Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

1994. október 26., szerda Egészségmagazin 7 Sokáig él, ki a gyümölcsöt szereti Rövidesen matuzsálemek né­pesítik be a Földet. A következő évszázadban az emberek meg­érhetik akár a 120 évet is, írja Gabriel Simonoff francia fizi­kus „Új öröklét” című könyvé­ben. A szerző a következő meg­figyelésekből indul ki: a bőrsej­tek rendszeresen regenerálód­nak. Macskáknál nyolc ciklus van, lovaknál húsz. Az emberi bőrsejtek kétévente összesen hatvan cikluson át képesek a megújulásra. Eszerint az ember 120 éves kort is megélhetne. Hasonló a helyzet a hajsejtek­kel. Az emberi haj úgy van „programozva”, hogy 25-szőr regenerálódhat. Egy hajszál öt évig él. „Az emberi haj tehát 125 éves élettartamot irányoz elő”, hangsúlyozza Simonoff. Hogy mégsem élünk az em­beri kor lehetséges határáig? Ennek oka a helytelen táplálko­zás, mert a szükséges tápanya­gok hiányában sejtjeink hiányt szenvednek és elpusztulnak. A következő évszázad egyik leg­fontosabb tudományos feladata lesz a helyes étkezés meghatá­rozása, véli a tudós. Patkányok­kal végzett amerikai kísérletek bizonyították, hogy az állatok élettartama 1000 napról 1800 napra hosszabbodott meg a ki­egyensúlyozott táplálásnak köszönhetően. Az embernek naponta 2000- 2400 kalóriára van szüksége. A táplálék 25-30 százalékának zsiradékból (hús, vaj és sajt), 60 százalékának szénhidrátokból (rizs, tészta és kenyér) és 15 • A hosszú élet titka: sok gyümölcs, sok vitamin, sok nevetés. százalékának proteinből (hús. tej, hal és sajt) kellene állnia. Az emberek többsége viszont túl sok zsiradékot és cukrot (fagylaltot, édes üdítőt, süte­ményt, csokoládét) fogyaszt. A szervezetnek kálciumra és magnéziumra is szüksége van. A napi kálciumszükséglet 88, a magnéziumszükséglet pedig 350 milligramm. A magnézi­umhiány árt a csontoknak és az agynak. Simonoff mégsem ja­vasolja, hogy tabletták révén pótoljuk ezeket az anyagokat, táplálékban elfogyasztva u- gyanis hatásosabbak. Sok magnézium van a dióban, a szárított gyümölcsökben és a csokoládéban. Nagy jelentő­séggel bírnak a nyomelemek is, mint például a vas. Fontos sze­repet játszik a korai öregedés elleni harcban a szelén, mely­nek újabban az AIDS-szel szembeni védőhatást is tulajdo­nítanak. Szelént főleg a halak tartalmaznak, de van belőle a tojássárgájában, az olívaolaj­ban, a borjúmájban, a kenyér­ben és a tésztában is. Ne feled­kezzünk meg a vitaminokról sem! ÉLET A LABIRINTUSBAN Hirtelen nem talált haza Megvan az AIDS ellenszere? Két német gyógyszergyártó cég bejelentette, hogy új gyógy­szert fejlesztettek ki az AIDS el­len és a közeljövőben megkez­dődnek a klinikai kísérletek. A kísérleteket megelőző próbák ugyanis „pozitív” eredményt hoztak az új gyógyszerrel, amely akadályozza az AIDS-et előidéző vírusok szaporodását a szervezetben. A kísérleteket, amelyeknek az a rendeltetése, hogy megbizonyosodjanak róla, a szervezet elviseli a gyógy­szert, jó egészségnek örvendő önkéntes jelentkezőkön végzik majd el. A két német cég je­lezte, hogy november előtt nem közölnek további részleteket a gyógyszerről. Akkorra várják a klinikai kísérletek első eredmé­nyeit. Remélik, hogy a szemek nem lesz mellékhatása. A hajfestés nem okoz rákot Más, korábbi tanulmányok­kal ellentétben amerikai tudó­sok nem találtak bizonyítékot arra, hogy a hajfestés rákkeltő lenne. A vizsgálatot a Harvard egyetemen végezték, 100 ezer nőt vizsgáltak meg. Azt találták, hogy még azok a hölgyek sem szenvednek daganatos beteg­ségben, akik 20 év óta rendsze­resen festik a hajukat. Korábban egy hasonló vizsgálat sem talált fokozott kockázatot a rendsze­res hajfestést alkalmazóknál, de ennek a vizsgálatnak a szerzői egy egészen kis, statisztikailag elhanyagolható kapcsolatot mu­tattak ki a fehérvérűség és a fe­kete hajfesték állandó haszná­lata között. A kutatók azonban most azt állítják: a fekete hajfes­ték sem rákkeltő hatású. Erika 52 éves és súlyos beteg. A gyilkos kór az agyát támadta meg, gyógyíthatatlan emléke­zetkiesést okozva. Az orvosi di­agnózis: Alzheimenkór. Két­ségbeesetten küzd