Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-21 / 248. szám

1994. október 21., péntek Megyei körkép 5 HOVÁ LÉPHET BE, MIT HASZNÁLHAT? A rendőrt az egyenruha igazolja • Magánlakásba csak különleges esetben léphet be a rendőr. Október elsején életbe lépett az új rendőrségi törvény. Dr. Bökönyi István rendőr ezredest, az Országos Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági főigaz­gató-helyettesét a közrendvéde­lem új szabályairól kérdeztük.- Mi változott a törvény életbelépésével?- Szerintem a legfontosabb az, hogy ezentúl az állampolgár mindent megtehet, amit a tör­vény nem tilt, a rendőr pedig csak azt, amit a törvény számára előír, illetve megenged.- Mennyiben változtat a tör­vény a rendőrségi intézkedése­ken, azok módszerein, esetleg a szigorán?- Többek között kimondja, hogy a célravezető intézkedések közül azt kell választani, ame­lyik a legkisebb sérülést, vagy kárt okozza a környezetnek. Régen a rendőrt védték a szabá­lyok, most ez a kitétel az intéz­kedés alá vont állampolgár számára jelent némi előnyt. Előfordulhat például, hogy a tettes üldözése közben a rendőr­ségi autó egy vétlen gépkocsi­val ütközik. Azelőtt a kárt meg­térítette a biztosító, most a rendőrségnek kell kifizetnie.- Eddig a magánlakás bizo­nyos értelemben „védelmet nyújtott” az állampolgároknak, mert a rendőr csak meghatáro­zott körülmények között léphe­tett be oda. Most?- A törvény igen szigorú. Tíz olyan rendkívüli esetet ír le, amikor ezt a „belépési tilalmat” nem kell figyelembe venni. Csak példaként: bűncselek­mény vagy öngyilkosság meg­akadályozására, segélyhívás és elővezetés esetén nincs szükség előzetes engedélyre.- Az állampolgárnak joga van meggyőződnie arról, hogy valóban rendőrrel van-e dolga? Magyarán: igazoltatható-e a rendőr?- A rendőrt igazolja egyen­ruhája, az azonosító jele és az igazolványa. Mindenkinek joga van meggyőződni az intézkedő rendőr „státuszáról”, de ez nem akadályozhatja az intézkedésé­ben.- Eddig csak állam- és szol­gálati titokról beszéltünk, most bekerült a magántitok is a tör­vénybe. Mit jelent ez?- Ha nyomozás során üzleti titok jut a rendőr tudomására, azt a büntetőeljárás hivatalos résztvevőin kívül nem árulhatja el senkinek. Ha a gyanúsított­nak az az alibije, hogy a barát­nőjénél aludt, a rendőrségtől nem tudhatja meg a felesége, hol járt. A magántitok védelme érdekében például már nem küldjük lakásra a traffipaxképe­ket sem.- Már korábban bevezették a hazugságvizsgáló ellenőrzést. Mit mond erről a törvény?- Csak akkor szabad hasz­nálni a hazugságvizsgálót, ha az érintett előzőleg írásban hozzá­járult. Fiatalkorú gyanúsított esetében pedig egyáltalán nem lehet alkalmazni.- A korábbi konfliktusok egyik forrása az engedély nél­kül összegyűlt tömeg szétoszla- tása volt. Hogyan rendelkezik most a törvény?- Meghatározza, hogy 10 személyig csoportról, afelett tömegről beszélhetünk. Tö­megoszlatásra tilos lőfegyvert használni. Megjegyzendő, hogy a gumilövedék nem számít fegyverhasználatnak, mert nem okoz sérülést. Lőfegyvert csakis a tömegben lévő egyes személy- lyel szemben szabad használni, ha azzal a rendőr nem okoz újabb veszélyhelyzetet. Tilos a tömeget bekeríteni, az elvonu­lását megakadályozni.- Milyen jogorvoslatra nyújt lehetőséget a törvény?- A sérelem ellen nyolc na­pon belül az intézkedést fogana­tosító rendőri szerv vezetőjéhez lehet panaszt benyújtani, akinek újabb 8 napon belül el kell bí­rálnia az esetet. Ez ellen a dön­tés ellen is a közléstől számított 8 napon belül a felettes szerv vezetőjéhez lehet fellebbezni. Ezen a szinten megint 8 nap az intézkedési idő. (koós) AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL Sertéstenyésztők Szalkszentmártonban Sok sertéstenyésztőnek még a mai, 160-170 forintos kilón­kénti felvásárlási ár sem tudja visszaadni a hitét, hogy érde­mes sertéshizlalással foglal­kozni. Hiszen ki tudja, meddig marad ilyen magas a felvásár­lási ár, mikor zuhan vissza a régi szintre? Az egyetlen meg­oldás, mely visszaadhatja a termelési kedvet, ha a gazdák garanciát látnak arra, hogy nem válik egyik napról a másikra veszteségessé munkájuk. Tehát biztonságos