Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-27 / 253. szám

10 Szegények: és gazdagok 1994. október 27., csütörtök Moszkvai éjszakák: tündöklés a nyomorúságban • A kaszinók csillogása csak rövid időre feledteti az egyre nagyobb nyomort. A moszkvai Komszomolsz- kaja téren három hatalmas pá­lyaudvar áll egymás mellett, a Lenyingradszkij, a Jaroszlav- szkij és a Kazanszkij. A város egyik legforgalmasabb tere. So­kan állandó lakhelyüknek tekin­tik, így például azok a volt szov­jet köztársaságból érkező mene­kültek, akiknek végképp nincs hova menniük. A nyomor és a szenny elképesztő. Toprongyos csoportjaik az ajtók közelében és a falak kiszögelléseiben húzód­nak meg, újságpapíron alszanak és esznek. Megtűrt „vendégek”, ha elzavarják őket, pár méterrel odább húzódnak, s onnan nyújt­ják alamizsnáért kezüket. A bőség zavara Mellettük a bőség zavara ötlik a járókelők szemébe. A kiosz­kok (elárusítóbódék) tucatjaiban és az üzletekben minden megta­lálható: az egzotikus gyümöl­csöktől a legkülönbözőbb nyu­gati édességeken és cigarettákon át az italokig. Nincs hiány, Moszkvában ma bármilyen fo­gyasztási cikket meg lehet venni. A legfontosabb azonban az, hogy jól bélelje ki a pénztár­cáját az, aki akár csak egy egy­szerű hétvégi bevásárlásra indul. Amerikai ünnep orosz kaszinóban Márpedig a jelek szerint ezt sokan megtehetik: az új orosz elitréteg, a gazdagok nem egy kicsiny maroknyi, kivételes helyzetű emberből áll. Jól pél­dázza ezt a három pályaudvarral farkasszemet néző kaszinó ven­dégköre. Vasárnap. A kaszinó­ban este 11-kor már megtelt a já­tékterem, a bár és az utcán ki­alakított „terasz” is. Moccanni sem lehet, ünne­pelnek s nem akármit: az ameri­kai függetlenség kikiáltásának évfordulóját. A zűrzavar bábeli: az amerikai, angol, német és la­tin-amerikai fiatalok mellett az oroszok legalább annyian van­nak. A legtöbben törzsvendé­gek, egymást már ismerősként köszöntik. Szép lányok tucatjai forgolódnak a vendégek között, talán egy jobb parti vagy egy kellemesen és jövedelmezően végződő est reményében. A jobb parti ma már nem a külföldiekkel kötött ismeretsé­get jelenti. Ők óvatosabbak és kevésbé szórják pénzüket. Az orosz aranyifjak, vagy netán ko­rosodó urak azonban több ezer dollárt is a kaszinóban hagynak egy éjszaka alatt. Náluk már a borravaló osztogatása is száz dollárnál kezdődik. Forog a ru­lett, osztják a kártyákat, s zizeg­nek a pénzek. Légkondicionálás nincs, a hőség fullasztó, a játé­kosok homlokán nemcsak az iz­galomtól csorog a veríték. A bárban is folyik az élet: üvölt a zene, a táncparketten testek vo- naglanak. A fényesen kivilágí­tott teraszon felüdülést keresők egymás lábát tapossák, de leg­alábbfellélegezhetnek. Marcona testőrök hada állja körbe az el­kerített részt és ügyel a szóra­kozni vágyók hadára, illetve az ott álló nyugati autóköltemé­nyekre. Az ünneplés a tetőfo­kára hág: petárdák robbannak, világító rakéták húznak csíkot az égen, apró tűzijátékokat lő­nek ki. Jöhetnek a kukások A kaszinó ingyen vacsorával, vagy inkább éjebéddel kedves­kedik a vendégeknek. Sült csir­két és salátát majszolok tömege keres ülőhelyet, hogy a rövid szusszanás után újult erővel vesse magát a szórakozás örö­meibe. Az est egyébként más szempontból egyáltalán nem különleges. A kaszinó minden éjjel megtelik, pedig nem az egyetlen sem a városban, sem a környéken. Moszkvában össze­sen 62 kaszinó van, s vala­mennyi telt házzal működik az év minden napján. Nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a ka­szinókban dolgozóknak is óriási üzlet. Az élelmesebb munkatár­sak havonta több ezer dollárt is megkeresnek. Hatalmas pénzek és tétek forognak, így nem csoda, hogy a biztonságra na­gyon vigyáznak. Nem is történt rendbontás egész éjjel. Lassan meg virrad, három óra felé jár az idő, a tömeg elszál­lingózik. Közel a reggel, kez­dődik a munkanap. A környéket hamarosan „kukások” lepik el, akik egy kis maradék után ku­tatva elégedetten rágcsálhatják majd a csirkecombokon maradt húsfoszlányokat az egész kido­bott zsemlékkel együtt. Gondoskodjunk időben önmagunkról • Az öregség nem kell, hogy szegénységgel párosuljon. Mindnyájan tapasztaljuk, hogy a nyugdíjak értékállóságát - legalábbis a gazdaság mai helyzetében - nem tudjuk meg­őrizni. Aki nemcsak egészség­ben, hanem anyagi biztonságban is szeretné nyugdíjaséveit leélni, erre akkor kap nagyobb esélyt, ha kiegészítő biztosítást köt. Netán éppen a most alakuló nyugdíj- pénztárak egyikénél.- Milyen céllal kívánja létre­hozni az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége nyug­díj-biztosítási intézményét? — kérdeztük dr. Oláh Andrást, az ÉFOSZ elnökhelyettesét.- A múlt év decemberében el­fogadott pénztártörvény szerint a nyugdíj-biztosítási pénztár ala­pításához minimum tizenöt ter­mészetes személy szükséges. Ők önkéntes alapon biztosított pénz­tárt szervezhetnek. Ez a feltétel azonban csak a szükséges, de nem elégséges, hiszen tizenöt természetes személy részben nem tud annyi tőkét akkumu­lálni, amennyiből egyáltalán egy ilyen biztosító pénztár majd a felhalmozási időszak végén mű­ködni képes, részben pedig a megalakulásnak szervezési és egyéb feltételeit sem képes biz­tosítani. Ezért a világon minden­hol, így nálunk is vagy ágazati vagy területi alapon szerveződ­nek meg ezek a pénztárak, termé­szetesen az önkéntesség figye­lembevételével.- Milyen előnyt jelent a tagok számára?- Azt, hogy a társadalmi alapú biztosítás, vagyis a köte­lező társadalombiztosítás és az üzleti alapú, a biztosítóintézetek által kínált különböző biztosítá­sok közé beékelődik egy olyan nonprofit típusú forma, amely mindkét előbb említett biztosítás előnyeit hordozza magában. A társadalombiztosításból azt az előnyt, hogy válogatás nélkül mindenkit köteles a biztosító pénztár felvenni. Az is előnye, hogy nonprofit szervezet lévén azokat a költségeket nem köteles magára vállalni, amit az üzleti biztosító gyakorlatilag kényte­len. Egy olyan hosszú távú ön­gondoskodási formát biztosít, amely a művelt világban már mindenhol működik. így egy olyan nyugdíj-kiegészítés áll rendelkezésére a pénztártagnak, amely számára nyugodt öregsé­get biztosít. Az ilyen biztosítás 10 éves ciklusra épül.- Honnan töltik fel pénzzel?- A pénztártagok kétféle mó­don jutnak pénzhez. Egyrészt a munkaadó, másrészt a munka- vállaló saját befizetése alapján. Mind a két befizetési forma je­lentős adókedvezményekkel könnyített, hiszen itt egy társa­dalmi igény kielégítéséről van szó. Személyi jövedelemadó és társasági kedvezmények egy­aránt érvényesülnek ebben a biz­tosítási formában. sokkterápiát ajánl. Szociális helyzet Kelet- és Közép-Európában Az IMF Oroszországnak fel kellene hagynia a fokozatos reformpoli­tikával, s az óvatos stratégia he­lyett határozott antiinflációs gazdaságpolitikát kellene foly­tatnia, amolyan sokkterápiát - ajánlotta a Nemzetközi Valuta­alap Moszkvának. Mint a Reuter washingtoni pénzügyi forrásból jelentette, az IMF ennek érdekében felaján­lotta, hogy dollármilliárdokkal