családjával együtt a betegség ellen, de min­denki tudja: nincs már sok ideje hátra. Még elfoglalja magát na­ponta, de már segítségre szórni. Tiszta pillanataiban papírra veti gondolatait, ám néha mindent elfelejt. Az első gyanús tünete­ket egy vasárnapi családi ebéd után vették észre rajta. Csinos kislányokat hívtatok meg ven­dégségbe hozzánk - mondta, s a családtagok zavartan néztek egymásra: a szobában Erika unokái játszottak. Később nem emlékezett a jelenetre, s a család lassan megnyugodott. Ám ami­kor nem ismerte meg a férjét, s kérdőre vonta, hogy mit keres a lakásban, már szörnyű beteg­ségre gyanakodtak. S ez be is igazolódott a vizsgálatok során, hiszen az Alzheimer-kór ma még gyógyíthatatlan. Férje mindenhová elkíséri, együtt mennek vásárolni, bár az üzle­tet, ahova 4 éve járnak vásárolni, Erika nem mindig ismeri fel. Előfordult vele az is, hogy csak ült az autójában, s nem tudta: merre kell hazamennie. Idővel az agya egyre inkább leépül, a betegség szétrombolja intelli­genciáját is. Erika tisztában van a betegségével, s megpróbálja maradék idejét hasznosan töl­teni. Szomorúan, beletörődve mondja: érzem, minden nap egy kicsivel kevesebb vagyok. Dohányzás helyett sétálni kell! • Tudományos tény, hogy a séta még senkinek meg nem ártott. A dohányzás életrövidítő ha­tásaira a legtöbben ügyet sem vetnek, a statisztikák és fenye­getések mit sem használnak, ha a leszokásról van szó. A férfi dohányosokat azonban, úgy tűnik, egy ennél hatéko­nyabb módszerrel mégiscsak le lehet szoktatni: Egyszerűen arra kell fi­gyelmeztetni őket, hogy nem­csak életüket, de férfiasságukat is veszélyezteti a túlzott do­hányzás. Izraeli orvosok ta­pasztalatai szerint a férfierejük meggyengülésétől vagy éppen elvesztésétől félő férfiak igen nagy számban hagyják abba a dohányzást. Az erekció létrejöttéhez szükséges kis erek vérellátása ugyanis a hosszú távon folyta­tott intenzív dohányzás hatá­sára alaposan megromolhat. Már napi egy doboz cigaretta is árt a férfierőnek - állítják az izraeli klinika orvosai. Ered­ményeikből kitűnik, hogy a férfiasság elvesztésétől való félelem nyomán igen nagy számban hagyták abba a do­hányzást a klinikán kezelt fér­fiak. Több mint háromnegyed ré­szük azonnal abbahagyta, és ennek a csoportnak a nyolcvan százaléka később sem szokott vissza. Ezzel szemben áll az. az adat, amely szerint a szívin­farktustól fenyegetettek köré­ben csupán negyven százalék mondott le a füstölgésről. A klinika egyik orvosa sze­rint a cigarettásdobozokra ezentúl nem azt kellene nyom­tatni, hogy a „Dohányzás ká­ros az egészségre”, hanem sokkal inkább azt, hogy a „Dohányzás impotenciát okoz­hat” - ezzel sokkal jobb ered­ményeket érnének el. Az agyat óvja egy új szer A szervezet immunrendsze­rének „elnyomására”, többnyire a szervátültetések után használt szer segíthet az agyat megóvni az agyvérzés utáni károsodástól is - közölték brit kutatók. A Na- ture-ben megjelent cikk szerint, ha az FK506 elnevezésű szert az agyvérzést követő egy órán belül beadják, az idegsejtek károso­dása jelentősen csökkenthető. Az FK506 az idegsejtekben is megtalálható immunophillinek megkötésével fejti ki hatását. A fertőzésekről Először találtak bizonyítékot arra, hogy a fertőző betegségek lefolyásában is létezik genetikai meghatározottság. Ezer gambiai gyermek sorsát tanulmányozva, akik a malária egyik, a központi idegrendszert megtámadó válfa­jában szenvedtek, azt találták: bizonyos, genetikailag meghatá­rozott anyag fokozott jelenléte esetén a gyerekek hétszer na­gyobb gyakorisággal haltak meg, vagy szenvedtek agykáro­sodást a betegség következtében. A gének befolyással lehetnek a fertőzésből való kigyógyulásra. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter A koraszülöttek életkilátásairól A fejlett orvostudomány ma már megmenti az alig-alig élet­képes újszülötteket is, akik kü­lönleges gondoskodás hiányá­ban meghalnának. Sokszor azonban később kell ezért ke­serű árat fizetniük nekik és szü­leiknek. A New England Jour­nal of Medicine hasábjain két amerikai kutató most egy 1982- től 1986-ig végzett vizsgálat alapján azokról a leggyakoribb rendellenességekről írt cikket, amelyek a kis súlyú (900 gramm alatti) koraszülötteket kisgyermekként és később sújt­ja. Á cikk szerint az igazán kis súlyú gyermekek felének intel­ligenciahányadosa 85 alatt van, míg az átlagos népességben csupán 15 százalék az ilyen ala­csony intelligenciájú személyek száma. A 900 gramm alatti súllyal született gyermekek 21 százaléka szellemileg vissza­maradott, a teljes időre született csecsemők körében ez csak 2 százalék. A gyermekek 25 szá­zalékának látása különösen rossz, míg a normál időre szüle­tetteknél ez szintén nem több két százaléknál. Különféle testi és szellemi problémáik követ­keztében 45 százalékuknak kü­lönleges iskolai képzésre van szüksége. Nincs többé kopasz fej? A férfiak rémének, a tarkóig érő homloknak úgy tűnik, vég­leg befellegzett! Nem kell többé órákat tölteni azzal, hogy azt a pár szál hajat a férfiak a világító foltokra fésüljék, legalábbis ezt állítják a hamburgi egyetem or­vosprofesszorai. A haj hullását egyébként sok esetben táplálko­zási zavarok, idegi problémák okozzák. De egyeseknél ez örökletes tulajdonság. Egy bi­zonyos kort elérve a szervezet megszünteti a hajgyökerek táp­lálását, s a haj kihull. Erre talál­ták most meg a hamburgi orvo­sok azt a hatóanyagot, amely serkenti a hajhagymák növeke­dését. A kísérletek fényes sikerrel jártak, az erősen kopaszodók ismét örülhettek a hajuknak. A haj növekedési fázisa meghosz- szabodott, a kezelés kezdetétől számított 3 hónapon belül hajuk vastagabb, erősebb, s főleg tel- tebb lett. Újra teljes embernek érezhették magukat. A csoda­szer hamarosan kapható lesz a németországi patikákban. Megtalálták a lányok génjét • A gén működésbe lép, s lány születik. A tudomány e nagy fel­ismeréssel kicsivel közelebb lépett a női nem titkához. Nem „fejlődési rendellenes­ség” következtében, hanem egy eddig nem ismert génnek kö­szönhetően születnek lány­gyermekek. Az ismeretlen, DSS-nek keresztelt gén meglé­tét egy olasz kutatócsoport tárta fel Giovanna Camerino pro­fesszor, a Paviai Egyetem gene­tikai kutatólaboratóriuma veze­tőjének irányításával. A DSS gén meglétének feltárása rend­kívül komoly előrelépés, mivel a tudomány még mindig csak találgat a nemek kialakulásának módját és okát illetően. A fiúk génje már régóta ismert Eddig csak az SRY gén lété­ről és működéséről tudtak. Ez a „fiú gén”, s ha az embrió fejlő­désének hatodik hetében műkö­désbe lép, akkor a születendő gyermek fiú lesz. Ennyi ismeret birtokában úgy vélték, hogy a női nemi jelleg kialakulása az SRY gén „tétlenségének” az eredménye. Camerino profesz- szor asszony és kis csapata most azt mutatta ki, hogy szó sincs erről: létezik egy „lány gén” is, s ha az kezd működni, akkor lesz az újszülött lány. A DSS gén felfedezése a kromoszómák szerepéről vallott nézeteket is forradalmasítja. Ez a gén az X kromoszóma rövidebbik szárán helyezkedik el, tehát nem igaz az, hogy a gyermek nemének kialakulásában csak az apa XY kromoszómái játszanak aktív szerepet. A felfedezés - mint már annyi esetben - tulajdon­képpen a véletlennek köszön­hető. Az olasz kutatók arra a genetikai rendellenességre pró­báltak magyarázatot találni, hogy a férfikromoszómákat öröklő személyek miért érzik magukat valójában nőnek. A „tettes” után nyomozva találták meg a DSS gént. Arra viszont továbbra sincs semmilyen elfo­gadható magyarázat, hogy egyes esetekben miért az SRY, más esetekben miért a DSS gén lép működésbe. A természet ezt a titkát nagyon féltékenyen őrzi. A feministák ármánykodtak? Az olasz kutatók eredményét érthetően nagy érdeklődés fo­gadta, ám a dicséretek elköny­velése mellett egyvalami miatt szinte védekezniük is kell. A „lány géneket” fellelő héttagú csapatban hat nő van, s az egy- szem férfi is csak kiegészítő ku­tatásokat végzett. „Ő etette a kí­sérleti malacokat” - fogalma­zott tréfásan Camerino profesz- szor asszony, aki a femminiz- mus ki nem mondott vádjára azt válaszolja: „végül is nem a pete, hanem a here működésének ku­tatása volt a kezdeti célunk”. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents