be a csoport tagjai, egy hónapra. Azután más városba kerülnek, ugyancsak a cég szervezésében. A cég a magyar revütáncosnők­kel egyéves szerződést kötött, ami az első hónapban felbont­ható, mindkét fél részéről. Szál­lást és ellátást biztosítanak és havi 26 napos munkát, beteg- biztosítást. Kívánatosnak tart­ják, hogy a munkavállalók egy idő elteltével meghívják szülei­ket, hogy munkakörülményei­ket ők is megismerjék. Napi 110 ezer lírát keresnek, ami 6-7 ezer forintnak felel meg. És per­sze, hozzájöhet még a tíz száza­lék is.- Ezt miért kapják?- Amikor vége a műsornak, utcai ruhában elvegyülnek a vendégek között, akik meghív­hatják asztalukhoz. Az itt fo­gyasztott ital értékének 10 szá­zaléka illeti meg a revütáncos­nőket - akik nem ihatnak alko­holt! Ez a klasszikus konzumá- lás, ami nálunk rossz felhangot kapott, pedig csak italfogyasz­tásról van szó. Ha a lányok megszegik a szerződésük szabá­lyait, bizony, hazaküldik őket. Volt már erre is példa.- írtak már Önnek akár egy képeslapot a Firenzébe került lányok?- Nem. Igaz, nem is kértem tőlük, de azt hiszem, jólesett volna, ha visszajeleznek. Hi­szem, hogy jól megy a soruk. Ha baj lenne, imának! S. K. II Egyik nap pedig azt álmodta, felakasz- tóttá magát. Meg­várta. míg Kati és Eperke el­megy az iskolába, akkor föl­kelt, a fürdőszobában egy szé­ket a fregoli tartója alá húzott, hosszú selyemsálját a nyakára kötötte, másik végét a szárító függesztőjére. Hogyan érte fel a székről a mennyezetet, arra már nem emlékezett. Mikor föléb­redt, elhatározta, többet nem foglalkozik az öngyilkosság gondolatával, de ettől meg fur­csa érzés hatalmasodott el rajta, keménység és émelygés, mint aki megveti az embereket, az életet is megveti, mindenkit megvet. Azért még többször megkí­sértette a halálangyal. Anyjától elkérte apja gyógyszerkönyvét, és tanulmányozni kezdte, ter­mészetesen a mérgeket. Várat­lanul eszébe jutott egyik tanára - kémiatanár volt -, aki amikor megtudta, hogy felesége nem szereti, egy zacskómarék hi- ganyvegyülettel kiment a város szélén lévő erdőbe, és megmér­gezte magát. Fokozatosan bé­nult meg - így akarta, a lábától felfele, és amikor a méreg a szívét is elérte, meghalt. Anyja elhozta neki a családi gyógyszerkönyvet, és mérge­sen odacsapta az asztalra. Szo­katlan hangon beszélt vele, az ilyen idegbajokat, mondta, az ő fiatal korában hideg vízzel és pofonnal szokták gyógyítani, és ha nem nézné, hogy a lánya el­múlt negyvenéves, két nagy po­font adna neki. Ezután az anyja sírva fakadt, és az ő drámai szí­nésznői hangján elpanaszolta, mindennek az az oka, hogy a férje húsz éve meghalt, nem fordulhatna elő a családban ez az önsorsrontó butaság, ez a szégyen, ez a megfutamodás, amit az ő lánya csinál! Milyen szerencsétlen is ő, a nagyobbik lánya elment külföldre, a világ túlsó felére, a másik itthon van, de mintha nem is lenne. Megtörölte a szemét, és még mindig inkább mennydörögve, mint kérve azt mondta, most pedig Pálma felöltözik, és azonnal eljön vele bőrgyó­gyászhoz. Napról napra több piros folt borítja a bőrét, ő tudja, hogy allergia, de aki nem látott ilyet, nyugodtan gondol­hatja, hogy a lánya egy vérba­jos - és a tiszteletre méltó asz- szony nem teketóriázott, ki­mondta, micsoda. Ettől egy ki­csit meg is könnyebbült. Pálma megmakacsolta ma­gát, eszébe sincs orvoshoz menni, végül is megegyeztek abban, hogy ma nem, de holnap elmennek. Idősebb Pálma ez­után hazament, s bár látszólag megenyhült, mégis döngve csapta be maga után az ajtót, de még előtte visszaszólt, hogy a gyerekek ezen a héten nála lesznek, ne várja őket, már megbeszélte velük. Egyik este, amikor Miklós megjött, Pálma egyedül volt otthon. Már régóta későn járt haza - nem mondta, hogy ne­hezére esik otthon lenni, mégis mi mást tehetem volna, mint annyian ilyen helyzetben, a munkájába menekült. Ételhor­dóban hozott a munkahelyéről meleg ételt, megették, majd Miklós Pálma ágya mellé ült, és mesélni kezdett. Először arról beszélt, az in­tézetben milyen politikai pál- fordulások történnek. Az igaz­gatóhelyettes valóságos hajszát indít azok ellen, akik a korábbi életét ismerik, és sokat tudnak róla. H. Gyurit például utasí­totta, hogy mutassa be az el­múlt harminc év összes mun­kanaplóját és levelezését. Leve­lek másolatát a kutatóintéze­tekkel, külföldi cégekkel, egye­temekkel, gyárakkal, magán- személyekkel! Gyuri ül a szo­bájában, fiókjai tartalma a föl­dre borítva, ő pedig ősz fejével, kandidátusi címével kotorászik a papíijai között. Nap mint nap gyanús külsejű emberek érkez­nek „nagyszerű” projektekkel, akik majd megmentik az inté­zetet. Megbízásokat szereznek, kapcsolatokat, és racionalizál­ják a szervezeti felépítést. Kül­sejük után senkinek sincs két­sége, hogy csak a saját zsebük érdekli őket. A szerencsétlen igazgatóhelyettes pedig, akinek a legnagyobb baja az, hogy te­hetségtelen, nap mint nap os­toba átszervezéseket rendel el, a második emeletet felköltöz­teti a harmadikra, a harmadikat az elsőre, a portásoknak egyen- rahát, egyensapkát terveztet. És túltesz mindenkin, hogy po­litikailag megbízhatónak tűn­jön O, mondta Miklós fáradtan, ifjúsági titkár volt egyetemista korában, vagyis olyan negyed­osztályú szimpatizáns - a szimpátia ugyan az évek során elkopott, de a titkárság tény maradt, hiszen minden előnyét élvezte -, nem akar politizálni se így, se úgy. Magánhaszná­latú politikai erkölcstana azt diktálja, hogy ezúttal maradjon ki a „rendszercsinálásból”, dolgozzon, csak kedvét ne szegjék az új senkik, akik ter­mészetesen a régi és az új gaz­emberek együtt. (Folytatjuk) Kamarakoncertek A Kecskeméti Kamaraegyüt­tes hangversenysorozata ismét különlegességeket kínál a zene­kedvelő kecskemétieknek. A négy koncertből álló sorozat november 3-án este 7-kor kez­dődik a Kodály-iskola díszter­mében. A szólista Kovács Dé­nes hegedűművész lesz, a mű­soron Vivaldi, Purcell, Handel zeneművei szerepelnek. A so­rozat második koncertjén pedig, december 8-án, Corelli-, Bach-, Mozart-darabok csendülnek fel. Bérletek a négy koncertre a kecskeméti Kodály-iskola por­táján válthatók. Tandíjváltozás a zeneiskolában A tiszakécskei Állami Zene­iskola tandíját az oktatási tör­vény értelmében az intézmény működtetője, azaz az önkor­mányzat határozza meg. A he­lyi képviselő-testület legutóbbi ülésén megállapította az új tan­díjakat, eszerint az eddigi 300 forint helyett átlagosan - a ta­nulmányi eredménytől függően - 1000 forint lesz évente. A polgármesteri hivatal pénzügyi szakembere elmondta: a tör­vényben előírt legalacsonyabb szintet fogadták el. Fasorsok Hagyománnyá vált Szánkon, hogy évente újabb tárlaton mu­tatják be Gy. Szabó Béla életművét. A világhírű erdélyi művész képeinek egy részét ő maga hagyományozta a köz­ségre, a fennmaradó több mint hatszáz alkotás néhány darab­ját pedig a Nemzeti Galéria bocsátja évről évre a szankiak rendelkezésére. A soron következő, immár kilencedik kiállítást Fasorsok címmel nyitják meg szomba­ton 11 órakor a szanki ÁMK Közösségi Házában. Gy. Sza­bó alkotásai mellett ezúttal ta­nítványa, a szintén erdélyi Kusztos Endre grafikáit is megtekinthetik az érdeklődők. „Gy. Szabó Béla a termé­szet világából merített erőt és választott jelképeket” - olvas­hatjuk a tárlatot megnyitó Beke György író méltatását a jelképek • A fa örök jelkép. kiállításra invitáló meghívó­ban. Mert nincs két egyforma levél, s minden fának^ megvan a maga sorsa. Á. M. Nyelvvizsga már Baján is Baja város önkormányzata 1994 júniusában létrehozta a Magyarországi Németek Álta­lános Művelődési Központja szervezeti keretében működő Továbbképzési Intézetet. Az in­tézet a Megyei Jogú Városok Szövetségétől és a Budapesti Idegen Nyelvi Továbbképző In­tézettől megkapta a nyelvvizs­gák szervezési jogát. Óriási se­gítséget jelent a nyelvvizsgára készülőknek, hogy nem kell Budapestre, Szegedre, vagy Kecskemétre utazniuk. A szó­beli vizsga november 26-án (szombaton), az írásbeli de­cember 3-án (szombaton) lesz. Kecskemét megyei jogú város polgármestere mint a társaságok alapító okiratában foglalt alapítói jogok gyakorlója PÁLYÁZATOT hirdet az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő 1. KIK-FOR Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft. Kecskemét, Villám I. u. 2. 2. Telemozi Kábeltelevízió Kft. Kecskemét, Villám I u 2. 3. KVÁDER Építőipari Kivitelező Tervező és Kereskedelmi Kft. Kecskemét, Szolnoki út 7/B 4. Thermostar Hőszolgáltató Kft. Kecskemét, Akadémia krt. 4. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓI állásaira. Az ügyvezetők feladata a társaság irányítása, képviselete, a tevé­kenység feltételeinek biztosítása, eredményes működtetése A társaságok tevékenysége: 1. Épületfenntartás, -felújítás, ingatlankezelés és -forgalmazás, ingatlan hasznosítása, önkormányzati bérlakások megbízás alapján történő fenntartása, elidegenítése. 2. Kábeltelevíziós rendszer kiépítése és üzemeltetése, egyéb karbantartási tevékenység. 3. Új építmények kivitelezése, épületrekonstrukció, -felújítás, -karbantartás. 4. A város egy részén távhőszolgáltatás, hőtermelés és -elosztás, -díjbeszedés. A munkakör 1995. január 1. napjától betölthető, és a megbízás 5 évre szól. A pályázat feltételei:- egyetemi vagy fősikolai végzettség,- legalább 3-5 éves vezetői gyakorlat,- büntetlen előélet. A pályázatokat- részletes szakmai önéletrajz,- a végzettséget igazoló oklevelek másolata,- erkölcsi bizonyítvány,- a munkakörrel kapcsolatos elképzelések leírása,- munkabérigény-megjelölés becsatolásával, 1994. november 10. napjáig lehet benyújtani, zárt borítékban, Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi és Gazdasági Irodájának vagyoncsoportjához (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. I. em. 35. sz.). A borítékra kérjük ráírni a kft. nevét és az ügyvezetői pályázat megjelölést. A benyújtott pályázatokat Kecskemét megyei jogú város polgár- mestere bírálja el, döntéséről a pályázókat írásban értesíti, 1994. november 20. napjáig. A pályázat feltételeiről és a társaságok működéséről részletes Információt dr. Peredi Katalin vagyoncsoport-vezető ad, a 76/322-919-es telefonon, otsmi

Next

/
Thumbnails
Contents