támogat egy ilyen gazdaságpoli­tikát, és a külföldi orosz adós­ságot is segít átütemezni. Moszkva még nem adott vá­laszt az IMF indítványára, s vizsgálja a javaslatot. Annál is inkább, mert nagy politikai kockázattal járna a lépés: töme­ges munkanélküliség kelet­kezne, rengeteg üzemet és vál­lalatot kellene felszámolni gaz- daságtalansága miatt, a költség­vetési kiadásokat pedig draszti­kusan vissza kellene fogni. Elő­nye viszont az lehetne, hogy rö­vid időn belül felszámolnák az inflációt és megvetnék a gazda­sági fellendülés alapját. Az IMF javaslatára Madrid­ban térnek vissza, az orosz fél Michel Camdessus-szel, az Alap igazgatójával tárgyal majd róla a szervezet évi közgyűlésé­nek keretében - írta a Reuter. Kelet- és Közép-Európában a szociális mutatók híven tükrö­zik, hogy milyen árat kell fizet­niük az embereknek a politikai és a gazdasági átmenetért - írja az ENSZ Gyermekalapjának kiad­ványa. Albánia, Bulgária, Ro­mánia, Ukrajna és az Orosz Fö­deráció a legerősebben sújtott országok. A felnőtt lakosok elha­lálozási arányszáma növekszik, a középiskolákba felvett gyer­mekek száma csökken és a bűnö­zés gyors növekedést mutat. Az Orosz Föderációban az elhalálo­zási arányszám emelkedése azt jelenti, hogy 1993-ban félmilli­óval több ember halt meg, mint 1989-ben. Legtöbben a felnőtt férfiak közül. Közép-Európában jobb a helyzet: A Cseh Köztársaságban lassan visszatérnek a normáli­sabb körülmények. Lengyelor­szágban az életszínvonal erőtel­jes csökkenése után a „lábado­zás” első jelei mutatkoznak, Ma­gyarországon pedig a növekvő halálozási arányszámoktól elte­kintve sikerül megakadályozni a legtöbb szociális mutató romlá­sát. Kevéssé módosította az át­menet a térség országaiban a gyermekek jólétére vonatkozó mutatókat: az öt éven aluli gyer­mekek halandóságának arány­számait, a védőoltással való ellá­tás szintjét és az elemi iskolai be­iratkozások számát. SVÁJCI PROGNÓZIS A HARMADIK ÉVEZREDRE Nyugat-Európa mentsvára Kelet-Európa? A menedzser a jó csapat edzője • A keleti munkaerő sokkal kevesebbe kerül. Immár Magyarországon is jól ismert márkanevek a Proc­ter & Gamble, a Levis, a Fede­ral Express, a Motorola stb. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek az óriásvállalatok azért játszanak tartósan vezető szerepet ágazatukban, mert mindig a legújabb, igen haté­kony szervezési módszereket alkalmazzák. Napjainkban ez azt jelenti, hogy minden ko­rábbinál nagyobb mértékben bevonják a munka megszerve­zésébe, a termelési és az érté­kesítési döntésekbe a teljes al­kalmazotti gárdát. Mit jelent ez a gyakorlatban? Amint Robert Waterman A csúcsteljesítmények nyomában című, nagy sikerű könyvéből megtudhatjuk, e mamutvállala­toknál a menedzsereket, a mér­nököket és a munkásokat ma­gukban foglaló csapatok között osztják fel egy-egy termék vagy termékcsoport előállítá­sát, marketingjét és értékesíté­sét. A gárda maga dönt arról: mikor, mit, ki, és hogyan csi­nál, így biztosítva a legkülön­bözőbb képzettségű munkatár­sak egyéni felelősségét. A gárda tagjai nem ritkán szere­pet is cserélnek: a termelésből az értékesítésbe és vjssza. A vezető menedzserek egyfajta „edzői” szerepet játszanak: legmagasabb fokú szakismere­teikkel, de legalább annyira vonzó egyéniségükkel kell ösz- szefogniuk, ösztönözniük a gárdát. A munkacsapatok fő jel­szava nem új, de változatlanul érvényes: a legfontosabb a vevő, az ő igényeinek rendel­nek alá mindent, sőt, ennek függvényében alakul az alkal­mazottak jövedelme. Egyen- lősdiről szó nem lehet, a bére­zés szigorúan a teljesítménytől függ, amit a szorosan együtt dolgozó csapatokban mindenki hitelesen meg tud ítélni. Az Egyesült Államokban a termelékenység 16 százalékkal magasabb, mint például Né­metországban, s 23 százalékkal meghaladja Japánét, és 36 szá­zalékkal Nagy-Britanniáét. Eb­ben nem kis szerepe van a leg­korszerűbb szervezési módsze­reknek, s nem utolsósorban an­nak, hogy az amerikai munka­erő 1994-ben is sokkal rugal­masabb, mint akár az európai, vagy a japán. Könnyebben és gyorsabban átképezhető, s álta­lában jobban alkalmazkodik a körülményekhez. H. A. A világban zajló mélyreható gazdasági változások nagy kihí­vást jelentenek Európának. A következő évtizedben a földrész mind nehezebben birkózik majd meg a versenytársakkal - fi­gyelmeztet a Svájci Bankszövet­ség most nyilvánosságra került elemzése. Az Európai Unió csak úgy kerülheti el a hanyatlást, ha segít a volt szocialista országok talpra állításában. Az előrejelzés szerint Euró­pában a bruttó nemzeti összter­mék növekedése 2005-ig jóval mérsékeltebb lesz, mint Ameri­káé s főként Ázsiáé. A nemzeti jövedelem volumenjét tekintve most az Egyesült Államok vezeti a rangsort. A zürichi prognózis szerint azonban az ezredfordu­lóig a kelet-ázsiai, csendes-óce­áni térség át fogja venni a veze­tést. Részleteiben ez úgy alakul, hogy az Egyesült Államok és Kína(!) növekedésének üteme várhatóan jóval meghaladja bármely más nemzetgazdaságét. A világ jelenleg évi 31 ezermilli- árd dolláros termelési értéke (1993) 55 százalékkal lesz ma­gasabb 2005-ben, tehát megha­ladja a 48 ezer milliárdot. A nö­vekedés mindamellett igen nagy szóródást mutat: a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térségben meg­kétszereződik, a két amerikai földrészen eléri a 45 százalékot, Európában azonban csak egy- harmaddal nő. Ha előbbre tekin­tünk - 2015-ig -, Európa még kedvezőtlenebb helyzetbe ke­rülhet. A távol-keleti régió gaz­dasági súlya ugyanis meg fog há- romszorozódni, miközben Eu­rópáé (a szovjet utódállamok nélkül) legfeljebb ötven száza­lékkal gyarapszik. Nyugat-Eu- rópát a svájci bankelemzés sze­rint jelenleg olyan terhek nyo­masztják, amelyek kétségessé teszik, hogy esélye lehet ver­senytársaival szemben. Túl drága a munkaerő és magasak a szociális kiadások. A magán- gazdaság működését hátrányo­san befolyásolja az állami szek­tormagas hányada. Míg Dél-Ko- reában mindössze 22 százalék, és Amerikában (34), valamint Ja­pánban (35) is aránylag ala­csony, addig a nyugat-európai át­lag 52 százalék. A gazdasági nö­vekedés gátja többek között a ha­tóságok bürokráciája és a nehéz­kesség. Az Európai Unió orszá­gaiban kialakult magas munka- nélküliség (12 százalék) a dina­mika és az alkalmazkodási kész­ség hiányáról tanúskodik. Nyu­gat-Európa sorsa attól függ, mennyire sikerül kibővítenie a munkamegosztást Kelet-Euró- pával, beleértve Törökországot és a volt Szovjetuniót is. A terme­lés kihelyezésével, illetve az ol­csóbb munkaerő szélesebb körű alkalmazásával a földrész ver­senyképessége jelentősen javul­hatna. De ehhez a gazdasági kap­csolatok nagyvonalú liberalizá­lására, több tőkére, technikák, vezetői ismeretek átadására van szükség a Németországtól ke­letre fekvő területeken egészen az Uraiig. Vagyis Nyugat-Európa okos közép- és kelet-európai politi­kája ezúttal egyértelműen egész Európa érdeke, ha a kontinens helyt akar állni a harmadik évez­red gazdasági világversenyében - mondják a svájci bankosok.

Next

/
Thumbnails
Contents