lesz a termelés. így gondolkodtak azok a szalkszentmártoni gazdák, akik a napokban a helyi önkormány­zat támogatásával megalakítot­ták a Sertéstenyésztők, Takar­mánytermelők és Értékesítők Egyesületét. A szervezet meg­alakulását hosszas tárgyalások előzték meg. Hazai és külföldi szakemberek véleményét is ki­kérték a gazdák. Végül úgy döntöttek, a mai piaci viszo­nyok között egyedül a minőség lehet hosszú távon garancia arra, hogy megéri sertéstenyész­téssel foglalkozni. Az első lépés az igényeknek megfelelő fajta kiválasztása volt. Az egyesület három hó­nappal ezelőtt 11 előhasi, Europ típusú magyar nagyfehér kocát vásárolt. Az önkormányzat is igyekezett segíteni a szerveze­tet: 4 apaállatot vásárolt, melyet az egyesület tagjainak gondozá­sára bízott. A fajta legfontosabb tulajdonsága, hogy megfelelő takarmányozás mellett 6 hóna­pos tartás után éri el a 100-120 kilogrammos súlyt, s ehhez ma­ximum 2 centiméter szalonnát növeszt. Testének tehát 56-58 százaléka színhús. Igen magas a fajta szaporulata is: egy-egy anyaállat 12-14 kismalacot flail. Az egyesület tagjai nem csak hizlalással foglalkoznak. Sze­retnének létrehozni egy te- nyészbázist, mely törzskönyve­zett állatokkal tudná ellátni a környék gazdáit. A szervezet magára vállalja az értékesítés biztosítását is. Céljuk, hogy a tenyésztő közvetlenül teremt­hessen kapcsolatot a feldolgo­zóval. így a láncból kizárhatják a felvásárlót, ami tenyésztőnek és feldolgozónak is nagyobb hasznot jelent. Az egyesület tagjai igyekez­nek megteremteni a biztonságos termelés feltételeit. A FAR- program keretében - önkor­mányzati segítséggel -, pályá­zat útján szeretnének olyan alaptőkéhez jutni, mellyel egy-egy betegség, vagy egyéb, előre nem látható probléma ese­tén segíteni tudnak a tagoknak. Rákász Judit BEMUTATJUK A MEGYE KÓRHÁZAIT Kecskeméti Megyei Kórház 6. Népbetegségeket gyógyítanak Reggel kilenckor készen­létben állnak az általános se­bészet orvosai, kezdődik az aznapi műtéti program. Át­lagban 7-8 operáció „fér be” egy napba, köztük olyan, ma már rutinműtétnek számító beavatkozások, mint a vas­tagbél-, az epe-, a májműté­tek. Egy-egy nap műtéti prog­ramjának részei az érsebészeti beavatkozások is, hiszen 1980 óta működik az osztályon ér­sebészeti részleg. Létrejötté­ben meghatározó szerepet ját­szott dr. Lóránd Pál osztály- vezető főorvos, aki 1972 óta vezeti az általános sebészetet. A Nyíri úti épület harmadik emeletén lévő 82 ágyas osztá­lyon 12 orvos dolgozik, akik évente több mint 2500 fekvő- és 73 ezer járóbeteget látnak el. A műtétek száma 1993-ban 2231 volt. Korunkban szerte a vilá­gon, így a megyei kórházban is az általános sebészet szem­lélete és gyakorlata átalakuló­ban van. Egyre több, úgyne­vezett szervmegtartó műtétet végeznek, s egyre többször alkalmazzák a laparoszkópos eljárásokat: diagnosztikai és gyógyító céllal is. Ezzel az el­járással ugyanis a hasfal fel- vágása nélkül eltávolítható az epehólyag. Az osztály szinte mindig „telt házzal” működik, ami a ma emberének betegsé­geiről, halálokairól szóló sta­tisztikák ismeretében egyálta­lán nem meglepő. Az orvosok olyan népbetegségekkel talál­• Dr. Svébis Mihály főorvos koznak nap mint nap, mint az érszűkület, a visszértágulat, a vastagbélrák, a gyomordaga­natok, a hasnyálmirigyrák, az emlődaganat. A vastag- és vékonybél be­tegségeinek gyógyítására, az aranyeres problémákkal küsz­ködő betegek ellátására hiva­tott az osztályon immár tíz éve működő colo-proctológiai szakrendelés. E szakrendelé­sen több ezer betegen segítet­tek műtét nélkül: néhány per­ces, fájdalommentes beavat­kozással „megszabadítva” ő- ket a belső arányeres értágu- 1 attól. Néhány éve plasztikai se­bészeti részleg is létrejött az osztályon. Dr. Svébis Mihály főorvos az osztály plasztikai sebész szakorvosa, aki a köz­ponti műtő vezetője is. A plasztikai sebészet iránt me­gyénkben is egyre többen ér­deklődnek. A nők a zsírleszí­vás és emlőkorrekció - kiseb­bítés, nagyobbítás, alakformá­lás - végett keresik fel a szak­orvosokat, ám ezek az úgyne­vezett esztétikai célú beavat­kozások nem ingyenesek. A fülön, az orron, az álion, az arcon végzett „szépészeti,, műtétekért vagy a korábbi be­avatkozások csúnyán gyó­gyuló hegeit eltüntető operá­ciókért is fizetni kell. Ezeket a beavatkozásokat ugyanis nem téríti meg az egészségbizto­sító. A rekonstrukciós plaszti­kai műtétek viszont ingyene­sek. Például a lábszárfekély nyomait eltüntető műtétért, s az emlőpótló műtétért nem kell fizetni. Mivel egyre nagyobb igény és szükség van mind a plasz­tikai, mind az érsebészetre, az osztály terveiben e két részleg kiemelt helyen szerepel. Sze­retnék osztályon belül az ágy­számokat emelni, s remélik, hogy a kórházban küszöbön álló szerkezetmódosítás az ál­talános sebészetet ily módon érinti majd. Az osztály egyébként a szegedi orvos- egyetem oktatóosztálya, az orvosok nemzetközi és hazai konferenciákon is sikerrel képviselik osztályukat, kórhá­zukat. Ábrahám Eszter (Folytatjuk) § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK § Mikor érvényes a kitagadás? Levéllel keresett meg egy idős ember, mert - amint írja - nagy baj van a családban. Egyetlen fia csak addig tartotta vele a kapcsolatot, amíg a tar­tásdíjat kapta, amíg az apának azt fizetnie kellett. Ez idő alatt rendszeresen látogatta az apját - főleg az esedékesség napjaiban, számon tartotta születés- és névnapját. Igaz, az apa a fiú anyjától már jóval korábban el­vált, új házasságot kötött, s a második feleség, valamint an­nak két kiskorú gyermeke meg­szerették az első házasságból származó fiatalembert. Nagykorúságának betöltése után azonban a fiú magaviseleté teljesen megváltozott. A látoga­tások elmaradtak, megszűntek a korábbi ajándékozások, meg­romlott a második feleség és annak gyerekei közötti, koráb­ban szívélyes viszony. A fiú nem ment el az apai nagymama temetésére, sőt egy héttel az­után tartotta lakodalmát, de a vacsorára az apát nem hívta meg, csak a templomi esküvőre. Az apa ezek után úgy érzi, betelt, sőt kicsordult a pohár, és arra az elhatározásra jutott: ki­tagadja az örökségből a fiút és mindenét az új feleségre és an­nak gyermekeire hagyja, akik apjukként tisztelik és szeretik őt. Nem haszonlesésből - teszi hozzá a levélíró, aki azt kérdezi, hogyan lehet megoldani, hogy fiát a kötelesrészből is kizárja és az semmit ne kapjon az örök­ségből? A Polgári Törvénykönyv pontosan szabályozza - jogi szaknyelven fogalmazva: taxa­tíve felsorolja, mikor tagadható ki az örökös, aki ebben az eset­ben a kötelesrészt sem kaphatja meg. A kitagadás a Ptk. szerint, csak akkor érvényes, ha annak okát az örökhagyó megjelöli. Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult a) „az örökhagyó után öröklésre ér­demtelen lenne, b)az örökhagyó sérelmére súlyos bűntettnek minősülő bűncselekményt kö­vetett el, c) az örökhagyó egye­nes ági rokonainak vagy házas­társának életére tör, vagy sé­relmükre egyéb, súlyos bűntett­nek minősülő bűncselekményt követ el, d) az örökhagyó irá­nyában fennálló törvényes eltar­tási kötelezettségét súlyosan megsértette, e) erkölcstelen életmódot folytat, f) jogerősen ötévi vagy azt meghaladó bör­tönbüntetésre ítélték”. Végül ide kell írnom, hogy a Ptk. szerint a kitagadás érvény­telen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbo- csájtotta, utólagos megbocsáj- tással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatályta­lanná válik. A polgári törvénykönyv sze­rint érdemtelen, aki - a már fel­soroltakon túl - például meg­akadályozza az örökhagyót vé­gakarata kinyilvánításában. De ide tartozik az az eset is, ha az örökségre jogosult eltit­kolja, elsikkasztja, meghami­sítja, vagy megsemmisíti a vég­rendeletet. Mindezeket össze­gezve a levél feladója az általa felsoroltak miatt talán méltán neheztelhet a fiára, de annak ki­tagadására nincs törvényes oka. Gál Sándor ŐSZI BÚTORVÁSÁR! Kecskemét, Krúdy Gy. u. 51. sz. alatti Konyhabútor-márkabolt bútorvásárt [Mite» Október 24-30-óig A Csongrád Bútorgyár által gyártott elemes bútorok teljes választékából válogathat. Vásárlás esetén azonnal szállítható, 10%-OS árengedménnyel. Megrendelést is felveszünk. Nyitva tartás: hétfőtől szombatig: 9-18 óráig. Telefon/fax: 76/486-990 <29354) * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents